Új Szó, 1997. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1997-03-20 / 66. szám, csütörtök

10 Gazdaság ÉS fogyasztók - HirdeTÉs ÚJ SZÓ 1997. MÁRCIUS 2. KOMMENTÁR Csődeljárás helyett SIDÓ H. ZOLTÁN Az elmúlt hetekben új szakkifejezéssel gazdagodott az ország viharos politikai és gazdasági történéseit figyelemmel követők szókincse - ez a szó a revitalizáció. A revitalizáció a cégek fizetésképtelenségén akar segíteni, pontosabban a revitalizáció révén azokat a vállalatokat szeretnék kihúzni a csávából, amelyek vezetőségének vannak ugyan jó elképzelései, életképes koncepciói, eladósodottságuk miatt azonban képtelenek megvalósítani terveiket, és jelenleg kényszerpályán mozognak. Márpedig számos ilyen cég lehet, mivel Sergej Kozlík miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter szerint a tartozások elérik a 70 milliárd koronát. A revitalizációs törvény azonban számos buktatót rejt magában. Ezek közül a legsúlyosabb, hogy nem valamennyi érintettre vonatkozik; akaratlanul is szubjektív - kevésbé finoman fogalmazva: politikai - tényezők lesznek a mérvadók a revitalizációra alkalmas cégek kiválasztásakor. A kiválasztott vállalatokhoz ún. revitalizációs biztosok érkeznek, vagyis olyan kormányhivatalnokok, akik figyelemmel kísérik a cég talpra állását. Ezzel párhuzamosan a cégvezetés autonómiáját is megnyirbálják, egyfajta kézi vezérlésnek, rejtett államosításnak lehetünk szemtanúi. Normális országokban a fizetésképtelen vállalatok ellen csődeljárást indítanak. A csődeljárás ugyan felettébb kellemetlen dolog, de a gazdasági életet áttekinthetőbbé teszi, világossá válik, melyik vállalat képes önerőből talpon maradni, és melyik az, amely csupán „állami mankókra" támaszkodva áll meg. Igaz ugyan, hogy Peter Stanék pénzügyminisztériumi államtitkár szerint a fizetésképtelen cégek egy része ellen becslése szerint az ilyen vállalatok 20 százalékáról van szó csődeljárást indítanak. Mégis a lényeg az, hogy a revitalizáció ködfüggönye mögött a kormány szívéhez (ha van neki ilyen) közel álló vállalatokat állítsák talpra. JEGYZET Nemzeti valcer FEKETE MARIAN Felemás határozat született kedden a parlamentben, amikor Eduard Kukán exkülügyminiszter, a Demokratikus Unió képviselője javaslatot tett arra, hogy a törvényhozás szólítsa fel az ország választópolgárait: a május 23-24-én tartandó népszavazáson igennel válaszoljanak a NATO-tagsággal kapcsolatos első kérdésre. Felemás ez a határozat azért is, mert a NATO-tagsággal kapcsolatos három kérdés közül csak az elsőre javasolja az igent. A további két kérdést (az atomfegyverek Szlovákiába történő telepítését, illetve NATO-csapatok szlovákiai állomásoztatását) illetően a parlament tanácstalan. Nem javasol igent, de nemleges választ sem. Mindmáig csak a magyar koalíció pártjai és a parlamentben Ján Lángoš által képviselt Demokrata Párt kérte választóitól, hogy a népszavazáson mindhárom kérdésre igennel válaszoljanak. Nincs ebben semmi borzasztó. A NATO vezetése eddig már többször kijelentette: az esetleges új tagországok területén nem akar atomfegyvereket raktározni, haderőket állomásoztatni. Egyébként ha ilyen szándékai volnának, akkor ezt természetesen csak nemzetközi szerződés értelmében tehetné meg. Mindhárom kérdésre bátran válaszolhatunk igennel. A kibicnek semmi sem drága, és mi, sajnos, ezekben a kérdésekben még a kibicnél is kevesebbnek számítunk. Annál is inkább, mert a NATO-tagság, NATO-haderők szlovákiai állomásoztatása és NATOatomfegyverek szlovákiai telepítése egyáltalán nem attól függ, hogy ezt kívánjuk-e vagy sem. Az alapvető kérdés az, hogy a NATO-tagországok maguk közé fogadnák-e Szlovákiát vagy sem. Egyelőre inkább a szkepticizmus, a kétkedés, a hivatalos szlovák külpolitika látszólagos tanácstalansága a jellemző. Vlagyimir Iljics Lenin 1904-ben fogalmazta meg a szigorúan központosított vezetés, az úgynevezett demokratikus centralizmus elveit az Egy lépés előre, két lépés hátra című tanulmányában. Ez volt a bolsevik valcer. A Vladimír Mečiar által kézi vezérléssel igazgatott külpolitikára az „egy lépés Nyugatra, két lépés Moszkva felé" a jellemző. Az ellenzéki pártok többsége is egy lépés előre (igen), két lépés hátra (nemnem) táncot javasol választóinak. Nemzeti valcert járunk, habár a farsang már rég elmúlt. ....................... m Főszerkesztő: Sziívássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit- kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető műiden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Tetjeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Ujságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A bősi per Hágában. (Sajdik Ferenc karikatúrája) SME A meglevő egyetemek és főiskolák zökkenőmentes működtetéséhez idén a költségvetésben elkülönített összegnél mintegy 2 milliárd koronával többre lett volna szükség, ennek ellenére a kormány „talált" 290 milliót újak alapítására. A Nemzeti Művészeti Akadémiának azért kell létrejönnie, mert a fővárosi művészeti főiskolák nem eléggé nemzetiek, a Szent Cirill és Metód Egyetem létrehozása pedig azért szükséges, mert a meglevő nagyszombati nem a kormány elképzelései szerint keresztény. A Trencséni Egyetem létrehozását meg az indokolja, hogy a városnak eddig nem volt felsőoktatási intézménye. Az új egyetemek létrehozása veszélyezteti a meglevők létbiztonságát, nem beszélve arról, hogy a „mennyiség" az oktatás kárára válik majd, s ezáltal külföldön is megrendül a szlovákiai felsőoktatás hitele. Oroszország nem követel vétójogot, ám az őt érintő döntések meghozatalában részt kíván venni Ha nincs „nyet", lesz dollár? Jelcin és Clinton helsinki csúcstalálkozója sorsdöntő lehet Közép-Európa jövőjének szempontjából is. Viktor Kremenyukot, a moszkvai Amerika- és Kanada-kutató Intézet igazgatóhelyettesét kérdeztük az orosz követelésekről. MAGYAR NEMZET A Brüsszelből kiszivárgott hírek szerint Moszkva kész feladni követelését egy jogilag kötelező hatályú szerződés megkötéséről, s immár beéri egy legfelső szinten megerősített politikai jellegű dokumentummal is. Oroszországot semmiféle charta nem elégíti ki. Az ugyanis csak egy általános, semmire sem kötelező nyilatkozat, amelyet a NATO ugyanúgy figyelmen kívül hagyhat, mint korábbi ígéreteit. Jogi érvényű megegyezésre van tehát szükség. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy egy álllandóan működő, titkársággal is intézményesített orosz-NATO egyeztető tanács biztosítaná Moszkva megfelelő súlyát az új európai biztonsági szerkezetben, s ennek kapcsán vétóról már szó sincs... s* ^ Jogi érvényű megegyezésre van tehát szűkség... S\ így van. Az orosz fél az utóbbi időben meglehetősen keményen kiállt amellett, hogy az európai biztonság garantálásának legfőbb szervezete ne a NATO, OLVASÓI LEVELEK Brassó tanulsága A múlt nyáron elvetődtem Erdélybe. Utam egyik állomása Brassó volt. Feltűnő volt, hogy az egykor túlnyomórészt szászok lakta város utcáin német szót alig hall az ember. Amikor a város nevezetességét, a Fekete templomot néztük meg, az idegenvezetőnek ezt meg is említettük. A következő volt a válasza: „Az erdélyi szászok évszázadokon át ellenálltak a különféle rablóhadjáratoknak, a hanem az EBESZ legyen. Moszkva azonban engedett a kérdésben, s elismerte, hogy jelenleg ezen a téren a NATO figyelemre méltó, sőt vezető szerepet játszik. Oroszország éppen ezért követeli, hogy részt vehessen az észak-atlanti szövetség európai biztonsággal foglalkozó szervezeteinek munkájában. Oroszország tehát nem vétójogot kér, s a NATO belső ügyeibe sem akar beleszólni, csupán azoknak a döntéseknek a meghozatalában kíván részt venni - mint európai nagyhatalom -, amelyek az ő érdekeit is érintik. Úgy tűnik, az orosz vezetés szerint ezek körébe tartozik a bővítés kérdése is. Moszkva ugyanis szeretné elfogadtatni, hogy a bővítés második körére tíz éven belül ne kerülhessen sor, s a volt szovjet tagköztársaságok, köztük a balti államok vagy Ukrajna sohase lehessenek tagok. Oroszország nem szigorú időpontokat kíván kijelölni, ám igényt tart az őt s az európai biztonságot érintő problémáknak, így a bővítés kérdésének eldöntésében való részvételre is. S ha erre jogot kap, akkor neki is beleszólása lesz azokba a vitákba, amelyeken eldől, hogy kik legyenek a következő körben belépők, van-e egyáltalán szükség a további bővítésre, vagy valamilyen más módon garantálják a belépésre vágyók biztonságát. A nyugati államok azonban ebbe aligha egyeznek bele... Az ő véleményük is változott némiképp. Korábban azzal vádolták Oroszországot, hogy vétójogot követel magának. Az egymást követő konzultációk során azonban már egyre kevesebbet tatár és török hordák pusztításainak. A román nacionalizmussal párosuló kommunista rendszer azonban kiforgatta őket vagyonukból, s teljes megsemmisítésükre törekedett. Olyannyira, hogy képtelenek voltak megvédeni magukat. Puszta megmaradásuk érdekében kellett a távozást választaniuk. S azért, hogy elhagyhassák szülőföldjüket, és feladjanak mindent, még váltságdíjat is kellett fizetniük." Ott és akkor, míg csodáltam a gyönyörű templomot, saját keserves kisebbségi sorsunk jutott eszembe: az emberijogok semmibevétele, az elhurcolás, a megalázás, az elbeszélnek erről. Érezhetően figyelembe veszik tehát az orosz érdekeket is. Azt például, hogy Oroszországnak beleszólása van abba, hogy a területével szomszédos volt szovjet köztársaságok tagjai lehessenek-e a NATOnak. Nyugaton ezt, ha nem is örömmel, de józanul tudomásul veszik. Moszkva mindent megtesz annak megakadályozására, hogy a szövetség új tagjai katonai támadó kapacitásra szert tegyenek. A hírek szerint sikerrel követeli, hogy a NATO határainak keletebbre tolását ne kísérje a szövetségi katonai infrastruktúra keleti telepítése... Egy dolog, hogy Moszkva garanciát kér arra, hogy a bővítést nem követik olyan lépések nukleáris fegyverek telepítése, csapatok állomásoztatása -, amelyeket a biztonságát fenyegetőeknek érezhetne. Szélesebb értelemben véve viszont Oroszország arra törekszik, hogy a NATO az 1991-ben általa Rómában megfogalmazott reformoknak megfelelően katonaiból az európai biztonságot garantáló politikai szervezetté alakuljon. Ha a szövetség kész a belső reformokra, akkor bármiféle katonai lépéstől eltekint. Ha pedig mégis a hadi infrastruktúra kiterjesztésére gondol, azzal azt bizonyítja, hogy továbbra is katonai blokk, s ez esetben Oroszország potenciális ellensége. Ebben az esetben Moszkva válaszlépésekre kényszerülne. Katonai téren ilyen lehetne a középés rövid hatótávolságú rakéták ismételt telepítése, politikai téren pedig szövetségesek keresése, katonai blokk létrehozása, mondjuk, Belarusszal, Kazahsztánnal, s a kapcsolatok szoropusztítás újabb és újabb kitervelt változatai. Feltettem magamban a kérdést: a szászokhoz hasonlóan az exodus lett vona a megoldás számunkra is? Akik még itt vagyunk, akik megmaradtunk, hová mehetnénk, hol találnánk új hazát, új otthont? Tűrjünk, mert tűrnünk kell a hatalom kíméleden térhódítását. Demeter Ferenc Szepsi Jókedv uralkodott Dicséret illeti Szentpéter művelődési házának lelkes szersabbra fűzése például Kínával, Szerbiával. Moszkva feltételei között szerepel a hagyományos fegyverekről szóló szerződés felülvizsgálata is. Mit szeretne e téren elérni az orosz fél? ^ Oroszország nem szigorú időpontokat kíván kije- y . lölni... \\ Oroszország megpróbálja emlékeztetni a NATO-t azokra az elvekre, amelyeken a leszerelési egyezmény alapult. Ezek pedig az egyensúlyra épültek. A szembenállás megszűnt, a bővítés azonban a megállapodás egész rendszerét felborítja, s mindent elölről kell kezdeni. Az alku része az is, hogy Oroszország nyolcadikként csatlakozhat a hét legfejlettebb ország szervezetéhez... Egyelőre ebből kevés hasznunk származik, s az sem törne össze, ha büntetésből nem hívnának meg bennünket. A Nyugat önmagát büntetné, hiszen elvesztené azt az eszközét, amellyel valamelyest befolyásolni tudja az oroszországi folyamatokat. A „nagy üzlet" részét képezi azonban az az ötvenmilliárd dollárosra tehető támogatás is, amelyet az orosz gazdaság kap kölcsönök, befektetések s a piacra jutás infrastrukturális feltételeinek megteremtése formájában. Ön szerint is ekkora összegről van szó? Oroszország a bővítésbe való belenyugvás fejében egy centet sem kap. vezőit - Gyarmati Gábort, Gábriel Szabót, Plusík Júliát, minden jóakaratú barátot, aki a farsang alkalmából az elmúlt hetekben igazi jókedvet, vidámságot, szórakozást, kikapcsolódást teremtett. Szentpéter kedveli a bálokat, hiszen itt tartották az ún. magányosok bálját, ahonnan bizony sokan már nem magányosan távoztak. Tekintettel arra, hogy községünkben szlovákok is élnek, a rendezőség idén úgy döntött, hogy szlovák batyubált is tartanak. Köszönet mindenkinek, aki jó hangulatot teremtett. Nagy László Szentpéter