Új Szó, 1997. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1997-03-26 / 71. szám, szerda

El POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. MÁRCIUS 842. Visszatért az ellenzék Bukarest. A román parla­ment két házába hétfőn délután visszatértek a Szo­ciális Demokrácia Pártjá­nak, Iliescu volt elnök for­mációjának, a Corneliu Va­dim Tudor vezette Nagy­Románia Pártnak és a szombaton új vezetőséget választott Román Nemzeti Egységpártnak a honatyái. A három párt véget vetett az egy hete kezdett „parla­menti sztrájknak", illetve az RNEP az általa feltalált „parlamenti japán sztrájk­nak" - amikor is képviselői jelen voltak, de nem vettek részt a munkában. Az SZDRP vezetői leszögez­ték: múlt heti akciójukkkal „vészjelzést akartak adni a politikai és gazdasági hely­zet alakulásával kapcsolat­ban". Ugyanakkor elége­dettségüket hangoztatták, mert Constantinescu elnök elfogadta egyes követelé­seiket, s párbeszédet helye­zett kilátásba. (MTI) Izetbegovics sürget Washington. Izetbegovics boszniai elnök hétfőn sür­gette az Egyesült Államo­kat, bírja rá a boszniai szer­beket a bécsi fegyverzet­csökkentési megállapodá­sok teljesítésére. Szerinte a szerbek semmibe veszik a nehézfegyverek számát erősen korlátozó egyez­ményt. (MTI) Alija Izetbegovics sürgette, hogy a békefenntartó ala­kulatok távozása utáni „biz­tonsági vákum" betömésé­re vegyék fel Boszniát a bé­kepartnerségi programba. (Die Presse/EPA-fotó) Prága: nem az ombudsmanra Prága. A cseh képviselőház tegnap nem szavazta meg az ombudsmanról szóló tör­vényjavaslatot, amelynek elfogadást főleg a Polgári Demokratikus Párt ellenez­te. A javaslat azonban végül is azon bukott meg, hogy az ellenzéki képviselők nem támogatták a koalíciós nép­pártiak egyik módosító in­dítványát, aminek követ­keztében a tegnapi szava­záskor azok egész frakciója is a törvényjavaslat jóváha­gyása ellen voksolt. (CTK) Megoldódik a túszválság? Lima. A limai japán nagy­követségen 72 embert fog­va tartó perui gerillák ké­szek szabadon engedni a túszok többségét és távoz­ni Kubába. Japán források szerint Fujimori elnök mégis beleegyezett néhány Tupac Amaru gerilla sza­badon engedésébe. A Li­mában, illetve Tokióban el­terjedt híreket azonban ed­dig sem a perui kormány, sem a japán nagykövetség nem volt hajlandó meg­erősíteni. (CTK) Az albániai zavargások kezdete óta már több mint 160-an haltak meg Berisha: nem kell boszniai akció Tirana/Brind isi/ Szaraj e­vó. Nyolcan vesztették éle­tüket az elmúlt 24 óra fo­lyamán lövöldözésekben Albániában. Az áldozatok között négy rendőr is volt -jelentette tegnap a tira­nai belügyminisztérium. MTI-HÍREK Vlorában 3 rendőr vesztette éle­tét: gépkocsitolvajokat üldöz­tek, és azok automata fegyve­rekkel rájuk lőttek. Az akció so­rán az egyik bűnöző is megsebe­sült. Tiranában is lelőttek egy rendőrt, aki egy benzinkutat őrzött. A négy további halott polgári személy volt. Az albániai zavargások kezdete óta már több mint 160-an haltak meg. Hétfő este az olaszországi Brin­disi kikötőjébe befutott egy al­bán kereskedelmi hajó, a Kole­mi. Becslések szerint a rozzant hajó fedélzetén 300-500 albán menekült zsúfolódott össze. A hajó az albániai Durresből in­dult el, s miután motorjai fel­mondták a szolgálatot, egy olasz hajó vontatta be Brindisi ki­kötőjébe. Érkezése után az olasz hatóságok a hajót lefoglalták, a személyzetet pedig őrizetbe vet­ték illegális embercsempészés miatt. Az utasok saját bevallá­suk szerint 600 dollárt fizettek azért, hogy Olaszországba vi­gyék őket. Albániában nincs szükség olyan jellegű külföldi katonai beavat­kozásra, amelyre a NATO Bosz­niában szánta el magát-közölte a káoszba süllyedt ország ál­lamfője. Sali Berisha, aki a The Az albán válság rende­zése „politikai és hu­manitárius" feladat. Timesnak nyilatkozott tiranai irodájában, kijelentette: bármi­féle katonai fellépés a külvilág részéről csakis rövid távra szól­hat, hosszú távon Albániának inkább az EU technikai segítsé­gére lenne szüksége, egyebek mellett a rendőrség és az igaz­ságszolgáltatási rendszer újjá­építése végett. Berisha ugyanak­Az Egyesült Államoknak elvei vannak Ralph Johnson válasza Ján Slotánalc TA SR-HlR Pozsony. - A szlovák választók döntenek arról, ki vezesse Szlo­vákiát. Az USA-t viszont kötele­zik az elvei - áll abban a levél­ben, amelyet Ralph Johnson, az USA szlovákiai nagykövete kül­dött Ján Slotának. Mint ismere­tes, Slota levélben fejezte ki rosszallását az amerikai külügy­minisztérium éves jelentésének Szlovákiával kapcsolatos részei miatt, és súlyos tájékozatlanság­gal vádolta meg a szervezetet. Johnson leszögezte, az USA is­meri Szlovákiát, és nyilvánvaló, hogy bizonyos politikai ügyek­ben eltérőek az álláspontok. En­nek ellenére reméli, hogy Szlo­vákia megtalálja helyét a pros­peráló és stabil nyugati orszá­gok körében. Ennek érdekében az USA is mindent megtesz. A diákok ma is az utcára vonulnak Lankadó lelkesedés? kor elismerte, hogy a fosztoga­tás és az útonállás jelenleg is a legnagyobb veszélyt jelentené a védelem nélkül közlekedő se­gélyszállítmányokra nézve, s ezek biztonságát „mindenkép­pen teljes mértékben garantálni kell". Az albán válság rendezése „politikai és humanitárius" fel­adat és a NATO semmiféle bea­vatkozása sincs napirenden az országban - jelentette ki Szara­jevóban Javier Solana NATO­főtitkár. „Egyelőre nem szüle­tett döntés egy olyan katonai erő felállításáról, amelynek fel­adata az Albániának nyújtott nemzetközi segítség szétosztása során a biztonság garantálása lenne" - mutatott rá Solana. II. János Pál magánkihallgatá­son fogadta a Vatikánban Bask­him Fino albán miniszterelnö­köt. Biztosította vendégét, az al­bán katolikus egyház kész hoz­zájárulni ahhoz, hogy gyorsan úrrá lehessen válni Albánia je­lenlegi nehézségein. A pápa hozzátette, hogy személyesen is közbenjár a nemzetközi szerve­zeteknél az Albániának nyújtan­dó segítség érdekében. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A színészek mától is­mét játszanak, a diákok azon­ban folytatni kívánják a kor­mány kultúr- és oktatáspolitiká­ja elleni tiltakozó megmozdulá­saikat. Tegnap délután a kor­mány épülete előtt gyülekeztek, hogy e szándékuknak így is nyo­matékot adjanak. Nem tudni, vajon a hideg, a lankadó lelkese­dés vagy a rossz szervezés volt-e az oka annak, hogy számuk nem érte el a kétszázat. A kormány­hivatal elől Pozsony főterére vo­nultak, ahol közölték: próbálko­zásuk a hatalmi erőkkel folyta­tott konstruktív párbeszédre ed­dig hiábavalónak bizonyult. Az erőfeszítéssel azonban nem hagynak fel, mert úgy vélik, eredmények csak a társadalom széles körű tájékoztatásával és mobilizálásával érhetők el. Részeredményként könyvelték el, hogy Kováč államfő és Gašparovič házelnök fogadta küldötteiket, ám fontosnak tar­tották hangsúlyozni: a parla­ment elnökével folytatott meg­beszélés nem jelenti a tiltakozó akciók végét. Éllenkezőleg, ezt a találkozót a dialógus kezdeti lé­péseként értékelik, s a társdalmi problémák televíziós megvitatá­sát követelik. A diákok továbbra is szolidárisak a művészekkel, és az elkövetkezőkben is koordi­nálni kívánják lépéseiket. A til­takozás ma 16 órakor a főtéren folytatódik, ahonnan a Szlovák Nemzeti Színház épületéhez vo­nulnak a résztvevők, (horváth) Kormányközi konferencián az albán válságról Róma: rendkívüli ülés MTI-HIR Róma. Az EU külügyminiszterei tegnap Rómában abból az alka­lomból tartottak rendkívüli ülést, hogy az olasz fővárosban részt vettek a Római Szerződés aláírásának 40. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsé­gen. A kormányközi konferen­cia római ülésének fő témáját, tág és szűk értelemben egya­ránt, az albán válság gondja ha­tározta meg. Az Albániában történtek azt mu­tatják, hogy az Európai Unió cél­jainak és szabályainak meghatá­rozása, felfrissítése nem csak a gazdasági fejlődés fő eleme, ha­nem az európai stabilitásé és biztonságé is. A római ülés kivá­ló alkalom volt arra, hogy hatá­rozott lökést kapjanak azok a tárgyalások, amelyek arról foly­nak, hogy a maastrichti szerződést kiegészítsék a közös kül- és biztonságpolitka nélkü­lözhetetlennek minősített pillé­rével. A soros elnöki tisztet ellá­tó Hollandia új dokumentumot teijesztett elő ezekről a kérdé­sekről. A dokumentum részint magá­ban foglalja, részint helyettesíti a legutóbbi, a dublini Európai Tanácson tett előterjesztést. Az EU hat tagállama javaslatot tett arra is, hogy a Nyugat-európai Unió fokozatosan olvadjon be az Európai Unióba. Nyikolaj Rjabov nagykövet nyilatkozata Prága csak ürügyként használta fel? MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Egy moszkvai lap sze­rint Csehország ürügyként hasz­nálta a prágai orosz nagykövet nyilatkozatát, hogy szakítson a gázszállítások terén az öt évtize­des orosz függőséggel. A Nyeza­viszimaja Gazeta szerint Orosz­országnak évi 250 millió dollár­jába kerül Nyikolaj Rjabov nagy­követ óvatlan kijelentése arról, hogy Csehország NATO-tagsá­gával romlanak a kétoldalú gaz­dasági kapcsolatok. A lap emlékeztetett arra, hogy a cseh vezetés a múlt héten Nor­végiával kötött gázszállítási megállapodást. Az ügy hátteré­ben az áll, hogy éles verseny folyt Oroszország és Norvégia között a növekvő cseh gázigény kielégítésére, amely évi 3 milli­árd köbmétert jelent. Az orosz exportőr kedvező árat ajánlott, és a függőség csökkentése érde­kében felajánlották, hogy Né­metországon keresztül szállíta­nák a gázt. - A kedvezőbb orosz ajánlatot Prága nem utasíthatta el azonnal, mivel a közvélemény nem értette volna a döntést. A tárgyalásokon beállt szünetet a túlzottan beszédes orosz nagy­követ nyilatkozata szakította meg, amit Prága nem habozott kihasználni, és Oslóval megkö­tötte a megállapodást. Az újság emlékeztetett arra is, hogy a mostani nem az első orosz kudarc a cseh piacon. Prá­ga tavaly óta Németországon keresztül közel-keleti kőolajat is importál, és az orosz vadászgé­peket nyugatiakra cseréli le. Az ügy kapcsán az újság sürget­te, hogy az orosz kormány te­gyen lépéseket a hazai termelők védelmére. - A moszkvai veze­tésnek nem csak a Rjabovhoz hasonló diplomatákkal kellene valamit kezdenie. Az orosz kö­zép-európai politikát nemcsak a NATO tervezett bővítése miatt kellene aktívabbá tenni, hanem az orosz gazdasági érdekek vé­delme miatt is - tette hozzá az újság. A kínai máskéntgondolkodókat arra utasították, hogy maradjanak otthon Al Gore Pekingben Peking. Al Gore amerikai alel­nököt tegnap Pekingben fogad­ta Li Peng kínai miniszterelnök. A két vezető jelenlétében keres­kedelmi megállapodást írtak alá kínai partnereikkel az amerikai Boeing repülőgépgyártó és a Ge­neral Motors (GM) képviselői, összesen mintegy kétmilliárt dollár értékben. EÍlenzéki forrá­sok szerint a pekingi rendőrség utasította a kínai máskéntgon­dolkodókat, hogy Gore látogatá­sának idején ne hagyják el ott­honukat. Sao Csiang, aki az 1989-es demokratikus diákmoz­galom egyik vezetője volt, és bí­rálja a kínai rendszert, családjá­nak közlése szerint eltűnt ottho­nából. Felesége feltételezi, hogy Al Gore kínai látogatása miatt tartóztatták le. A látogatás so­rán Gore szóba hozta az emberi jogok kérdését és Hongkong ügyét is. Li leszögezte, Kína ü­gyelni fog a még brit korona­gyarmat visszacsatolását köve­tően arra, hogy Hongkong stabi- Li Peng kínai kormányfő Pekingben igyekezett megnyugtatni Al Go­litása sértetlen maradjon az át- re amerikai alelnököt, többek közt Hongkong jövőjét illetően is. meneti szakasz idején. (MTI) (ČTK/AP) "í. /.v.»a, •*. ... Brindisi kikötőjében az albán kereskedelmi hajó, a Kolemi. Becslések szerint a rozzant teherhajó fedél­zetén 300-500 albán menekült zsúfolódott össze. (CTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents