Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-15 / 86. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 15. KOMMENTÁR Törvényes úton SZILVÁSSY JÓZSEF Az Együttélés képviselői vádemelési javaslatot nyújtottak be a legfőbb ügyészhez Ondrej Nemčok oktatási államtitkár ellen, aki immár hírhedtté vált körlevelében - amelyet az MPP ho­zott nyilvánosságra - alkotmánysértő lépések előkészítésére utasította a kerületi és a járási oktatási tisztségviselőket. A be­advány felsorolja, hogy miben sérti az államtitkár a magyar nemzetiségű állampolgárok szabadságjogait, s hogyan készül korlátozni az ugyancsak magyar pedagógusokat abban, hogy az egyetemf diplomával hitelesített tudásukat, szakképzettsé­güket hazájukban érvényesíthessék. Egyúttal pedig erről a döbbenetes ügyről felvilágosítást kértek a parlament elnö­kétől és a szlovák kormánytól. Felelősségteljes magatartás. Röviden így lehet jellemezni képviselőink bátor kiállását és higgadtságát. Hangos búslakodások helyett cselekedtek, és­pedig úgy, ahogy minden jogállamban ilyen súlyos esetekben kívánatos. Velük együtt mi is szeretnénk hinni, hogy Szlová­kia ma is jogállam, ahol senkinek sincs joga semmibe venni az alkotmányt és a törvényeket. Még akkor sem, ha az indítékok a napnál is világosabban nacionalisták, a szólamok pedig szinte ugyanazok, mint Pezlár elvtársék idejében. Ezerszer, százezerszer elmondták már a szülők, pedagógusok és más szakemberek, hogy minden szlovákiai magyar gyermek alap­vető érdeke jól megtanulni szlovákul, miként angolul, néme­tül vagy más világnyelven is. Ám ez még önmagában nem üd­vözítő, hiszen érvényesülni csak kellő felkészültséggel, továb­bá a szüntelenül változó világunk iránti kreativitással párosu­ló nyelvtudással lehet, s ezt a műveltséget és készséget anya­nyelven lehet a legjobban megalapozni, nem kis részben pe­dig megszerezni is. Ezért ragaszkodunk alapvető alkotmá­nyosjogunkhoz, anyanyelvi művelődésünk intézményeinek megőrzéséhez és korszerűsítéséhez. Ez a ragaszkodásunk és a készülő nacionalista oktatásitörvény-tervezet elleni, mind szélesebb körben kibontakozó tiltakozásunk méltóságteljes és törvényes. Hisszük, hogy az ügyészség és a bíróság a jogállam értékrendjéhez híven pártatlan marad, képes lesz ellenállni a várható hecckampányoknak s egyéb nyomásgyakorlásnak. Szeretnénk hinni, hogy a mai kormánykoalícióban is akadnak olyan józan politikai erők, amelyek Dél-Szlovákia stabilitását és az ország amúgy is megtépázott nemzetközi tekintélyét fontosabbnak tartják a mai Európában teljességgel elfogadha­tatlan erőszakos asszimilációnál. Képviselőink beadványát számos megpróbáltatást kiállt szlovákiai magyarságunk tör­vénytisztelete és megtörhetetlen elszántsága nyomatékosítja. Nem adjuk a templomot s az iskolát, semmi áron. Ma még bí­zunk a szlovákiai törvények erejében. Ma még reméljük, hogy nem kényszerítenek bennünket a mostaninál sokkal erőtelje­sebb, de ugyancsak törvényes tiltakozásokra. JEGYZET Örökös jelkép GÖRFÖL ZSUZSA Ami szombaton Szarajevó­ban történt - illetve nem tör­tént meg -, az mindennél jobban jellemzi a XX. század Európájának esztelenségét és felelőtlenségét. Szarajevóról mint a szenvedés jelképéről maga II. János Pál is szólt a több mint 50 ezer hívő előtt pontifikált miséjén. A század elején itt dördültek el azok a lövések, melyekkel elkez­dődött az I. világháború, s befejezése máris magában hordozta az újabb világégés csíráit. Erre a városra is kiter­jedt a századvég legértelmet­lenebb és legvéresebb öldök­lése, melyet még nem lehet végérvényesen lezártnak te­kinteni. Az utolsó pillanat­ban meghiúsított merénylet után a pápa felhívása a meg­békélésre és a kölcsönös megbocsátásra hátborzonga­tóan időszerű volt. Ám hiába ösztönzött az őszinte párbe­szédre, a szerb közösség ve­zetője - szinte tüntetően ­felrúgta az elemi jólneveltség szabályait: nemhogy a pápai misére nem ment el, de még a repülőtéri búcsúztatásra sem. S bár úgy tűnhetett, hogy a horvátok és a muzul­mánok között minden rend­ben van, a Kosevo stadion­ban ott volt több mint 10 ezer hívő abból a Mostarból, ahol változatlanul sorozatos incidensekre kerül sor horvá­tok és muzulmánok között. Mindezt tudatosítva értelmü­ket vesztik azok a kérdések, amelyek a látogatás előtt sűrűn felmerültek: helyes-e, kell-e ennyit kockáztatnia az egyházfőnek. II. János Pál nyilvánvalóan azt tette, amit helyesnek tartott, s amit már 1994 szeptemberében meg akart tenni: egész Európához szólt a jelképpé vált Szaraje­vóból ő, aki maga is jelkép, mert a gyűlölködés nemcsak a délszláv térségre jellemző. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán -gazdaság- (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztóségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Kedélyes csevegés a magyar parlamentben. (S. Pápai Gábor rajza) Senki sem gondolhat európai integrációra regionális integráció nélkül Románok, magyarok A kommunista rezsim bu­kása óta újra meg újra előkerülnek a jelentős szá­mú erdélyi magyar felve­tett intézményi problé­mák. Egyszer Hargita és Kovászna megye közigaz­gatási autonómiájának kérdése, másszor a kolozs­vári Bolyai Egyetem visszaállításáé. CLAUDE KARNOOUH Manapság a kolozsváriak hábo­rognak minden oldalon, a fő té­ma a magyar egyetem visszaállí­tása. Az egymással ütköző állás­pontok egyszerűnek látszanak: a román egyetemi oktatók több­sége ellenzi, a magyaroké kíván­ja a visszaállítást. De ha köze­lebbről megvizsgáljuk, a kérdés összetettebb. A Bolyai Egyete­met ellenző román többség tag­jainak érvelése nem azonos: vannak, akik azzal az ürüggyel utasítják el az egyetemi autonó­miát, hogy „etnikai kritériumok­ra" nem lehet demokratikus egyetemet alapozni; ez a látszó­lag demokratikus fellépés azon­ban gyakran olyan tétek leple­zésére szolgál, amelyek inkább a kliensrendszer-szemlélethez kötődnek, nem pedig a jakobi­nus típusú, egyenlőségre alapo­zotthoz. Vannak a román több­ségben olyanok is, akik nagy li­berális szónoklatok után ma hátra arcot csinálnak, és radiká­lis nacionalizmusukat felfedez­ve azt állítják, hogy a magyarok­nak nincs joguk autonóm egye­... liberális szónokla­tok után ma hátra ar­cot csinálnak... temhez. A másik oldalon a ma­gyar kisebbséget is ellentétek szabdalják. Néhányan kizárólag a karrierjükkel összefüggő okok miatt utasítják el az egyetem megosztását, a többiek külön­bözőképpen vélekednek róla. A OLVASÓI LEVELEK Kincskereső úton A pedagógusszövetség párkányi szervezete tanulmányi kirándu­lást szervezett Budapestre. A Winkler Márta Kincskereső Is­kolában is jártunk, s az óraláto­gatásokon kívül megismerked­hettünk a Kincskereső Iskola programjával is. Ez az iskola az anyanyelv és a matematikai lo­gika fejlesztésének kettős pillé­rére épül. Az anyanyelv tanítá­sának feltétele, hogy a népnyel­radikálisok mindenáron akarják az egyetemüket, beleértve azt is, hogy megfelelő oktatók híján gettóba zárják a magyar egye­temistákat. A mérsékeltek a füg­getlen egyetem alapelvét hirdet­ve tisztában vannak a realitás­sal, és ésszerű, pragmatikus ál­láspontra helyezkedve védik a törvényesen létrehozott magyar szakok autonómiáját. így foglal­hatjuk össze röviden az értelmi­ségiek nézeteit, amelyekbe poli­tikai tétek is keverednek. Vannak ugyan magyar nyelvű csoportok a kolozsvári egyete­men több tudományágban, de ezek - ellentétben bizonyos hi­vatalos állításokkal - intézmé­nyesen nem léteznek mint önál­lóan vezetett, autonóm tagoza­Ez nem fenyegeti az állam integritását és egységét. tok. Felmerül a kérdés: milyen érték nevében tagadják meg a magyaroktól a tagozatok auto­nómiáját olyan tudományágak­ban, amelyekben van elég egye­temi oktatójuk ahhoz, hogy a felsőoktatási törvényeknek megfelelően tanítsanak. Miért nem akarják hagyni, hogy úgy kezeljék, ahogy jónak látják a költségvetésből nekik jutó összeget, a külföldi ösztöndíja­kat - amelyeket elnyernek - és az alapítványok adományait. Ez nem fenyegeti az állam integri­tását és egységét. Ellenkezőleg, jótékony versenyt vezetne be, főként ha jól végiggondolt sza­bályok szerint lehetővé tennék a magyar egyetemistáknak, hogy román tagozatokon látogassa­nak órákat és vizsgázzanak, illet­ve fordítva, a román hallgatók­nak azt, hogy ugyanezt megte­hessék a magyar tagozatokon ­ha akarják. Mindez üdvös vetél­kedést indíthatna meg románok és magyarok között, és jelképes biztosítékot jelenthetne a ma­gyar közösségnek arra, hogy le­vet és a klasszikus irodalmat (a régit és mait) egyaránt felhasz­nálhatják. A tanítók maguk vá­logatják órájuk anyagát. Az is­kolába többszörös a túljelentke­zés. A tanulmányi eredménye­ket az első három évben szöve­gesen értékelik, a negyedéven­kénti értékelést a tanító és a gyerekek együtt végzik. Sok ér­dekes dolgot hallottunk még, de az igazi élményt a gyermek­játékok, a mondókás népi játé­kok jelentették. A kincskereső út valóban kincset jelentett szá­munkra. Hajtman Kornélia Nána szereljék azokat a szerteleneket, akik Tőkés László püspök körül próbálnak forgolódni Magyar­országon és másutt. Senki sem gondolhat európai in­tegrációra regionális integráció nélkül, beleértve a kulturális re­gionalizációt. Az új Európa, amely most készülődik, igaz, nehezen, nem csupán központo­sított államok szövetsége lesz, hanem ezzel egy időben olyan rágiók együttese, amelyeknek megvan a maguk egyénisége, megvannak a törvényes eszkö­zeik arra, hogy szövetségeket kössenek, kapcsolatokat hozza­nak létre saját érdekeik szerint. Ami jó a politikai és gazdasági szférának, annak jónak kell len­nie a kulturális és egyetemi szfé­ra számára is. Ezt mutatja Ausztria és a klagenfurti szlovén egyetem példája. Ez a helyzet a leuveni egyetemmel Belgium­ban, ahol a régi universitas vált szét a franciául és hollandul be­szélők közösségére. Ha bizo­nyos egyetemi autonómiát ad­nak a magyar kisebbségnek, az semmi esetre sem jelenti azt, hogy a román állam felsőbbrendűségi zsarolásoknak enged. Azzal viszont, hogy mód­szeresen elutasítják a vitát a ma­gyar tagozatok autonómiájának megteremtéséről, a románok olyan kishitűségről tesznek bi­zonyságot, ami ki tudja, milyen konkurenciától való félelem­ben, vagy ami még rosszabb, azonosságukra vonatkozó bi­zonytalanságban fejeződik ki. Ez a probléma nem új, sőt ez rej­lik minden identitásról folyta­tott vita középpontjában, lett lé­gyen az irodalmi, etnológiai, történeti vagy filozófiai vita, amely Matorescutól Noicáig, Iorgától Cioranig a legje­lentősebb román értelmiségiek műveit táplálta. A szerző francia filozófus, a francia Országos Tudományos Kutatási Központ munkatársa, rendszeresen tam't filozófiát a kolozsvári egyetemen. Adrian Severin portréja Az MTV 2-es csatornája április 5-én sugározta a Románia kül­ügyminiszteréről, Adrian Seve­rinről készült riportfilmet. Érde­mes volt megnézni! A külügy­miniszter mélyen humánusan gondolkodó ember, akihez ha­sonló vezető politikus kevés akad térségünkben. Ő volt az a politikus, aki románként nem félt Strasbourgban megszavazni a sok vitát kiváltó 1201-es aján­lást! Szavaiból kitűnt, hogy kö­telességének tartja védeni a ki­TALLÓZÓ SME Ivan Hudec kulturális miniszter szerint a DSZM és a polgárok közötti kapcsolat javulása ér­hető el a mozgalomhoz köze­lebb álló rádió- és televíziós ál­lomások létrehozásával. Hudec ezzel tulajdonképpen csak azt ismételte meg, amivel elődje, Dušan Slobodník három évvel ezelőtt bekerült a független szlovák sajtó történetébe. Talán nem szándékosan, de ezzel fel­hívta a figyelmet az európai tár­sadalom egyik alapvető dilem­májára, a valóság és a realitás visszatükröződése közti kapcso­latra. Arról van szó ugyanis, hogy milyen képet alakítanak ki a választók számára a legbefo­lyásosabb hazai elektronikus médiumok. Amennyiben a vá­lasztók újra azokra voksolnak, akiknek döntő befolyásuk van az elektronikus médiumokra, semmi sem korlátozza őket, hogy tovább alkalmazzák a ha­talomgyakorlás jelenlegi mód­szerét és élvezzék a szétoszto­gatott vagyont. Szlovákiában azonban volt idő, amikor valaki még a DSZM mai hatalmánál is nagyobb sajtómonopóliummal rendelkezett, de még így is csak bizonyos időre volt képes meg­állítani a változások folyamatát. PRAVDA Nem vizsgáztak túl jól a gépko­csivezetők a Vöröskereszt ápri­lis 9-10-i akcióján, amelynek keretében Poprádon, Kassán, Garamszentkereszten, Bártfán és Pozsonyban balesetek színlelésével tették próbára őket. Viliam Dobiáš főtitkár sze­rint a „balesetek" színhelye mel­lett elhaladó gépkocsivezetők 37 százaléka állt meg autójával, közülük pedig 24 százalék volt képes elsősegélynyújtásra. Ki­derült az is, hogy a gépkocsive­zetők nagy része nem rendelke­zik az új előírásoknak megfelelő elsősegély-nyújtási dobozzal. NÁRODNÁ OBRODA A Václav Benda szenátor vezette cseh vizsgálóbizottság szerint a csehszlovák bíróságok 446 halá­los ítéletet hoztak. Az ítéletek többsége politikai indíttatású volt, a legtöbb 1949 ésl953 kö­zött született, amikor több mint kétszáz személyen hajtották végre a halálos ítéletet. Felmér­ték a határátlépés közben meggyilkoltak számát is: 1948 és 1989 között 301 ember halt meg, több esetben NDK-beli és osztrák állampolgárok. A vizsgá­lóbizottság 103 felelős személy ellen javasolt eljárást. Az ügyész eddig 17 esetben járult hozzá vádemeléshez; 13 ügy egykori állambiztonsági tisztet érint. NOVÝ ČAS Halántékához szorított pisz­tollyal kényszerítettek egy ér­sekújvári gépkocsiszerelőt, hogy négy ismert fegyveres zsaroló­nak kiadjon egy Mercedest. Az esetet jelentette a rendőrség­nek, erre másnap a gépkocsija alatt másfél kilogramm Danubi­tot talált. sebbségeket, tiszteletben tartja a másságot. Olyan külpolitikát akar folytatni, amely Magyaror­szágot többé nem tekinti ellen­ségnek, s a román kül- és belpo­litikában megszűnik az úgyne­vezett magyar veszélyre való hi­vatkozás. Megszívlelendő gon­dolatok más országok politiku­sai számára is! Bízom abban, hogy térségünk jövőjét nem Se­selj vajdák, Funarok és Sloták fogják meghatározni és irányí­tani, hanem az Adrian Severin­hez hasonlóan gondolkodó em­berek, politikusok Szabó Sándor Királyrév

Next

/
Thumbnails
Contents