Új Szó, 1997. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1997-03-21 / 67. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. MÁRCIUS 21. KOMMENTÁR Párizs: tetemrehívás TÓTH MIHÁLY Mečiar párizsi vizitjének fő célja: Szlovákia diplomáciai elszi­geteltségének feloldása. Ezt ő maga mondta, és annak bizo­nyítására, hogy vállalkozása nem egészen reménytelen, leg­alább fél tucat olyan, a francia politikai és gazdasági életben meghatározó személyiség nevét sorolta fel, akikkel az elmúlt 4-5 évben ígéretes tárgyalásokat folytatott. Érdekes, hogy a távolabbi múltba nem tekintett vissza. Nem említette, hogy Franciaország kisebb-nagyobb megszakításokkal már leg­alább 80 éve szlovákbarát politikát folytat, és (igaz, Csehszlo­vákia keretében) ennek eredményeként jött létre egy olyan állam, amelynek nevében a Tátra-alji nemzet is államalkotó­ként szerepel. Talán Slota érzékenységére volt tekintettel. Az viszont érthetetlen, hogy a számára kellemes francia kapcso­latok felsorolásából miért hagyta ki azt a mozzanatot, amely harmadik miniszterelnöksége diplomáciai tevékenységének csúcsát jelentette. A szlovák-magyar alapszerződés aláírásá­nak aktusára gondolok, amelyet a franciák celebráltak nagy­számú nyugati diplomata tapsa közepette. Sokat hallottunk már Mečiar legendás memóriájáról, így valószínűtlen, hogy nem szándékosan hagyta ki a felsorolásból e mozzanatot. Mint ahogy az is valószínűtlen, hogy a francia fél nem tesz fel kérdéseket az alapszerződés utóéletéről. Egy közepesen tájé­kozott francia diplomatának is tisztában kell lennie azzal, hogy Szlovákia elsősorban azért „lóg ki" az egyébként NATO­és EU-tagságra predesztinált 4 közép-európai állam közössé­géből, mert az ország kormányát alkotó három párt közül leg­alább egy (de inkább másfél) kimondottan a magyarellenes­ségből él. Ebből következik Szlovákiában a demokrácia defi­citje. Biztosra vehető, a francia kormányfő azért invitálta Pá­rizsba Mečiart, hogy első kézből kapjon információt azoknak a jelenségeknek az okairól, de még inkább azon problémák kezelésének kilátásairól, amelyek miatt nyugatról oly sok fi­gyelmeztetést kapott a pozsonyi kormány. A szlovákiai hely­zet azonban csak abból, hogy Mečiar Párizsban beszámolót tart, aligha érthető meg, még akkor is, ha őszinteségi rohamá­ban elmondja, kiknek köszönhetően tud hatalmon maradni. Akkor lett volna igazán „olvasható", ha Slotát és Ľuptákot is bemutatta volna Párizsban. Amíg ez a kormány van hatal­mon, a szlovák-magyar alapszerződés tetszhalott, és Mečiar kirándulása legfeljebb tetemrehívásnak tekinthető. JEGYZET Nárciszok napja PÉTERFI SZONYA Szlovákiában évente 20 ezer ember betegszik meg a daga­natos kórban, s évente 11 ez­ren belehalnak a rákba. So­kan csak azért, mert noha felfedezték magukon az árul­kodó tüneteket, balgán azzal áltatták magukat, hogy ez nem lehet az. Az egészsége­sek általában hallani sem akarnak a rákosokról, mond­ván, ellátásuk az egészség­ügy feladata. Eszükbe sem jut, hogy a gyógyszerezés okozta kellemetlen tünete­ket, a fájdalmas kezelés utó­hatásait a leggyorsabban és a legjobban a kedves, biztató szó orvosolja. Nem a szána­lom, hanem az együttérzés. A mai nap, a nárciszok napja éppen ezért az együttérzés napja kíván lenni. A szlováki­ai Rákellenes Liga lelkes ön­kéntesei a fejlett országok mintájára a törékeny, sárga nárcisszal ajándékozzák meg mindazokat, akik anyagilag is hozzájárulnak a Liga tevé­kenységéhez. A nehézségek ellenére a Rákellenes Liga a megalakulása óta 12 millió koronát fordított a daganatos betegek megsegítésére, a rákkutatásra, a rákosok or­szágos nyilvántartó központ­jának létrehozására. A Liga önkéntesei, főleg egészség­ügyi dolgozók, többnyire kol­duló barátként, szponzoro­kat keresve járják az országot csak azért, mert az állami egészségügy nem képes arra, hogy a kórházak onkológiai osztályát elegendő műszer­rel, gyógyszerrel, gyógyásza­ti segédeszközzel lássa el. Nem jut pénz annak felderí­tésére sem, hogy a komáromi vagy a lévai járásban miért növekszik a daganatos bete­gek száma, de a veszélyezte­tett vidékek kórházi műsze­rezettségénekjavítására sem. A fejlett országokban sincs elegendő pénz a daganatos betegek ellátására, ám ott pl. a rákellenes ligákat a kor­mányfők, a miniszterek, a pénzes emberek támogatják. Nálunk meg leginkább azok, akiknek a családjában van vagy volt beteg. Pedig vala­mennyien veszélyeztetettek vagyunk. Ha ezt tudatosítjuk, talán felébred bennünk a megértés és az együttérzés rákos embertársaink iránt. A mai nap erről szól. iffl^ •s TA I Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a Me­diaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Ujságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. - Felháborító, hogy a harmadrangú ripacsok után már az egyetemisták, sőt mások sem idomulnak ab­ba a szerepbe, melyet Aranyidán kifundáltunk... (Szalay Zoltán karikatúrája) Nem hagyhatjuk megfélemlíteni magunkat, mert az igazunkat védjük Együtt, erős akarattal Bár a szlovákiai magyar oktatásügy helyzete 1989­től folyamatosan romlik, az, amit a hatalom mai gyakorlói tesznek is­koláinkkal, minden ed­digi tapasztalatot felül­múl. DOLNLK ERZSÉBET A szlovák parlament sorozatban gyártja a rosszabbnál rosszabb törvényeket, az iskolaügyi mi­nisztérium rendeletekkel űzi ki anyanyelvünket oktatási intéz­ményeinkből. Közülük különö­sen sérelmes a minisztérium 1996. április 10-i rendelete a kö­zépiskolai felvételi vizsgákról. Ennek értelmében szlovák nyelvből kötelező felvételi vizs­gát kell tenniük a magyar kö­zépiskolákba jelentkező tanu­lóknak is. A nyelvtörvényre hi­vatkozva kizárólag államnyel­ven kell vezetni a magyar isko­lákban is az iskolai ügyvitelt, s betiltották a kétnyelvű bizonyít­ványok használatát is. A peda­gógusok szakmai és pedagógiai alkalmasságáról szóló rendelet Lényegében megszű­nik a magyar pedagó­gusképzés Nyitrán. módosítása lehetővé teszi, hogy magyarul nem tudó szlovák pe­dagógusok tanítsák gyermeke­inket, és ezzel párhuzamosan lé­nyegében megszűnik a magyar pedagógusképzés Nyitrán. S hogy teljes legyen az ördögi terv, lassan beérik a nemzeti tü­relmetlenség, a gyűlölet gyü­mölcse, a magyar iskoláink vé­gét jelentő új közoktatási tör­vény. Bár már sokszor elmondtuk, le­írtuk, megismétíem: ennek ér­telmében a szlovák nyelven kí­vül a nemzeti önazonosság alap­ját jelentő történelmet, a föld­rajzot és a testnevelést állam­nyelven kell oktatni, a szakkö­zépiskolákban és szakmunkás­képzőkben ezenfelül minden szaktantárgyat is. Úgy tűnik, ez a vészhelyzet kel­lett ahhoz, hogy minden szlová­kiai magyar, akinek fontos az anyanyelvű oktatás, a magyar kultúra megóvása, azt mondja: most már elég! Véget kell vetni a hatalmi önkénynek, be kell bi­zonyítani az oktatásügyet irá­nyító és nyomorító miniszter asszonynak és hivatalnokainak, de önmagunknak is, hogy ezt már nem tűrhetjük el! Fel kell hívnunk a világ demokratiku­sabb felének figyelmét arra a fo­lyamatra, amely megcsúfolja az európai értékrendet, sárba ti­porja a polgárok alkotmányos és nemzetközi dokumentumokban garantált jogait. Ennek a súlyos válságnak a tu­datosítása ültette egy asztalhoz a Magyar Koalíció pártjai, a Cse­madok, a Szlovákiai Magyar Pe­dagógusok Szövetsége, a Szlo­vákiai Magyar Szülők Szövetsé­ge, a Cserkészszövetség, a Diák­hálózat, az egyházak és a sajtó képviselőit, hogy megvitassák az ellenállás módját. Az iskoláink sorsáért, gyerme­keink jövőjéért érzett felelősség eredményeképp egy olyan prog­ramot, cselekvési tervet hagyott jóvá a tanácskozó testület, mely talán ráébreszti ezt az arrogáns kormányt, hogy nem feszítheti túl a húrt, nem hághat át min­den határt. Számolnia kell a szlovákiai magyarság méltóság­teljes, de egységes és kitartó, mindenre elszánt ellenállásával. Tiltakozásunk legfőbb célja: - megszüntetni a kizárólag ál­mmmmmmmmmmm OLVASÓI LEVELEK Egy közgyűlés margójára Március elsején Felsőszelin megtartotta első közgyűlését a Magyar Ifjúsági Világszövetség Szlovákiai Szervezete. Jóvá­hagyták az alapszabályt, a 200 koronás évi tagdíjat, megvá­lasztották a kilenctagú elnöksé­get, amely bejelentette, hogy jú­lius 21. és augusztus 1. között Tornagörgőn megrendezik a II. Magyar Ifjúsági Világtalálkozót, amelyen a tervek szerint mint­egy 150 magyar ajkú fiatal vesz részt, nyolc országból. Lénárt János polgármester köszönetet mondott azért, hogy a szövet­ség székhelye Felsőszelire ke­rült, és biztosította a szerveze­tet a helyi önkormányzat támo­gatásáról. A szervezet 1996. szeptember 7-én alakult, majd 1997 febru­árjában megtörtént a belügymi­nisztériumi bejegyzés is. Céljai közé tartozik többek között egy világméretű ifjúsági szövetség kiépítése, a magyar kultúra és nyelv ápolása, illetve a szlovák kultúra és Szlovákia nevezetes­ségeinek bemutatása a határon túli fiataloknak. A szövetségnek életkortól füg­getlenül bárki tagja lehet, aki egyetért az alapszabályban fog­lamnyelven vezetett ügyvitelt, - kétnyelvű bizonyítványokat biztosítani a magyar iskolák szá­mára, - megszüntetni a kötelező felvé­teli vizsgát szlovák nyelvből, - megszüntetni minden olyan rendeletet, törvényt, amely sé­relmes a magyar iskolák számá­ra, - meggátolni, hogy a szlovák parlament jóváhagyja a magyar iskolahálózat szétrombolását eredményező új közoktatási tör­vényt. Erőfeszítésünk csak akkor lesz sikeres, ha senki sem marad ki a megmozdulásokból. Nem búj­hatunk ki a felelősség alól, nem mutogathatunk másokra, vi­gyék ők vásárra a bőrüket. A pártok vállalják a politikai fe­lelősséget, megfogalmazzák Másodrendű állampol­gárokként kezelnek bennünket. törvényes követeléseinket, és képviselik őket a hazai és nem­zetközi fórumokon. A szülők éljenek alkotmányos jogaikkal, a pedagógusok, a Csemadok-tagok, cserkészek álljanak a szülők és a diákok mellé, a lelkészek legyenek tá­maszai a tiltakozóknak, a sajtó segítsen világgá kiáltani sérel­meinket, adjon hírt minden fon­tos eseményről! Nem riadhatunk vissza a követ­kezményektől, nem hagyhatjuk megfélemlíteni magunkat, mert az igazunkat védjük. Nem lehet közömbös számunkra, hogy má­sodrendű állampolgárokként kezelnek bennünket, megfoszt­va mindazon jogoktól, melyek biztosítására Szlovákia elköte­lezte magát. laltakkal, és befizeti a tagdíjat. Šiška Marián Nagymegyer Sztálini elképzelés A bősi vízművel kapcsolatban óhatatlanul az jutott az eszem­be, hogy a Sztálin agyából ki­pattanó szikra Binder úrban lobbant lángra. Ennek történel­mi háttere a következő: 1947­ben Ausztria keleti része egé­szen Linzig még szovjet meg­szállás alatt állt. Abban az év­ben rendkívüli szárazság volt. A szovjet dunai flottilla az ala­csony vízállás miatt Komárom­PRAVDA - A Szlovák Nemzeti Párt mi­niszterei egyértelműen támo­gatják az ország NATO-integrá­cióját, hiszen az szerepel a kor­mányprogramban. Ezért üdvö­zöljük a NATO-népszavazást, mert ha a nép nemet mond, a kormány megváltoztatja prog­ramját, s ezáltal megszűnik pár­tunk kétvágányú politizálása ­mondta Vít'azoslav Móric, az SZNP képviselője a lapnak adott interjújában. - Ha viszont a nép igent mond a tagságra ­folytatta Móric -, nem marad más hátra, „behúzzuk fülünket, farkunkat", és alávetjük magun­kat a többség akaratának. De a tagságról úgyis a nagyhatalmak döntenek majd, ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül Uk­rajna és Oroszország vélemé­nyét. Szlavofil vagyok, ezért nem szeretném, ha a szlávok a barikád ellenkező oldalán talál­nák magukat. Úgy tűnik, né­hány politikus azt szeretné, ha Kelet-Közép-Európa mindig is szegény maradna. Csak a szegé­nyen lehet meggazdagodni, hallottam egyszer, s azt hiszem, ebből kiindulva kell vizsgál­nunk a Kelet és a Nyugat viszo­nyát. FRONTA DNES - Néhány cseh politikus vélemé­nye szerint Vladimír Mečiar szlovák kormányfő jövő hónap­ra tervezett hivatalos prágai lá­togatását el kellene halasztani ­írja a cseh napilap, rámutatva arra, hogy a közelmúlt szlováki­ai eseményei, illetve a föderális vagyon elosztását végleg lezáró kormányközi szerződés kap­csán kialakult kellemetlen né­zeteltérések szinte lehetetlenné teszik Mečiar prágai útját. A Klaus-kabinet egy magát meg­nevezni nem kívánó minisztere kijelentette: politikai szem­pontból a látogatás jelenleg nem alkalmas, mert való­színűleg felháborodást váltana ki cseh értelmiségi és színészkö­rökben. Jan Rumi cseh belügy­miniszter „rendkívül komoly­nak" nevezte a pozsonyi rendőrségnek a színészek ellen való bevetése nyomán kialakult szlovákiai helyzetet, s ezért ő is nyíltan megkérdőjelezte a szlo­vák kormányfő látogatásának időszerűségét. .^OyENSKÁ REPUBLIKA A lap információi szerint nem­csak a jól ismert Technopol­üggyel hozható kapcsolatba ifj. Michal K., hanem valószínűleg az Introcommerce cég által el­követett csalással is. A holland társaság 7,3 millió korona ér­tékben vásárolt baromfit és más hentesárut Szlovákiában, a számláit azonban sohasem egyenlítette ki. A csalást állító­lag a Technopol-ügyből is is­mert Rudolf v. d. W. holland ál­lampolgár követte el; ifj. Michal K.-t és a Technopol-ügy többi gyanúsítottját az Intro­commerce-szel kapcsolatban is kihallgatta a rendőrség. nál vesztegelt, nem tudott fel­jutni ágyúkkal és sok lőszerrel megrakott hajóival a Dunán. A szovjet vezérkar ezt a stratégiai­lag lehetetlen helyzetet nem tűrhette el, ezért elrendelte a Duna minden körülmények kö­zötti hajózhatóvá tételét. Ekkor kezdődött a harc, amely máig tart. Binder úr lángoló szívvel igyekezett megvalósítani az öt­venes évek elgondolását. A ma­gyarok ellen! S mit nyilatkozott most, hogy az úgy a hágai bíró­ság elé került? „Mindenben egy a közös, a magyar irredentiz­mus" -jelentette ki Július Bin­der. Szanyi József Kassa

Next

/
Thumbnails
Contents