Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1997-02-25 / 47. szám, kedd
ÚJ SZÓ 1997. FEBRUÁR 543. P A NO RÁ MA F FL Július Binder szerint a hágai bíróság nyolcvan százalékban a szlovák félnek ad igazat Vissza a '77-es szerződéshez? Július Binder, a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatója a Bős ügyében zajló hágai peres eljárás szóbeli meghallgatásainak kezdete előtt egy héttel azt még elképzelhetőnek tartja, hogy a szlovák felet némileg elmarasztalják a C variáns megépítése miatt, de arról szerinte szó sem lehet, hogy Szlovákia visszaadja a Duna régi medrébe a vízmennyiségnek legalább a felét. P. VONYIK ERZSÉBET Ön tagja annak a szlovák csoportnak, amely egy ideje bizalmas tárgyalásokat folytat a magyar féllel a peren kívüli megállapodás lehetőségéről. Folynak-e még ezek a megbeszélések, és van-e eredményük? Fél éve vagyok e csoport tagja, amely másfél éve egyezkedik. Nem hiszem, hogy ezeket a tárgyalásokat be kellene szüntetni. Korrektek, műszaki kérdésekről folynak, s mindkét fél a konszenzus szellemében a maximumot igyekszik a maga számára elérni. Megbeszéléseink alapot nyújthatnak a politikusok későbbi tárgyalásaihoz. A szlovák külügyminiszter lapunknak azt mondta, nem sikerült olyan pontokat találni, amelyekben az egyetértés lehetővé tenné a peren kívüli megállapodást. Tehát a Nagymarost pótló esedeges vízlépcső ügyében sem? Másként fogalmaznék: Szlovákia nem szorgalmazza az alsó vízlépcsőt. Mi nem kértük ezt, a szlovák fél ragaszkodik az 1977es szerződéshez (amelyet Budapest felmondott - a szerk. megj.), s ez magában foglalta Nagymaros megépítését. Nem követeljük az újabb vízlépcsőt a hajózás teszi azt szükségessé. Mi komplex megoldást akarunk az eredeti szerződés szerint, tehát biztosítanunk kell a hajózást Nem követeljük az újabb vízlépcsőt - a hajózás teszi azt szükségessé. ^ Pozsony és Budapest között. Ha a magyar fél másképp is meg tudja oldani az alsó szakasz hajózhatóságát, akkor nem szükséges az alsó lépcső. Meggyőződésem, hogy a magyarok enélkül sem gazdasági, sem környezeti szempontból nem tudják biztosítani a nemlúlius Binder: - Mi a saját vizünket tereltük el, nem a magyarokét. (Prikler László felvétele) zetközi hajózást, a Bős és Nagymaros közötti hajózási akadályok áthidalását. A Párkány és Esztergom közötti híd újjáépítésével sem kell várni az újabb lépcső miatt... E hídnak semmi köze az alsó vízlépcsőhöz. Bőstől nem függ a híd kérdése. Másként fogalmazva: meggyőződésem, hogy az alsó lépcső egyszer úgyis megépül, mindegy, hogy hol. A híd nem függvénye annak, hogy lesz-e alsó lépcső. Nyíltan kimondom: senki nem engedhet meg más vízszintet és alsó hídperemet, csak olyat, amely biztosítja a Duna hajózhatóságát Passautól a Fekete-tengerig. Hága három kérdésben hoz döntést. Ön mire számít? Már 1991-ben megmondtam: egyetlen bíróság sem fogja kimondani, hogy az egyik fél százszázalékosan bűnös, a másik ártatlan. Ez olyan diplomatikus bíróság, amely egyik féllel sem akarja kiélezni a helyzetet. Sportnyelven: mi a tippje, ki nyer, és milyen arányban? Mi leszünk a nyertesek. Ha százalékokban számolom, akkor a bíróság 80 százalékban nekünk ad igazat. Hogy Budapestnek joga volt-e felmondani a szerződést? Biztosan az lesz a döntés, hogy nem, hiszen a környezeti katasztrófa, amelyre a beadványukban hivatkoznak, a négyéves üzemelés alatt nem következett be. „Nem rosszabbodott a víz minősége, nem száradtak ki az erdők, és folytathatnám... A magyar fél egy új ághoz, a mosoni Duna-ághoz jutott, amely az egész Szigetközbe életet vitt. De vannak kiszáradt ágak is... Ilyenek voltak 1995 előtt is, amíg Magyarország nem egyezett bele a fenékgát megépítésébe. Most több víz jut oda, mint régebben, addig az ágak nyolc hónapon keresztül szárazak voltak. Most a mosoni ág 40 köbméter vizet kap, ennyit még maximális vízállás esetén sem kapott. Magyarország hágai képviselője, Szénási György szerint Hága százszázalékosan jogellenesnek minősíti a Duna elterelését. De mi nem tereltük el a Dunát, hanem az 1977-es szerződés szellemében cselekedtünk... Nem egészen, hanem bizonyos módosítással. Igen, mert nyolc kilométerrel feljebb kellett elzárnunk a Dunát. Ami még sincs összhangban az eredeti szerződéssel. De igen, a Duna vize a felvízcsatornába vezetve jut el a bősi erőműhöz. Budapest téved, ha azt hiszi, hogy az a szakasz kizárólag magyar Duna-szakasz, mert ez közös. Mi a saját vizünket tereltük el, nem a magyarokét. Igaz, az elzárás a Duna felsőbb szakaszán van, s az esetleg elképzelhető, hogy a magyar fél érveit itt bizonyos mértékig Hága elismeri. A magyar kormányfő nagyon jól cselekedett, amikor 1995-ben beleegyezett a fenékgát megépítésébe. A két népnek egymás mellett kell élnie, s meg kell egyeznie... Például a vízmegosztás kérdésében is. Horn Gyula szerint a magyar fél vissza akarja kapni a régi mederbe a Duna-víz felét. A magyar fél igényt tarthat 90 százalékra, mi meg mondhatjuk, hogy adunk 50 köbmétert. Ezt szakemberekre, nem politikusokra kell bízni. Elárulok valamit: a monitoring szerint felesleges 400 köbmétert adni a régi mederbe, bőven elég ennek a fele. Most ennyit adunk, ami vízpazarlás, és a felvízcsatorna helyzetének rosszabbodását vonja maga után. Hajói tudom, Szlovákia Hágában azzal is érvel, milyen kára származik abból, hogy a bősi erőművet Nagymaros elmaradása miatt nem járathatják csúcsra. De naponta kétszer jelentősen ingadozik a vízszint, ami csúcsüzemmódra vall. Igaza van, a vízszint ingadozik, de Bős nem jár csúcsra. Más okvv Bízom a bíróság objektivitásában, abban, hogy elmarasztalja Budapestet a szerződés fel- * * mondásáért. >> ból van ez így. Két turbina működik, de ha meg kell indítani a harmadikat, 400 köbméterre van szükség. Mihelyt megindítjuk, csökken, majd emelkedik a vízszint. Ha csúcsra járna, Pozsony és Bős között naponta kétszer egy méterrel zuhanna a vízmagasság. Tegyük fel, a bíróság jogellenesnek mondja a Duna elterelését, ami főleg az ön lelkén szárad. Mondaná-e, hogy mea culpa - az én vétkem? Ez nem lenne objektív döntés. Mi Dunacsúnt a saját területünkön építettük meg! A legrosszabb döntés az lehet, hogy maradjon meg a status quo, hogy megmarad Dunacsún, nem kell Nagymaros, és a feleket arra kötelezi, hogy osszák el egymás között a Duna vizét. A legjobb megoldás az 1977-es szerződéshez való visszatérés volna. Bízom a bíróság objektivitásában, abban, hogy elmarasztalja Budapestet a szerződés felmondásáért, és ez esetben a magyar félnek kell viselnie az ezzel járó következményeket. RÖVIDEN Mečiar és Klaus áprilisban találkozik Csorba-tó. Václav Klaus cseh és Vladimír Mečiar szlovák kormányfő áprilisban találkozik - jelentette be tegnap Magda Pospíšilová. A cseh kormányhivatal nem erősítette meg, de nem is cáfolta a hírt. A szlovák szóvivő határozottan cáfolta viszont, hogy a tárgyalásra már a márciusi prágai európai bankárfórumon sor kerülne. Ekkor ugyanis Mečiar munkalátogatáson lesz Japánban. (ČTK) Sikeres lenne az EU-népszavazás Pozsony. Az EU-ba való felvétellel kapcsolatos népszavazáson január végén a lakosság 56 százaléka vett volna részt, ennek 83 százaléka támogatja a tagságot - derült ki a statisztikai hivatal közvélemény-kutatásából. A népszavazásra főként a negyvenesek, az alkalmazottak és a vállalkozók mentek volna el. A megkérdezettek 19 százaléka nem vett volna részt, 25 százalék pedig nem nyilvánított véleményt. -ÚProvokálják a titkosszolgálatot... Pozsony. Miroslav Šášky, a Szlovák Információs Szolgálat szóvivője szerint nem sikerült bizonyítani, hogy a SZISZ provokációt készít elő néhány magyar képviselő ellen ; és azt sem, hogy köze volna a Gaulieder- és a Migas-ügyhöz. Állítólag a Cseh Televízió hamarosan egy filmet sugároz, amelyet szintén a titkosszolgálat elleni provokációnak szántak. Viszont a KDM nyilatkozata szerint a titkosszolgálatnak hozzá kell szoknia a gondolathoz, hogy ebben a témában nemcsak ő gyárt filmeket. (TA SR) Halott csecsemőt találtak Dunaszerdahely. A Markíza Televízió híradása szerint a városban egy halott csecsemőt találtak. Az első vélemények szerint vasárnap születhetett, majd a szerencséüent az anyja magára hagyta. -ÚSikeres az aláírásgyűjtés Galánta. Több mint 8 ezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze hétfői találkozójukig a Galántai és Vágsellyei járás magyar iskoláiban működő szülői szövetségek. Mint ismeretes, ebben követelik a kétnyelvű bizonyítványok kiadásának visszaállítását, illetve a tanügyi szervek diszkriminatív intézkedéseinek leállítását. A szervezők bíznak abban, hogy a két járásban napokon belül túllépik a tízezret, (mézes) Új igazgató a prózai színpad élén Pozsony. Miroslav Fischer, a Szlovák Nemzeti Színház főigazgatója szeptember elsejei hatállyal Juraj Slezáčekot nevezte ki a prózai színpad élére. (TA SR) A KDM és a DP együttműködése Pozsony. Közös választási jelöltlista összeállításáról tárgyalt tegnap a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Demokrata Párt. Á csatlakozási lehetőséget a Demokratikus Unió számára is fenntartják. (TA SR) Gašparovič dühös Pozsony. - Szóvivőm és egyben tanácsadóm, Ľubomír Jurík lemondása nem lepett meg, dühít viszont az általa választott forma - jelentette ki tegnap Ivan Gašparovič, a parlament elnöke. Szerinte Jurík kétkulacsos politikát folytatott, és laza volt a munkafegyelme. (TA SR) Ad acta a Gaulieder-ügy Galánta. Jozef Šajben őrnagy ad acta helyezte a František Gaulieder házánál történt robbanás ügyében folyó nyomozást. A lépést azzal indokolta, hogy nem sikerült olyan bizonyítékokat találni, amelyek elegendőek lettek volna vádemeléshez. A hírt maga Gaulieder tette közzé. (TA SR) Hamžík Brüsszelbe utazik Pozsony. Az Európai Unió és Szlovákia közti legfelsőbb szerv, a társulási tanács ma fog ülésezni Brüsszelben. A szlovák küldöttséget Pavol Hamžík külügyminiszter vezeti. (TA SR) Mečiar a rádióban Mindent a nép kezébe? Pozsony. Az államfőn kívül miért ne lehetne közvetlenül választani a kormányfőt is? - vetette fel Vladimír Mečiar miniszterelnök tegnap a Szlovák Rádióban. Elismerte, hogy ilyen megoldás jelenleg csak Izraelben van, de hozzátette: más országok is foglalkoznak a gondolattal. Közölte azt is: még mindig nem tisztázott, megváltoztatható-e az alkotmány népszavazás útján. Ellenezte azt is, hogy egyszerre tartsák meg a NATO-belépéssel és a közvetlen elnökválasztással kapcsolatos referendumot, arra hivatkozva, hogy összehasonlíthatatlan ügyekről van szó. (ČTK) A kormány és az SZVFT a tárgyalásokat bizottságok, valamint ágazatok szintjén kívánja folytatni Tegnap sikerült közelíteni az álláspontokat TA SR- és ČTK-HlREK Csorba-tó. - A kormány és a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (SZVFT) álláspontja közel került egymáshoz. A problémák nagy részét sikerült felszámolni - jelentette ki Vladimír Mečiar kormányfő a SZVFT vezetőivel tartott tegnapi tárgyalás után. Eszerint néhány részletet leszámítva a kerületi önkormányzatok helyzetét illetően is megegyeztek, és őszig kompromisszumos törvényjavaslatot terjesztenek a parlament elé. A kormány kész átadni a községeknek és a városoknak a rendszeres díjak kifizetését, beleértve a munkanélküli-segélyt is. A víz- és csatornahálózat esetében mindkét fél garanciákat kér az állampolgárok számára. A lakásépítés terén célzott támogatásra van szükség, amit csak a bankokkal együtt lehet megoldani. A hírügynökségi jelentések szerint a nap folyamán sok szó esett a felek között az adók elosztásáról is. Michal Sýkora, az SZVFT elnöke szerint továbbra is kérdéses az európai önkormányzati charta aláírása és a felsőbb önkormányzati szervek száma. Az SZVFT ugyanis azt követeli, hogy a regionális önkormányzatokból tizenegy legyen, a kormány viszont, a kerületek mintájára, a nyolchoz ragaszkodik. A választásokat pedig a helyhatósági választásokkal párhuzamosan kellene megtartani. Sýkora még hozzátette: sok olyan terület van, amelyen még nem találták meg a kormánnyal a közös hangot, ezért a tárgyalásokat bizottságok és ágazatok szintjén folytatni kell. Sýkora egy furulyával ajándékozta meg a kormányfőt. (TA SR-felvétel)
