Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1997-02-25 / 47. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. FEBRUÁR 25. KOMMENTÁR Magad, uram, ha segítség nincsen TUBA LAJOS Szlovákiában az elmúlt éveket az önkormányzatiság sorozatos vereségei jellemezték. A kormány és parlamenti többsége a felszámoláson kívül szinte mindent megtett a szféra tevékeny­ségének korlátozására. Az önkormányzatok hangulata ezért törvényszerűen rossz, de amint azt a minapi budapesti szak­mai konferencián tapasztaltuk, tulajdonképpen maguk is so­kat tehetnek helyzetük javításáért. Mert igaz, hogy nincs olyan, szinte már ideális helyzetük, amilyet a szlovéniai Lend­va polgármestere" vázolt fel, de épp a magyarországi példák bi­zonyították, hogy az állarrji hozzájáruláson kívül más fejleszté­si lehetőségek is vannak. A reform elsősorban nagy külföldi alapítványok segítségével folyik, ami a legtöbb esetben helyi kezdeményezést és elhivatott embereket igényel. így történhe­tett meg például, hogy a bányászat leállítása után gyakorlati­lag összeomlott hetvenezres Tatabányát egy 25 éves polgár­mester vezetésével négy év alatt visszahozták a sírból. De ehhez arra van szükség, hogy a polgárok olyanokat bízza­nak meg a helyi ügyek irányításával, akik szakítanak a koráb­bi beidegződésekkel, és megpróbálnak változtatni a megcson­tosodott módszereken. A magyarországi önkormányzati re­formkísérletek egyik szervezője teljesítményelvű és polgárkö­zeli önkormányzatokról beszélt. Az olvasó pedig eldöntheti, hogy a lakóhelyén eddig mennyit tapasztalt ebből. Ilyen irá­nyú kísérletek ugyan már nálunk is folynak, de Dél-Szlovákiá­ról ezzel kapcsolatban eddig még keveset hallhattunk. Tulaj­donképpen érdemes lenne kihasználni azt az előnyt, hogy magyar önkormányzati emberek Magyarországon kész példá­kat tanulmányozhatnak. Ha pedig kellőképpen fellelkesedtek, tessék végigpróbálni a nagy nyugati alapítványok szlovákiai kínálatát. A siker egyáltalán nem biztos, mert a támogatás megszerzése nagyon bürokratikus és munkaigényes. Aki vi­szont ott ezt végigcsinálta, az ma elégedett és általában ered­ményes is. JEGYZET puccsnak tűnt akkoriban. Van egy szépséghibája a 97­es Februári Győzelemnek, ám ne keressünk csomót a kákán. E győzelembe besegí­tettek a jobboldali revizionis­ták is, akiket pedig februári győzelmek esetén, történel­mi hagyományaink szerint, huszita módon defenesztrál­ni, magyarán, az ablakon ki­vagdosni illik, mint történt az 50 éve Honza Masarykkal. Akiről negyven évig úgy taní­tották a munkásosztály isko­láiban, hogy öngyilkos lett, mert jobboldali lelke nem bírta megemészteni a mun­kásosztály győzelmét, ezért kiugrott az ablakon. Azt csak a rosszmájú jobboldali pro­paganda suttogta, hogy mi­előtt a mélybe vetette magát, becsukta maga után az abla­kot. De hagyjuk a történel­met. Kissé zavarodott va­gyok, de ilyen nagy esemé­nyeknél ez nem agybaj. Azt még megértem, hogy „Ľup­ták-munkásék" azt mondták, hogy „bankot vissza nem adunk", de hogy a jobboldal sem óhajtja máris és azonnal a privatizálást, ez engem po­litológiailag kissé összeku­szált. Na de a lelkem rajta, ha nem értem a dolgokat. Fon­tos, hogy a Biztosítóban már bízom, és ha 2003-ban még­sem lesz az enyém, akkor sem ugrom ki a hatodik eme­letről. Ha mégis, becsukom magam után az ablakot. k s : . iPlií JSSlir®12JI £ = jjiifi iíitňg Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/ A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektonikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üze­me-Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, vala­mint a PNS regionális és járási irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a Mediap­rint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bra­tislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Februári Győzelem POLÁK LÁSZLÓ Kaptam még vagy hat évet, addig talán összeszedem ma­gam, és beszállok a bankpri­vatizációba. Főleg a Biztosí­tóra fáj a fogam, képzeljék, enyém lesz a kötelező gépko­csi-biztosítás monopóliuma, ami nem egy utolsó buli. S hogy még kaptam időt 2003­ig - nem röstellem leírni marxista terminológiával ­azt a munkásosztály új Feb­ruári Győzelmének köszön­hetem. A kormánypárti Mun­kásszövetségének. Igaz, hogy választási preferenciáik két százalék körül mozognak, de hát a munkásvezér, Ján Ľup­ták mindig az egész munkás­ságról beszél, így helyénvaló a marxista-leninista terminus technicus. Ők nem is lacafa­cáztak Jégtörő Mátyásig, ha­nem már február elején, va­lamikor Gyertyaszentelő Bol­dogasszony napján győztek. Ebben Jano lepipálta Kle­mentet, első munkáselnö­künket. Az is igaz, hogy a nagy előddel ellentétben ő csak alelnök, és talán nem is első, na de munkás, ez fix. Lehet, hogy ez a Februári Győzelem most nem tűnik történelminek, de 48 febru­árja is csak egy sima kis - Pistike, ma este a pártok legutóbbi választási programjaiból olvasok fel neked meséket... (Szmodis Imre karikatúrája) A parlament a napokban törvényt fogadott el a határontúli szlovákokról Újabb diszkriminálás A parlament az elmúlt na­pokban törvényt fogadott el a határontúli szlovákok­ról. A törvény meghatá­rozza, ki tekinthető a tör­vény értelmében határon­túli szlováknak, és milyen jogok járnak nekik. A. NAGY LÁSZLÓ E törvény szerint határontúli szlováknak az a külföldi tekint­hető, aki szlováknak vallja ma­gát, vagy az egyenes ági fel­menői közül három generációra visszamenőleg valaki szlovák nemzetiségű volt. A határontúli szlovákságról szóló igazolványt a büntetlen előéletű és ragályos betegségben nem szenvedő kér­vényezőnek a szlovák külügy­minisztérium fogja kiállítani. Az igazolvány tulajdonosai hu­zamosabb szlovákiai tartózko­dás esetén sem kötelesek enge­délyt vagy vízumot kérni. Ezek­nek a személyeknek lehetősé­gük lesz felvételt nyerni az or­szág bármely iskolájába, itt-tar­tózkodási engedély felmutatása nélkül munkát vállalni és indo­kolt esetben megszerezni a szlo­vák állampolgárságot. A hatá­rontúli szlovákoknak a törvény által meghatározott módon jo­guk lesz ingatíanszerzésre is. A nyugdíjas és rokkantnyugdíjas határontúli szlovákoknak 50 %­Nem provokációról, a kormány törvényja­vaslatáról volt szó. os utazási kedvezményük lesz, a 70 éven felüliek pedig ingyen utazhatnak. A parlamentben vi­tafelszólalásomat azzal a beje­lentéssel kezdtem, hogy ha a magyar országgyűlés olyan szel­lemű törvényt fogadna el a hatá­rontúli magyarokról, mint az itt tárgyalt törvény, akkor én, hatá­rontúli magyarként nem fogad­nám azt el. Ugyanis amikor ez a törvény először a kezembe ke­rült, nem akartam hinni a sze­memnek, hogy határontúli szlo­váknak az tekinthető, aki három generációra visszamenőleg bi­zonyítani tudja szlovák szárma­zását. Nem hittem a szemem­nek, hogy a szlovák kormány törvényjavaslatát tartom a ke­zemben. Azt hittem, hogy pro­vokáció, és valaki a fasiszta Né­metország 1935-ös nürnbergi törvényeit csempészte a parla­menti képviselők kezébe. Ugyanis azok a törvények írták Emelkedjenek felül a nemzeti szűklátó­körűségen. elő mindenki számára, hogy há­rom generációra visszamenőleg bizonyítsa árja, azaz nem zsidó származását. Sajnos, nem provokációról, ha­nem a szlovák kormány törvény­javaslatáról volt szó, amely - hat­van évvel a hírhedt nürnbergi törvények után - törvényi kate­góriává teszi Szlovákiában a nemzetileg tiszta származás ka­tegóriáját. Hála Istennek - só­hajtottam fel -, egyelőre csak a határontúli szlovákok számára! De vajon mikor vezeti be a tör­vény ezt kényszerként a hazai szlovákok számára is? És mire fogják használni ezt a megkü­lönböztetést? Mi lesz azokkal, akik nem tudják bizonyítani szlovák származásukat? Mi lesz a magyarokkal, az ukránokkal, a ruszinokkal, a németekkel, a ro­mákkal és a többi nem szlovák­kal? Kérdéseim nagy megrökö­nyödést váltottak ki. A további­akban azt javasoltam, hogy a törvényjavaslatban szüntessük meg a nemzetiségi származás bizonyításának kényszerét. Ez alapvető emberi jogokat sért, és nemzetiségi alapú diszkriminá­ciót vezet be Szlovákiában. A másik javaslatom a bünteden­ség és a ragályos betegség kate­góriájának kiemelt kezelését ne­hezményezte. Nem etikus vala­kit csak azért megfosztanunk nemzetiségi jogaitól, mert vala­ha élete során büntetést szenve­dett el. Az sem etikus, ha valakit betegsége miatt fosztunk meg nemzetiségi jogaitól. Az a sze­rencsétlen flótás, aki például maláriában vagy valamilyen ne­mi betegségben szenved, már nem lehet szlovák? És ebben az esetben is felmerül a kérdés, hogy ezeket a szigorításokat va­jon mikor akarják majd a honi szlovákokra is bevezetni. Alapvető hibaként róttam fel, hogy azok a jogok, amelyek a törvény szerint a határontúli szlovákokat megilletik, csak a határontúli szlovákokra vonat­koznak. Javasoltam ezen jogok kiterjesztését valamennyi olyan határontúli személyre és leszár­mazottaikra, akik valaha az egy­kori Szlovákia területén éltek, és valamilyen oknál fogva az or­szág elhagyására kényszerültek. Ebbe a kategóriába tartozik az a több mint százezer magyar nem­zetiségű személy és a leszárma­zottaik is, akik a történelem vi­harai során elhagyni kényszerül­tek ezt az országot. De ebbe a ka­tegóriába tartoznak a kitelepí­tett németek, a túlélő és elmene­kült zsidók, a mindenkori nem szlovák nemzetiségű emigrán­sok és disszidensek is. Sajnos, hi­ába szólítottam fel a honatyákat, hogy emelkedjenek felül a nem­zeti szűklátókörűségen, mert az ilyen magatartással egy újabb diszkriminatív törvény megszü­letésénél fognak bábáskodni. A törvényt a parlament változtatás nélkül jóváhagyta. A kormány­párti képviselőkkel együtt a tör­vényt 26 ellenzéki képviselő is megszavazta... A szerző az MPP elnöke, parla­menti képviselő. PRAVDA 1994 márciusában, a második Mečiar-kormány bukása után a DSZM a hangulatot azzal szítot­ta, hogy szlovákellenes erők puccsáról beszélt. Az 1994-es őszi választások után még parlamenti bizottsá­got is felállított ennek kivizsgá­lására. A három évvel ezelőtti esemé­nyeket azért érdemes felidézni, mert ismét közeledik a március, és a Mečiar-kormány megint a bukás szélére sodródott. Igaz, most az a különbség, hogy a DSZM parlamenti klubját nem fenyegeti a szétesés, és az ellen­zéknek sincs nagy kedve kor­mányra kerülni. így aztán az esetleges „puccs" kezdemé­nyezője csak maga Mečiar lehet, a bizalmi szavazással és Ľupták sarokba szorításával. Ha ez valóban bekövetkezik, a bűnösök azok a kapzsi érdek­csoportok lesznek, amelyek bár­mi áron készek megkaparintani a milliárdos banki vagyont, és akiket Mečiar feltétel nélkül tá­mogat. SME A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának (KÓZ) ve­zetői szerint az ún. Általános Szabad Szakszervezeti Szövet­ség CVSOZ) szervezése azért kezdődött meg, mert a KOZ ta­valyi kongresszusán nem sike­rült bejuttatni a vezetőségbe a DSZM-hez közel álló személyt. A VSOZ-be való belépéssel kap­csolatban a legnagyobb nyo­mást az államigazgatási alkal­mazottakra fejtik ki. NÁRODNÁ OBRODA Az érsekújvári Nokofruitnak, az ország legnagyobb konzervgyá­rának a legújabb kálváriája az­zal kezdődött, hogy tartozásai miatt február elején leállították számára a gőzszolgáltatást. A pénzügyi problémák kilenc­vennégy elején kezdődtek, ami­kor az állami céget 750 millió koronáért a TV Slovakia privati­zálta. Ennek a koncepciótlan munkája miatt a vagyonalap felbontotta vele a szerződést, majd 1995 vé­gén a vágújhelyi Noko Kft.-nek adta el. De ez sem volt képes megállíta­ni a lezüllést. Az egyetlen pozi­tív fejlemény, hogy állítólag új­raindul az udvardi ideiglenes al­mafeldolgozó gépsor, amely hozzávetőleg száz embernek tud munkát biztosítani. PRÁCA Igor Lipták, a Szociális Biztosító igazgatója szerint haaz állam csak annyit fizet a biztosítottjai után, mint eddig, akkor 1998­ban nem marad pénz a díjak emelésére. Az úgynevezett improduktív személyek után az állam 1994­óta egyre kevesebbet fizet be, tavaly például az előző évihez képest az összeget 2,7 milliárd koronával csökkentette. A biztosító vezetősége attól tart, hogy az állam a jelenlegi szintet igyekszik majd tartani, de nem kizárt az sem, hogy tovább is csökkenti a befizetéseit. OLVASÓI LEVELEK Kabaré Légen A légi színházteremben gyer­mekek és felnőttek egyaránt nagy érdeklődéssel várták a he­lyi Csemadok-szervezet tagjai által bemutatásra kerülő kaba­rét. A szereplők, mármint a „Luxus­vonat" utasai - ez volt a kabaré címe - nagy taps kíséretében meg is érkeztek az előadás színhelyére. A képzeletbeli utazás során megálltak a kőkor­szakban Frédiéknél, a Capulet családnál, Júliáéknál, és végül eljutottak a mába. A lelkes nézők nagy derűvel fo­gadták az egyes állomáshely­ekre érkezőket. A másfél órás műsor vidám jelenetekből és táncokból állt. A vonat táncos lábú szereplői a helyi alapiskola tanulói voltak, akik nagy lelkesedéssel készül­tek a bemutatóra. Szalay Márta Lég Szükséges törvény Végre valakinek eszébe jutott, hogy a nem dohányzók érdeké­ben is kellene már tenni vala­mit! A kiskorúak dohányzásáról nem is beszélve. Persze ez nem fog menni egyik napról a másik­ra, sok türelemre lesz még szük­ségünk. Jómagam is ismerek elég sok fiút, lányt, aki úgy pö­fékel, mint egy kazán. Az a fia­tal, aki már belekóstolt a niko­tin élvezetébe, sok cselt fog al­kalmazni, hogy hozzájusson, hiába nem szolgálnak ki 18 évesnél fiatalabb vevőt az eláru­sítók. Bármerre megyek is, a ci­garettázás nyomai mindenhol felbukkannak. Ahol csak vára­kozni kell, ott nyomot hagynak maguk után, hiába van a busz­megálló mellett a szeméttároló, a földön szanaszét hevernek a csikkek, az üres cigarettásdobo­zok stb., és olyan látvány tárul az utasok szeme elé, akárcsak egy szeméttelepen. Juhász Irén Kőhídgyarmat

Next

/
Thumbnails
Contents