Új Szó, 1997. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1997-03-20 / 66. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1997. MÁRCIUS 18. KULTÚRA - OKTATÁS 9 Jó zenét, látványosságot, show-t kínál galántai koncertjén a Ghýmes zenekar Tűzugrás a világzenében Amerikában vagy Japánban ugyanúgy értik a Ghýmes-zenét (Fotó: archív) MOZI POZSONY HVIEZDA: 101 kiskutya (am.)15.30, 18.00, 20.30 OBZOR: Kolja (cseh) 18.00, 20,30 MLADOSŤ: Larry Flint (am.) 20,00 YMCA: Romeo és Júlia (am.) 15.30, 18.00, 20.30 TATRA: Hosszú csók (am.) 15.30, 18.00, 20,30 ISTROPOLIS: Romeo és Júlia (am.) 17.00,19,30 KASSA DRUŽBA: 101 kiskutya (am.) 15.30, 17.45, 20.00 TATRA: Utolsó megálló (ang.) 15.30, 17.45, 20.00 CAPITOL: 101 kiskutya (am.) 15.45, 18.00 Alvók (am.) 20.00 ÚSMEV: Kolja (cseh) 16.00, 18.00, 20.00 IMPULZ: Nagyon gyors és nagyon fiatal (am.) 16.15,19.15 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Alagút a halálba (am.) 17.30, 20.00 GALÁNTA - MŰVELŐDÉSI HÁZ: Nappali fény (am.) 18.00 KOMÁROM - TATRA: Star Trek (am.) 17.00, 19.00 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Alaszka (am.) 18.00 ZSELÍZ SZPUTNYIK: Golden Eye (am.) 18.00 LÉVA - JUNIOR: Támad a Mars (am.) 16.00, 18.00, 20.00 RIMASZOMBAT ORBIS: Nappali fény (am.) 20.00 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Evita (am.) 16.30,19.00 A XXI. Felvidéki Magyar Matematikaverseny Köszönet a létrehozóknak Lemezbemutató koncertet tart pénteken Galántán a Ghýmes zenekar. A hazai magyar közönség ezen a nagyszabású bulin ismerkedhet meg élőben is az együttes legújabb lemezének, a Tűzugrásnak az anyagával. Immár a Ghýmest is a nyitott zene, a világzene stílusokba, műfajokba sorolják, s a magyarországi Kurír a Tűzugrást az év legjobb új zenéjének minősítette. TALLÓSI BÉLA Mit jelent az új zene megfogalmazás, illetve milyen Ghýmeszene?- kérdeztük Szarka Gyulától, az együttes tagjától Pályánk elején autentikus népzenét játszottunk. Ma is foglalkozunk ezzel, de nem olyan értelemben, hogy azt egy az egyben megtanulva adjuk közönség elé. A Ghýmes zenekar kortárs zenét játszik. Szeretnénk ebben a korban muzsikálni, a ma emberének, a mai fülnek zenélni. Napjainkban rendkívül sokféle zenei hatás éri az embert. Mi magunk is többféle zenei világbóljöttünk. Egyikünk a komolyzenében, másikunk a rockzenében, megint másikunk a régi zenében kereste az utakat. Aztán közösen, már együtt autentikus népzenével foglalkoztunk nagyon sokat és sokáig. Később azonban abból a zenei millióból, amit külön-külön képviseltünk olyan zenei hangzás alakult ki, amiről úgy gondoljuk, hogy a mai korban nagyobb mértékben újdonság, mintha tisztán rockzenét vagy komolyzenét játszanánk. így aztán valamiféleképpen kiemelkedik a zenei közegből. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Ifjú Szivek nélkül, ha megszűnne az állami támogatás, nem nagyon tudnánk dolgozni. Hogy jutott el a Ghýmes ahhoz a zenéhez, amelyet ma képvisel? Kezdettől fogva voltak más ambícióink is, mint hogy csak autentikus népzenét játszunk. Azt próbáltuk és próbáljuk ösztönösen követni, ami belőlünk jön. Dalainkat ma is a spontaneitás jellemzi. Nem akarjuk, hogy a Ghýmes-zene nagyon megcsinált, kigondolt, százszor átírt muzsikának tűnjön. Persze meg Szeretnénk a ma emberének, a mai fülnek zenélni. kellett harcolnunk ezért a hangzásért. Ugyanis amikor elkezdtünk zenélni, beléptünk az Ifjú Szivekbe, még maga a táncházmuzsika is újnak számított. S akkor még nem mindenki fogadta el, hogy ennek a zenének létjogusultsága van. De aztán olyan szintre emeltük ezt a muzsikát, hogy ma már nem lehet kérdés, van-e létjogosultsága. Minden zenei stílusnak, műfajnak meg kell vívnia a maga harcát. Ki kell verekedni azt a helyet, pozíciót, hogy a közönség elmenjen a koncertre. Voltak, és most is vannak, akik rosszallják, hogy nem autentikus népzenét játszunk. Amondó vagyok, mindenki olyan zenét játszik, amilyet akar. Kodályt idézve, úgy kell népdalt feldolgozni, úgy kell ráadni a kabátot, hogy az meg ne fojtsa. Ugyanakkor olyan ruhába kell öltöztetni, hogy a mai ember fülének is hozzáférhető legyen. A mi zenénkre az akusztikus hangszerelés jellemző. Szeretjük a színpadon a hangos zenét, a látványosságot, a show-t. Olyan hangzást, zenei világot kínálunk, ami egyáltalán nem szokványos, tévében, rádióban nem nagyon lehet hallani. Ezért lesz ez a galántai koncert is kuriózum. Milyen közönséget lehet megszólítani a Ghýmes-zenével? Mi elsősorban a fiatalokat szeretnénk megszólítani, mert igazából az a nagy kihívás. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ma, amikor a médiák árasztják a technozenét, a tinédzsereket a legnehezebb megfogni a muzsikánkkal. Egyébként mindenkinek zenélünk, az ötveneseknek is. És nemcsak itthon, külfödön is sikerrel szerepel a Ghýmes. Igen, büszkeséggel tölt el bennünket, hogy éneklünk egy nyelven, amelyen nem értjük egymást a közönséggel, de a zene nyelvén mégiscsak értjük egymást akár Amerikában, akár Japánban, akár Nyugat-Európában. Annak különösen örülünk, hogy Magyarországon elfogadott bennünket a szakma és a közönség is. Nem úgy szerepelünk, hogy szegény felvidéki kisebbségiek, akinek teret kell adni, hogy megmutathassák, mit tudnak. Nagy fájdalmunk azonban, hogy itthon nem igazán kényeztetnek el bennünket a médiák. Somorja. A szlovákiai magyar oktatási nyelvű iskolák matematikaszakos tanárai évek óta mindent megtesznek azért, hogy tanítványaik eredményesen szerepeljenek a hazai és külföldi matematikaversenyeken. Ennek köszönhetően sikeresek a főiskolai és egyetemi felvételi vizsgákon is. Az ezekre való felkészülést szolgálta a somorjai valamint a pozsonyi gimnázium által 1997. március 7.-9. között Somorján megrendezett XXI. Felvidéki Magyar Matematikaverseny (1995-ig matematikai háziverseny), amelyen 90 diák és 30 tanár vett részt. Érkeztek tanulók és tanárok Székelyudvarhelyről, Szabadkáról és Magyarországról is. A verseny megálmodója és létrehozója Oláh György, a Komáromi Ipari Középiskola tanára, aki azóta is irányítója ennek a rendezvénynek. A szakmai zsűri elnöke dr. Hortobágyi István egyetemi docens, a budapesti ELTE matematikai módszertani szakcsoportjának tanszékvezetője volt. Ő állította össze a versenyfeladatokat is. Első díjat a következő diákok kaptak: 1. évfolyam: Keszegh Balázs Fazekas Mihály Gimn.-Selye János Gimn., Komárom; Kuruc Keve - Selye János Gimn., Komárom 2. évfolyam: Huszár Péter - Selye János Gimn., Komárom 3. évfolyam: Bende László, Táncsics Mihály Gimn., Kaposvár 4. évfolyam: Papp Márton Radnóti Miklós Gimn., Dunakeszi; Szűcs Attila - Energetikai Szakképzési Intézet, Paks. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik e sikeres rendezvény létrejöttét segítették. Galambos Ella, a Somorjai Magyar Oktat. Nyelvű Gimnázium tanára Válaszolnak a megszólítottak és érintettek Száztíz éve született az avantgárd fejedelme... A Ghýmes üzenet

e Kell-e nekünk Kassák Lajos? Tisztelt Takács András 1 Örülünk, hogy a március 21-i galántai Ghýmes koncert reklámja Önt is felkavarta. Természetesen tiszteletjegyet biztosítunk Önnek, ha visszajelez. Lehet levélben, telefonon vagy az Új Szóban is. Ha Ön szerint az a tízenkét ember, aki aláírta a petíciót, csak egy „kis mag" a tizenhét közül, akkor Önnek nemcsak a szlovák nyelvvel, de a matematikával is gondjai vannak. Egyébként huncut, hogy részletesen nem taglalta azon petíció szövegét, mert akkor abból az is kitűnt volna, hogy a „SORS" furcsa közjátékaként Önt mindenféle konkurzus nélkül nevezte ki az Ifjú Szívek élére az illetékes minisztérium vezetője akit úgy hívnak - Ivan Hudec. Az Ifjú Szívek „kis" és „nagy" magját erről nem kérdezték, csupán csak a „Pus-Mus" Közvéleménykutató Intézet által. Ez az a tény, ami minket zavart. Önnek ez persze nem okozott gondot. Soha nem kérdezte meg a tizenkét kis és a négy nagy magot arról, hogy akarja-e közülük valaki Önt főmagnak. Még annyit, hogy a Ghýmes együttest már többször mocskolták, s ezidáig ezekre még csak nem is válaszolhatott. Igazából a Ghýmes együttesnek nem is ez a dolga. Kulcsár Tibor volt igazgatónk mondott nekünk egyszer elmés közmondást a kutya és a karaván viszonyáról. Bár a kuJ " t «3S tyák azt hiszik ők irányítják, a karavánt a nap a hold és a víz vezeti. Tüzet hoztunk magunkkal. Ha az Ön állításai igazak lennének, akkor az Ifjú Szíveknek ma is lenne székháza és jogalanyisága, de nincs. Tisztelettel az Ön kedvenc együttese, aki van. Ghýmes „Ifjú szivekben élek s mindig tovább, / Hiába törnek életemre / Vén huncutok és gonosz ostobák, / Mert életem millió gyökerű. / /Szent lázadások, vágyak s ifjú hitek / Örökös urának maradni: / Nem adatik meg ez mindenkinek, / Csak aki véres, igaz hitű." (Ady Endre) VÖRÖS PÉTER Minden nemzedék más. Kornak, ízlésnek, divatnak, vagy irányzatnak megfelelően - ki ezt, ki azt tűzi zászlajára. Tájainkon a második világháborút követően Fábry lett a példakép, az iródiások (1983-86) Kassákra esküdtek föl, napjaink legfiatalabb hazai művészei/irodalmárai pedig Márait vallják magukénak. Apropó, Kassák! Az Érsekújvárott született Kassák Lajos (1887.március 21.-1967. július 22.) irodalmi népszerűsége a 80-as évek második felében és a 90-es évek elején még felfutóban volt. Akkoriban - Lengyel Józseffel és Déry Tiborral együtt - még illett Kassákról beszélni. Könyveit újra kiadták és könyveketjelentettek meg róla: s tették mindezt úgy, hogy a hatalmas és eleddig sokszor vitatott, vagy De nem különb a helyzet szülővárosában (Érsekújvárott) sem. túlértékelt és a hatalom részéről tetszés szerint kisajátított életmű alapos átértékelése, (akár újra felfedezése!) mind a mai napig várat magára. A budapesti Kassák Múzeum (élén Csaplár Ferenccel) ugyan folyamatosan és becsülettel teszi a dolgát - de az egészséges Kassák-kultusz ápolásában, túlságosan magára van hagyatva. De nem különb a helyzet szülővárosában (Érsekújvárott) sem, ahol utca, emléktábla, egy „felszámolt"!? ifjúsági klub (KLIK), a Zsitva Menti Galériában egy (kevesek által ismert és látogatott) emlékszoba (állandó jellegű kiállítással), a Fő téren pedig egy mellszobor (Borsos Miklós alkotása) viseli és őrzi nevét, emlékét. Ez így szépen hangzik, de sajnos az érsekújváriak, csak akkor húzzák elő őt, ha „szükség" van rá, vagy ha az illem úgy diktálja. Az elmúlt évtizedekben, tájainkon csupán Keszeli Ferenc publikált Kassákról érdemben és használható anyagot. Nem is az a baj, hogy kevesen és keveset írnak róla: mert semmi értelme újra cikkezni a kis inasról, a vasmunkásról és legendás fekete ingjéről, meg „pörge" kalapjáról. Nekünk Kassák Lajos igényes műveire, és eme művekből pontosan kiolvasható és felmutatható - egy követhető - Kassák Lajosra van szükségünk. A korabeli képzőművészeti élet belső bugyrait lázasan felizgató és megújító - konstruktivista - grafikus és festő, akit külföldön ma is jobban és többen ismernek mint ide- és odahaza; vajon kelle nekünk!? A Tetten és Mán kívül, felbecsülhetetlen értékű szerkesztői munkásságáról vajon tudunk-e eleget - mert ezt is alaposan fel kellene térképezni. Bibliaként forgatható Naplóját vajon ismeKassák Lajos a vizuális művészetben is a költészetének dinamikáját használta. (Fotó: archív) ri-e a szlovákiai magyar olvasó? De legjobb műfordításait csokorba gyűjtve, miért ne gondozhatná valamelyik hazai könyvkiadónk!? Mert Kassák Lajos nagy szellem volt, s úgy kellene már végre „kiengedni" a palackból, hogy az újra bejárhassa Európát. Mert ő életútjával és művészi pályafutásával mindig is vállalta a kozmikus kitekintést és a gyökerekhez való kötődését. Tomas Straus 1987-ben, egy helyütt a következőket írta róla: „Nem sokan tudtak eredeti meggyőződésük mellett úgy kitartani, mint a keményfejű budapesti próféta, Kassák Lajos. (...) A Duna-medencében a történelem sorsangyalai keményebbet, fájdalmasabbat ütnek, mint azt a távoli Vállalta a kozmikus kitekintést és a gyökerekhez való kötődését. hagyománygazdag kulturális centrumokban gondolnák. (...) Magyarországnak (...) nincs oka, hogy ne álljon ki büszkén Kassák Lajos mellett". Meg nekünk sincs - mondom én. Az idei két Kassák-évforduló (július 22-én lesz harminc éve hogy meghalt) nagyon is csendes ünnep lesz?! Pedig szívesen olvasnék, mondjuk egy értő tanulmányt Kasi magas-szép homlokáról, amely kifejezte „szellemi igényességét és szívós akaratát, okosságát és művészi értelmességét." száztizedik fordulóján az avantgárd fejedelem, most is önzetlenül kínálja fel magát; ám „A ló meghal a madarak kirepülnek", mi meg itt állunk egy szál magunkban - de az óra, az ketyeg tovább...