Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1997-02-07 / 31. szám, péntek

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. FEBRUÁR 364. Az ODS döntése Prága. A cseh Polgári De­mokratikus Párt (ODS) hi­vatalosan nem fogja köve­telni Miloš Zeman képvi­selőházi elnök lemondását a Biztonsági Információs Szolgálat és a belügymi­nisztérium ellen felhozott megalapozatlan vádjai mi­att - nyilatkozta Jan Rumi belügyminiszter. Mint mondta, egy ilyen javaslat nem szerezné meg a koalí­ciós partnerek támogatá­sát. (ČTK) Incidens Cipruson Ankara. Egy görög sebes­ülését okozó incidens tör­tént fegyveres ciprusi gö­rögök és török katonák kö­zött a ciprusi Akincilar kö­zelében fekvő török ha­tárórállásnál. „Puskával felfegyverkezett két görög megpróbálta lehúzni a tö­rök zászlót a határőrposzt­nál. Több más görög gép­pisztollyal fedezte őket" ­mondta Taner Etkin cipru­si török „külügy- és védel­mi miniszter". (MTI) Javier Solana NATO-főtit­kár Ankarában kifejtette: Törökország nem vétózza meg az NATO kibővítését. Arra a kérdésére, Ankara összeköti-e a bővítést azon igényének teljesítésével, hogy az EU tagja kíván len­ni, így válaszolt: „Nem hi­szem, hogy Törökország bármit is megakadályozna". (MTI) Robbanás Moszkvában Moszkva. A rendőrség sze­rint rádiótávirányítású volt az a pokolgép, amely Jel­cin elnök moszkvai házától nem messze robbant szer­da este fel egy házban. A 150 gramm trotilnak meg­felelő hatóerejű bomba az egyik moszkvai őrző-védő vállalkozás 34 éves alkal­mazottjának kezében rob­bant fel. A detonáció lesza­kította a férfi kezét. (MTI) Svájci alap New York. Nemzetközi zsidó szervezetek és az USA kormánya egyaránt üdvözölték azt a svájci döntést, hogy az alpesi or­szág három vezető bankja pénzalapot hoz létre a ho­locaust, a második világhá­borús népirtás áldozatai számára. (MTI) Exporttilalom Brüsszel. Az Európai Unió állandó állategészségügyi bizottsága úgy döntött, 5 német tartományból meg­tiltja a sertés exportját. A szankciókra azért volt szükség, mert Németor­szág egyes részeiről az év elején súlyosan fertőző sertéspestist jeleztek. Eközben több sertéspesti­ses esetről adtak hírt Hol­landiából is. (MTI) Levelükre hiába várták a választ Sztrájkoló bábszínház Stockholm. A Finnország­ban élő svéd anyanyelvű kisebbségnek joga van ügyeinek intézését és a kü­lönféle szolgáltatásokat anyanyelvén, vagyis své­dül igénybe venni. MTI-TUDÓSÍTÁS Ezt írta Paavo Lipponen finn mi­niszterelnök az összes miniszté­rium számára megküldött leve­lében. Külön hangsúlyozta, hogy a svéd anyanyelvűek jogait figyelembe kell venni. Eléggé szokatlan, hogy minisz­terelnök foglalkozik ezzel a té­mával. Ennek háttere azonban az, hogy a Finnországban élő svédek egyre rosszabb helyzet­be kerülnek, és különösen sok nehézségük van bírósági ügyek intézésénél. Finnország az alaptörvénye sze­rint kétnyelvű ország, és min­den állampolgárának joga van anyanyelvének használatára a hatóságoknál és az állami intéz­ményeknél. A finn miniszterel­nök levelében hivatkozik a skan­dináv országok közötti nyelvi egyezményre is, amely szerint minden skandináv ország ál­lampolgárának joga van hasz­nálni anyanyelvét más skandi­náv országban is. Finnországban mintegy 300 ez­ren élnek, akik a svédet jelölik meg anyanyelvüknek. Ók nem ...az állampolgárnak joga van anyanyelvé­nek használatára... most vándoroltak be Svédor­szágból, hanem olyan emberek, akik Finnországban születtek, és a családjuk már több száz éve ott él. 120 évvel ezelőtt a finnor­szági svédek adták az ország la­kosságának 14,3 százalékát. Mára számuk ugyan nem csök­kent, de az összlakosság növe­kedése miatt csak a lakosság 6 százalékát teszik ki. A törvény saját óvodák, iskolák és főisko­lák fenntartását biztosítja szá­mukra. Finnországban a finn nyelvű iskolákban is kőtelező a svéd nyelv tanulása. Sokan a finnek közül azonban nem örülnek a svéd nyelv külön­leges helyzetének, és úgy látják, hogy a svéd anyanyelvű finnek különleges előjogokat élveznek. Ez az ellenérzés nem mai keletű, messzire nyúlik vissza a történe­lembe. Arra az időre, amikor né­hány svéd nyelvű család tulajdo­nában volt Finnország iparának nagy része. Ma már azonban lé­teznek olyan finn szervezetek, amelyek tevékenyen dolgoznak azon, hogy megszűnjön a svéd nyelv különleges helyzete. A svéd anyanyelvű finnek ezzel szemben úgy vélik, hogy a svéd nyelv hídként szolgál Finnor­szág és Skandinávia többi része között. Tény, hogy nekik mindig nagyon jó kapcsolatuk volt a többi északi országgal, különö­sen Svédországgal. ÚJ SZÓTUDÓSÍTÁS Nyitra. Mivel sem a kulturális minisztériumtól, sem a Nyitrai Kerületi Hivataltól nem kaptak az igazgató leváltása ellen tilta­kozó levelükre választ, sztrájk­ba léptek a nyitrai bábszínház dolgozói. Minden előadást le­mondtak és csak akkor kezde­nek újra játszani, ha az illetéke­sek hajlandóak lesznek tárgyal­ni velük a színház jogalanyisá­gának visszaadásáról. Amint azt a leváltott igazgató, Karol Spišák elmondta: egyedül akkor hajlandó újra a színház élére áll­ni, ha lényeges kérdésekben döntési joga lesz. Jelenleg azt mérlegeli, hogy bírósághoz for­dul, mert a leváltásával egy időben fel is mondtak neki, és ezt a lépést az állami intendáns nem konzultálta meg a színház szakszervezetével. A kulturális tárca szóvivőjének a sajtóban megjelent vádjaira, miszerint a bábszínház régi épületét jogta­lanul szolgáltatta vissza a szalé­zi rendnek, Karol Spišák azt vá­laszolta, hogy a restitúciós tör­vénnyel összhangban cseleke­dett. Az épület eredetileg is a rend tu­lajdona volt és a minisztérium már évek óta nem adott pénzt a felújításra. A szaléziek két éve igényelték vissza az elhagyott, lepusztult épületet a várostól, így Karol Spišák szerepe az ügy­ben teljesen mellékes volt. A bábszínház dolgozói február 11­én, kedden tiltakozó felvonulást szerveznek, (vrabec) Csehországban nemcsak a vasutassztrájk folytatódott, hanem a stafétaszerű pedagógussztrájk is. Teg­nap a dél-csehországi városok és falvak nagy részében szünetelt a tanítás. Felvételünk az egyik České­Budéjiovice-i alapiskolában készült... (ČTK) Paavo Lipponen kormányfő levele a minisztériumok számára A Finnországban élő svéd kisebbség joga A DU vezetését nem lepte meg Hrnko távozása Várható volt? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Demokratikus Unió csúcsvezetését nem lepte meg Anton Hrnko távozása a pártból és a DU képviselői frakciójából ­legalábbis ezt állította tegnap az újságíróknak Jozef Moravčík pártelnök. Szerinte már régebben sejteni lehetett, hogy „az időnként másként gondolkodó" Hrnko valami hasonlóra készül. Mo­ravčík határozottan cáfolta, hogy belső konfliktusok, vagy személyi ellentétek húzódná­nak meg a távozás mögött, s nem tudott arról sem, hogy va­laki felrótta volna a nemzeti pártból a DU-ba átlépő Hrnkó­nak „túlzott nacionalizmusát". A pártelnök korrektnek minősí­tette Hrnko lemondó levelét, és reményét fejezte ki, hogy meg­tartja ígéretét s nem pártol át a kormánykoalícióhoz. G. A. Az erőszak áldozatai segítségre szorulnak Idősek biztonsága ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szenior Szakértők Társulása tegnap Pozsonyban szemináriumon foglalkozott az idős korúak erőszak elleni védel­mének lehetőségeivel. Noha az erőszakos cselekedetek szen­vedő alanyai között Szlovákiá­ban, szerencsére, kevés az idős állampolgár, a társulás úgy érzi, szükség van egy átfogó védőháló kiépítésére. - Segíteni kell mind az erőszak áldozatait, mind a hozzátartozóikat. E célból ala­kult meg öt évvel ezelőtt Csehor­szágban (Magyarországon hat éve) a Biztonság Fehér Köre pol­gári társulás - ismertette a hely­zetet a prágai Petra Vitoušová el­nöknő. Ők két évig anyagi támo­gatás nélkül működtek, 1993­ban változott a helyzet, költsége­ik 70 százalékát az egészségügyi minisztérium fedezi, a maradék 30 százalékot támogatóik, kül­földi társulások, illetve cseh szponzorok küldik a számlájuk­ra. Figyelmük kiterjed a megkín­zott gyerekekre, a feleségekre, az erőszak bármilyen formájá­nak kitett fiatalra és idősre egya­ránt. A társulás tanácsadói gár­dája önkéntes szakértőkből, or­vosokból, pszichológusokból, újságírókból, jogászokból, szo­ciális dolgozókból, pedagógu­sokból és az erőszak olyan áldo­zataiból is áll, akik közül sokan hajlandók bábáskodni egy ha­sonló szlovákiai társulás mega­lakításánál. Mert bár Kassán két évvel ezelőtt hivatalosan beje­gyeztették a Biztonság Fehér Köre társulást, a működését nem kezdte meg. (péterfi) Szerbia: reagálások a kormányjavaslatra Az ellenzék kész befejezni a tüntetést ČTK- ÉS MTI-HÍR Belgrád/Párizs/London. A szerb ellenzék hajlandó befejezni a Milosevics-rezsimmel szembeni tüntetéseket, ha a belgrádi parla­ment a jövő kedden jóváhagyja az ellenzék választási győzelmét megerősítő törvényt. Ezt Vuk Draskovics, az Együtt koalíció egyik vezetője jelentette be teg­nap Párizsban. Mint ismeretes, a koalíciót alkotó ellenzéki szerb pállok három vezetőjét Hervé de Charette francia külügyminiszter hívta meg a francia fővárosba. Milosevics szerb elnök kedden tett javaslata alapján egy olyan törvényjavaslatot terjesztettek be szerdán a szerb parlament elé, amely szerint a törvényho­zás hivatalosan elismerné a no­vemberi választásokon aratott ellenzéki győzelmet. Közben Szlobodan Vuksanovics, az el­lenzéki Demokrata Párt szó­vivője annak a véleményének adott hangot, hogy a javaslat csak újabb kísérlet a nemzetközi közösség és Szerbia polgárainak kijátszására. Közölte: a hatal­mon lévő szocialisták ki akarják vonni a vitatott eredményű kör­zeteket érintő törvény hatálya alól az új-belgrádi és mladeno­vaci kerületi helyhatóságokat, és két olyan belgrádi kerületet vesznek bele a törvénybe, ahol vita fölül áll az ellenzékiek győzelme. „Az Együtt számára ezek a körzetek sem jelentékte­lenek" - mondta. A Financial Times című brit lap a kormánnyal szemben szövet­kező Együtt koalíciót megle­hetősen törékenynek minősíti, rámutatva: a diákéveiben „anar­chistaként és kommunistaként egyaránt ismert" Djindjics, aki „valószínűleg Belgrád követ­kező polgármestere lesz", és Draskovics „nacionalista író", „gyújtó szavú vezérszónok" még abban sem jutott dűlőre egy­mással, hogy melyikük induljon az elnöki posztért. A dél-albániai Vlorában - ahol szerdán a rendőrség vízágyúval és gumibotozással oszlatta szét a töme­get - tegnap is több ezer ember tüntetett. A tiltakozók áttörték a város főterét körülvevő renrdőrkor­dont, s kőzáport zúdítottak a rendfenntartó erőkre. Vlorában, mint több más albán városban, a tüntetők a piramisjátékba befektetett pénzük visszafizetését és a kormány lemondását követelték. (ČTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents