Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1997-02-26 / 48. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. FEBRUÁR 26. KOMMENTÁR Ismét macušlcázás? TÓTH MIHÁLY Két fontos kérdés megválaszolására is népszavazást készül a köztársasági elnök elrendelni, de az országhatárokon belül és kívül nem akad senki, aki hajlandó volna megjósolni a vége­redményt. Ami nem is csoda. Hiszen a NATO-ba való belépésről (felvételünkről?) szóló plebiszcitum azt is bizonyí­tani akarja, hogy a kormány saját programjának végrehajtásá­ra törekszik, de azt is, hogy a koalíciónak legalább két pártja szeretné, mégpedig őfelségére a népre hivatkozva, elszabotál­ni a csatlakozást. A másik tárgykörben, az elnökválasztás kér­désében tartandó népszavazást az ellenzék nyomására való­sítják meg. Az aljcotmányos érv: az oppozíció aktivistái közel 400 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Bármiben érdemes volna fogadni, hogy az ellenzék akcióját majd a miniszterelnök és környezete próbálja megtorpedózni. Mečiar - csak úgy mellé­kesen - megjegyezte, hogy szeretné ellenőrizni a petíciós ívek hitelességét. Ami magyarán szólva azt jelenti, hogy legszíve­sebben ismét aktivizálná Macuška képviselőt meg a rendőrö­ket, hogy bizonyítsák, amit már a DU-ívek*esetében sem tud­tak bizonyítani. Persze elképzelhető, hogy miniszterelnökünk saját nyelvűleg nyálazza át a csaknem 400 ezer aláírást tartal­mazó íveket. Hogy ettől végül már se köpni, se nyelni nem tud? Sebaj! Egy Michal Kováč elleni kiadós akció végrehajtása mindent megér. Még azt is, hogy a járási és a kerületi hivatal­riokok a szlovákiai demokrácia nagyobb dicsőségére esetleg megpróbálják szabotálni a népszavazást. Szlovákiában ez is megtörténhet. Az ilyen botránytól önmagát és az országot is megkímélhetné a kormánykoalíció; a parlament minősített többséggel (90) úgy dönthetne, hogy az ország következő el­nökét közvetlenül az állampolgárok választják meg. Az a leg­valószínűbb, hogy a köztársaság elnöke összekapcsolja a két népszavazást. Ez nemcsak a kiadások csökkentése miatt lenne bölcs lépés, hanem azért is, mert az egymás utáni két voksolás elkerülésével a lakosság nem válna még közömbösebbé a köz­ügyek iránt. JEGYZET Színészek • •• rr • jovoje DUSZA ISTVÁN 1995 őszén a vidéki színigaz­gatók közül kevesen hitték el, hogy Hudec úr és a Nem­zeti Színházi Központ igaz­gatója, Andrej Maťašík által vezetett tanácsadói csapat végrehajtja az általuk a „kul­túra transzformációjának" mondott lázálmot. Ha mégis, akkor fogalmuk sem volt ar­ról, milyen támogató nyilat­kozatot íratott velük alá a mi­niszter. A művészeti ág sajá­tosságaiból adódóan a régi­ónként megalakított kulturá­lis aklok a jogalanyiságukat vesztett nemzetiségi színhá­zaknak és a bábszínházaknak feleltek meg legkevésbé. A tiltakozásokban nehéz vala­mifajta egységet teremteni az erőszakos transzformáció­val szembeni ellenállásban, ahol például az eperjesi Duh­novics Színháznak meghagy­ták a jogalanyiságát, jutal­mazva ezzel a ruszin kisebb­ség vezetőinek saját érdeke­ikkel szemben is idmutatott, kormányhatalom iránti loja­litását. De ott sincs egység, ahol a Kelet-szlovákiai Szín­házon belül a kassai és az eperjesi ellentétek az erősza­kos egyesítés után tovább fo­kozódtak, szemben a Közép­szlovákiai Színházzal, amely­ben a zólyomi prózai, illetve a besztercebányai operatár­sulat él, mint hal a vízben. A többség hallgatott, mígnem a Szlovák Nemzeti Színház főigazgatói székéből ki nem taszították Dušan Jamrichot, s a helyére kerülő Fischer úr nem akart pályázat nélkül ki­nevezni új igazgatót a prózai társulat élére. Majd jött a nyitrai bábszínházbeli igaz­gatócsere; itt a színészek már a legszélsőségesebb tiltako­zásként megszállták a szín­házat. Valószínűleg a két tár­sulat sztrájkját vitatva került előtérbe, hogy színészszak­szervezetet kellene alakítani, mert a műhelyekben, műsza­ki és adminisztrációs munka­helyeken dolgozók egzisz­tenciájukat féltve nem szoli­dárisak a színházak helyzetét globálisan látó művészekkel. Márpedig egy sztrájk minden törvényes és formai előírás­nak csak akkor felelhet meg, ha a többség támogatja. Már­pedig a nemzeti színházban a színészek ellen fordultak a többiek. így hát annyi más szakszervezethez hasonlóan hasadni fog a Szlovákiai Színházak Szakszervezeti Ta­nácsa is. A jelek szerint meg­alakulhat a színházak művé­szeinek szakszervezete, amely arra lenne hivatott, hogy törvényes eszközök­kel - ilyen a sztrájk is, ha megtartják az egyezkedés törvényi formaságait - har­coljon a szlovákiai szín­házművészet érdekeiért, de­mokratikus jövőjéért. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342J Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadáséit felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektonikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üze­me - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, vala­mint a PNS regionális és járási irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a Mediap­rint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bra­tislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem óraünk meg és nem küldünk vissza. - Hiába mesterkedtek, ti mindig csak kismiskák lesztek a nagypolitikában! Ezért csak ti zuhanhattok na­gyot, én nem! (Szűcs Béla rajza) A Budapesten állomásozó diplomata karácsonyi kassai produkciója Kínai köszöntő ­magyarul Javíthatatlan optimista va­gyok. Például hiszek ab­ban, hogy közösségünk sorsa belátható időn belül jobbra fordul, még ha ez a változás egyszerre nem je­lenti is a történelmi napos oldalt. MÁTÉ LÁSZLÓ Addig - egyéni és közösségi áll­hatatosságunk mellett - a tölte­tet reménységünk szentjános­bogár-telepeihez a mindenna­pok kicsi örömei és villanásai szolgálják. Azok a pillanatok, amikor a fausti beteljesülés fog­ja hatalmába az embert: Állj meg, pillanat! Kassa városának a szó legneme­sebb és legteljesebb értelmében kijutott a karácsonyi fényekből, mert főpolgármestere szívós buzgólkodásának eredménye­képpen - karácsonyi fényeivel és színeivel - Közép-Európa leg­pompásabb városa volt. Ezt nem ... a protokoll írott és íratlan szabályai sze­rint zajlott... kassaiak mondták, hanem az idelátogatók. Többek között harminc ország diplomatája, aki közvetlenül karácsony előtt töl­tött egy napot a városban. Mivel a látogatás a protokoll írott és íratlan szabályai szerint zajlott, csak egy mozzanatáról szeret­OLVASÓI LEVELEK A Juhocukor reklámjáról A Juhocukor vezetősége február 5-én Kovácspatakon színvonalas találkozót szervezett cukorrépa­termelők számára. A találkozón hallhattunk a cég távlati terve­iről is. Van azonban egy bök­kenő. A Juhocukor az Új Szóban megjelentetett féloldalas hirde­tésekben a cukorrépa-termesz­tés előnyeire hívta fel a ter­nék szólni. Ez pedig az volt, amelyik híven tanúsította, hogy protokoll ide, protokoll oda: a diplomata is csak ember, külö­nösen karácsonykor. Minderre pedig a Fő utcai óriási karácsonyfa alatt felállított szín­padon derült (reflektor)fény, amikor a Mikulás (Santa Claus) és Rudolf Schuster unszolására a diplomaták egy-egy produkci­óval köszöntötték a kassaiak sokezres tömegét. Például a leg­bátrabb, Maximilian Pammer, a volt osztrák nagykövet karácso­nyi éneket dalolt, Boros Jenő egy Bőssel kapcsolatos adomát adott elő, Indonézia nagykövet asszonya férjével együtt éne­kelt. Számomra (s hiszem, hogy so­kak számára) a felejthetetlen pillanat akkor következett, ami­kor a Kínai Népköztársaság bu­dapesti nagykövetének kö­szöntőjére - produkciójára ke­rült sor. Elmondta, hogy legszí­vesebben anyanyelvén szólna, de a több mint egymilliárd em­ber által beszélt nyelvet aligha tudná valaki híven tolmácsolni, angolul meg már szóltak mások, és igazán nem is tudja olyan jól, mint a magyart, ezért magyarul köszönti a kassaiakat. A történtek alatt egyre heveseb­ben dobogó szívem talán egy pillanatra ki is hagyott, amikor az excellenciás úr engem szólí­tott, hogy tolmácsoljam kö­szöntőjét szlovák nyelven... Nem tudnám megmondani, ho­gyan tettem meg azt a pár lé­melők figyelmét, s ígéretet tett, hogy előlegezi a vetőmagot és a vegyszereket. Viszont a hirde­tésből nem derült ki, hogy a be­ígért vegyszer és vetőmag nem vonatkozik minden termesztőre - aki 10 hektárnál kisebb terüle­ten termeszt, az nem részesül ebből a kedvezményből. Dél-szlovákiai termelők (A Juhocukor vezetősége az üzemi szabadság miatt csak március 3. után válaszol a felve­tett problémára. A választ a gaz­dasági rovat hasábjain közöl­jük.) pést, amíg a közelébe értem. S csodák csodája, megnyugod­tam, ahogy ott voltam mellette. Mert olyan méltóságteljesen állt ott a reflektorfényben ez a filig­rán, mosolygós emberke (helye­sebben: EMBERKE), mintha ál­tala a több mint egymilliárd testvér erényei és ötezer éves kultúrája szólna. És szólt böl­csen, továbbra is mosolyogva, tökéletes magyarsággal, mintha az égvilágon ez volna a legter­mészetesebb. Mert ahogy mondta: nagy ajándéknak vette, hogy megismerhette a várost és lakosait. Kívánt békességet, sze­... bölcsen, továbbra is mosolyogva, tökéletes magyarsággal... retetet és sok sikert az új esz­tendőre, amelyet ők náluk hold­újévkor köszöntenek. Szereplését fergeteges taps fo­gadta. Amikor a további köszöntők el­hangzása után mindenki anya­nyelvén énekelte a Csendes éjt, én már akkor szívemben tiszte­letbeli kassai polgárrá fogadtam a nagykövet urat, de - szerin­tem - a tiszteletbeli szlovákiai magyar státust is kiérdemelte. Bízom benne, hogy nem sérti a protokollt, ha most ide írom őexcellenciája nevét: Chen Guo­yan, a Kínai Népköztársaság bu­dapesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete. Kedvenc üzletem Mint nyugdíjas gyakran járom az üzleteket, s nemcsak oda me­gyek be, ahol vásárolok, hanem kíváncsiságból más boltba is betérek, és böngészem az ára­kat. Szomorúan tapasztalom, hogy gyakran változnak, per­sze nem lefelé, hanem éppen el­lenkező irányban. Mivel sok üzlet magánkézben van, illet­ve bérelik, elég nagy az árak kö­zötti különbség. Ez nem akkor i ipovr NOVINY A lap szerint a közelgő madridi NATO-csúcs előtt az integráció­ra legesélyesebbnek tartott Len­gyelország, Csehország és Ma­gyarország közül Lengyelor­szág áll a legjobban - a lakosság 90 százaléka támogatja a tagsá­got, az ország a Nyugat kedven­ce. Magyarország - nem túl sta­bil szomszédai miatt - nehe­zebb pozícióból indul; most legfőképp azon igyekszik, hogy rendezze viszonyát Szlovákiá­val, amely a jelek szerint már „önként" lemondott a NATO­tagságról. Csehországban csu­pán a lakosság 56 százaléka tá­mogatja az integrációt, és a legerősebb ellenzéki politikai erő, a szociáldemokrata párt nem ért egyet a belépéssel. PRAVDA -A kormányhoz közel álló napi­lap fáradhatatlanul sorolja a Párkány és Esztergom közti csonka híd újjáépítésének káros hatásait, s az ember már-már sajnálja, hogy ez az igyekezet nem kap nagyobb publicitást más sajtótermékekben - állapít­ja meg ironikusan a lap jegyzet­írója, majd említ néhányat a „káros hatások" közül. - Ez az egyetlen Duna-híd, melynek csonkjai a II. világháborúra em­lékeztetnek, a többit helyreállí­tották, mi több, új hidakat épí­tettek. Nyilván olyan építészek lehettek ezek, akik alábecsülték a magyar irredenta törekvése­ket. A Budapest és Párkány kö­zötti távolság csak 45 kilomé­ter, s ha újjáépül a híd, ez ki­használható Dél-Szlovákia is­mételt elmagyarosítására, mi több, gyors katonai felvonulást is lehetővé tesz. Ezért legjobb volna felrobbantani a komáro­mi és a medvei hidat is, és aki Szlovákiából Magyarországra akar látogatni, Ausztrián át te­hetné ezt meg. Az ausztriai út alatt talán kiszellőzne egy kicsit a fejéből a korlátolt nacionaliz­mus hülyesége - írja a Pravda. SME - Gustáv Krajči belügyminiszter méltó utódja a homlokcsókok által legendássá vált Ľudovít Hudeknek, aki nemes egy­szerűséggel debiliseknek titu­lálta a rendőröket. Krajči szol­galelkűségben már utolérte elődjét, legutóbb például kö­szönőlevelet küldött a tit­kosszolgálat főnökének, amiért ügynökei segítséget nyújtottak három kiló radioaktív anyag le­foglalása során. A titkosszolgá­latok a világ minden táján részt vesznek a radioaktív anyagok tiltott kereskedelmének meg­akadályozásában, így Lexa csak a kötelességét teljesítette. A kö­szönet azért szükséges, mert a titkosszolgálatot több bűncse­lekmény elkövetésével is gya­núsítják, és Lexának jól jön, ha a törvények védelmezőjeként tű­nik fel. Viszont Krajči másik ki­jelentése, mely szerint a rendőr­ség nem ismeri a radioaktív anyag eredetét, rímel a Hudek által a tett kijelentéssel, s egy­ben azt jelenti, hogy a tit­kosszolgálat erről már nem tá­jékoztatta a rendőri szerveket. mutatkozik meg, ha kis dolgot vettünk, hanem ha nagyobb bevásárlást csinálunk. Egyedül a Duna utcai volt szövetkezeti bolt az, ahol az árak elfogad­hatók. Bő a választék min­denből. Mivel vegyesbolt, ott egy fedél alatt megtalálható minden. A kedves kiszolgálás, Král úr és Jaloviar mérnök úr, a két főnök hozzáállása, ud­variassága, rátermettsége sok vevőt vonzott oda az egész vá­rosból. Kovács Magda Somoija

Next

/
Thumbnails
Contents