Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-15 / 86. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 15. KOMMENTÁR Törvényes úton SZILVÁSSY JÓZSEF Az Együttélés képviselői vádemelési javaslatot nyújtottak be a legfőbb ügyészhez Ondrej Nemčok oktatási államtitkár ellen, aki immár hírhedtté vált körlevelében - amelyet az MPP hozott nyilvánosságra - alkotmánysértő lépések előkészítésére utasította a kerületi és a járási oktatási tisztségviselőket. A beadvány felsorolja, hogy miben sérti az államtitkár a magyar nemzetiségű állampolgárok szabadságjogait, s hogyan készül korlátozni az ugyancsak magyar pedagógusokat abban, hogy az egyetemf diplomával hitelesített tudásukat, szakképzettségüket hazájukban érvényesíthessék. Egyúttal pedig erről a döbbenetes ügyről felvilágosítást kértek a parlament elnökétől és a szlovák kormánytól. Felelősségteljes magatartás. Röviden így lehet jellemezni képviselőink bátor kiállását és higgadtságát. Hangos búslakodások helyett cselekedtek, éspedig úgy, ahogy minden jogállamban ilyen súlyos esetekben kívánatos. Velük együtt mi is szeretnénk hinni, hogy Szlovákia ma is jogállam, ahol senkinek sincs joga semmibe venni az alkotmányt és a törvényeket. Még akkor sem, ha az indítékok a napnál is világosabban nacionalisták, a szólamok pedig szinte ugyanazok, mint Pezlár elvtársék idejében. Ezerszer, százezerszer elmondták már a szülők, pedagógusok és más szakemberek, hogy minden szlovákiai magyar gyermek alapvető érdeke jól megtanulni szlovákul, miként angolul, németül vagy más világnyelven is. Ám ez még önmagában nem üdvözítő, hiszen érvényesülni csak kellő felkészültséggel, továbbá a szüntelenül változó világunk iránti kreativitással párosuló nyelvtudással lehet, s ezt a műveltséget és készséget anyanyelven lehet a legjobban megalapozni, nem kis részben pedig megszerezni is. Ezért ragaszkodunk alapvető alkotmányosjogunkhoz, anyanyelvi művelődésünk intézményeinek megőrzéséhez és korszerűsítéséhez. Ez a ragaszkodásunk és a készülő nacionalista oktatásitörvény-tervezet elleni, mind szélesebb körben kibontakozó tiltakozásunk méltóságteljes és törvényes. Hisszük, hogy az ügyészség és a bíróság a jogállam értékrendjéhez híven pártatlan marad, képes lesz ellenállni a várható hecckampányoknak s egyéb nyomásgyakorlásnak. Szeretnénk hinni, hogy a mai kormánykoalícióban is akadnak olyan józan politikai erők, amelyek Dél-Szlovákia stabilitását és az ország amúgy is megtépázott nemzetközi tekintélyét fontosabbnak tartják a mai Európában teljességgel elfogadhatatlan erőszakos asszimilációnál. Képviselőink beadványát számos megpróbáltatást kiállt szlovákiai magyarságunk törvénytisztelete és megtörhetetlen elszántsága nyomatékosítja. Nem adjuk a templomot s az iskolát, semmi áron. Ma még bízunk a szlovákiai törvények erejében. Ma még reméljük, hogy nem kényszerítenek bennünket a mostaninál sokkal erőteljesebb, de ugyancsak törvényes tiltakozásokra. JEGYZET Örökös jelkép GÖRFÖL ZSUZSA Ami szombaton Szarajevóban történt - illetve nem történt meg -, az mindennél jobban jellemzi a XX. század Európájának esztelenségét és felelőtlenségét. Szarajevóról mint a szenvedés jelképéről maga II. János Pál is szólt a több mint 50 ezer hívő előtt pontifikált miséjén. A század elején itt dördültek el azok a lövések, melyekkel elkezdődött az I. világháború, s befejezése máris magában hordozta az újabb világégés csíráit. Erre a városra is kiterjedt a századvég legértelmetlenebb és legvéresebb öldöklése, melyet még nem lehet végérvényesen lezártnak tekinteni. Az utolsó pillanatban meghiúsított merénylet után a pápa felhívása a megbékélésre és a kölcsönös megbocsátásra hátborzongatóan időszerű volt. Ám hiába ösztönzött az őszinte párbeszédre, a szerb közösség vezetője - szinte tüntetően felrúgta az elemi jólneveltség szabályait: nemhogy a pápai misére nem ment el, de még a repülőtéri búcsúztatásra sem. S bár úgy tűnhetett, hogy a horvátok és a muzulmánok között minden rendben van, a Kosevo stadionban ott volt több mint 10 ezer hívő abból a Mostarból, ahol változatlanul sorozatos incidensekre kerül sor horvátok és muzulmánok között. Mindezt tudatosítva értelmüket vesztik azok a kérdések, amelyek a látogatás előtt sűrűn felmerültek: helyes-e, kell-e ennyit kockáztatnia az egyházfőnek. II. János Pál nyilvánvalóan azt tette, amit helyesnek tartott, s amit már 1994 szeptemberében meg akart tenni: egész Európához szólt a jelképpé vált Szarajevóból ő, aki maga is jelkép, mert a gyűlölködés nemcsak a délszláv térségre jellemző. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán -gazdaság- (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztóségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Kedélyes csevegés a magyar parlamentben. (S. Pápai Gábor rajza) Senki sem gondolhat európai integrációra regionális integráció nélkül Románok, magyarok A kommunista rezsim bukása óta újra meg újra előkerülnek a jelentős számú erdélyi magyar felvetett intézményi problémák. Egyszer Hargita és Kovászna megye közigazgatási autonómiájának kérdése, másszor a kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállításáé. CLAUDE KARNOOUH Manapság a kolozsváriak háborognak minden oldalon, a fő téma a magyar egyetem visszaállítása. Az egymással ütköző álláspontok egyszerűnek látszanak: a román egyetemi oktatók többsége ellenzi, a magyaroké kívánja a visszaállítást. De ha közelebbről megvizsgáljuk, a kérdés összetettebb. A Bolyai Egyetemet ellenző román többség tagjainak érvelése nem azonos: vannak, akik azzal az ürüggyel utasítják el az egyetemi autonómiát, hogy „etnikai kritériumokra" nem lehet demokratikus egyetemet alapozni; ez a látszólag demokratikus fellépés azonban gyakran olyan tétek leplezésére szolgál, amelyek inkább a kliensrendszer-szemlélethez kötődnek, nem pedig a jakobinus típusú, egyenlőségre alapozotthoz. Vannak a román többségben olyanok is, akik nagy liberális szónoklatok után ma hátra arcot csinálnak, és radikális nacionalizmusukat felfedezve azt állítják, hogy a magyaroknak nincs joguk autonóm egye... liberális szónoklatok után ma hátra arcot csinálnak... temhez. A másik oldalon a magyar kisebbséget is ellentétek szabdalják. Néhányan kizárólag a karrierjükkel összefüggő okok miatt utasítják el az egyetem megosztását, a többiek különbözőképpen vélekednek róla. A OLVASÓI LEVELEK Kincskereső úton A pedagógusszövetség párkányi szervezete tanulmányi kirándulást szervezett Budapestre. A Winkler Márta Kincskereső Iskolában is jártunk, s az óralátogatásokon kívül megismerkedhettünk a Kincskereső Iskola programjával is. Ez az iskola az anyanyelv és a matematikai logika fejlesztésének kettős pillérére épül. Az anyanyelv tanításának feltétele, hogy a népnyelradikálisok mindenáron akarják az egyetemüket, beleértve azt is, hogy megfelelő oktatók híján gettóba zárják a magyar egyetemistákat. A mérsékeltek a független egyetem alapelvét hirdetve tisztában vannak a realitással, és ésszerű, pragmatikus álláspontra helyezkedve védik a törvényesen létrehozott magyar szakok autonómiáját. így foglalhatjuk össze röviden az értelmiségiek nézeteit, amelyekbe politikai tétek is keverednek. Vannak ugyan magyar nyelvű csoportok a kolozsvári egyetemen több tudományágban, de ezek - ellentétben bizonyos hivatalos állításokkal - intézményesen nem léteznek mint önállóan vezetett, autonóm tagozaEz nem fenyegeti az állam integritását és egységét. tok. Felmerül a kérdés: milyen érték nevében tagadják meg a magyaroktól a tagozatok autonómiáját olyan tudományágakban, amelyekben van elég egyetemi oktatójuk ahhoz, hogy a felsőoktatási törvényeknek megfelelően tanítsanak. Miért nem akarják hagyni, hogy úgy kezeljék, ahogy jónak látják a költségvetésből nekik jutó összeget, a külföldi ösztöndíjakat - amelyeket elnyernek - és az alapítványok adományait. Ez nem fenyegeti az állam integritását és egységét. Ellenkezőleg, jótékony versenyt vezetne be, főként ha jól végiggondolt szabályok szerint lehetővé tennék a magyar egyetemistáknak, hogy román tagozatokon látogassanak órákat és vizsgázzanak, illetve fordítva, a román hallgatóknak azt, hogy ugyanezt megtehessék a magyar tagozatokon ha akarják. Mindez üdvös vetélkedést indíthatna meg románok és magyarok között, és jelképes biztosítékot jelenthetne a magyar közösségnek arra, hogy levet és a klasszikus irodalmat (a régit és mait) egyaránt felhasználhatják. A tanítók maguk válogatják órájuk anyagát. Az iskolába többszörös a túljelentkezés. A tanulmányi eredményeket az első három évben szövegesen értékelik, a negyedévenkénti értékelést a tanító és a gyerekek együtt végzik. Sok érdekes dolgot hallottunk még, de az igazi élményt a gyermekjátékok, a mondókás népi játékok jelentették. A kincskereső út valóban kincset jelentett számunkra. Hajtman Kornélia Nána szereljék azokat a szerteleneket, akik Tőkés László püspök körül próbálnak forgolódni Magyarországon és másutt. Senki sem gondolhat európai integrációra regionális integráció nélkül, beleértve a kulturális regionalizációt. Az új Európa, amely most készülődik, igaz, nehezen, nem csupán központosított államok szövetsége lesz, hanem ezzel egy időben olyan rágiók együttese, amelyeknek megvan a maguk egyénisége, megvannak a törvényes eszközeik arra, hogy szövetségeket kössenek, kapcsolatokat hozzanak létre saját érdekeik szerint. Ami jó a politikai és gazdasági szférának, annak jónak kell lennie a kulturális és egyetemi szféra számára is. Ezt mutatja Ausztria és a klagenfurti szlovén egyetem példája. Ez a helyzet a leuveni egyetemmel Belgiumban, ahol a régi universitas vált szét a franciául és hollandul beszélők közösségére. Ha bizonyos egyetemi autonómiát adnak a magyar kisebbségnek, az semmi esetre sem jelenti azt, hogy a román állam felsőbbrendűségi zsarolásoknak enged. Azzal viszont, hogy módszeresen elutasítják a vitát a magyar tagozatok autonómiájának megteremtéséről, a románok olyan kishitűségről tesznek bizonyságot, ami ki tudja, milyen konkurenciától való félelemben, vagy ami még rosszabb, azonosságukra vonatkozó bizonytalanságban fejeződik ki. Ez a probléma nem új, sőt ez rejlik minden identitásról folytatott vita középpontjában, lett légyen az irodalmi, etnológiai, történeti vagy filozófiai vita, amely Matorescutól Noicáig, Iorgától Cioranig a legjelentősebb román értelmiségiek műveit táplálta. A szerző francia filozófus, a francia Országos Tudományos Kutatási Központ munkatársa, rendszeresen tam't filozófiát a kolozsvári egyetemen. Adrian Severin portréja Az MTV 2-es csatornája április 5-én sugározta a Románia külügyminiszteréről, Adrian Severinről készült riportfilmet. Érdemes volt megnézni! A külügyminiszter mélyen humánusan gondolkodó ember, akihez hasonló vezető politikus kevés akad térségünkben. Ő volt az a politikus, aki románként nem félt Strasbourgban megszavazni a sok vitát kiváltó 1201-es ajánlást! Szavaiból kitűnt, hogy kötelességének tartja védeni a kiTALLÓZÓ SME Ivan Hudec kulturális miniszter szerint a DSZM és a polgárok közötti kapcsolat javulása érhető el a mozgalomhoz közelebb álló rádió- és televíziós állomások létrehozásával. Hudec ezzel tulajdonképpen csak azt ismételte meg, amivel elődje, Dušan Slobodník három évvel ezelőtt bekerült a független szlovák sajtó történetébe. Talán nem szándékosan, de ezzel felhívta a figyelmet az európai társadalom egyik alapvető dilemmájára, a valóság és a realitás visszatükröződése közti kapcsolatra. Arról van szó ugyanis, hogy milyen képet alakítanak ki a választók számára a legbefolyásosabb hazai elektronikus médiumok. Amennyiben a választók újra azokra voksolnak, akiknek döntő befolyásuk van az elektronikus médiumokra, semmi sem korlátozza őket, hogy tovább alkalmazzák a hatalomgyakorlás jelenlegi módszerét és élvezzék a szétosztogatott vagyont. Szlovákiában azonban volt idő, amikor valaki még a DSZM mai hatalmánál is nagyobb sajtómonopóliummal rendelkezett, de még így is csak bizonyos időre volt képes megállítani a változások folyamatát. PRAVDA Nem vizsgáztak túl jól a gépkocsivezetők a Vöröskereszt április 9-10-i akcióján, amelynek keretében Poprádon, Kassán, Garamszentkereszten, Bártfán és Pozsonyban balesetek színlelésével tették próbára őket. Viliam Dobiáš főtitkár szerint a „balesetek" színhelye mellett elhaladó gépkocsivezetők 37 százaléka állt meg autójával, közülük pedig 24 százalék volt képes elsősegélynyújtásra. Kiderült az is, hogy a gépkocsivezetők nagy része nem rendelkezik az új előírásoknak megfelelő elsősegély-nyújtási dobozzal. NÁRODNÁ OBRODA A Václav Benda szenátor vezette cseh vizsgálóbizottság szerint a csehszlovák bíróságok 446 halálos ítéletet hoztak. Az ítéletek többsége politikai indíttatású volt, a legtöbb 1949 ésl953 között született, amikor több mint kétszáz személyen hajtották végre a halálos ítéletet. Felmérték a határátlépés közben meggyilkoltak számát is: 1948 és 1989 között 301 ember halt meg, több esetben NDK-beli és osztrák állampolgárok. A vizsgálóbizottság 103 felelős személy ellen javasolt eljárást. Az ügyész eddig 17 esetben járult hozzá vádemeléshez; 13 ügy egykori állambiztonsági tisztet érint. NOVÝ ČAS Halántékához szorított pisztollyal kényszerítettek egy érsekújvári gépkocsiszerelőt, hogy négy ismert fegyveres zsarolónak kiadjon egy Mercedest. Az esetet jelentette a rendőrségnek, erre másnap a gépkocsija alatt másfél kilogramm Danubitot talált. sebbségeket, tiszteletben tartja a másságot. Olyan külpolitikát akar folytatni, amely Magyarországot többé nem tekinti ellenségnek, s a román kül- és belpolitikában megszűnik az úgynevezett magyar veszélyre való hivatkozás. Megszívlelendő gondolatok más országok politikusai számára is! Bízom abban, hogy térségünk jövőjét nem Seselj vajdák, Funarok és Sloták fogják meghatározni és irányítani, hanem az Adrian Severinhez hasonlóan gondolkodó emberek, politikusok Szabó Sándor Királyrév