Új Szó, 1997. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1997-03-25 / 70. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. MÁRCIUS 25. Veszélyérzet DUSZA ISTVÁN Mindaz, ami a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, a Csemadok XVIII. országos közgyűlésén Pereden elhangzott, s a programalkotás során az elfogadott dokumentumokba és az új alapszabályba is bekerült, hosszú távra irányadó lesz a szlovákiai magyarok számára. Politikai irányultságtól függetlenül ezeket a magyar kultúra- és anyanyelvmentő, közösségeket formáló, civiltársadalmat építő törekvéseket teljes egészében vállalni lehet. Annál is inkább, mivel már tevékeny - erről a közgyűlésen is szó volt - az a magát magyar érdekeket szolgálónak mondó mozgalom, amely megkísérli megbontani a Csemadok egységét. Nem véletlenül esett annyi szó az egységről, amely ebben az esetben is létérdeke a szlovákiai magyarságnak. Az időben haladva előre egyre gyarapodnak kultúránk intézményességének hiányai. A Csemadok intézményes jegyeit is roppant nehéz lesz a jövőben megőrizni; ennek a tagság is tudatában van, hiszen a területi választmányok és az általuk összefogott szervezetek vállalják a szövetség működtetését. Persze amíg a józan ész nem uralkodhat Szlovákiában, addig is megőrzi a Csemadok mértéktartó eltökéltségét a párbeszéd újbóli felújítására minden demokratikus erővel a szlovák kultúra terepén. Szó sem volt tehát Pereden a bezárkózásról, a nyelvi elszigetelődésről. Annál többen beszéltek a jogos költségvetési támogatás visszaszerzéséről, ami egyben azt is jelenti, hogy minden jogi és gazdasági diszkriminálás ellenére is a szlovákiai magyarság otthon akarja magát érezni a Szlovák Köztársaságban. A közgyűlési határozatban ezért is csatlakozott a Csemadok a Mentsük meg a kultúrát! nyílt fórumhoz. Ugyanakkor ebben a méltánytalan helyzetében tovább ápolja gyümölcsöző kapcsolatait a Kárpát-medence magyarjaival. Ez a nyitottság természetes, de tudatosítani kellett, hiszen magyar oktatást, magyar színházakat, magyar sajtót, magyar nyelvet - a nemzeti kisebbség kultúráját korlátozza a hatalom, és a bátor kiállásra is szükség van. Méltósággal és türelemmel. Olyannal, amilyennel Pereden a 107 küldött tanácskozott és döntött. iiilllliigilisg Suba alatti miniszter POLÁK LÁSZLÓ Ne tessék rólam feltételezni, hogy nem tudom, mi a suba! A suba, kérem, pásztorok viselete, gyapjas, juhbőrből készült, hosszú köpönyegféle. A miniszter definíciója, ugye, majdnem világos. Most ha a kettőt kompiláljuk, máris megtudjuk, milyen a suba alatti miniszter. Az is igaz, hogy a suba mint felöltő már nem egyfajta megszokott viselet, inkább hortobágyi egzotikum. Most viszont az ízesen csengő szóra szükségem volt, különböző kétes képzettársítások miatt. De tessék kivárni a végét. Tény - megírták az újságok is -, hogy Ivan Hudec ama ominózus napon, minisztériumának megszállása idején úgy menekült az épületből, hogy a fejére húzta kabátját, s így slisszant el a piócaként viselkedő színészek, újságírók és képviselők elől. így lett belőle az én megfogalmazásom szerint suba alatti miniszter, ami a szlovák demokráciában egy új politológiai fogalom. A suba nem. Szinonimái - a köpönyeg, a guba és a bunda rég ismertek. Tájainkon a köpönyeget forgatják, a gubát mossák, a bundával meg persze bundáznak. Nos, mindehhez jön a miniszter fején a suba, amely részben képes biztosítani illegalitását a minisztérium elhagyásának esetében. Persze lehet, hogy kabát volt a nevezetes ruhadarab, amely hivatott volt védeni doktor Hudec inkognitóját. Ám nekem önös publi cisztikai érdekek miatt jobb a suba, már csak azért is, mert gálád módon le akarom írni, hogy mi minden történik kies kis Dániánkban a suba alatt. Meg ugye, szívesen elsütném azt a népi bölcsességet is, hogy „ne nézd a szép subát, de vizsgáld az elmét", ám ezzel nem merek viccelni, pláne nem a suba alatti miniszter kapcsán. Tudnék még mondani ezt-azt suba alatt elosztott nemzetiségi pénzekről, arról, milyen dotációbóljelenik meg például a Nemzetiségi Újság, amely köztudottan a Slovenská republika melléklete. A baj csak az vele, hogy se nem nemzetiségi, se nem újság, csak a mi subánkból, akarom mondani, gubánkból finanszírozzák. Egyre megy. Gondolom, amikor a miniszter a kormánypárt lapjának a pénzt kiutalja, fejére rántja a kabátját. Vagy a subáját. Azt hiszi, így nem látják. Hiába na, nem könnyű tájainkon miniszternek lenni. Sem subában, sem suba alatt. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetóiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Ujságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. - Ez az ország szekere? - Nem. Az agrárágazaté... (Barát József karikatúrája) SME „Nem szlovákellenes politijjs. erők, hanem az igazság oldalára álltam" - nyilatkozta a lapnak Rudolf Baláž. A besztercebányai megyés püspököt Dušan Slobodník és Augustín Marián Húska azért nevezte nemzetellenesnek, mert felszólította a kormányt a színészekkel való párbeszédre. „Nem róható fel nekem, hogy politikai kérdésben foglaltam állást, hiszen a felmerült problémák mindannyiunkat érintik, így a püspököket is. Most már nem kell és nem is szabad bezárkóznunk a templomokba, ahogy ezt a kommunisták annak idején akarták". Rudolf Baláž a kormány által létrehozott katolikus egyetem megnyitását is ellenzi. „Szükségünk van katolikus felsőoktatási intézményre, de azt nem ajándékozhatja nekünk egy politikus. Az ilyen »ajándék« ugyanis a katolikus választók szavazatait hivatott biztosítani a következő választásokon". Eddig csak a Magyar Koalíció és a Demokrata Párt javasolt négy igent a májusban tartandó referendumra Hogyan szavazzunk, avagy a törvény ellentmondásai A Szlovák Köztársaság szuverén és demokratikus jogállam, amelyben az államhatalom a polgároktól ered, akik azt választott képviselőik közvetítésével vagy közvetlenül gyakorolják - áll a szlovák alkotmánynak rögtön a bevezető rendelkezéseiben. FEKETE MARIAN Az államhatalom elsősorban a parlamenti törvényhozásban nyilvánul meg. Az államhatalom közvetlen gyakorlása pedig azt jelenti, hogy maguk a polgárok hozhatnak törvényt - erre szolgál a népszavazás. Vladimír Mečiar kormánya fél a polgároktól, független véleményüktől, józan ítélőképességüktől. Mindent megtenne azért, hogy a köztársasági elnök ... fanatikus híveinek a hozzáállásán nem változtat... közvetlen választásáról szóló népszavazás eredménytelen legyen, illetve azért, hogy a NATO-tagsággal kapcsolatos népszavazási kérdésekre mind többen szavazzanak nemmel, illetve tartózkodjanak a véleménynyilvánítástól, mint ahogy tették azt a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselői a parlamentben. A kormánykoalíció magatartásán, fanatikus híveinek a hozzáállásán nem változtat már a DSZM szombati határozata sem, amely a NATOcsatlakozással kapcsolatban kiaOLVASÓI LEVELEK Óvjuk idegeinket! A napokban az Esztergom mellett lakó, beteg húgomhoz készültem. Időmből csak egy napra futotta, így korán reggel az 5.10-es autóbusszal indultam. A vonat 5.38 órakor indult Szencről. Igen ám, de már az idegfeszítő várakozás közben szólt valaki, hogy ez a busz rendszerint késik, sót néha ki is marad a járat. Hogy lehetséges lakúit kényszerhelyzetben a lagymatagabb ellenzéki pártok javaslatát másolja. Michal Kováč köztársasági elnök március 15-én hirdette ki a Törvénytárban a népszavazást 1997. május 23-ára és május 24ére (péntekre, illetve szombatra). Négy kérdést tüntetett fel: 1/ Támogatja-e Szlovákia NATO-ba történő belépését? 2/ Támogatja-e azt, hogy a Szlovák Köztársaság területére atomfegyvereket telepítsenek? 3/ Támogatja-e azt, hogy a Szlovák Köztársaság területén katonai támaszpontokat hozzanak létre? 4/ Egyetért-e azzal, hogy a Szlovák Köztársaság elnökét a Szlovák Köztársaság polgárai közvetlenül válasszák a csatolt alkotmánytörvény-tervezet értelmében? Egyelőre csak a Magyar Koalíció pártjai és a Demokrata Párt javasolja választóinak, hogy a feltett kérdésekre csak igennel válaszoljanak. Bárhogy alakuljanak is a dolgok, tudomásul kell venni azt, hogy a köztársasági elnök kiírta a népszavazást a fentebb említett négy kérdésről, és a Szlovák Köztársaság lejáratása nélkül ez ellen már nem lehet tenni semmit. Nyilvánvaló azonban, hogy a kormánykoalíció nem fog és nem akar belenyugodni abba, hogy a nép diktáljon neki. Erre pedig a kelleténél is több lehetőséget nyújt a népszavazásról szóló törvény, illetve e jogszabály számtalan módosítása. Gyakorlatilag ellentmondásosan szabályozott jogtechnikai kérdésekről van szó. A népszavazás két témában négy kérdésről szól. A vonatkozó törvények nem adnak egyértelmű váez? - kérdezem a Szenei Autóbusz-közlekedési Vállalat illetékeseitől. Keljek egy órával hamarább, és induljak el a 4 órás autóbusszal? Valóban, 20 percet késett a busz. A vasúti átjáró sorompója előtt vártuk meg, míg a vonatom befutott a szenei állomásra. A buszról leszállva a sínek között futva - jegy nélkül ugrottam fel a szerelvényre, amely már indult is. Miért kell naponta játszadozni az utasok idegeivel, próbára tenni türelmüket, veszélyeztetni életüket? Se köd, se csúszós út nem volt, amely a sofőrt menthette volna. laszt arra a kérdésre, hogy a választópolgár május 23-24-én hány szavazólapot kap majd. Egyet, kettőt vagy négyet? Vagyis az államfői határozatban sorszámokkal ellátott négy kérdést egy szavazólapon tüntetik-e fel, vagy mind a négy kérdés külön szavazólapon lesz, esetleg a NATO-val kapcsolatos három kérdés lesz az egyik szavazólapon és a közvetlen elnökválasztásról szóló kérdés (és a csatolt alkotmánytörvény-tervezet) a másik szavazólapon. A népszavazásról szóló törvény egyrészt azt mondja, hogy a szavazólapon egyebek között fel kell tüntetni a kérdést vagy a kérdéseket; ha több kérdés van, akkor sorszámokkal kell ellátni mindegyiket. Minden egyes kérdés mellett két keret van - az egyikben az „igen", a másikban a „nem" szócska szerepel. Ebből a rendelkezésből az következne, hogy mind a négy kérdést egy és ugyanazon szavazólapon kellene említeni. A törvény egy másik rendelkezése viszont azt mondja, hogy „a jogosult polgár a szavazólap átadásával szavaz, és a szavazólapon a vonatkozó keretben kereszttel tünteti fel, hogy a kérdésre »igen«-nel vagy »nem«-mel válaszol-e. Ha a népszavazáson több kérdésről van szó, az előbb idézett rendelkezés minden egyes kérdésre külön vonatkozik". Sőt a továbbiakban azt olvashatjuk, hogy a szavazólap érvénytelen, ha az előírt módtól eltérően töltik ki, vagy egyáltalán nem töltik ki. Az utóbb idézett rendelkezésekből következtethető az, hogy valójában négy szavazólapot kellene kapnunk, mert a Jogosult polgár a szavazólap átadáMi az oka a gyakori késésnek? Más. Néhány éve a galántai kórházban voltam kivizsgáláson, és meg is röntgeneztek. Levetkőztem, és mezítelenül vártam a „felvételre". Jó ideig kellett várnom, mert a mellettem álldogáló orvosnak és orvosnőnek (vagy ápolónőnek) halaszthatatlan megbeszélnivalója volt. Nem vagyok fázós típus, de vacogni kezdtem a hidegtől. Igaz, én is bűnös voltam, hogy nem mertem szólni nekik, illetve nem tartottam illendőnek megszakítani párbeszédüket. De hányszor ismétlődhet meg az sával szavaz", és ha négy kérdés van, akkor elvben négyszer szavazhatunk igennel vagy nemmel. Ez a megoldás kedvezne az ellenzéki pártoknak, mert többen közülük a NATO-val kapcsolatos három kérdés közül csak az elsőre javasolnak igent (lásd például a parlament ezzel kapcsolatos felemás határozatát is). A további két kérdés kapcsán pedig azt ajánlják, hogy az egyiket se vegyék figyelembe, illetve a választókra bízzák, hogyan szavaznak. Ha mind a négy vagy az első három kérdés egy szavazólapon lenne, és a népszavazáson részt vevő polgár ... szavazatát könnyen érvénytelennek lehetne minősítem. nem adna választ mind a négy, illetve három kérdésre (attól függően, hogy egy vagy két szavazólap lesz), szavazatát könynyen érvénytelennek lehetne minősíteni. Megtörténhet tehát, hogy a referendumon hiába venne részt a szavazásra jogosult állampolgárok abszolút többséget meghaladó része, a népszavazásnak semmiféle konkrét eredménye nem lenne. A népszavazáshoz szükséges nyomtatványokat (szavazólapokat) a vonatkozó törvény 30. §-a szerint a belügyminisztérium fogalmazza meg, készíti elő, terjeszti stb. Most, hogy a szavazólapok megfogalmazása is befolyásolhatja a népszavazás eredményét, kétszeresen oda kell figyelni, hogy milyen nyomtatványokat terjeszt majd a belügyminisztérium. ilyen érzéketlen magatartás, hány beteg idegeit teszik próbára azok, akiknek a betegek ellátása volna elsőrendű és fő feladatuk? S ha a páciens a kezük között betegszik meg még jobban? Úgy gondolom, akár sofőr valaki, akár orvos vagy röntgenkezelő, illetve bármely más poszton áll, az önzés és érzéketlenség ellen legjobb orvosságnak azt ajánlom, hogy próbáljuk magunkat az utasok és a betegek állapotába beleélni: cseréljük fel lélekben a szerepeket. Paxy László Hegysúr