Új Szó, 1997. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1997-03-17 / 63. szám, hétfő

EL POLITIKA - hirdetés ÚJ SZÓ 1997. MÁRCIUS 13. A kolozsvári egyetemről Bukarest. A román kormány szombati ülése után Eugen Serbanescu kormányszóvivő kijelentette: egy magyar tagozat létrehozása a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen nem jelenti az intézmény „kettészakítását", hanem a meglévő magyar tannyelvű csoportok összefogását egyetlen tagozatba. A szóvivő Victor Ciorbea miniszterelnököt idézve hangsúlyozta, hogy ez megfelel a nemzetközi jog szellemének, a román-magyar alapszerződésnek, továbbá az európai és euroatlanti integrációra való felkészülésnek. (MTI) Phenjan titkolózik Tokió. Észak-Korea múlt hónapban leváltott kormányfője valószínűleg meghalt - ezt jelentette be tegnap a dél-koreai és a japán sajtó a KNDK-ból kiszivárgott, információk alapján. A phenjani vezetés a múlt hónapban csak annyit közölt, hogy Kang Szong Szan kormányfő helyét Hong Szong Nam vette át. A szöuli kormány illetékesei úgy tudják, a betegeskedő Kang egy nappal azután hunyt el, hogy Csoe Kvang, a 78 éves védelmi miniszter szívszélhűdésben meghalt. A KNDK vezetése ezt akkor vélhetően azért nem hozta nyilvánosságra, hogy elkerülje a gyakori elhalálozások miatti találgatásokat, később pedig azért nem, mert a vezetés figyelmét az ország egyik vezető politikusának - Hvang Dzsang Jop főideológusnak - a disszidálása kötötte le. (MTI) Kang Szong Szan egy régi, még 1984-ben készült felvételen. (ČTK/AP) Gerillák támadása Lima. Fegyveresek szombaton Limában támadást intéztek egy textilüzem ellen. A perui rendőrség feltételezése szerint a Túpac Amaru Forradalmi Mozgalom gerillái követték el akciót. Egyik kommandójuk immár 88 napja tartja megszállva a limai japán nagykövet rezidenciáját, ahol 72 túszt tartanak fogva. (MTI) Földrengés Japánban Tokió. A Richter-skála szerinti 5,6-os erősségű földrengés rázta meg helyi idő szerint vasárnap délután Japán középső részét, beleértve Tokiót is. Az értesülések szerint a földmozgás nem követelt áldozatokat és anyagi károkat sem okozott. (MTI) Bili Clinton Mankóval Helsinkibe Washington. A térdműtéten átesett amerikai elnök a szombatot is kórházban töltötte. Állapota kiegyensúlyozott, utólagos problémák nem léptek fel nála. A Bethesdai Haditengerészeti Kórház ortopédsebészészetének főorvosa szerint Bili Clintonnak hat-nyolc hétig kell majd mankó segítségével járnia. Gumiszorítót is kap oda, ahol az ínszalagszakadás történt. Már képes enyhén mozgatni a térdét, és orvosa irányítására különböző terápiás gyakorlatokat végzett. David Adkison elmondta azt is, hogy fokozatosan megszüntetik a helyi érzéstelenítést, és áttérnek a narkotikumot és nyugtatószert nem tartalmazó fájdalomcsillapítókra. Jóllehet Clinton holnap este elutazhat Helsinkibe a Borisz Jelcinnel való csúcstalálkozóra, az őt elkísérő három fős orvosi csapat azonban kiegészült további két taggal. (MTI) Gázai találkozó Arafat sikere Gáza. Jasszer Arafat palesztin vezető szombaton felszólította a közel-keleti béke támogatóit, hogy akadályozzák meg Izraelt a tervezett kelet-jeruzsálemi zsidó lakónegyed felépítésében, mert az „fenyegeti a békét". Az izraeli fenntartások ellenére az Egyesült Államok, az Európai Unió, Oroszország, Japán és az arab országok diplomatái részt vettek azon a békekonferencián, amelyet Arafat hívott össze Gázába, hogy - mint mondta megmentse a békét. A háromórás találkozó után Arafat szóvivője azt mondta, hogy a palesztinok egyáltalán nem derűlátóak az újabb válság rendeződését illetően, s ezért „nem ülnek ölbe tett kézzel". Izrael szemfényvesztésnek minősítve lesöpörte az asztalról a gázai találkozót, s újból megerősítette, hogy a héten megkezdik a munkát az új településen az arabok lakta Kelet-Jeruzsálemben. (MTI) Borisz Jelcin orosz elnök nyárig meg akar állapodni a NATO-val Kötelező érvénnyel Az EU és az EBESZ rendezési ötletei Európa segítőkész Moszkva. Borisz Jelcin elnök a helsinki orosz-amerikai csúcs előtt egy nyilatkozatában megismételte: Moszkva a nyárig kötelező érvényű megállapodást akar kötni a NATO-val. MTI-TUDÓSÍTÁSOK Jelcin erről a Helsingin Sanomat című lapnak nyilatkozott. Az interjú szövegét tegnap ismertette az elnöki sajtószolgálat. A terjedelmes nyilatkozatban az orosz államfő megismételte, hogy változatlan a NATO kiszélesítését ellenző moszkvai álláspont, viszont az észak-atlanti szövetséggel kötendő megállapodás nem lehet egyfajta fizetség a bővítésért. Jelcin szerint a megállapodásban rögzíteni kell az Oroszországnak adandó biztonsági garanciákat. Ezek között említette, hogy nem tolják ki keletre a NATO katonai infrastruktúráját és írásban rögzítik, hogy a szövetségnek nem áll szándékában a jövőben sem atomfegyvert telepíteni az új tagországok területére. A szövetség hagyományos fegyverzetét és fegyveres erőit nem állomásoztatják azokon a területeken kívül, ahol jelenleg vannak. Jelcin hangsúlyozta, hogy az Európában bekövetkezett változásokhoz kell igazítani a hagyományos fegyverzetkorlátozási megállapodást. Rögzíteni kellene a NATO 16 tagállama számára együttesen engedélyezett fegyverzet mennyisége mellett azt is, hogy a 16-ok fegyverzetét nem állomásoztatják az új tagok területén. Az orosz elnök közölte, hogy Moszkva azt szeretné, ha a NATO-orosz megállapodást ratifikálnák, mivel korábbi tapasztalatai miatt nem elégedhet meg a Kreml kötelező érvénnyel nem bíró ígéretekkel. Közben Washingtonban valamivel több mint két órán át tárgyalt egymással szombat dél... hogy mire jutottak, egyelőre titokban tartják. után az amerikai és az orosz külügyminiszter a helsinki csúcsértekezlet napirendjén szereplő ügyekről, de hogy mire jutottak, egyelőre titokban tartják. Madeleine Albright és Jevgenyij Primakov sem a találkozó előtt, sem utána nem nyilatkozott a sajtónak, mi több, az orosz diplomácia irányítója már azelőtt elhagyta a State Department épületét, hogy egyáltalán a várakozó újságírók tudomására hozták volna a tanácskozás végét. Az előzetes kiszivárogtatások szerint a két külügyminiszter három nagy témakörben igyekezett közelíteni a két fél álláspontját. Ami a NATO bővítést illeti, az amerikai fél az utóbbi napokban többször is leszögezte, hogy vannak bizonyos feltételek, amelyekből nem hajlandó engedni. Egyebek között ragaszkodik ahhoz, hogy a bővítési folyamat nyitott legyen: nem óhajtja becsapni az ajtót egyetlen ország előtt sem, mint ahogy másodosztályú tagságról sem akar hallani. Az Egyesült Államok ugyancsak ellenzi annak kikötését, hogy a NATO az első felvételi hullám után iktasson be egy időponthoz rögzített szünetet. Továbbra is elutasítja, hogy a NATO és Oroszország közötti különleges partneri viszonyt szabályozó charta ratifikálást igénylő jogi formát öltsön. Nem hajlandó belemenni a bővítés késleltetésébe, és abba sem, hogy a NATO-t valamilyen más szervezetnek vagy testületnek az EBESZ-nek vagy a Biztonsági Tanácsnak - vessék alá. A szombati megbeszélésekhez kedvező hátteret szolgáltatott az észak-atlanti szövetségnek az a bejelentése, miszerint úgy látja, hogy a belátható jövőben nem lesz szükség NATO-csapatok állandó jellegű állomásoztatására az új tagországok területén. A bővítés katonai-biztonsági vonatkozásaival szemben támasztott orosz igénynek kívánt elébe menni a NATO azzal a korábbi ígéretével is, hogy nem telepít atomeszközöket a csadakozók területére. Tirana/Róma/Bécs. Az Európai Unió a lehető legrövidebb időn belül „polgári missziót" küld Albániába - jelentette ki Lamberto Dini olasz külügyminiszter a tegnapi olasz lapokban megjelent nyilatkozatában. Dini szerint az EU külügyminiszterei a hollandiai Apeldoornban tartott nem hivatalos tanácskozásukon „kiegyensúlyozott és kielégítő" döntésre jutottak. Ez a megoldás megfelel „a jelenlegi követelményeknek". Áz olasz külügyminiszter közölte, hogy azonnal Tiranába utazik az EU küldöttsége, mely Olaszország, Görögország és az EU soros elnöki tisztét ellátó Hollandia képviselőiből áll majd. A küldöttség feladata lesz, hogy részleteiben megvitassa a „polgári misszió" felállításának menetrendjét és módját. A misszió célja az, hogy segítséget nyújtson az albán állam feltámasztásához, az albán gazdaság újjáépítéséhez. Az EU képviselőit egy kis létszámú nemzetközi fegyveres erő - katonaság vagy rendőrség - fogja védeni. A katonai jelenléthez szükséges az ENSZ felhatalmazása, amit az EU a lehető leghamarabb kérni is fog a világszervezettől mondta Dini. Mintegy másfél órás tanácskozás után szombaton határozathozatal nélkül ért véget az EBESZ Állandó Tanácsának rendkívüli ülése. A felszólalók egyöntetűen úgy vélték, hogy nem az EBESZ a megfelelő szervezet arra, hogy döntést hozzon egy nemzetközi stabilizációs erő Albániába való vezénylésének lehetőségéről. Az EBESZ szóvivője, Melissa Fleming közölte azt is, hogy a fórumon egyeden állam sem nyilvánított határozott állásfoglalást a stabilizációs erő küldéséről. A francia hírügynökség EBESZkörökhöz közel álló forrásból úgy értesült hogy az Egyesült Államok HY viselője bejelentette: orszá; támogatná Sali Berisha albt n elnök lemondását. Michael Lekson nagykövet-helyettes hosszú felszólalásában hangsúlyozta, hogy Washington véleménye szerint Berisha elnök távozásával „hozzájárulhatna a válság rendezéséhez". Az EBESZ szóvivője nem volt hajlandó kommentálni az AFP értesülését. A tanácskozás résztvevői az EBESZ albániai különmegbízottja, Franz Vranitzky jelentésének meghallgatása után több lehetőséget is megvizsgáltak. Az első szerint önkéntes alapon állítanának fel nemzetközi erőt, amely a nemzetközi szervezetek támogatásával, de azok mandátuma nélkül tevékenykedne. A másik forgatókönyv értelmében a nemzetközi erőt EBESZ-mandátum alapján küldenék a balkáni államba. Több felszólaló pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az EBESZ az albán intézményrendszer demokratizálásához való hozzájárulással, főleg a választások megszervezésével és ellenőrzésével segíthet a válság leküzdésében. Éheznek az orosz katonacsaládok Jelcin újabb rendelete MTI-HÍR Moszkva. Borisz Jelcin orosz elnök elrendelte, hogy haladéktalanul lássák el élelemmel az orosz hadsereget. Orosz hírügynökségek szombati jelentése szerint Jelcin - Igor Rogyionov védelmi miniszter levelére válaszolva - elfogadhatatlannak nevezte a hadseregben uralkodó nehéz ellátási helyzetet. Rogyionov felpanaszolta Jelcinnek, hogy sok katonacsalád éhezik, a hadsereg tagjai immár az elviselhetetlenség határára jutva teljesítik a szolgálatot. Katonatisztek vérük eladására kényszerülnek, hogy enni adhassanak gyerekeiknek. Az orosz vezérkar válságos képet festett a hadsereg állapotáról pénteken közzétett jelentésében. Tavaly ötszáz katonatiszt vetett véget az életének. Az 1,7 millió főt fegyverben tartó hadsereg tiszti állományának 20 százaléka távozott a seregtől. Az orosz sajtó már hetek óta azt találgatja, hogy menesztik-e Rogyionovot, aki a fegyveres erők súlyos pénzügyi helyzete kapcsán veszélyes fejleményekre figyelmeztetett és a katonai költségvetés növelését követelte. Jelcin arra intette miniszterét, hogy bánjon takarékosabban a rendelkezésre álló eszközökkel. Hivatalos adatok szerint az orosz hadsereg a működéséhez szükséges pénznek csak a 60 százalékát kapja meg. Az orosz monarchisták tartottak tüntetést szombaton a moszkvai Kreml előtt abból az alkalomból, hogy 80 éve detronizálták II. Miklóst, az utolsó orosz cárt. (ČTK/AP) Hillary Clinton a férje betegágyánál