Új Szó, 1997. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1997-03-06 / 54. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. MÁRCIUS 6. KOMMENTÁR Korlátok nélkül TUBA LAJOS Mára nyilvánvalóan lelohadt azoknak a nyugdíjasoknak az öröme, akik ősszel még azt hitték, hogy Mečiaréktól valóban egy tarisznya pénzt kapnak vagyonalapi kötvényükért. A par­lament, ugye, ünnepélyesen jóváhagyta, hogy a hetven éven felüliek megkapják a nekik járó tízezer koronát plusz a kama­tokat. A szegény nyugdíjas azonban hamar rájött, hogy hiába jár fűhöz-fához kötvényével, pénzt nem lát érte. A Nemzeti Vagyonalap ugyanis úgy döntött, hogy fizetni csak 1998-ban fog - akkor is c^ak annak, aki a tavalyi parlamenti döntés ide­jén már betöltötte hetvenedik életévét. Aki időközben éri el ezt a szép kort, annak pechje van. Azt még nem tudni, mi van akkor, ha esetleg a tavalyi hetvenéves nem éri meg a jövő évet, de a vagyonalap anyagi helyzetét ismerve az örökösök­nek is könnyen beinthetnek. Ami a többi szerencsétlen kötvénytulajdonos esélyeit illeti, az alkotmánybíróság beleszólt a vagyonalapi kötvények körüli kormánypárti színjátékba: a porhintésre szolgáló megkötések nagy részét érvénytelenítette. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb hat hónap múlva, vagyis az idei privatizációs törlesztési sze­zon kezdetére a vagyonalapi kötvény is szinte normális érték­papírrá válik. Ma még nehéz felmérni, hogy ez milyen hatás­sal lesz az árfolyamra. Egyrészt már nem lesz a 75 százalékos minimálár, másrészt viszont a törlesztésre jogosult Mečiar­privatizátorok számára sem szabnak korlátokat. Egy azonban biztos: vége a „hogyan játsszuk ki a minimálárát" című rituá­lénak. Mert ugye, ehhez elegendő volt egy eszesebb ötéves gyermek logikája. Az is valószínű, hogy egy pihent agyú köz­gazdász-tudománytörténész egyszer még hosszabb értekezés­ben elemzi az ezzel kapcsolatban kialakított technikákat. A kötvénytulajdonosok persze ezentúl sem kapnak majd többet, de legalább kevesebb megalázó procedúrát kell végigcsinálni­uk addig, amíg megkapják a vagyonalapi alamizsnát, a nagy játék többi szereplője pedig megtömi a zsebét. JEGYZET Klónozás kizárva POLÁK LÁSZLÓ Tisztelettel hívnám fel parla­menti képviselőink figyel­mét, fessenek már a fontos dolgokra is odafigyelni. Mert úgy vélem, holmi bank­privatizáció, közvetlen el­nökválasztás és egyéb csip­csup ügyek miatt elsiklik a lé­nyeg. Mélyen tisztelt honatyák és honanyák! Igenis, én, a választópolgár felszólítom önöket, hogy méltóztassanak a T. Házban foglalkozni a klónozással, mert sokkal égetőbb problé­ma, mint, mondjuk, a tit­kosszolgálat parlamenti el­lenőrzése. Már mindenki ál­lást foglalt az ügyben, Róma, Brüsszel, sőt még Bili Clinton is. Csak mi itt, a fiatalka Szlo­vákiában nem tudjuk, hogy is állunk ezzel a forradalmi, szex nélküli szaporodási eljá­rással. Pedig már most fontos volna törvényben leszögezni, hogy klónozás útján nem be­folyásolhatóak a választási preferenciák. Vagy a tisztelt képviselő urak és asszonyok nem is hallottak még a gene­tika eme új csodájáról? Tehát röviden, klónozásban járatlanok figyelmébe: skót tudósok, ivartalan szaporítás útján létrehoztak egy birkát ­Dollyt, a klónt. A módszer embereken is alkalmazható! Ha ez a tény nem lendíti meg a szlovák parlament döcögő szekerét, akkor én, kérem, valamennyiükből azonnal Gauliedert csinálok. Mert tessék csak elképzelni: egy egyszerű példa. Mondjuk, DSZM-nagygyűlés a sport­csarnokban. Tábla a ruhatár­ban: kabátokat és sejteket itt kérjük leadni. Aki akar, ad­hat hármat! Nem kabátot, gént. Hiszem, hogy lesz „bab­ka-demokratka", aki a fél karját odaadja. Aztán a többi már a kiónozó mesterek dol­ga. Ráhajtanak, s meghárom­szorozzák a sportcsarnok ga­rantáltan párthű közönségét. Persze a most esetleg kajánul mosolygó kormánypártiakat bátorkodom figyelmeztetni, hogy ugyanez a lehetőség ko­máromi nagygyűlések esetén is fennáll. Lefogadom, hogy a Magyar Koalíció is megszer­vezi kiónozó csapatát, talán Bugárékat kivéve, mert nekik nem ajánlja a módszert a '1 Osservatore Romano. Kérem hát a parlamenti pad­sorok koptatóit, hogy mi­előbb hozzanak törvényt a klónozás tilalmáról, mert kü­lönben baj lesz. Ne bízzanak maradiságunkban, vagyis ab­ban, hogy mi, férfiak jobbára konzervatívak vagyunk, és új választópolgárokról inkább hagyományos módszerekkel gondoskodunk. mm Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A P- O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUB1APRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a Me­diaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. - Azt akarom, hogy minden aláírást tüzetesen ellenőrizzünk, aztán jó szokásunkhoz híven alaposan utánajárhatnánk az aláíróknak... (Szűcs Béla karikatúrája) Jugoszlávia: nem törődnek az apróságokkal - közelednek a választások Tetőzhet a válság Felemelő képsorok az álla­mi televízióban: Belgrád­ban aláírják a Jugoszlávia és a (boszniai) Szerb Köz­társaság közötti különle­ges kapcsolatokról és együttműködésről szóló megállapodást. SINKOVITS PÉTER A dokumentumnak nincs ugyan különösebb jelentősége, azonkí­vül, hogy Milosevics és a szocia­listák fotósok pergőtüzében de­monstrálhatták, adnak azért még valamit a szerb-szerb ba­rátságra. Amolyan gyógyír volt ez a választási csalások beisme­rése után, egyúttal feledtetni próbálta a Horvátországban re­kedt maradék szerbség helyze­tét, amely mellesleg - a horvát hatalom ellenében - külön refe­rendum kiírását tervezi, s a nép­szavazás eredményeitől teszi függővé maradását. Az ellenzék, elsősorban a Zajed­no (Együtt) koalíció pártjai most próbálják beindítani a tün­tetésekkel kiharcolt önkor­mányzataikat, a látványos séták tehát befejeződtek. Az egyete­misták azonban továbbra is az utcákon vannak, ez idő tájt ép­pen a Belgrádi Egyetem már le­váltott rektorát „körözik". A pe­Az egyetemisták azon­ban továbbra is az ut­cákon vannak... dagógusok a minap fejezték be egy hónapon át tartó sztrájkju­kat, most a földművesek mozgo­lódnak, mivel mind a mai napig nem kapták meg pénzüket tava­lyi terményükért. Közben szinte teljes érdektelenség övezi Rado­je Kontics kísérleteit, amelyek révén új szövetségi kormányt próbál összehozni. Az embere­ket inkább az foglalkoztatja, mi lesz a sorsa annak a javaslatnak, amelyet az ország tizenvala­hány legjobb közgazdásza állí­tott össze, s külföldi hiteleken, valamint a privatizáción alapul. Ha nem hagyják jóvá, négy-öt hónap múlva bekövetkezik a tel­jes gazdasági összeomlás. A javaslat tekintetében elmoz­dulásról nem érkezett hír, újabb, nagyobb címletű bankók kinyomtatásáról viszont igen. A süllyedő Szerbia azonban az ap­róságokkal nem törődik, amúgy is közelednek az újabb választá­sok. A szerző az újvidéki Magyar Szó munkatársa. Albánia: legfeljebb a karhatalom biztosíthatja a viszonylagos nyugalmat Égő piramisok - zavargások NAGY MÉLYKÚTI EDIT Kezelhetetlenné vált az albániai helyzet. Tömegek törnek-zúz­nak, középületeket foglalnak el vagy éppen gyújtanak fel. Tehe­tik: idejük van bőven, hiszen az albánok jelentős része az elmúlt években nem kétkezi munkával, hanem ,jól jövedelmező" befek­tetésekkel kereste kenyerét, ka­lácsát. Most viszont a piramisok összedőlnek, és a károsultak a kormányzaton vernék el a port. Egyelőre ezt a hatalom sikere­sebben teszi. Válasza a zavargá­sokra: rendkívüli állapot, kijárá­si tilalom, a határátkelők lezárá­sa. Lehet, hogy most már való­ban ez az egyetlen módja a pol­gárháború megakadályozásá­nak. De a demokratikusnak nem mondható intézkedések elren­delői, a (nevében legalábbis) OLVASÓI LEVELEK Évzáró taggyűlés Az Együttélés kicsindi alapszer­vezetének évzáró taggyűlésén Duray Miklós, a mozgalom el­nöke, parlamenti képviselő is részt vett. Az Érsekújvári járás egyik legkisebb településén megtisztelőnek vették megjele­nését. Külön öröm volt számuk­ra, hogy az Együttélés ezen az ülésen 300 könyvet ajándéko­zott a helyi könyvtárnak. A Demokrata Párt kiválasztottjai hozzájárultak a vészhelyzethez. Sali Berisha vörös terroristák­nak és külföldi pénzelőiknek tu­lajdonítja a zavargások meg­szervezését. Divatjamúlt ré­misztgetés, az államfő sem gon­dolhatja komolyan. Még akkor sem, ha a leginkább forrongó déli országrész - külföldi megfi­gyelők szerint - a szocialistává lett volt kommunisták fellegvá­ra. Akik manapság már nem En­ver Hodzsa hagyományait foly­tatnák, csak éppen - a változa­tosság kedvéért - jólesne nekik a kormányzati szerep. Erre egyre nagyobb esélyük lesz, ha az al­bán elnök és pártja folytatja hi­basorozatát. A parlamenti vá­lasztásokon • elkövetett vissza­élések, az ellenzéki tüntetések leverése, az évek óta tartó pira­misjátékok hallgatólagos en­többórás tánácskozáson kör­nyékbeli polgármesterek is megjelentek. Dániel Erzsébet Párkány A szekták működéséről Február 18-án a magyar parla­mentben a napirend előtt Je­szenszky Géza volt külügymi­niszter szájából értékes felszó­lalást hallhattunk a Magyaror­szágon is mindinkább elterjedő szekták működéséről, főleg a gedéyezése, az összeomlásuk miatt kirobbant válság ügyetlen kezelése után a hatalom azzal önt olajat a dél-albániai tűzre, hogy a majdnem „színdemokra­ta" parlament újabb öt évre meg­választja Berishát államfőnek. Nem Berisha lenne az első, aki­nek politikai halálát a dölyfös magatartás, a hatalomhoz való görcsös ragaszkodás okozná. Pedig elég lett volna készséget mutatni a párbeszédre és némi előleget kiosztani a piramisjáté­kok károsultjainak. Most viszont legfeljebb a rendőrség és a kato­naság biztosíthatja a viszonyla­gos nyugalmat és a hatalom megtartását. A rendkívüli álla­pot azonban nem végtelen ­még Albániában sem. A szerző a Magyar Hírlap munkatársa. scientologisták káros tevékeny­ségéről. A scientologisták, tekintet nélkül mások vallási és politikai nézeteire, az önké­nyesség minden módszerével a maguk táborába akarnak te­relni mindenkit. Mint ahogy azt az egykori Antall-kormány tagja elmondta, az egyes könyv­kiadók által terjesztett különfé­le ajánlatok - amelyek eljutnak az egyetemekre is - között megtalálhatók az egyes szek­táktól származó propagációs anyagok is, melyeknek tartal­ma bomlasztóan hat az ifjúság­ra, a fiatalok világnézetére, TALLÓZÓ NOVÝ ČAS Jozef Gajdoš, a védelmi minisz­térium államtitkára nem ren­delkezik állandó szlovákiai lak­hellyel; lakása csak külföldön, pontosabban a száztornyú Prá­gában van. A lap szerint példa nélküli a világon, hogy egy ál­lam védelmi tárcájának állam­titkára egy másik országban él­jen. Gajdoš elfoglaltságra hivat­kozva egyelőre nem nyilatko­zott az üggyel kapcsolatban. PRAVDA Vít'azoslav Móric híres mondá­sa, mely szerint „Szlovákiában ez már csak így van", Szlovákiá­ban normálisnak tűnhet, a fej­lett demokráciák azonban ér­tékrendjük elutasításaként ér­telmezik az ehhez hasonló kije­lentéseket. A fiatal szlovák ál­lamtól mindenki a demokrati­kus normákhoz való alkalmaz­kodást várja el, ezért jobb vol­na, ha Szlovákia engedne értel­meden büszkeségéből, mert az az integrációból való kimaradá­sát okozhatja. A politikusok gyakran azzal hadakoznak, hogy a szlovákiai kisebbségek átlag feletti jogokat élveznek, olyanokat, mint egyetlen euró­pai kisebbég sem. Csakhogy az itt élő magyarokat nem kell, hogy érdekelje a magyarországi szlovákok helyzete, sokkal in­kább a sajátja, amely romlott az elmúlt időszakban. MLADÁ FRONTA. DNES Várhatóan igen kemény lesz a bős-nagymarosi vízművel fog­lalkozó hágai per, s nem kizárt, hogy kedveződen hatást gyako­rol majd Pozsony és Budapest viszonyára - vélekedik a cseh napilap. Emlékeztet, hogy a rendszerváltás idején a víz­erőmű tisztán politikai kérdéssé vált Magyarországon, a kom­munista gigantománia elleni harc jelképe lett. - A magyar fél nagyon élesen bírálta Szlováki­át Magyarország szuverenitásá­nak megsértéséért, ami jelzi, hogy a per kedvezőtlen hatással lehet a kapcsolatokra - írja. Sötét jövő Borúlátó magyarok Pozsony. A megkérdezettek kétharmada bizonytalan a jövőt illetően - derül ki a statisztikai hivatal közvélemény-kutató in­tézete által január végén végzett felmérés eredményeiből. A meg­kérdezettek 28 százaléka kifeje­zetten borúlátó, 39 százaléka pedig inkább pesszimista a kö­vetkező hónapok történéseit il­letően. 1990 elején még 46:48 volt a pesszimisták és optimis­ták aránya, 1993-1995-ben 75:20 körül mozgott. A felmérés eredményei szerint a múlt év őszétől lényegében nem válto­zott a 67:27 arány. A magyarok esetében 49:17, a szlovákoké­ban 32:28 a kifejezetten pesszi­misták és kifejezetten optimis­ták közötti arány, (ú) főleg azokéra, akiknek az el­múlt kommunista éra alatt nem állt módjukban megismer­ni a helyes politikai és vallási nézeteket. A legérdekesebb az volt, hogy a parlament­ben jelen levő művelődési államtitkár nem akart tudni sem a szekták működéséről, sem pedig az egyes egyete­meknek megküldött, szekta­tanokat propagáló könyvjegy­zékről. Vajon melyik minisz­térium ügyeljen akkor az ilyen dolgokra? özv. Petőcz Kálmánné Komárom

Next

/
Thumbnails
Contents