Új Szó, 1997. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1997-03-20 / 66. szám, csütörtök

10 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - hirdetés ÚJ SZÓ 1997. MÁRCIUS 6. TANÁCSADÓ Adózni pedig kell... K. E: Az édesanyánk 1992. december 23-án halt meg. 1993 májusában befizettük az örökségi adót. 1994 ele­jén kaptunk egy írásbeli fi­gyelmeztetést: adjunk be egy kérvényt, akkor a befi­zetett adót visszafizetik, mivel az édesanyánk 1993 előtt halt meg. A kérvény beadása után meg is kaptuk a pénzt, amit korábban be­fizettünk. Most egy újabb felszólítást kaptam, hogy ugyanezt az összeget fizes­sem be, mert ha ezt nem te­szem meg, akkor a bíróság fogja azt tőlem behajtani. Azt szeretném tudni, ha ne­kem egyszer már visszaad­ták a befizettett összeget, akkor miért kell újra fizet­nem? FEKETE MARIAN Az öröklési adót 1993. január elsején vezették be a Szlovák Nemzeti Tanács 318/1992. Tt. számú törvényével. Az öröklés persze korábban sem volt „ingyenes", az említett időpont előtt azonban nem adót kellett fizetni, hanem úgynevezett öröklési köz­jegyzői illetéket. A közjegyzői illetékekről szóló törvény erről az illetékről olyan ren­delkezéseket tartalmazott, amelyek nagyon hasonlíta­nak az öröklési adóról szóló rendelkezésekhez. Abból in­dult ki, hogy az örökösöket három csoportba osztotta, és az öröklési illeték mértéke at­tól függött, hogy az örökös melyik csoportba tartozott. Az örökhagyó gyermekei, unokái, házastársa stb. az első csoportba tartoztak, és itt az illeték mértéke az örö­költ vagyon egy százaléka volt. Tartalmilag szinte telje­sen megegyező rendelkezése­ket olvashatunk az öröklési adóról szóló törvényben is. Sőt, az első csoportba sorolt örökösöknél az adó mértéke ismét egy százalék. Az utóbb említett törvény 27. paragrafusa tartalmazza az úgynevezett átmeneti rendel­kezéseket, amelyek megálla­pítják, hogy ha 1993. január elseje előtt következtek be azok a tények, események, amelyek a korábbi jogszabá­lyok szerint az öröklési illeték tárgyát képezték, akkor a ko­rábbijogszabályok alapján kell eljárni, továbbá, hogy az öröklési illeték kirovását és behajtását ilyen esetben a bí­róság látja el. Az idézett ren­delkezés értelmében tehát a bíróságtól kellett volna kap­nia egy határozatot az örök­lési illeték kirovásáról. KÖTVÉNYKERESKEDELEM A Nemzeti Vagyonalap kötvényeivel való kereskedést a kibocsátó megbízása alapján az RM-Systém Slovakia végzi. A szervezet által közzétett kimutatás alapján 1997. január 1. és március 17. között a vagyonalapi kötvényekkel a következő forgalmat bonyolították le. (U) Anonim üzletkötések 401,73 db 3 278 094,55 Sk 1997. 1. 13. 1997. 1. 13. Legmagasabb eladott kötvényszám 3 736 db Legnagyobb üzletkötés 30 485 760,00 Sk Napi átlagos üzletkötés Napi átlagos forgalom Legmagasabb vételár Legalacsonyabb vételár 8 160 Sk 8 160 Sk Utolsó teljes kínálat Kötvényeladás Kötvényforgalom Eladás összesen Összforgalom 330 595 db 4 419 db 36 059 040,00 Sk Közvetlen üzletkötések 105 746 db 866 813 356,00 Sk GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Tavaszi divatvásár Cseh benzinárak Pozsony. Harmincadik alka­lommal - március 25-28. ­nyitja meg kapuit a Trencsén a divat városa nemzetközi vá­sár, amelyen 142 hazai vala­mint 40 külföldi ruhaipari terméket gyártó vállalat, rt., kft., illetve ipari szövetkezet mutatkozik be. Idén a kon­fekciógyártók már 9000 m 2­en állítják ki divatos terméke­iket. Ebben az évben 36 ed­dig ismeretlen kisüzem is ringbe száll a vásárló meg­nyeréséért. Pozitívumnak számít a csehek visszatérése a szlovák piacra. A Trencsénbe látogatók megtekinthetik a TOGAKO cipő- és bőripari vá­sárt is, amelyen 30 szlováki­ai, 3 csehországi és 1 magyar­országi cég mutatja be termé­keit. (péterfi) Prága. A Speciál benzin ton­nánkénti árát 160, más ben­zinfajtáét 200 koronával emeli mától a Cseh Finomító Rt. A gázolaj ára változatlan marad. (TA SR) Tavaly csökkent a tejtermelés Pozsony. Tavaly 1,125 millió liter tejet (1995-höz képest 2,3%-kaI kevesebbet) és 1,618 milliárd tojást (1995­höz képest 0,6%-kal többet) állítottak elő Szlovákiában. Az átlagos tejhozam 25 liter­rel emelkedett, a napi súly­gyarapodás a szarvasmarhák esetében 4,7 százalékkal romlott, míg a sertéseknél 1 százalékkal javult. (TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1997. március 20-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 52,674 Osztrák schilling 2,788 Francia frank 5,815 Svájci frank 22,831 Kanadai dollár 23,996 USA-dollár 33,004 Német márka 19,620 ECU, EU 37,991 Olasz líra (1000) 19,553 Cseh korona 1,135 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 20,00 22,60 Privatizációs furcsaságok, avagy miként lett a 255 millió koronából 35 millió korona Mi lesz az alkalmazottakkal? Zseliz. A városbelieket, de különösen a cég alkalma­zottait mindmáig élénken foglalkoztatja az állami gazdaság magánosítása. BUCHLOVICS PÉTER A pletykákból és a „ne szólj szám, nem fáj fejem" - féle elha­rapott mondatokból azonban nem sokat tudhat meg az em­ber, legfeljebb sejtheti, mi húzó­dik meg a háttérben. Az ügy tisz­tázása érdekében az üzem gaz­dasági igazgató-helyettesét ke­restük fel, aki tájékoztatott a té­nyekről. Igaz, csupán azzal a ki­kötéssel volt hajlandó nyilatkoz­ni, hogy nem rögzítjük szalagra a beszélgetést. A mérnök úr sza­vaiból kiderült, hogy a zselizi ál­lami gazdaság privatizációs ter­vezete tavaly május végére ké­szült el. Ebben a mezőgazdasági üzem piaci árát 255 millió koro­nára értékelték. A földművelésügyi minisztéri­um - mint alapító szerv - már a tervezet készítésekor szóban, benyújtása után pedig azonnal írásban is megszabta, hogy a gazdaság csak az általa kijelölt tulajdonosnak adható el. Egyút­tal utasította az igazgatóságot, hogy a 255 millióra becsült va­gyont két részre kell osztani: mégpedig a mintegy 5 millió ko­rona értékű Rozina-majorra és a többire - mint maradékra(l). Még e „maradékos" kikötésnél is figyelemre méltóbb az a tény, hogy az igazgatóság csupán ta­valy, december végén, újság­hírből(l) tudta meg az „aprósá­got", miszerint a Nemzeti Va­gyonalap a „maradék" 250 milli­ós részt a MANAZ nevű pozso­nyi kft.-nek adta el, potom 30 millió koronáért. Rozina-majort ugyanilyen módon a nyíri CES­LOTRADE Kft. kapta meg, 2 mil­A Česlotrade már a szántóföldeken akart osztozkodni. lióért. Tehát mindkét esetben a megszabott ár töredékéért jutot­tak hozzá a zselizi állami gazda­ság vagyonához. Igaz, azzal a feltétellel, hogy az árkülönböze­tet be kell majd fektetniük. Bizo­nyára megteszik... Nagyon érdekes, hogy hivatalo­san ugyan még egyik kft. sem vette át a gazdaságot, az új gaz­dák február végi, zselizi tár­gyalásán a Česlotrade már a szántóföldeken szeretett volna osztozkodni. Pedig a Nemzeti Vagyonalap csak a most kért, aktuális érték­összeírás alapján szentesíti majd az adásvételt. Legiszlatív okok miatt jelenleg nincs rá esély, hogy az állami gazdaság április elsejére tulajdonost vált­son. Pedig a tavaszi munkák sür­getnek. Kérdés: ki fedezi majd a munkálatokkal járó költsége­ket? A tavalyi évet ugyanis mint­egy hatmillió korona veszteség­gel zárta a gazdaság, adósságál­lománya a hitelező bankkal és az adóhivatallal szemben je­lentős: mintegy 40 millió koro­nára rúgó összeg. Bár ez magá­ba foglalja a régebbi tartozáso­kat is. A cég jelenlegi vezetése megpróbálja előteremteni a szükséges pénzt, de ez nagyon nehéz lesz, az állami gazdaság ugyanis hitelképtelen. Mi lesz az alkalmazottakkal? A törvény értelmében az összes kötelezettséget az új tulajdono­soknak kell majd magukra vál­lalniuk. A kilátások azonban nem túl biztatóak, tudva példá­ul azt, hogy a MANAZ képviselői eddig mindössze két villámláto­gatást tettek Zselizen. A fejleményeket továbbra is fi­gyelemmel követjük és beszá­molunk róla lapunk hasábjain. Mérleget vont a Beruházási és Fejlesztési Bank Rt. Hazai és külföldi vállalkozók részére Tudatos veszteség Klub a Pavilonban ÚJ SZÓ-TUDÓSITÁS Pozsony. A Beruházási és Fej­lesztési Bank Rt. (IRB) hitel­portfóliáját javítandó, a későbbi siker érdekében tavaly tudato­san zárta veszteséggel az évet ­jelentette ki a pénzintézet teg­napi sajtótájékoztatóján Voj­tech Vranay, a bank elnöke. Bár a banki műveletek révén mintegy 730 millió koronás nyereségre tettek szert, azon­ban a rizikós hitelek fedezése érdekében jelentősen felduz­zasztottak tartalékaikat, ezért az 1996-os összmérleg végül 1,2-1,3 milliárd koronás hiányt mutat. A pénzintézet az elmúlt évben három célkitűzés megvalósítá­sába kezdett. Az egyik a bank infrastruktúrájának kiépítése és a pénzügyi szolgáltatások bőví­tése. A másik az általa kezelt be­tétek nagyságának növelése. A harmadik, s talán ez a legfonto­sabb, a hitelportfolió javítása. Az infrastruktúra kiépítése te­rén jelentős előrelépést jelent a pénzautomata-hálózat bővíté­se, a Profile on-line rendszer működtetése és az ún. home­banking bevezetése. Ami a bankbetétek nagyságát illeti, az IRB tavaly több jelentős ügyfél­re tett szert (Foglalkoztatási Alap, Lakásfejlesztési Alap), 1996 végén 19 milliárd korona betét felett rendelkezett, ami 9 százalékos növekedést jelent 1995-höz képest. A bank kintlevőségének mint­egy 23,5 százaléka sorolható a nehezen behajtható hitelek kö­zé. Ez jelentős összeg, különö­sen ha figyelembe vesszük, hogy hiteleik nagysága eléri a 36,5 milliárd koronát. Ezért 1996-ban jelentősen növelték tartalékalapjaikat (1,9 milliárd koronával), jelenleg 5,4 milli­árd koronányi tartalékkal ren­delkeznek. (sidó) ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Komárom. A Tiszti Pavilon felú­jított épületrészében székel a komáromi vállalkozók klubja, a „Klub Pavilon". Eddigi tevé­kenységéről és célkitűzéseiről a klub elnökénél, Varga Ferenc mérnöknél érdeklődtünk. „Komáromi vállalkozók kezde­ményezésére 1994. december 22-én alakult a klub. Általános célkitűzéseinket alapszabályza­tunk rögzíti. Igényes és sokrétű szolgáltatásokat nyújtunk a vál­lalkozók részére, megfelelő he­lyiségeket biztosítunk számukra és partnereik, valamint vendé­geik számára. Társadalmi és kulturális rendezvényeket szer­vezünk, népszerűsítjük tagjaink termékeit, szolgáltatásait belföl­dön és külföldön egyaránt" - tá­jékoztatott Varga Ferenc. Jelen­leg 26 tagjuk van, közülük egy a magyarországi Komáromból va­ló. Tagja a klubnak többek kö­zött a DECART, az IPSO ATTI, a WOLF cégek, valamint a TA­KÁCS-OLLÁR1 építkezési válla­lat. Tiszteletbeli tagjai is vannak a klubnak, olyan személyek, akik rendkívül sokrétűen járul­tak, illetve járulnak hozzá Ko­márom fejlesztéséhez. Közülük megemlíthetnénk Pásztor István polgármestert, valamint Wes­sels német gyárost, aki a komá­romi hajógyár egyik legnagyobb megrendelője. „Eddigi tevékenységünket e­gyértelmúen pozitívan értékel­ném" - mondja az elnök. - „Örü­lünk, hogy a város és a kulturális központ is aktívan támogat ben­nünket. A kéthetente megrende­zett klubesteknek is hagyomá­nya van már. Klubunk tagja egyaránt lehet hazai és külföldi jogi, illetve természetes személy - vállalkozó. A tagdíj egy évre a fizikai személyek részére 5000, jogi személyek részére 10 000 korona." Bende István Csehország és Szlovákia múlt évi devizatartalékainak alakulása havi lebontásban (milliárd dollárban) A jegybank és a kereskedelmi bankok devizatartaléka 5,7 4>8 4)8 4>? 4<j 4>7 4J 4, 1,5 1,5 1,4 1,3 1,2 1,2 4,7 1,1 | | A kereskedelmi bankok tartaléka | | A Szlovák Nemzeti Bank tartaléka 3,3 3,4 3,4 3,4 3,3 3,3 3,5 3,7 3,6 3.6 3.5 3.4 1.2 2,3 1. 2. 3. 4. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Csehország és Szlovákia devizatartaléka • SZK QJCSK 17,0 wM 16,8 1U : 15,9 16 J 16,6 16, S 16.3 X' 15,9 ill 5,7 4.8 4,9 4/> 4,8 4,7 4,6 4,8 4,9 4,8 4,7 4,7 ill 5,7 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. A Szlovák Nemzeti Bank devizatartaléka 1996 folyamán nem mutatott különösebb ingadozást. A kereskedelmi bankok esetében már nagyobb kilengések tapasztalhatók, különösen a decemberi ugrás szembetűnő. Az adatok havi lebontásban és milliárd dollárban értendők. (TA SR) A devizatartalékok nagysága az elmúlt év folyamán mindkét országban aránylag stabil volt. Az ábrából világosan kitűnik, hogy Csehország tartalékai legalább 10 milliárd dollárral meghaladják a szlovákiai szintet. Az adatok havi lebontásban és milliárd dollárban értendők. (TA SR) Tavasz a határban. Kérdés: Zselizen ki fedezi majd a tavaszi munkálatokkal járó költségeket? (Illusztrációs felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents