Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-11 / 83. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 9. POLITIKA GJ Beszélgetés Jozef Minárik országos alelnökkel az Önkéntes Tűzoltóság tevékenységéről Anyagi gondokkal küzdenek A Szlovák Köztársaság Ön­kéntes Tűzoltósága április 11-12-én Vrútkyban tartja országos, tisztújító köz­gyűlését. Ennek kapcsán beszélgettünk Jozef Miná­rikkal, az önkéntes tűzol­tóság országos elnökségé­nek elnökhelyettesével. OAÁL LÁSZLÓ Milyen a szervezettségük? A múlt év végén 106 241 önkén­tes tűzoltót tartottunk nyilván Szlovákiában. Huszonöt száza­lékuk húszévesnél fiatalabb, ezért merem állítani: a gazdag múlt mellett - az önkéntes tűzoltóság 1922-ben alakult meg TartQmányi Tűzoltó Egye­sület néven - a jövő is remény­teljes. Megjegyzem, a tűzoltás nem kizárólag férfimunka, hi­szen az országos közgyűlés 175 küldötte közül 16 nő, és tagja­ink között gyerekek is vannak. Bárki, aki betöltötte a 14. élet­fizikai és pszichikai téren egya­ránt készülnek erre az igényes munkára. Hogyan épül fel az országos szervezet? Alulról építkező és felülről irá­nyított szervezet a miénk. Egy helyi tűzoltócsapat legalább hét tagból áll, de a községek több csapatot is felállíthatnak. A he­lyi tűzoltótestületek felett áll az önkéntes tűzoltóság járási bi­zottsága, s ezek alkotják az or­szágos testületet. Mégpedig olyan formában, hogy minden járási bizottság egy-egy küldöt­tet jelöl az országos közgyűlés­be, és jelölteket állít az országos elnökségbe, a regionális testüle­tek pedig az országos elnöki posztra is állíthatnak jelölteket. Úgy tudom, azelőtt az önkén­tes tűzoltóság is államilag tá­mogatott szervezet volt, de a rendszerváltás után ezek a testületek az önkormányzatok hatáskörébe kerültek. Ez tó, arra, hogy az önkéntes tűzol­tókat, tűzoltóparancsnokokat ingyenes oktatásban részesít­hessük. Az igaz, hogy az állami támogatásból az önkéntes tűzol­tóság műszaki felszereltségének javításához, a berendezések fe­sároljanak, és azokat tegyék használhatóvá. Egy belügyi je­lentés szerint az országban használt tűzvédelmi eszközök átlagos 17 év; ez például már egy gépkocsi esetében is na­gyon sok. A községek gaz­dasági helyze­tén kellene javítani, mert a jelenlegi hely­zetben nem képesek több segítséget .. nyújtani. >> A szerző felvételei Az önkormányza­tok arra kénysze­rülnek, hogy egyéb testületektől kiselejte­zett berendezéseket vásároljanak, és azokat tegyék > . használhatóvá. >> évét, önkéntes tűzoltó lehet. Természetesen a 18 évesnél fia­talabbak nem vethetők be köz­vetlenül az oltásban. Az önkén­tesek kiképzésében részesül­nek, tűzvédelmi előírásokkal, jogszabályokkal ismerkednek, mennyire befolyásolja a mű­ködésüket, hiszen a legtöbb önkormányzat anyagi gon­dokkal küzd? Állami támogatást ma is ka­punk, de ez elsősorban a módszertani munkára fordítha­lújításához nem tudunk hozzá­járulni. Ez a feladat az önkor­mányzatokra hárul. Állíthatom, hogy 90-95 százalékban na­gyon jó az együttműködés a he­lyi önkormányzatok és az ön­kéntes tűzoltók között, a polgár­mesterek a legtöbb helyen igen nagyra becsülik a munkánkat. A helyi tűzoltócsapatok arra panaszkodnak, hogy nincs pénz a műszaki felújításra, el­öregedett, korszerűtlenné vált szivattyúkkal, gépkocsikkal kénytelenek dolgozni. - Sajnos, ilyenek az állapotok. Azelőtt a járási és kerületi álla­mi szervek rendelkeztek a fej­lesztésre fordítható pénzeszkö­zökkel, de ilyenek ma már nin­csenek. így aztán a helyi szerve­zeteket fenntartó önkormány­zatok arra kényszerülnek, hogy egyéb testületektől - például a hadseregtől vagy nagyüzemek tűzvédelmi szervezeteitől - ki­selejtezett berendezéseket vá­Ön szerint mi a megoldás? Elsősorban a községek gazdasá­gi helyzetén kellene javítani, mert a jelenlegi helyzetben a legjobb akarat mellett sem képe­sek több segítséget nyújtani. A biztosítóknak is nagyobb támo­gatást kellene nyújtaniuk, de a községekben működő magán­vállalatoknak, kft.-knek is támo­gatniuk kellene a tűzoltóságot, hiszen az ő vagyonukat is véd­jük. Ez sok helyen már működik, a vállalkozónak is megéri, mert az összeget leírhatja az adóalap­jából. A tűzoltók nemcsak tűz esetén nyújtanak segítséget. Elég utalni arra, hogy a talajvíz­szint emelkedése esetén hány pincéből szivattyúzták már ki a vizet, amivel szintén nagy káro­kat hárítottak el. Szeretném azt is megemlíteni: a kultúra terén sem elhanyagolható az önkén­tes tűzoltók tevékenysége, hi­szen a tűzoltózenekarok nem egy községben a közösségi élet meghatározó részévé váltak. A kormányfő levelezik a köztársasági elnökkel Nem volt indokolt a nagykövet hazahívása Nem lesz megbékélés Össze kell fogni TA SR- és ČTK-HlR Pozsony. Vladimír Mečiar kor­mányfőjanuárban levélben kérte Michal Kováč államfőt, értékelje át korábbi elutasító magatartá­sát, és hagyja végre jóvá Oľga Kel­tošová Szlovákia ENSZ-nagykö­vetévé való kinevezését. Egy szer­dai tévéműsorban Mečiar ismét ellenségeskedéssel vádolta meg Kováčot, mert az államfő nem tett eleget az említett kérésnek. ­Az államfő annak idején egyeden feltételhez kötötte Keltošová ki­nevezését: a DSZM alelnöke von­ja vissza a köztársasági elnököt lemondásra felszólító nyilatkoza­tait. Valódi megbékélést előreve­títő Mečiar-levél nem érkezett az államfőhöz, ezért a kormányfő televízióbeli kijelentései félreve­zetőek - nyilatkozta tegnap Vla­dimír Štefko elnöki szóvivő. Folytatódó huzavona a robbanószerkezetek ügyében Titkosszolgálat kontra KDM ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Új információkat tett közzé tegnap Ján Čarnogurský, a Kereszténydemokrata Mozga­lom elnöke a mozgalom márciu­si nagygyűlése után talált robba­nószerkezetek ügyében. Határo­zottan cáfolta, hogy kapcsolat­ban állna Jozef Skosníkkal, aki ­a szlovák sajtóiroda keddi híre szerint - azt állítja: anyagi ellen­szolgáltatás fejében a KDM em­bere próbálta meg rávenni a bomba elrejtésére. Ján Čarno­gurskýnak tudomása van arról, hogy az ügy kivizsgálásával megbízott Oravec főhadnagy nem hallgatta ki Skosníkot, csu­pán a kihallgatás jegyzőkönyvét kapta kézhez Celláriková kapi­tánytól, a rendőrség vizsgálati osztályának helyettes ve­zetőjétőlj, aki személyesen hall­gatta ki a tanút. A kapitány neve arról vált ismertté, hogy „ad ac­ta" tette a hangszalagra rögzí­tett, botrányos Hudec-Lexa be­szélgetés ügyét. Čarnogurský felhívta a figyelmet arra, hogy Celláriková kapitánynak csak két esetben lett volna joga a ta­nú kihallgatására: ha halasztha­tatlan műveletről lett volna szó, vagy ha Oravec főhadnagytól el­veszik az ügyet. Az, hogy Cellá­riková maga hallgatta ki a tanút, a jegyzőkönyvben szereplő val­lomást pedig kiszivárogtatták, a KDM elnöke szerint egyetlen célt szolgál: a politikai ellenzék lejá­ratását. Čarnogurský szerint va­lószínűleg a szlovák titkosszol­gálat áll az ügy hátterében. A Szlovák Információs Szolgálat szóvivője tegnap visszautasítot­ta Čarnogurský vádját. „Ha vala­milyen titkosszolgálattal össze­függésbe hozhatók a történtek, az csakis a KDM árnyék-tit­kosszolgálata lehet" - állapította meg Miroslav Šášky. (horváth) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Gyurovszky László, az MPP alelnöke diplomáciai túlka­pásként értékelte Ivan Mjartan­nak, Szlovákia prágai nagyköve­tének konzultációra való haza­rendelését, miután a szlovák kormány felszólította Václav Havel cseh államfőt: kérjen bo­csánatot Vladimír Mečiar kormányfőtől. Gyurovszky szerint Havelnek a Le Figaróban megjelent kijelen­tése, miszerint Mečiar üldözési mániában szenved, nem nevez­hető szerencsésnek, de azért a nagykövet hazahívását nem in­dokolja. A Klaus-Mečiar találkozó szerin­te azért maradt el, mert a két kormányfőnek nem volt miről megállapodnia, a miniszterel­nöki találkozót előkészítő tár­gyalások ugyanis nem vezettek eredményre. A legutóbbi közvé­lemény-kutatási adatok arról ta­núskodnak, hogy a szlovákiai választók többsége támogatja a közvetlen elnökválasztást és Szlovákia NATO-tagságát, de a kormány ebbe nem nyugszik be­le. Gyurovszky aggodalmát fejezte ki, hogy a referendum eredmé­nyeit a kormány megpróbálja majd érvényteleníteni. Ezért fontos, hogy az ellenzék, a DBP-t is beleértve, összehangolja ál­láspontját. A NATO-val kapcso­latos referendumnak az MPP szerint továbbra is van értelme: az állampolgárok kinyilvánított akarata fontos érv lesz mind a hazai, mind a külföldi erők szá­mára. (H. G.) Az MPP az ELDR teljes jogú tagja lett Elsőként Európában ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Berényi József, az MPP titkára tegnap beszámolt az európai liberális pártokat tö­mörítő politikai erő, az ELDR legutóbbi üléséről, melyen a pártot felvették a teljes jogú ta­gok sorába. „Ezzel a Magyar Polgári Párt - a szlovákiai pártok közül elsőként - belépett Európába" - szögezte le. Ezek után az ELDR bármilyen kérdést vet majd fel az Európa Parlamentben, arról előbb az MPP is szavazni fog. Az ELDR jogelődjét 1976-ban azért hozták létre, hogy az euró­pai liberálisok egymást támo­gatva készülhessenek az euró­pai választásokra. A szervezet Európa-szerte 900 ezer taggal rendelkezik. Pártjai az EU hét országában vannak kormányon. A 626 tagú Európa Parlament­ben 52 mandátumuk van. Az ELDR Programjának egyik alapvető célkitűzése az európai intézmények hatáskörének bő­vítése, valamint a közös EU­pénz bevezetése. Berényi reményét fejezte ki, hogy nyugat-európai partnereik segítségükre lesznek a májusi népszavazást megelőző kam­pány során, (horváth) RÖVIDEN A pápa és hat államfő találkozója Varsó. II. János Pál pápa június 3-án a nyugat-lengyelországi Gnieznóban találkozik Csehország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Németország és Szlovákia elnökével, az egykor országukban missziós tevékenységet folytató Szent Adalbert mártírhalálának ezredik évfordulója alkalmából. (MTI) Történelemtanárok fóruma Dunaszerdahely. Április 12-13-án kerül sor a Történelemta­nárok Országos Találkozójára a helyi Mezőgazdasági Szakkö­zépiskolában. A rendezvény célja a szlovákiai magyar történe­lemtanárok egyesületének megalapítása, valamint a történe­lemtanítás problémáinak megvitatása. A találkozón neves szakemberek adnak elő. (Ú) Milyen hosszú lesz a konzultáció? Pozsony. Mečiar kormányfő tegnap a konzultációra Po­zsonyba rendelt Ivan Mjartan prágai szlovák nagykövettel folytatott megbeszéléseket. Egyelőre sem a külügyi tárca, sem a kormány nem közölte, mikor térhet vissza Mjartan Prágába. (ČTK) Három azonosítatlan áldozat Staškov. Három halottja van a Staškov községben (Čadcai já­rás) tegnap délután történt közúti balesetnek. Eddig ismeret­len okból egy 105-ös Škoda áttért az ellenkező menetirányú sávba, ahol egy tehergépkocsival ütközött. A három áldozatot nem sikerült a helyszínen azonosítani. (TA SR) Az alapszerződés ratifikálásának évfordulóján MSZP-Együttélés találkozó ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Kósáné Kovács Mag­dával, a Magyar Szocialista Párt ügyvezető alelnökével és Szabó Vilmos külügyi titkárral folyta­tott tárgyalást Budapesten az Együttélés háromtagú küldött­sége. A Duray Miklós pártelnök vezette delegáció több témát ve­tett fel a szlovák-magyar alap­szerződés ratifikálásának évfor­dulója, a kárpótlási ügyek és a magyar alkotmányozási folya­mat kapcsán. A felek egyetértet­tek abban, hogy az alap­szerződés szellemének megsér­téséért elsősorban a szlovák kor­mányt terheli a felelősség. „Az Együttélés egyértelművé tette: a szlovákiai magyarság romló helyzetét nem szabad összekap­csolni sem a NATO-tagsággal, sem az alapszerződéssel, hanem elsősorban a szlovákiai belpoli­tikai folyamatok keretében kell szemlélni" - mondta Duray Miklós. Az Együttélés képvi­selői jelezték: szükségét érzik annak, hogy a magyar kormá­nyerők lépéseket tegyenek a szlovák kormány irányába an­nak érdekében, hogy azon sze­mélyek, illetve közvetlen leszár­mazottaik, akiket az 1945 és 1948 közti időszakban Magyar­országra telepítettek, vagy a la­kosságcsere következtében kényszerültek szülőföldjük el­hagyására, a két kormány egyezsége alapján kettős állam­polgárságért folyamodhassa­nak. Rámutattak: az 1949-es megkötött Csorba-tói Szerző­dést Magyarországnak egyolda­lúan felúl kellene vizsgálnia, s a magyar kormánynak lépnie kel­lene azokban a kérdésekben, me­lyekben ezt önállóan megteheti. Az Együttélés felvetette azoknak a volt csehszlovák állampolgá­roknak a kárpótlását is, akiket szülőföldjük elhagyására kény­szerítettek, ám később visszate­lepültek Magyarországról Szlo­vákiába. Az MSZP alelnöke ígé­retet tett arra, hogy a pártelnök­ségben felveti ezeket a kérdése­ket. Az Együttélés delegációja találkozott Tabajdi Csaba állam­titkárral is, aki tájékoztatta ven­dégeit arról, hogy rövidesen megszületik a parlamenti pártok közti megegyezés egy olyan tör­vénymódosítás ügyében, amely lehetővé teszi a magyarországi kisebbségek számára a parla­mentbe való bejutást azáltal, hogy csökkenti számukra a par­lamenti küszöböt, (horváth) Kiben bízik az állampolgár? Mečiar az élen Pozsony. A Focus független közvélemény-kutató ügynökség márciusban azt térképezte fel, mely politikusokban, illetve közéleti személyiségekben bíz­nak az állampolgárok. Vala­mennyi megkérdezett három személyt nevezhetett meg. A vá­laszadók 21 százaléka senkiben sem bízik. Az élen továbbra is Vladimír Mečiar kormányfő áll, sőt né­hány tizeddel erősödött is a po­zíciója. -ú­1997 március 1997 január Vladimír Mečiar 21,8 20,6 Michal Kováč 16,6 16,3 Ivan Gašparovič 15,3 17,4 Jozef Moravčík 10,5 9,2 Peter Weiss 8,7 8,3 Mikuláš Dzurinda 8,5 7,0 Milan Čič 7,7 8,3 Ján Čarnogurský 7,2 5,6 Bugár Béla 6,7 7,3 Brigita Schmögnerová 6,5 3,3 Eduard Kukan 6,1 2,1 Ján Slota 4,8 4,4

Next

/
Thumbnails
Contents