Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1997-02-21 / 43. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1997.FEBRUÁR 25. KULTÚRA ­Oktatás 9 Az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes a héten megkapta az állami költségvetési támogatást Működik tovább, ahogy eddig Pillanatkép az Ifjú Szivek ének- és zenekarának olaszországi fellépéséről (Fotó: archív) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A Titanic gyermekei (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Nők törvénye (19) ASTORKA SZÍNHÁZ: A velencei kalmár (19.30) KELET-SZLOVÁKIAI SZÍNHÁZ: My Fair Lady (19) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Space Jam (am.) 14.30, 16.30 Nappali fény (am.) 18.30, 20.30, 22.30 OBZOR: Matilda (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 MLADOSŤ: Értelem és érzelem (am.) 15, 17.30 Raszputyin (am.) 20 CHARLIE CENTRUM: Space Jam (am.) 16, 17.45 Matilda (am.) 17, 18.45 Sekély sír (am.) 19.30, 21 Jade (am.) 20.30 Három szín: vörös (lengy.) 19 Száll a kakukk fészkére (am.) 19.15 ISTROPOLIS: Szürkülettől pirkadatig (am.) 15.30,18, 20.30 KASS A DRUŽBA: Space Jam (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Matilda (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Matilda (am.) 15.45 Evita (am.) 18, 20.15 ÚSMEV: Nappali fény (am.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: Az utolsó emberig (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: Tisztító tűz (am.) 17, 19 ÉRSEKÚJ­VÁR - MIER: Kazaam (am.) 17, 19.30 PÁRKÁNY - DANUBI­US: Tisztító tűz (am.) 18 ZSELÍZ - MOZI: A bölcsek kövére (am.) 18 RIMASZOMBAT - ORBIS: A váltságdíj (am.) LO­SONC - APOLLO: Mennyei foglyok (am.) 17, 19.30 FÜLEK ­KULTÚRA HÁZA: Menekülés a rossztól (am.) 18 ROZSNYÓ ­PANORÁMA: Egy szép napon (am.) 16.30, 19 Ivan Hudec a szerdai nagysurányi találkozón: Visszafordíthatatlan változásokat ígért Pozsony. Szerkesztősé­günkbe is eljutott a hír, hogy az Ifjú Szivek nem kapta meg az idei állami költségvetési támogatását. Karaba Gyuláné osztályve­zetőt azzal a szándékkal kerestük meg, hogy meg­kérdezzük, miként fog mű­ködni az együttes állami költségvetés nélkül. A kér­dést szerencsére nem kel­lett feltenni. TALLÓSI BÉLA Az osztályvezetőtől ugyanis megtudtuk, ezen a héten, ked­den az Ifjú Szivek megkapta az állami költségvetési támogatást. „Igaz, hogy bizonyos százalékot levontak belőle, de minden kul­turális intézménytől levonnak ­mondta Karaba Gyuláné. - Mi igyekezni fogunk beleférni a költségvetésbe, az alapján ter­vezünk, amit kaptunk. Nem azt mondom, hogy nagyon sok, de az itthoni fellépéseinket meg tudjuk oldani, külföldi útjaink­hoz pedig szponzorokat fogunk keresni." Csikmák Mónika szervezőtitkár ezt azzal egészítette ki: „Valahol el kell fogadnunk azt a magya­rázatot, hogy abból a pénzből, amit az államtól kapunk, itthon csináljunk kultúrát. Ugyanak­kor, ha szponzorok révén elő tudjuk teremteni a pénzt, az or­szág határain túli szereplést sem gátolják." Tervekről ma még korai lenne beszélni, mert ahogy megtud­tuk: „Előzetes terveink voltak ugyan, de igazán most tudunk tervezni, hogy tudjuk, miből gazdálkodhatunk" - mondta Csikmák Mónika. A lényeg, hogy a fellépések folyamatosak, januárban tizenkét előadása volt az együttesnek. Ebben a hó­napban a Gaudium indul turné­ra Rimaszombat környékére ne­velő hangversenyekkel, vagyis amolyan rendhagyó zeneórák­kal. „Csakhát azt hiszem, min­den fellépő együttes tapasztalja VÖRÖS PÉTER ,A szellemtörténet igazi értelme szerint az emberi szellem egyet­len valódi megnyilvánulási tere a történelem" - írja Filep Tamás Gusztáv A tölgyerdőre épült vá­ros című könyv utószavában. A könyv Felföldi tájak, városok alcímmel (Filep Tamás Gusztáv és Szőke Edit válogatásában) a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadó (1996) gondozásában lá­tott napvilágot. Huszonkét író huszonhét esszé­jét, útirajzát, riportnovelláját kapjuk benne, s a könyv az olva­sónak nem egy meglepetést tar­togat. Szü],őtájunk történelmét (tájraj­zát) a felfedezés örömével is­merhetjük meg elismert klasszi­kusok és kevésbé ismert szerzők tollából. Filep Tamás Gusztáv A könyv az olvasónak nem egy meglepetést tartogat. szavaival szólva: „A tematikus szempontokon túl a (...) fikciós próza helyett a háttérbe szorult műfajokra helyeztük a hang­súlyt, legalább nagyjából szeret­tük volna »lefedni« a hajdani Szlovenszkó területét, fontos szerzők igényes írásait igyekez­tük beválogatni a kötetbe, s be akartuk kapcsolni a szlovákiai azt az általános problémát, hogy a kulturális intézmények, az is­kolák fizetésképtelenek, de ugyanez elmondható a gyere­kekről, a szülőkről - mondta a Igazán most tudunk ter­vezni, hogy tudjuk, mi­ből gazdálkodhatunk. szervezőtitkár. - Ennek ellenére nem kell a községi hivatalok­ban, a művelődési otthonokban házalva azért könyörögni, hogy megvegyék a műsorunkat, mert vannak felkéréseink. Persze, ahogy önökhöz, a szerkesztő­ségbe, máshova is eljutnak ilyen-olyan hírek a Szivekről, így aztán az is előfordult, hogy azzal fogadtak: hiszen maguk már megszűntek. Nem igaz! Lé­tezünk, a 07/322 875-ös tele­fonszámon elérhetőek vagyunk, magyar esszéirodalom mara­dandó vonulatát a magyar klasszikus irodalomba." A fenti elvárásokkal összhang­ban, szívesen olvastunk volna még néhány általunk (is) is­mert, vagy ismeretlen, netán felvidékibb írást. Bizonyos azonban, hogy a kötet szerzői mindnyájan: Aradi Zsolt, Bors-ody István, Dobossy László, Erdélyi Pál, Illés Endre, Jócsik Lajos, Kassák Lajos, Kosz­tolányi Dezső, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Móricz Zsig­mond, Passuth László, Peéry Re­zső, Schöpflin Aladár, Simándy Pál, Cs. Szabó László, Szalatnai Rezső, Szitnyai Zoltán, Szombathy Viktor, Szvatkó Pál, Tichy Kálmán és Vájlok Sándor a Csallóköztől a Bodrogközig; pontosabban Pozsonytól Kassá­ig - teljes irodalmi becsvágyuk­kal bocsátották tollúk erejét a (cseh) szlovákiai magyar és a magyar irodalom szolgálatára, s tovább gyümölcsöztették az adott irodalmi vegetációt azon a tájon, amelyet hol Felföldnek, hol Felvidéknek, vagy Szlo­venszkónak, netán Dél-Szlová­kiának nevezünk. „A 20. századi magyar irodalom sűrűn idézte meg ezt a világot (...)", s ebben a szöveggyűjte­ményben példásan és értékköz­pontúan egymás mellé váloga­tot-szerkesztett, erőt adó gon­dolatok, és az adott táj, vala­mint a magyar kisebbségi sors­és bárhová nagyon szívesen el­megyünk." „Az ugyanis - mond­ta Karaba Gyuláné -, hogy az együttes körül megváltoztak a dolgok, tehát a Nemzeti Műve­lődési Központ egyik osztálya lettünk, nem jelenti azt, hogy a munkánk is megváltozott. Min­den marad úgy, ahogy eddig volt, úgy dolgozunk, ahogy ed­dig dolgoztunk. Az egyes cso­portok úgy vállalták a fellépése­ket, mint eddig, senki sem mondta, hogy valami mást sze­retne. A Szivek ugyanis csak úgy mű­ködhet, ahogy eddig működött. Mert van egy küldetésünk, és ezt nem szabad elfelejteni. És most, hogy megkaptuk a költ­ségvetést, nem látunk semmi problémát az együttes működé­sében. Meghívásaink vannak, jó műsort kell csinálnunk." Jelenleg a tánckar és a Ghymes zenekar közös folklórműsorral ák ffi ^M ;.>O;MV,M I AS/Í.Ó Mm B ^H >{"í>iK i .Alttíi m • rn. ^Mjm Mux rí »t .,\vv« tsú m mm 8 S« W^f ^MM HOÍOW-UVAI.aoak ~ m jwMrvvm V ^^m <::< S/.AM> i m S»3£A \. \ 1 VA • K I?'/. s6 ^ w-m km \i.\x ÍÖKSyMRf ÉPÜLT VAROS felföldi fájok. varotok A kötet a dunaszerdahelyi Lilium Aurum gondozásában lá­tott napvilágot ban fogant alkotások váltakoz­nak kiforrott erejű, dokumen­tum értékű írásokkal. A kötet összeállítói által kivá­lasztott időhatárai 1916 és 1947 - éppen ezért a tájékozottabb olvasó talán joggal hiányolja Fábry Zoltán vagy Balogh Edgár egy-egy írását. Viszont néhány ismeretlen(?) nevet magával visz e kötetből a figyelmes olva­só. Elsősorban Érdélyi Pál (1864-1936), a neves irodalom­történész, továbbá Szitnyai Zol­tán (1893-1978), a népszerű prózaíró, valamint Aradi Zsolt járják az országot. Az ének- és zenekar komolyzenei hangver­sennyel, népdal-összeállítással, illetve katolikus szentmiséken Schubert- és Mozart-misével Van egy küldetésünk, és ezt nem szabad el­felejteni. szerepel a nagyközönség előtt. A Gaudium reneszánsz és régi zenei koncerteket, illetve nevelő hangversenyeket tart. A Gaudi­um band a Régi korok mai zené­je című műsorával a reneszánsz és a korabarokk zene világába kalauzolja a gyerekeket. A Ghy­mes zenekar Bennünk van a ku­tyavér című gyermekműsorával koncertezik, illetve március hu­szonegyedikén tartja Galántán Tűzugrás című lemezének be­mutatóját. (1908-1963) író, egyháztörté­nész nevére gondolok. Jócsik Lajos Egy városképhez cí­mű esszéjében, amely a kötet száznyolcvannegyedik oldalán olvasható, a következőket írja: „(...) A tájban él az ember, s a táj szinte metafizikai erővel él az emberben, hangulataiban és tu­datában, emócióiban és akara­tában. Mégpedig meghatározó erővel." S ez a Jócsik által emlí­tett „táj" nem más, mint a szülő­föld, pontosabban az a szülőtáj­hagyaték, amely cselekvő önbe­csülésre és önismeretre ösztö­nöz. A tölgyerdőre épült város című „(...) Esszé- és útirajz­gyűjteményünk elsősorban e­... a magyar kisebbségi sorsban fogant alkotások váltakoznak dokumen­tum értékű írásokkal. zekről a földrajzi-etnikai terü­letekről, kistájakról és városok­ról nyújt képet, bízva abban, hogy a magyar művelődéstör­téneti múlt emlékeinek tudato­sítása hasznos szolgálatot te­het, hiszen azokat a magatar­tásmintákat rögzítik, melyek a szlovákiai magyarság jövőké­pének kialakításához is rokon­szenves példákat szolgáltat­nak". Mégpedig magasztos egy­szerűséggel. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nagysurány. „A szlovákok hely­zete Szlovákia déli részein ösz­szehasonlítható a magyarországi szlovákok helyzetével, épp ezért szembe kell szegülnünk az irre­denta összeesküvőkkel" - hang­súlyozta Ivan Hudec a dél-szlová­kiai kulturális intézmények és a Matica dolgozóinak surányi talál­kozóján február 19-én. A rendez­vényen részt vett Pavol Panis mi­nisztériumi államtitkár, Stanislav Bajaník, a Matica első alelnöke, Miroslav Pius, a Nemzeti Művelő­dési Központ igazgatója, a dél­szlovákiai Matica házak és kultu­rális intézmények igazgatói, vala­mint az állami intendánsok. A­mint a kulturális miniszter el­mondta, a találkozó célja a Ma­tica és az államigazgatási szervek szorosabb együttműködési for­máinak keresése volt. „A napokban tetőzik a kormány­program teljesítése, már minden feltétel adott ahhoz, hogy a ve­gyesen lakott területeken olyan változásokat vezessünk be, ame­lyeket senki nem állíthat meg és nem fordíthat vissza" - mondta felszólalásában Ivan Hudec. El­sődleges feladatként a kulturális ÚJ SZÓINFORMÁCIÓ Szombaton 9-kor a hírekkel indul adásunk. A Hétről hétre c. publi­cisztikai műsor fő témája a sport, a testmozgás. A déli hírek után Slágermúzeum; 13 órakor Melaj Erzsébet portréműsorát hallhat­ják, melyben egy idős szülésznő mondja el élettapasztalatait. 13.30-kor Ruttkai Éva énekli A­damis Anna megzenésített verse­it. A 14 órai hírek után szlovák nyelvművelő műsorunk jelentke­zik, majd a musical kedvelőinek sugárzunk. Elhangzott műsora­inkból ismétlünk meg néhányat fél 3-tól a Tallózóban. 15 órakor Zenei arcképcsarnok. Dr. Kiss László beszél most megjelent könyvéről. Víz a Holdon, ez már a Tudomány és technika témája, amelyet 15.30-tól hallhatnak. A 16 órai hírek után Köszöntő. Vasárnap az adáskezdő hírek után katolikus félóránk jelentke­zik. A műsor első részében Szakái László zselizi esperesplébános az Úr színeváltozásának eseményé­hez fűz gondolatokat, majd el­intézmények vezetőinek leváltá­sát jelölte meg, mert amint mondta, „elképzelhetetlen, hogy olyan emberekre bízzuk a legfel­sőbb feladatok teljesítését, akik­nek teljesen más a véleményük." Az állami intendánsok munkáját is annak függvényében fogja a minisztérium értékelni, mennyi­re sikerül a hatáskörükbe tartozó intézményekben úgy végrehajta­niuk a személycseréket, hogy ezekben a kívánatos irányban folyjon a munka és minél kisebb legyen a leváltások körül a „cir­kusz". A résztvevők a találkozó végén elfogadtak egy közös nyi­latkozatot, amelyben tiltakoznak a „sztrájk által megbénított in­tézmények kultúrát mentő törek­vései ellen". Mint írják: „a privilé­giumaikat féltő álművészek és mentőtársaik nem pontosítják, ki ellen és ki számára akarják a kul­túrát megmenteni és nem tuda­tosítják azt sem, hogy ma a kul­túrát nem megmenteni, hanem elsősorban szolgálni kell." A nyi­latkozat végén arra szólítanak fel minden igaz hazafit, hogy „segít­sen a szlovák kultúra feléleszté­sében a magyarlakta területeken és a romboló erők elpusztításá­ban." (vrabec) mélkedés hangzik el Jézus Krisz­tus személyéről és a böjt értelmé­ről. A 10.10-kor kezdődő meséig romantikus zenét közvetítünk. A Kölyökvilág 10.25-kor jelentke­zik, melyben a vágsellyei kisisko­lások számolnak be a farsangi karneválról, és szólunk a párká­nyi alapiskola 10 éves Kuckó báb­csoportjáról. 10.55-kor Anya­nyelvünk. 11.30-kor a Segítsünk adásában a házi betegápolásról lesz szó. A déli hírekig a nótaked­velőknek közvetítünk, majd 12.10-től Randevú. Benne: be­szélgetés egy geológusnak készü­lő gimnazistával; ankét a szeren­cséről; mozikban az Evita. A 14 órai hírek után a pozsonyi Ma­gyar Intézet programja követke­zik, majd kapcsoljuk a BBC rádió magyar adását. A 15 órakor kez­dődő Irodalmi mozaikból meg­tudhatjuk, ki volt Sas Andor, és Devecseri Gáborról is megemlé­kezünk. A vicsápapáti lakodalmi szokásokról lesz szó a 15.30-kor kezdődő Hazai tájakon c. műso­runkban, a 16 órai hírek után Kö­szöntő. (péntek) A tölgyerdőre épült város című könyv - Felföldi tájakról, városokról... A diófa árnyékában életrekelt virágok Kétnapos kínálatunkból válogathatnak Hétvége a rádióban

Next

/
Thumbnails
Contents