Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1997-02-27 / 48. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1997. FEBRUÁR 581. SpOrt - hIrdeTés e Változások várhatók a milliókat érintő lakásépítési előtakarékosság területén Továbbra is a legelőnyösebb Az Első Építési Takarékpénztár több mint 900 ezer, a VÚB-Wiistenrot takarékpénztár több mint 160 ezer szerződést kötött az ügyfelekkel, vagyis ha a lakásépítési előtakarékosság területén történik valami, akkor az immár közérdekűnek tekinthető. • SIDÓ H. ZOLTÁN Az erre az történtek, illetve történnek változások a lakásépítési előtakarékosság szférájában. E változások lényegéről kérdeztük Ján Roland Burgert, az Első Építési Takarékpénztár elnökségének elnökét. Az idei évre szóló állami költségvetés megszavazásakor bizonyos változásokat eszközöltek a lakásépítési előtakarékosság területén. A tavaly decemberben a parlament által elfogadott állami költségvetés a lakásépítési előtakarékossággal is foglalkozik, konkrétan három fontos dolgot állapít meg: rögzíti az éves állami prémium maximális nagyságát, ez tudvalevőleg 6000 korona, 3 milliárd koronában állapítja meg a két építési takarékpénztár számára együtAki a teljes állami prémiumra tart igényt, annak a módosított rendelet értelmében már 20 ezer koronát kell az építési előtakarékossági számlán elhe- .. lyezni. >> tesen kifizetendő állami prémium összegét, és végezetül a pénzügyminisztériumról az építési minisztériumra ruházta át a kompetenciákat. Úgy hírlik, az állami prémium nagyságát szabályzó 400/92 számú kormányrendelet módosítására készülnek. A módosítás milyen lényeges elemeket tartalmaz? Előreláthatólag két fontos változás lesz. Az egyik, hogy aki a teljes állami prémiumra, azaz a 6000 koronára igényt tart, annak a módosított rendelet értelmében nem az eddigi évi 15 ezer koronát, hanem már 20 ezer koronát kell az építési előtakarékossági számlán elhelyezni, vagyis az állami prémium az eddigi 40 százalékról 30 százalékra mérséklődik. A másik változás: minden jel szerint bevezetik a kétéves felmondási időt. Ez az ügyfél számára azt jelenti, hogy a szerződés megkötésétől számítva leghamarább két év leteltével mondhatja fel a szerződést. Az eddig megkötött szerződésekre ez az intézkedés nem vonatkozik. S hogy teljes legyen a kép, feltételezzük, hogy a parlament áprilisi ülésén a lakásépítési előtakarékosságról szóló törvényt is módosítják. A módosítás révén jogi személyek is igénybe vehetik e takarékossági forma előnyeit; itt elsősorban a kedvezményes 6 százalékos hitelre gondolok, azonban az állami prémiumból a jogi személyek nem részesülnek. Az Első Építési Takarékpénztár nem rukkol elő valamilyen újdonsággal? Pénzintézetünk minapi döntése értelmében akik új ház építésébe kezdenek, lakást akarnak vásárolni, vagy nem lakás céljára szolgáló épületet lakássá alakítanak át, azokat kedvezményben részesíti. Tavaly az volt az irányelvünk, hogy főleg a lakások átépítését segítettük elő. Idén elsősorban az új lakások, családi házak építőit szeretnénk támogatni. Az ebbe a kategóriába tartozó ügyfelek számára pénzintézetünk mérsékli a közteshitelek kamatát, mégpedig 7 százalékról 5 százalékra. Továbbá 1996. december 31-ig az ingatlan árának 50 százalékáig adtunk hitelt, most januártól már akár 70 százalékig. Ami a garanciákat illeti, 100 ezer koronáig elég egy kezes, és nem kell ingatlant felmutatni, 100 ezer koronát meghaladó hitel esetén pedig az Első Építési Takarékpénztár immár nem kér kezest, hanem az ügyfél már meglévő ingatlanát mint jelzálogot elfogadja. Az idei állami költségvetés bizonyos mértékig megszigorította a lakásépítési előtakarékosság során felhalmozott összegek felhasználási módját. Érződik ez az ügyfelek számának alakulásában? Számuk továbbra is dinamikusan növekszik, február derekáig mintegy 7500 új ügyfélre tettünk szert. A piac ugyan már kissé telítődik, azonban ha valavv Pénzintézetünk mérsékli a közteshitelek kamatát, mégpedig 7 százalékról 5 százalékra. ki manapság építkezni akar, annak szinte az az első lépése, hogy lakásépítési előtakarékossági szerződést köt a két pénzintézet egyikével. Reméljük, a jelzálogkölcsönök folyósítása is megkezdődik, és ami a kereskedelmi bankok hitelkamatait illeti, az ottani 11-12 százalékos kölcsönök mellett az általunk nyújtott 6, illetve 5 százalékos közteshitelkamatok egyértelműen a legelőnyösebbek. Nem várható közös koalíciós álláspont NATO-referendum Végleges a cseh-szlovák államhatár Harmadik nekifutásra ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nem tartja ésszerűnek, hogy a kormány bizalmi szavazással kösse össze a bankprivatizációval kapcsolatos törvénymódosítás újratárgyalását. Farkas Pál alelnök kifejtette: azt sem tartanák tragédiának, ha megbukna a jelenlegi kormány. Ebben az esetben több megoldási alternatíva kínálkozna. A köztársasági elnök megbízhatná Vladimír Mečiart vagy a DSZM más politikusát egy új kabinet felállításával. Ha a legerősebb kormánypárt nem élne a lehetőséggel, hivatalnokkormány állhatna fel, s az idő előtti választások lehetősége is számításba jöhetne. Farkas tájékoztatása szerint az MKDM 46 ezer támogató aláírás összegyűjtésével járult hozzá a közvetien elnökválasztás érdekében tartandó referendum kiírásához. Az a tény, hogy a Magyar Koalíció mintegy 70 ezer aláírást gyűjtött össze, arról tanúskodik, hogy a magyar nemzetiséget sem hagyja hidegen az ország és a demokrácia sorsa. Az MKDM alelnöke nem lát esélyt arra, hogy a Magyar Koalíció pártjai egységes álláspontot alakítsanak ki a NATO-val kapcsolatos referendum három kérdésének megítélésében. Ennek fő akadálya az, hogy az MPP azt tartaná ésszerűnek, ha mindhárom kérdésre igent mondanának a választópolgárok, az MKDM számára viszont elfogadhatatlan az atomfegyverek telepítésének gondolata, (horváth) ČTK-HÍR Prága. A cseh parlament alsóháza, a képviselőház tegnap harmadik nekifutásra elfogadta a kormány által előterjesztett alkotmánytörvényt, és ezzel véglegessé vált a Csehország és Szlovákia közti államhatár. A 200 tagú testület 192 jelen lévő képviselője közül 141-en igennel, 37-en nemmel szavaztak, míg 14-en tartózkodtak a szavazástól. A határmódosítás elfogadásához 120 képviselő jóváhagyására volt szükség. A két ország közti határszerződés értelmében a korábbi 285 kilométerről 251,8 kilométerre rövidül a határ a „kiegyenesítés" által. A két fél 452 hektárnyi területet cserél ki egymás közt. A megegyezés értelmében Csehországhoz kerül a korábban szlovákiai Sidonie település, a csehországi U Sabotu település pedig Szlovákiáé lett. A kormány a privatizációs lobby fogságában Ki magánosítaná a pénzintézeteket? Nem bíznak az idei javulásban Kevesen elégedettek TA SR-HÍR Pozsony. Az önálló Szlovákia negyedik évét a megkérdezettek alig egyharmada értékelte sikeresnek, 45 százalékuk viszont kifejezetten sikertelenségről beszélt. Csak minden harmadik ember vélekedett úgy az 1996-os esztendőről, hogy az saját szempontjából sikeres volt - derült ki a statisztikai hivatal közvélemény-kutató intézetének január végi felméréséből. Az 1997-es esztendőtől a megkérdezettek 30 százaléka nem vár semmilyen lényeges változást, 24 százalék a tavalyinál is rosszabbra számít, 20 százalék pedig nem nyilvánított véleményt. (TA SR) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Milyen a kapcsolat a miniszterelnök és az általa létrehozott tehetős réteg között, ha Vladimír Mečiar a bankok magánosítása miatt hajlandó kockáztatni kormánya bukását is? tette fel a kérdést a DBP tegnapi sajtótájékoztatóján Peter Weiss. A párt alelnöke úgy látja, a kormány a kapzsi és magabiztos privatizációs lobby túsza lett, amely most a még állami kézben lévő pénzintézetekre feni a fogát, hogy pénzelhesse veszélyes külföldi tranzakcióit - tartja Weiss, aki álszenteskedésnek minősítette azt a tényt, hogy a kormány az OECD-re hivatkozva követeli a bankok privatizációját. Az OECD - tolmácsolta a DBP alelnöke - átlátható privatizációt sürget. Kifogásolta azt is, hogy a miniszterelnök a mai napig nem tudatta a lakossággal, voltaképpen kik is akarják magánosítani a pénzintézeteket. Emlékeztetett arra, hogy az OECD-tag Csehországban és Lengyelországban sem privatizálták még maradéktalanul a pénzintézeteket, sőt e tekintetben nagyon megfontoltan cselekszenek. (gágyor) RÖVIDEN A közvetlen elnökválasztásról Pozsony. Tegnap a közvetíen elnökválasztásról szóló alkotmánytörvény ügyében összehívott parlamenti szakbizottság nem tudott egységes álláspontot kialakítani, ezért a mai politikai grémium dönti el, hogy foglalkozik-e a javaslattal a parlament. (TA SR) Slota meghívta Le Pent Pozsony. Ján Slota, az SZNP elnöke az együttműködési lehetőségekről tárgyalt Dominique Chaboche-sal, a Francia Nemzeti Front alelnökével. Megegyeztek abban, hogy a francia szélsőséges nacionalisták vezetője még az első félévben Szlovákiába látogat. (TA SR) Egyházi tiltakozás egy plakát ellen Pozsony. A Szlovák Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Szlovák Püspöki Konferencia közös nyilatkozatban tiltakozott a Nép versus Larry Flynt című legújabb Forman-film plakátja ellen, amely a főhőst egy női ölre feszítve ábrázolja. (TA SR) Francia képviselők Pozsonyban Pozsony. Az euro-atlanti integráción kívül a nemzetiségi kérdésről és a közvetlen elnökválasztásról is tárgyaltak tegnap a szlovák parlamentbe látogató francia honatyák. Eva Garajová (DSZM) szerint a franciák megígérték, hogy lobbyzni fognak Szlovákia érdekében. (TA SR) Az OECD és Szlovákia Pozsony. Az OECD kereskedelmi bizottságának február 19-i ülésén újra hangsúlyozták, hogy a szervezetet összetartó értékek tiszteletben tartása alapvető felvételi kritériumnak számít. A kormányhivatal szerint a bizottság kanadai tagja kifogásolta a bankprivatizációt elhalasztó törvényt. (TA SR) Kártérítés a nácik foglyainak Pozsony. A kormány legiszlatív tanácsa megtárgyalta azt a törvényjavaslatot, amely kárpótlást nyújtana a náci koncentrációs táborok egykori foglyainak, illetve jogosult hozzátartozóiknak. A becslés szerint ez 13 500 embert érintene. (TA SR) Cigarettacsempészeket fogtak el Vyšné Nemecké. Tegnap két ukrán állampolgár gépkocsijában 1,3 millió korona értékben 4500 karton cigarettát találtak. A csempészeket letartóztatták. (TA SR) Az EU-integrációs bizottság tanácskozása Hangsúly a kisebbségi nyelvtörvényen TA SR-HlR Pozsony. Az EU és Szlovákia társulási bizottságának brüsszeli ülésén a bemutatott gazdasági eredmények értékelése mellett az EU-szakértők kifogásolták a külföldi tőke kis mértékű beáramlását az országba, valamint a sok behajthatatlan bankhitelt hangzott el tegnap a parlament európai integrációs bizottságában. Ezenkívül szó esett a maximális informáltság megteremtésének szükségességéről, a sajtószabadságról, a kisebbségi jogok érvényesüléséről és a közintézmények működéséről. A társulási tanács ülésén külön kiemelték, hogy a koppenhágai kritériumok értelmében felvételi feltételként szerepelhet a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény elfogadása és František Gaulieder képviselői mandátuma kérdésének megoldása. A tegnapi ülésen Jozef Šesták külügyminisztériumi államtitkár elmondta: nálunk nem korlátozzák a szólásszabadságot, és minden demokratikus intézmény működőképes. A nemzetközi kapcsolatokról szóló vitában kiderült, hogy az esetleges szlovák-orosz szabadkereskedelmi megállapodást az EU-ba való belépésünk pillanatában meg kellene szüntetni. Jozef Kalman miniszterelnökhelyettes beszámolt a dublini EU-csúcsról, amelyen elhangzott, hogy a júniusi amszterdami kormányközi konferencia után nyilvánosságra hozzák az EU bővítésének menetét. Henri herceg, luxemburgi trónörökös tegnap a Danube Szállóban ünnepélyesen megnyitotta hazája vállalkozói küldöttségének programját, amelyre 15 cég és bank küldte el képviselőit. A két ország kölcsönös kereskedelme tavaly 587,7 millió koronát tett ki, amiből 258 millió koronás szlovák többlet képződött. A herceget tegnap fogadta Michal Kováč államfő, s megállapították: az együttműködésben még korántsem sikerült kihasználni az összes lehetőséget. Ezután Vladimír Mečiar kormányfő fogadta a vendéget. Felvételünk az államfőnél tartott fogadáson készült. (TA SR) Ján Roland Burger: „Ha valaki manapság építkezni akar, annak szinte az az első lépése, hogy lakásépítési előtakarékosságot köt." (Archív felvétel)