Új Szó, 1997. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1997-03-15 / 62. szám, szombat

GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1997. MÁRCIUS 15. TANÁCSADÓ Munkabértérítés D. J.: Január elsejétől ezer koronával emelték a fizeté­semét. Februárban vettem ki az 1996-os évből fenn­maradt szabadságomat, de most, hogy megkaptam a fizetési kimutatásomat, azt vettem észre, hogy a sza­badságom idejére járó fize­tést a régi, a tavalyi fize­tésből számították ki. Nem az újból kellett volna kiszá­mítani? FEKETE MARIAN A Munka Törvénykönyve 110b §-ának első bekezdése szerint az alkalmazottnak az üdülési szabadsága idejére az általagos havi keresete össze­gébenjár munkabér-megtérí­tés (a szabadság idejére nem lehet munkabért fizetni, mert nem végzett munkát, és ezért csak a munkabér-megtérítés jöhet számításba) és járnak az esetleges, természetbeni járandóságok is. A munkabér-megtérítés ki­számításának módjáról az 1/1992. Tt. számú törvény 17. §-a tartalmaz részletes rendelkezéseket, amelyek szerint ezt a munkáltató szá­mítja ki, mégpedig az alkal­mazottnak a meghatározó időben elszámolt bruttó munkabére és a meghatározó időszakban ledolgozott mun­kaidő alapján. A már említett törvény 17. §-ának második bekezdése szerint a meghatá­rozó időszak a megelőző naptári negyedév. A februári szabadságát „megelőző nap­tári negyedév" október, no­vember és a decemberi hó­nap volt. Éppen ezért az idén merített szabadságáért járó munkabér-megtérítésben még nem lehetett figyelembe venni azt, hogy Önnek január elsejétől emelték a munkabé­rét. Ezt a munkabéremelést akkor lehetett volna figye­lembe venni a szabadága ide­jére járó munkabér-megtérí­tés kiszámítása, illetve kifize­tése során, ha a tavalyi sza­badságát március 3l-e után merítette volna. VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1997. március 17-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Francia frank 5,794 Svájci frank 22,742 Kanadai dollár 24,444 USA-dollár 33,320 Német márka 19,551 ECU, EU 37,981 Olasz líra (1000) 19,614 Cseh korona 1,147 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 20,00 22,60 ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony március 13-án Komárom március 13-án Zseliz március 13-án Losonc március 13-án Rimaszombat március 13-án Kassa március 14-én sárgarépa 10-16 Sk/kg 8-10 Sk/kg 13 Sk/kg 12-13 Sk/kg X 10-12 Sk/kg petrezselyem 16-20 Sk/kg 16-20 Sk/kg 12-16 Sk/kg 19-20 Sk/kg X 14-18 Sk/kg burgonya 6-7 Sk/kg 5-7 Sk/kg X 6-6,50 Sk/kg 6 Sk/kg 5-6 Sk/kg paradicsom 50-56 Sk/kg 42-52 Sk/kg X 45-51 Sk/kg 53 Sk/kg 50-60 Sk/kg paprika X X X 84-120 Sk/kg 69-80 Sk/kg 70-85 Sk/kg karalábé X 5'8 Sk/db X 15 Sk/kg 10-12 Sk/kg 12-14 Sk/kg kel 28-36 Sk/kg 16-30 Sk/kg X 18 Sk/kg 17 Sk/kg 25-30 Sk/kg káposzta 10 Sk/kg 6-7 Sk/kg X 7-8 Sk/kg 6 Sk/kg : 8-10 Sk/kg hagyma 10-12 Sk/kg 8-10 Sk/kg X 10-12 Sk/kg 10 Sk/kg 10-12 Sk/kg újhagyma 20 Sk/csomó 5-7 Sk/csomó X X X 12-19 Sk/csomó dughagyma X 40 Sk/kg X 30-36 Sk/I X 27-30 Sk/kg fokhagyma 20 24 Sk/kg 7 5«sH X 2? Sk/kg Ä 50-80 Sk/kg zeller 20 24 Sk/kg 7 5«sH X 2? Sk/kg Ä 15 Sk/kg mák 100-120 Sk/kg 80 Sk/kg 70 Sk/kg x X 75-80 Sk/kg alma 18-28 Sk/kg 10-18 Sk/kg 6-8 Sk/csomó X 6-26 Sk/kg 20 Sk/kg 10-27 Sk/kg hénaposretek X 10-18 Sk/kg 6-8 Sk/csomó * x X : 14*22 : Sk/csomó dióbél 140 Sk/kg 110-120 Sk/kg X 80-100 Sk/kg x 100 Sk/kg 100-110 Sk/kg méz 70-90 Sk/kg 70 Sk/kg 65 Sk/kg 80-100 Sk/kg x X 75^0 Sk/kg tojás 2,80 Sk/db 2,50-2,80 Sk/db 2,80 Sk/db 2,50-2,70 Sk/db X 3,00 Sk/db Külföldi résztulajdonú társaság, amely környezetbarát alapanya­gú építőanyagok gyártásával foglalkozik, kereskedelmi képviselőt keres Dél-Szlovákia területére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: - legalább középfokú, építészeti és kereskedelmi szakirányú végzettség - legalább három év gyakorlat a szakterületen - „B" típusú járművezetői jogo­sítvány - a felhasználói PC-ismeret előnyt jelent - szlovák- és magyarnyelv-tudás szükséges Az érdeklődők, akik megfelelnek elvárásainknak, jelentkezzenek a köv telefonszámon: 07/288 461 BRATISLAVA ŕ VK-263 MYKOEX, spol. s r.o. Bratislava pályázatot ír ki a következő munkakörök betöltésére: — kereskedelmi képviselő elvárásaink: középiskolai végzettség, az angol és a magyar nyelv aktív ismerete, jártasság a kereskedelmi levelezésben, életkor - legfeljebb 30 év A Galántai járásbeli termelőüzemünkbe: — Osztályvezető-igazgató (06-os divízió) — fagyasztó- és konzervipar elvárásaink: legalább közé|i!skolai végzettség, élelmiszeripar! gyártásban vagy üzemi étkeztetésben szerzett gyakorlat, vezetői képesség, terhelhetőség és elkötelezettség, — laskagomba-termesztö elvárásaink: végzettség - Mezőgazd. Főiskola Brno, Mezőgozd. Fak.Lednice n/Morové, biotechnológia szak a Szlovák Műszaki Egyetem Vegyi-technológiai Karón, MGF Nyit­ra, Agronómia Kar, kertészeti tanszék; német- vagy angolnyelv-tudás. Tájékoztatás: Ing. Šiška, üzemigazgató, tel.:0707/976 122, 0707/976 338 — nyersanyagrészleg-vezető elvárásaink: végzettség - MGF Nyitra vagy Brno, agronómia kar., legalább 5 év gyakorlat o mezőgazdasági termelés­ben, kommaníkativítás, terhelhetőség. — biotechnológus elvárásaink: szakirányú végzettség - biokémia, biotechnológia szak a Szlovák Műszaki Egyetem Vegyi-technológiai Karán, vagy a Komenský Egyetem Természettudományi Karán, aktív ongolnyelv-tudás, terhelhetőség és elkötelezettség. Életrajzukat kérjük 1997. 3.3 l-ig a köv. címre elküldeni: MYKOEX, spol. s r.o., Stavbárska 38, 821 07 Bratislava. VK-281 J) r A répatermesztés esélye Cukor van elég, de hogyan tovább? A Szlovákiában gyártott cukor mennyisége 1990-96-ban 226 000 155 000 157 000 157 000 135 000 136 000 Szlovákiában évtizedeken át kevesebb cukrot gyártottak, mint amennyi a hazai fogyasz­tást fedezte volna. Az egykori Csehszlovákiában az évenkénti 20-40 ezer tonnás különböze­tet a cseh és morva régiókból történő behozatallal fedezték. A szlovákiai cukorgyárak az or­szág kettéválása és a cukorgyá­rak privatizálása után keresték a módját, hogyan tudnák saját termelésből fedezni az ország szükségleteit. Ezt a célt az 1996/97-es kampány során si­került megvalósítaniuk, Szlová­kiában 228 ezer t cukrot gyár­tottak, miközben a hazai szük­séglet 220 ezer t körül mozog. Látszólag tehát minden rend­ben van. Emlékszünk még az 1995-ben kialakult helyzetre, amikor 50 ezer t cukrot kellett behozni az országba és az árak 16-ról 35 koronára emelkedtek kilogram­monként. Ezt is az 1990-93 kö­zötti túltermelés okozta, ami a liberalizált piaci viszonyok kö­zött előbb árcsökkenést oko­zott. A cukorgyárak pénztarta­lékai kimerültek, 1995-ig Cseh­országban 20, Szlovákiában pe­dig 2 cukorgyár teljesen tönkre­ment. Pénzhiány miatt a cukor­gyárak nem tudták állni kötele­zettségeiket a termelőkkel szemben. Emiatt rendkívüli mértékben csökkent a cukorré­pa vetésterülete (Szlovákiában v 20 ezer hektárral) és a cukor­termelés is. A belső kereslet ki­elégítésére 1995-ben 50 ezer t cukrot kellett behozni az or­szágba. 1996-ban 16 ezer ton­na cukrot hoztak be az ország­ba, elsősorban Csehországból. További 20 ezer t cukor külön­böző termékek alapanyagaként került be az országba. A Cseh Köztársaságban az 1996/97-es kampány során 615 ezer t cukrot gyártottak, 180 ezer t-val többet, mint a hazai kereslet. A felesleget a szlovák piacon próbálják értékesíteni, gyakran alacso­nyabb árakon, mint a csehor­szági átlagár. A vámunió kere­tében keletkezett túltermelés árcsökkenést okoz, egyúttal az­zal a veszéllyel is jár, hogy a cu­kor egy része a cukorgyárak raktáraiban marad. 1995-ben az érdekeltek számá­ra világos volt, hogy ez a fejlődési irány nemcsak a répa­termelők, hanem a cukorgyá­rak számára is végzetes követ­kezményekkel járhat. Megkezdődött a cukor és a cu­korrépa piaci rendtartásának kidolgozása. A Szlovákiai Cu­korgyárak Társulása, a Cukor­répatermelők Szövetsége és a Földművelésügyi Minisztérium között zajló tárgyalások után elkészült a piaci rendtartás olyan változata, amelyet mind­egyik fél elfogadhatónak tar­tott. A benne megfogalmazott rendelkezéseknek 1997 január elsejétől érvénybe kellett volna lépniük, de már februárban úgy tűnt, hogy megléte ellenére a rendszabály nem hatékony. A piaci rendtartás alapelve a cu­korkészletek szabályozása. Túl­kínálat esetén a piaci készletek egy részét a piacszabályozási alap, vagy az állami tartalékala­pok vonják ki a piacról. Hiány esetén a cukor ezekből az ala­pokból újra piacra dobható. Hosszútávú túlkínálat esetén a cukor állami támogatással kül­földre exportálható. Ehhez hasonló intézkedés azonban Csehországban egye­lőre nem létezik, ezért várható, hogy a cukorfölösleg a szlováki­ai piacon kerül majd elhelye­zésre. Egyértelmű, hogy mind a közvetlen, mind pedig a közve­tett cukorbehozatal megbontja a piaci egyensúlyt. Ha a cukor­piaci rendtartás alapján meg­kezdődik a túlkínálat elvonása a piacról, nagy a valószínűsége, hogy nem a szlovákiai cukor­gyárak termékfölöslegét vonják majd el, hanem a behozatalból származót. A megoldás első látásra egy­szerű. Le kell állítani a csehor­szági cukorbehozatalt. Ennek megvalósítása azonban a vám­unió előírásainak betartása nél­kül nem valószínű. Csehország­ban az utóbbi években a cukor­gyártás 400 - 615 ezer tonna körüli szinten mozgott, ami a szlovákiai piacra is negatív ha­tással volt. A cseh piaci helyzet azonban még a szlovákiainál is feszültebb. Ha Szlovákia önellátóvá akar válni a cukortermelésben, tár­gyalnia kell Csehországgal. A két kormánynak, a földművelé­si, a gazdasági tárca vezetésé­nek, a vámunió szerveinek és a cukorgyártók képviselőinek is tárgyalóasztalhoz kell ülniük. Annál is inkább, mivel a cukor­gyártásba és a cukorrépa terme­lésének fejlesztésébe 1995-96­ban 500 millió koronát fek­tettek be. A beruházások kezdik meghozni a gyümölcsüket. Az 1 ha-ról származó ún. polarizált cukor mennyisége 1996-ban el­érte a 6,3 tonnát. Ez a szlováki­ai cukorgyártás történetében az eddigi legjobb eredmény, a­melyjelentős mértékben hozzá­járul a szlovákiai cukorpiac sta­bilizálásához. Az önellátás megtartásának a cukorgyártásban az országnak az EU-ba való majdani belépése miatt van jelentősége. Az Euró­pai Unióban kidolgozott terme­lési kvóták, valamint olyan to­vábbi rendelkezések érvénye­sülnek, amelyek biztosítják mind a répatermelők, mind pe­dig a cukorgyárak számára az értékesítést. Ezért Szlovákiá­ban és Csehországban is foko­zatosan be kell vezetni ezeket a rendelkezéseket.Az elért 228 ezer tonna cukormennyiség az 1997/98-as kampányban még 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 nem jelenti a maximumot. Ép­pen ezért szükséges a cukorter­melési kapacitások további ki­használása. Szlovákia EU-ba való belépése esetén ugyanis ha nem sikerül megvédeni a nemzeti cukortermelési kvótát, amelyet az utóbbi öt év átlaga alapján számítanak ki, hosszú­távon cukorbehozatalra kelle­ne berendezkednünk. A Szlovákiai cukorgyártók tár­sulása olyan intézkedések ki­dolgozása előtt áll, amelyek ré­vén megakadályozható a cu­korgyártás és a répatermelés hatékonyságának csökkenése. Részletes elemzések alapján a következő rövid- és hosszútá­vú intézkedések végrehajtását javasolja: 1. A szlovákiai cukorgyárak a belső piacon egymás konku­rensei, a cukorgyártás pozíciói­nak megvédése érdekében azonban együttesen kell fellép­niük. 2. A cukorrépatermelők szövet­ségével és az egyes termelőkkel szorosan együttműködve nö­velniük kell a répatermesztés hatékonyságát. Elsősorban ar­ról van szó, hogy elérjék a 7 t polarizált cukormennyiséget 1 hektárról. A cukorrépatermelés hatékonyságának növelése a répa árának emelése árán a cu­kor értékesítésének függvénye. A cukor jelenlegi értékesítési árai nem teszik lehetővé a cu­kortermelés fejlesztését, mivel a répa és a cukor árának egyen­súlyban kell lennie. 3. A Földművelésügyi Minisz­tériumnak biztosítania kell a negóciós bizottság tevékenysé­gének hatékonyságát a cukor és az egyéb édesítők ellenőrzé­se terén. A bizottság munkájá­nak eredményeit fokozatosan beveuzetni a saját normarend­szerünkbe. 4. Teljes mértékben alkalmazni kell azokat a szabályozó intéz­kedéseket, amelyeket a cukor és a cukorrépa termelését sza­bályozó piaci rendtartás tartal­maz. Végezetül: a szlovákiai cukor­gyárakra hosszú ideig a nad­rágszíj további meghúzásának időszaka vár. Az új beruházá­soknak rendkívüli termelé­kenység-növekedést és a költ­ségekjelentős csökkenését kell eredményezniük. Növekednie kell az egyes gyárak versenyké­pességének, mivel az EU-ba va­ló belépés után a cukorgyára­ink a hatalmas nyugat-európai cukorgyártók piaci nyomásá­nak lesznek kitéve. A Szlovákiai Cukorgyártók Társulása J

Next

/
Thumbnails
Contents