Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1997-02-27 / 48. szám, csütörtök
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. FEBRUÁR 27. KOMMENTÁR Fogják meg! MALINÁK ISTVÁN Ha ügyes á tolvaj, akkor elsőként kiált rendőrért. De esetükben nem kis tolvajról van szó, ráadásul nem is ügyesről. A titkosszolgálatról (SZISZ) beszélünk, amely európai hírhedtséget szerzett magának ifj. Kováč elrablásával, amelynek nevét az ellenzéki sajtó olyan ügyekkel hozza összefüggésbe, mint politikusok megveretése, kellemetlen tanú gépkocsijának felrobbantása, egyéb robbantásos merényletek, ellenzéki politikusok, újságírók telefonjainak lehallgatása, az államfőt és családtagjait lejárató tévéműsorok készítése stb. Vagyis olyan dolgokkal, amelyekbe külön-külön is belebukna nemhogy egy titkosszolgálati főnök, hanem az egész kormány. Egy demokratikus, politikai kultúrával bíró országban. Nálunk a titkosszolgálatot ezekért az „érdemekért" teljesen kivonták mindennemű ellenőrzés alól. A legutóbbi parlamenti ülésen ismét megsértették az arányosság elvét, nem választották be az ellenzék képviselőit a SZISZ-t és a katonai hírszerzést ellenőrző bizottságba, sőt a bizottságok elnökét sem választották meg. Tehát a bizottságok nem teljesek, nincs elnök, aki ülést hívjon össze (mellesleg: minek?), ebből eredően nincs, aki ellenőrizzen. így teljesen abnormális helyzet alakult ki: a titkosszolgálat azt tehet, amit csak akar. Vagy amire még magasabbról utasítják. Ekkor rikkantott rendőrért a tolvaj. A titkosszolgálat szóvivője egész panaszáradatot zúdított a közvélemény nyakába arról, hogy le akarják őket járatni, semmi közük a Gaulieder- vagy a Migas-ügyhöz, hogy a Magyar Koalíció politikusainak sem volt igazuk, amikor előre jelezték, hogy a SZISZ provokációkat készít elő ellenük (apropó: és ha nem jelzik előre?). Sášky úr azt is tudni véli, hogy egy magánstúdióban a SZISZ-t leleplező filmet is készítenek, s azt a Cseh Televízió fogja sugározni, aminek a szépséghibája csak az, hogy a CST illetékesei erről nem tudnak semmit. (Egyébként az ötlet nem rossz, izgalmas sorozat is készülhetne Lexáék mesterkedéseiről, és már azt is tudom, ki lenne a Dzsoki.) Érdemes elolvasni ezt a panaszömlenyt, hiszen arra szánták, hogy szem ne maradjon szárazon. Mégsem a szegény Lexa-fiúkat kell sajnálnunk. Mint ahogy a rendőrért kiáltó tolvajt sem, akinek még ott van a kezében az ellopott bugyellárisunk. JEGYZET Kitervelt színjáték? FEKETE MARIAN A nemzeti párti politikusok és a Munkásszövetséget képviselő Ján Ľupták kijelentéseiből arra lehet következtetni, hogy ugyancsak labilissá vált a kormánykoalíció. Ľupták a legutóbbi kijelentései szerint bátran kiáll Mečiar ellen, ha az a szlovákiai pénzintézetek privatizálását továbbra is szorgalmazni fogja. Nem ijed meg attól sem, hogy kiállása következtében a koalíció széteshet, sőt az előre hozott választások sem rémítik meg. Éppen ellenkezőleg, új választási kampányát megkezdve a munkanélküliség felszámolását ígéri, és ráadásként olyan törvényt, amely „ismeretlen tulajdonszerzőkről" szólva lehetővé tenné annak felderítését, mely politikusok merítettek a húsosfazéknak tekintett privatizálásból. Ľupták ismét azt a taktikát követi, amellyel 1994-ben, a DBPből kiválva politikai pártot alapított, egykori elvtársait támadva, becsapott munkásokról beszélve, munkásvédelmi politikát ígérgetve végül is bejutott a parlamentbe. Ismét olyan demagóg populizmusrajátszik, amelyre az adófizetők pénzéből legalább 60 millió koronát dobatott ki. Minek egy olyan törvényt szorgalmazni, amely a megtollasodott politikusok kilétének kiderítését szolgálná, ha Štefan Gavorník, a Nemzeti Vagyonalap munkáspárti elnöke, következésképpen pedig Ľupták is ismerheti ezeknek az újgazdag privatizőr politikusoknak a névsorát? Hányadszor akarja a személyét kiszolgáló sofőrökkel, milliós értékű BMW-vel furikázó munkásvezér a munkásokat átverni? Eddig a kormány által előkészített munkásellenes törvényeket megszavazta. Hozzájárult ahhoz, hogy a munkásoktól is megvonják a vagyonjegyes privatizálásban való részvétel lehetőségét. A DBP által előkészített szociális törvénytervezetek mellett nem volt hajlandó voksolni. Mindezek után kérdés az, kinek az érdekét szolgálnák az előrehozott választások. Ľuptákét, aki nem hajlandó elfogadni a Mečiar által kívánt többségi választási rendszert? Mečiarét, akinek bizonyos körülmények között szintén érdeke fűződhet ehhez. És végül: nem egy előre megtervezett színjáték nézői vagyunk? Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit- kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektonikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. - Demokrácia ide, demokrácia oda, azért ma is istentelenül jól jár az a kéregető, aki párttag... (Szalay Zoltán karikatúrája) Melyik az igazibb kép rólunk, a hajdani velencei követé vagy Camus-é? Országkép, történelmi háttérrel Okos ember nem hiheti, hogy csak úgy előírhatjuk a külföldieknek, milyen legyen a rólunk alkotott képük. Nincs az a pozitív nemzetpropaganda, amely eltakarhatná demokráciánk fogyatékosságait, beleértve a jelenlegi kormány nemzetiségpolitikáját is. GRENDEL LAJOS A velencei követ 1523-ban (tehát három évvel Mohács előtt) így írta le Magyarország állapotát: „Ha a magyarok összetartanának, országuk gazdagsága képessé tenné őket arra, hogy hazájukat bármely ellenséggel szemben diadalmasan megvédMind a két vélemény igaz lehet. jék. Csakhogy ez a világ leggonoszabb fajzata. Más nemzetet nem becsülnek; mindenki csak a maga érdekét keresi, és ha lehet, dúskál a közvagyonban. Együtt lakomáznak, mintha testvérek volnának, de suttyomban egymás ellen törnek. Nincs olyan igazságtalan vagy gonosz ügy, melyet két-három ember megvesztegetésével meg ne leÉszrevehetnék a mának szóló üzenetet. hetne nyerni. Gőgösek és büszkék, sem engedelmeskedni, sem parancsolni nem tudnak, de azért tanácsot mástól el nem fogadnak..." stb. Albert Camus, a Nobel-díjas francia író viszont így írt a magyarokról az 1956-os forradalom leverését követően: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben." Nos, melyik az igazibb kép rólunk, a hajdani velencei követé vagy Camus-é? Azt hiszem, mind a két vélemény igaz lehet. Mert nemcsak egymás kortársaiként vagyunk különfélék és különbözőek, hanem az időben is változik az arcunk-arculatunk. Hasonlóképpen a nemzet arculata is. Történelmünknek vannak dicső pillanatai és mélypontjai is szép számban. Hogy a mohácsi vereség miatt nem kizárólag a nyugati segítség elmaradását kell okolnunk, hanem az ország közállapotainak a teljes szétzüllését is, az a velencei követ jelentéséből világosan kitűnik. 1848^19-ben és 1956ban viszont a világ megbecsülését és tiszteletét vívtuk ki. Ilyenkor persze a dicsőség fénye a nemzet minden fiára rávetül, még a hitványabbaknak is jut belőle valami. Amint máskor a megvetés is az egész nemzetet sújtja, s benne igazságtalanul a nemzet kiváló fiait is. Mielőtt tehát az ellenzék, a köztársasági elnök, a magyarok és a csehek ármánykodásáról szólnának kormánykoalíciós uraimék, előbb a saját szobájukból kellene eltakarítaniuk a csontvázat. S talán a velencei követ 1523-as jelentésében is észrevehetnék a mának szóló üzenetet. SME Jozef Molnár galántai bűnügyi nyomozónak, akitől tisztázatlan körülmények között elvették a Gaulieder-ház elleni robbantás ügyét, három hónapra 15 százalékkal csökkentették a fizetését. Ez a rendőrségen belül az egyik legnagyobb fegyelmi büntetés. Az utasítást M. Hanus, a galántai járási rendőrparancsnok adta ki. Indoklásul azt hozta fel, hogy Molnár a leváltásáról tájékoztatta a SME-t. Molnár a lap érdeklődésére január 8-án annyit mondott: Az erőszakos bűncselekményekkel foglalkozó osztály éléről indoklás nélkül váltottak le." NOVÝ ČAS Ivan Hudec miniszter testvérét hivatalos személy elleni támadással vádolják. Á rendőrök Pozsonyban az éjszakai órákban az Új hídon igyekeztek megállítani egy összevissza kanyargó személygépkocsit, de annak vezetője megpróbálta leszorítani őket az útról. Ezért egészen a ligetfalui lakásáig követték, ahol viszont megfenyegette a rend őreit. Bevitték az ittas embert a rendőrőrsre, ahol megpróbálta megverni őket. A rendőrök akkor lepődtek meg igazán, amikor néhány óra múlva rendkívül alapos ellenőrzés keretében azt kezdték náluk vizsgálni, hogy jogosan jártak-e el az ittas vezetővel szemben. PRAVDA Egyre több hír kerül nyilvánosságra azzal kapcsolatban, hogy a kábítószer-kereskedők még a drogfüggők gyógyítását végző intézményekbe is megtalálják az utat. Georgína Hrková, a bazini elmegyógyintézet igazgatóhelyettese szerint a drogparadicsommal kapcsolatos híreket, betegségük jellegéből adódóan, gyakran maguk a páciensek terjesztik. Megtörténhet például, hogy mivel nem bírták végig a kezelést, a felelősséget másra próbálják hárítani. Az egészségügy viszont nem képes ellenőrizni, hogy jelen vannak-e a kereskedők ezekben az intézményekben, és az is igaz, hogy erőszakkal senkit sem lehet gyógyítani. Az egyetlen biztos védekezés az, ha a páciens maga mond nemet. Arra is szükség lenne, hogy utókezelésként két-három évig még bizonyos fokú védelmet élvezzenek. Milan Ferko megfelelőnek tartja a Galántai Járási Hivatal eljárását Agócs Béla ügyében „Az okmányokkal így nem lehet bánni" Pozsony. Milan Ferko, a kulturális minisztérium államnyelvi főosztályának igazgatója az Új Szó azon kérdésére, hogyan kíván eljárni hivatala a nádszegi magyar oktatási nyelvű alapiskola pedagógusának ügyében, amelyet Zuzana Brathová, a Galántai Járási Hivatal oktatási osztályának vezetője a miniszOLVASÓI LEVELEK Édes anyanyelvünk Ha csak lehet, mindig figyelem az Álljunk meg egy szóra! című tévéműsort. A szereplőkkel együtt én is szomorúan állapítom meg, mi mindent kitalálnak egyesek azért, hogy anyanyelvünket megkeserítsék, rongálják, tudatosan vagy öntudatlanul gyalázzák. Sajnos, az esetek egy része előfordul a tömegtájékoztatási eszközökben is, különösen a tévéreklámokban. tériumnak továbbított, a következőket közölte: „A Galántai Járási Hivatal oktatási osztályának eljárását az ügy megfelelő megoldásának tekintjük. Mi ebben az ügyben semmit sem teszünk, ez az oktatási szervek dolga. Az oktatási osztály ebben az esetben helyesen járt el, mivel Divat lett az idegen szavak használata. Szigorúan szakmai körökben ez el is fogadható, ám a széles nyilvánosság számára a nép nyelvén kellene minden szót megfogalmazni. Az átlagember számára biztosan jobban érthető a behozatal, mint az „import", a kivitel, mint az „export", a hagyomány, mint a „tradíció", az edző, mint a „tréner". Szinte fáj a fülem, amikor a Magyar Televízióban a parlamenti képviselő nem az átszervezés, hanem a „reorganizáció" szót használja. Hát nem volna ésszerűbb ésszerűsítést mondani a „racionalizáció", korhivatalos okmányokkal így nem lehet bánni." Mint arról már hírt adtunk, Agócs Béla, a nádszegi alapiskola III. A osztályának osztályfőnöke iskolájában és a galántai járásban egyedüliként megtagadta az egynyelvű bizonyítványok aláírását. Növendékeinek kétnyelvű bizonyítványokat állított ki, a szlovák szerűsítést a „modernizáció", nemzedéket a „generáció", időszerűt az „aktuális" helyett? Magánosítani kellene, nem „privatizálni", megvalósítani,nem „realizálni". Iván Sándor Kassa Érezni a hatását Bizony, az ellenünk írt törvény már itt van, s már érezzük a hatását. A közelünkben lévő városka postaépületében már csak hivatalos nyelven fogadják el a nyelvű nyomtatványokon magyarul is feltüntette a szükséges adatokat, ám ezek kiadását az iskola igazgatónője megakadályozta. A Galántai Járási Hivatal oktatási osztályának vezetője szigorú figyelmeztetésben részesítette Agócsot, és megvonták tőle a személyi pótlékot is. -vkcsekkek és egyebek befizetését. Államnyelven utasítanak rendre, ha nem jó ablakhoz járulok. A pozsonyi tévé magyar nyelvű hírmagazinját szoktam nézni. A műsor végén írott szöveg volt olvasható, melyből tudomást szerezhettünk arról, hogy magyarországi művészek hol és mikor lépnek fel. Olyan mérges lettem, amikor Karda Beáta énekesnő nevét ekkép olvastam a szlovák szövegben: Beata Kardaová! Tudom, a törvény szerint ez így helyes, de hát ez a hölgy külföldi, nem idevalósi. Vajda András Szete