Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1997-02-28 / 49. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. FEBRUÁR 28. KOMMENTÁR Sztrájkolnak ­nem sztrájkolnak? DUSZA ISTVÁN Akibe szorult valamennyi szociális érzékenység - azon túl, hogy szereti a színházat -, évek óta megdöbbenve konstatál­hatta, milyen méltánytalanul kevés bérért játszanak és dol­goznak a vidéki színházakban. Ezért volt érthetetlen, hogy az igazgatók leváltása, igazgatók kinevezése, társulatok összevo­nása, jogalanyiság elvesztése és az alkotói szabadságjogokat sértő új színházi törvényjavaslata ellen tiltakozó színházi szakszervezeteit miért csak a legutóbbi napokban álltak elő bérkövetelésekkel. Feltehetőleg az országos szakszervezetek vezetői segítették ennek a követelésnek az előtérbe kerülését is. Kétségtelen: ezzel először jelent meg a kulturális minisztéri­ummal szemben vívott harcban a szociális elem. Holott a regi­onális központokhoz csatolt, valamikor önálló kulturális in­tézmények mindegyikét az anyagi ellehetetlenülés és a maga­san képzett alkalmazottaik bérátlagának a szlovákiaihoz ké­pest érzékelhető nagymértékű elmaradása jellemzi. Mégis lesz egységes tiltakozás az adminisztratív kényszerből össze­házasított színházak, múzeumok, galériák, művelődési köz­pontok, csillagvizsgálók részéről? Erre utalt a kulturális dol­gozók szakszervezetének szerdai nyilatkozata. De addig... Sztrájkolnak a színházakban. Tizennégyben. Tényleg sztráj­kolnak? Aki kicsit is járatos egy színház működésében, az tud­ja: az előadások a tevékenységből mint a jéghegy csúcsa emelkednek ki. Előkészületi munkák, tervek, próbák, próbák, próbák végeláthatatlan sora. Most tehát előadásokat nem tar­tanak, de a színészek bejárnak, próbálnak. Nem értem az egé­szet. Valaki vagy sztrájkol vagy nem sztrájkol. Ha egy színház a napokban intenzív próbaidőszak közepén tart, sztrájk nél­kül sem tart előadásokat. Most sztrájk közepette is próbálnak. Mintha a vasasszakszervezetek tagjai a maguk észjárásával befűtenék a Martin-kemencét, de nem csapolnának acélt. Hm. JEGYZET Le Pen-club Slotával TÓTH MIHÁLY Érthető, hogy a hazai napila­pokban nem lett első oldalas hír az a TA SR-jelentés, amely szerint Ján Slota meg­hívására legkésőbb júniusig Szlovákiába látogat Le Pen, akit hírből minden újságolva­só ismer, és akinek a nevét Európa-szerte egy szuszra mondják ki Csurkáéval, Pino­chetével, Zsirinovszkijéval. Még a legszenzációhajhá­szóbb és legkozmopolitább szlovákiai újságíró is van annyira hazafi, hogy az ilyen hírt legszívesebben letagad­ná. Slotáékat azonban nem olyan fából faragták, hogy napirendre térnének nemzet­közi kapcsolataik szárba szökkenésének elhallgatása láttán. Akárki meglássa, zá­ros határidőn belül gondos­kodnak róla, hogy publicitást kapjon francia elvbarátjuk vi­zitje. Sőt az sincs kizárva, hogy Le Pen látogatása majd egy nagy lépést jelent a naci­onalista internacionálé meg­alapítása felé vezető úton. Hihetetlen, de tény, hogy a nemzetközi pártszövetség létrehozásának gondolata már felvetődött; nincs még egy éve, hogy Le Pen Csurka Istvánnak, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnökének dísz­vendégeként Budapesten járt, és vendéglátója nagygyűlésén - nyilasoktól örökölt lobogók alatt - kilá­tásba helyezte, hogy a moz­galom előbb-utóbb nemzet­közivé válik. Nem csodálkoznék, ha hol­napután a cseh sajtóiroda is közhírré tenné: Prágába szin­tén meghívták Le Pent, a ve­zért. Az pedig több mint va­lószínű, hogy Romániában is van, akit már régóta foglal­koztat meghívásának gondo­lata. így egyszer még épületes lát­vány lesz, ahogy egy asztal­hoz ül Funar és Csurka, meg Slota, Zsirinovszkij, Seselj vajda, Pinochet tábornok, va­lamint Sládek, hogy Le Pen elnökletével eldöntsék, ho­gyan lehetne Európában minden országban megvaló­sítani a nemzetileg homogén államot. Van politikai előre­jelző, aki még e kilátást mér­legelve sem borúlátó; talán agyonverik egymást. JK| ap Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán -gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a Me­diaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tíače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. mm^m iiiiüüf" •^íilli'y vu \ié*>}~ - Őszinte leszek. Dolgozni már nem lehet vele, de útlezárásra még kitűnően használhatja! (Csehi János karikatúrája) A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer előzményei a múlt századba nyúlnak vissza Dunaszaurusz vagy... Hétfőn kezdi meg a Hágai Nemzetközi Bíróság a bősi per tárgyalását. SZILÁGYI A. JÁNOS A mérnökök már a század elején tervbe vették a dunai vízenergia hasznosítását, a vízlépcsőrend­szer terveit Csehszlovákiával közösen azonban csak évtize­dekkel később dolgozták ki. Az építkezés megkezdése után nem sokkal anyagi gondok hátráltat­ták a beruházást, majd elhang­zottak az első ökológiai kifogá­sok. Viczián Ede, a kor egyik legne­vesebb szakembere az 1890-es években mérte fel a Duna víz­energia-készletét. A következő évtizedekben több csoport dol­gozott ki - különösebb vissz­hang nélkül - terveket a Duna felső-magyarországi szakaszá­nak hasznosítására. A nagymarosi vízlépcső ötletét Mosonyi Emil professzor 1942­ben vetette fel először. A Duna hidrológiáját és a környék geo­lógiai viszonyait jól ismerő Mo­sonyi a visegrádi Duna-parton sétálva ekkor jelölte ki a később annyit vitatott erőmű helyét ­idézte fel a nagymarosi víz­lépcső tervének megszületését a Magyar Tudomány 1994/1. szá­mában megjelent interjúban a ma Németországban élő akadé­mikus. A vízerőmű terve a háború miatt egy időre feledésbe merült. Csak 1950-ben, egy akadémiai ülésen tett ismét javaslatot Mo­... végül elfogadták Mosonyi nagymarosi elképzeléseit... sonyi professzor - ekkor már a Csehszlovákiával közösen léte­sítendő - dunai vízlépcsőrend­szer terveinek kidolgozására. A magyar kormány először 1952­ben hozott határozatot a nagy­marosi vízlépcső beruházásának előkészítéséről, de a konkrét tervezési munkák csak öt évvel később kezdődtek meg. A magyar és a szlovák szakértők többféle változatot dolgoztak ki a folyó hasznosítására. Az OLVASÓI LEVÉL Nő a XXI. században Most, hogy közeledünk az ez­redfordulóhoz, sokunkban föl­merül a kérdés, vajon milyen lesz a holnap asszonya. A na­pokban Kassán találkoztam a egyeztetések során végül elfo­gadták Mosonyi nagymarosi el­képzeléseit, a Pozsony alatti üzemvízcsatornás megoldást pedig szlovák mérnökök dol­gozták ki. Magyar részről már ekkor (öbben - köztük Mosonyi professzor is - felvetették a Du­na főmedrének csehszlovák ol­dalra történő átvezetése kap­csán keletkező határjogi és egyéb problémákat, de az aggá­lyoskodókat (ekkor még) elhall­gattatták. A tervek többszöri átdolgozását követően a 70-es évek közepére alakult ki a vízlépcsőrendszer végleges változata, amely két fő, egymástól elválaszthatatlan üzemelésű létesítményből, a bősi és a nagymarosi víz­lépcsőből állt. Az utóbbi alap­vető funkciójának a folyó duz­zasztását, a bősi erőmű okozta árhullámok levezetését szánták. Nagymaros, valamint a szintén magyar területen épülő dunaki­liti duzzasztó - és a hozzá kap­csolódó közös tározó - szolgálta volna a bősi erőmű csúcsrajára­tását. Dunakilitin Magyarország egy segédhajózsilip létesítését is vállalta tartalékként a dunai ha­józás biztosítására. Csehszlovákiára várt az üzem­vízcsatorna (felvíz- és alvízcsa­torna) építése a Duna 1842. és 1811. folyamkilométere között, illetve a 720 MW teljesítményű, vízerőtelepből, ikerhajózsi­lipből álló bősi vízlépcső létesí­tése. A vízlépcsőrendszer közös megvalósításáról és üzemelteté­séről szóló államközi szerződést 1977 szeptemberében írta alá Magyarország és Csehszlovákia miniszterelnöke (Lázár György, illetve Ľubomír Štrougal). Az ál­lamközi szerződésben foglaltak értelmezése minden bizonnyal döntő hatással lesz a hágai tárgyalás kimenetelére. A bíró­ságnak el kell ugyanis döntenie, hogy jogosan mondta-e fel Ma­gyarország 1992-ben egyolda­lúan a megállapodást. A szerződésben külön cikk ren­delkezett az államhatárról, amelyet a Párizs környéki béke­megállapodás alapján a Dunán és a közös tározó térségében a hajózási meder középvonalában szabtak meg. A vízlépcsőrendszer építése jövő asszonyával. Egyik reggel a hatos villamosra várva pillan­tottam meg. Köztudott, hogy villamosvezetőknek az indulá­sig néhány percet vesztegelniük kell a vasútállomásnál. Az a szőke aszony, akinek szerelvé­nyére várakoztam, nem ült tét­lenül a vezetőfülkében. Kötöge­tett. Önfeledten csattogtatta a hatalmas tűket. Talán közben a 1978-ban csehszlovák oldalon Bős térségében, magyar terüle­ten Dunakilitin kezdődött meg. Egy év múlva láttak hozzá a nagymarosi vízlépcső előkészí­téséhez. A munkálatokat azon­ban Magyarországon hamaro­san pénzügyi nehézségek hát­ráltatták. Alig három évvel a ki­vitelezés megkezdését követően a magyar fél - gazdasági helyze­tére hivatkozva - javaslatot tett a beruházás megvalósítási üte­mének módosítására. A pénz­ügyi gondokkal párhuzamosan erősödtek a környezetvédelmi aggodalmak is. Az államközi szerződésben szerepelt ugyan egy mondat, amely szerint „a fe­lek gondoskodnak a terv megva­lósításával kapcsolatosan felme­rülő természetvédelmi követel­mények kielégítéséről", de utóbb megjelent visszaemléke­zések, akadémiai állásfoglalá­... a tervezés során nem sok figyelmet for­dítottak erre. sok azt igazolták, hogy a terve­zés során nem sok figyelmet for­dítottak erre. Az építkezés felfüggesztésével egy időben, 1981-ben az MTA bizottságot hozott létre a víz­lépcsőrendszer mezőgazdasági és környezeti hatásainak értéke­lésére. A bíráló vélemények azonban sokáig nem kaphattak nyilvánosságot. Közben 1983­ban Magyarország és Csehszlo­vákia megállapodott a közös be­ruházás megvalósításának új ütemezéséről. Még ebben az évben Dunakiliti térségében folytatták a duzzasz­tó építését, és megkezdték a tár­gyalásokat a nagymarosi víz­lépcső építésében való osztrák részvételről. A magymarosi víz­lépcső osztrák fővállalkozásban történő megvalósítását 1986 májusában szerződésben rögzí­tették, és aláírták a munkák el­lenértékeként a magyar villa­mos energia szállításáról szóló szerződést. (Folytatjuk) A szerző a Magyar Hírlap szakértője. családjára gondolt, talán ba­rátnőjét készült meglepni alko­tásával. Amikor a könyörtelen indulási idő elérkezett, höl­gyünk ráütött a figyelmeztető csengőre, és a kocsik előrelen­dültek. Most már minden a megszokott sorrendben történt. A várakozók hada felkapaszko­dott, s bezáródtak az ajtók. A szerelvény indulhatott a város SME A külügyminisztérium 11 új nagykövet esetében még mindig az illető ország beleegyezésére vár. Michal Kováč államfő már jóváhagyta a nagykövetek név­sorát, a külügyi tárca ennek el­lenére nem hozta nyilvánosság­ra a diplomaták nevét. A lap ér­tesülése szerint Dušan Slobod­ník fia, Igor Slobodník lesz az új londoni nagykövet, Eva Zele­nayovának, a DSZM parlamenti képviselőjének férje a római nagykövet székét foglalhatja el. Rudolf Zelenay jelenleg a Slo­venská republikát kiadó Salus kft. igazgatója. Értesülések sze­rint a portugáliai, spanyolorszá­gi, franciaországi, hollandiai és vietnami szlovák nagykövetsé­gen is személycserére kerül sor. PRAVDA Hamžík külügyminiszter nincs irigylésre méltó helyzetben: bárhogy igyekszik is külföldön kedvező képet kialakítani Szlo­vákiáról, hiába tárgyal a NATO­és EU-tagságról, az integrációs kérdésekbe sem ő, sem a tárca nem szólhat bele, erről máshol döntenek. Szlovákia és az EU in­tegrációs bizottságának tárgy­alása után Hamžík kijelentette: a kisebbségek nyelvhasználatá­ról szóló törvény elfogadására még nem érett meg az idő. Az el­lenzék és a kormány álláspontja közeledésének kulcsa Vladimír Mečiar kezében van, miközben egyre kevesebb idő marad arra, hogy Szlovákia teljesítse a tag­ság feltételeit. A lap szerint pél­dát lehetne venni Romániáról, ahol az új kormány rövid idő alatt sok olyan dolgot vitt vég­hez, ami feltétele az integráció­nak. PRÁVO Oroszország azt javasolta Cseh­országnak, hogy fegyverszállí­tással törleszti 3,5 milliárd dol­láros adósságát, Prága azonban nem érdeklődik az orosz hadi­technika iránt. Milan Repka, a cseh védelmi tárca szóvivője szerint ennek legfőbb oka az oroszországi helyzet destabili­zálódásától való félelem, illetve hogy Prága ismét függő helyzet­be kerülne. A Slovo című lap vi­szont a Nyugat előtti hajbóko­lásnak minősíti az orosz ajánlat elutasítását. Szerinte a Klaus­kormány még a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy együttműködik Oroszországgal. Lengyelországnak több tucat MIG-29-es gépe van, és Ma­gyarország is vásárolt. KURIER Magyarország óriási lépést tett a NATO-csatlakozás felé: bejelen­tette, hogy korszerű francia lég­védelmi rakétarendszerre cseré­li az elavult szovjetet. Keleti György védelmi miniszter sze­rint hamarosan nyugati harci re­pülőgépek vásárlására is sor ke­rül - írja a bécsi lap. Idézi a mi­niszter azon kijelentését is, mely szerint a csatlakozás előkészíté­sébe beletartozik a szomszédok­hoz való feszültségmentes vi­szony is. Magyarország az összes jelölt egyidejű csatlako­zásában érdekelt, de intenzíveb­bé tenné kapcsolatait azokkal az országokkal is, amelyek nem ke­rülnek be az első fordulóban a katonai szervezetbe. irányába. A forgalom nagy oda­figyelést igényelt. Villamosunk a Fő utca érintésével fölkapasz­kodott a Szepsi útra, majd meg­érkeztünk a végállomásra. Ott újfent előkerültek a félredobott kötőtűk, hogy szaporodjanak a sorok, de ez már egy újabb tör­ténet kezdete. Szalay János Tornaija

Next

/
Thumbnails
Contents