Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1997-02-18 / 40. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. FEBRUÁR 18. KOMJMPNTÁn rv vi¥\*wicm Támogatásra várva V. KRASZNICA MELITTA Túl vagyunk már február derekán is, de az idei mezőgazdasá­gi támogatási rendszerrel kapcsolatos határozat végére még mindig nem került pont. Ez természetesen azt jelenti, hogy meríteni sem lehet még a 8,7 milliárd koronás pénzösszegből. Információnk szerint a pénzügyminisztérium legiszlatív taná­csa ma hagyja jóvá a tervezetet - valószínűleg a beterjesztett formában. Kisebb módosításokra talán a 10., vagyis a hitelka­matok egy részének megtérítését taglaló paragrafus esetében lehet számítani, mivel ezt a földművelési minisztérium a zöld­hitelekre is ki szeretné terjeszteni. Ajóváhagyás után az eset­leges módosításokat bele kell építeni a határozat szövegébe, a határozatnak meg kell jelennie a törvénytárban, és csak ezt követően kerülhet gor gyakorlati alkalmazására. A tavaszi munkák azonban a nyakunkon vannak, és a gazdál­kodóknak már hetekkel ezelőtt szükségük lett volna a termés megalapozásához nélkülözhetetlen pénzre. Az idei határozat egyébként a műtrágya-, vegyszer- és vetőmagvásárlásra nyúj­tott támogatást illetően demokratikusabb az előzőeknél, hi­szen az egyes növényfélék vetésterületéből indul ki, és min­den termelőre egységesen vonatkozik. Csakúgy, mint a tej­minőségjavítását célzó dotáció esetében, amely nem határér­téket, hanem konkrét összeget szab meg a téli és a nyári . időszaktól függően. Sajnos, a többi támogatási fejezetről ez nem mondható el, mi­vel már korántsem lehet teljes biztonsággal kizárni a protek­cionizmust, az egyik vagy a másik mezőgazdasági üzem előnyben részesítését. Gépek, berendezések vásárlása esetén például a támogatás összege a vételár 40 százalékáig terjed­het, de arról, hogy ki kapjon 40 százalékot, és ki csak 20-at, esetleg még annyit sem, bizottság dönt. Ráadásul a döntésho­zatal egyre távolabb kerül a konkrét régiótól. A támogatás el­bírálása ugyanis kerületi szinten történik. És ismerve az or­szág új területi-közigazgatási felosztását, a délvidék nem sok jóra számíthat. Nem csoda tehát, hogy egyre gyakrabban hangzik el: az ága­zat megsegítéséhez ne az ilyen dotációkon keresztül vezessen az út. Hiszen így - bár bizonyos szigorító kritériumok beke­rültek az idei határozatba - még mindig a kevésbé termékeny hegyvidéki területek nyelik el a támogatás nagy részét. Sok­kal célszerűbb volna, ha az állam a termékek árán keresztül dotálná a termelőket úgy, hogy a vételár fedezné az előállítási költségeket. Ezáltal mindenki biztos lehetne abban, hogy annyi támogatást kap, amennyit megérdemel. Határon túlra TUBA LAJOS Az AssiDomän csehországi jelenléte garancia lehet arra, hogy a svéd nagyvállalat nem azért érkezett a párkányi papírgyárba, hogy leépítse a konkurenciát. A környék számára most elsősorban a fő munkaadó cég további léte a fontos, nem pedig az, hogy egy bizo­nyos Kučera nyert-e nyolc­száz koronát minden részvé­nyen. A papírgyár ugyanis az el­múlt években nem tudta egyértelműen eloszlatni a jövőjét illető aggodalmakat, így tehát csak örülhetünk an­nak, ha az ágazat neves cégé­nek felügyelete alá kerül. Már csak azért is, mert a sztrájkkészültség kihirdeté­sével épp pénteken tette meg az összeomlás felé vezető újabb lépést a mečiari priva­tizáció egyik szomorú kör­nyékbeli példája, az érsekúj­vári egykori Novofrukt. Az ország lakossága azonban joggal teszi fel a kérdést: mennyi juthatott volna a vé­telárból a közösbe? Mert Kožený az általa esetleg ela­dott papírgyári részvényeket azokért a pontokért spekulál­ta össze, amelyeket az embe­rek önként adtak át neki. Ezeket nyugodtan adhatták volna másnak, sőt akár a papírgyárba is fektethették volna. Kučeráék viszont a cég ellenőrző csomagját ismeret­len mechanizmus alapján, szimbolikus áron a vagyon­alaptól kapták. Ha már akkor is nyilvánvaló volt, hogy a cég csak nyugati partner bevonásával ment­hető meg, miért nem kerül­hetett a vételár a közös kasz­ába? A párkányi csak az első eset, ezt könnyen több tucat ilyen követheti. A vagyonalapi kötvényekkel kapcsolatban már kiderült, hogy az egész nyerészkedés mögött nemzeti uraimék áll­nak. Egyszer talán majd arra is fény derül, ki áll az ország vagyonának könnyed kül­földre juttatása mögött. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektonikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üze­me - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, vala­mint a PNS regionális és járási irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a Mediap­rint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bra­tislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Már ez a szauna sem a régi. Ennél ugyanis az adóellenőrök sokkal jobban megizzasztanak! (Szalay Zoltán karikatúrája) Minden szlovákiai magyar tudja, hogy mit lát, mit hall, és mire agitálják A színházat talán mégsem kellene Gúny, személyiségi jogo­kat sértő megállapítások, gátlástalan hazugságok és ügyes csúsztatások jellem­zik azon válaszok egy ré­szét, melyekkel - a szá­munkra természetes sajtó­szabadságot követve - a jelenlegi kormányhata­lommal szimpatizáló, nép­mozgalmi magyarok írása­inkra reagálnak. DUSZA ISTVÁN Újságíróként kötelező normá­nak tekintek két dolgot: 1. a bí­rálat legyen konkrét és tények­kel alátámasztott, törvényesen számon kérhető; 2. a művé­szetkritika és tárgya (irodalmi alkotás, színpadi mű, film, ze­nemű stb.) a sajtóban kívül esik a jogi eszközökkel szankcionál­ható tartalmi kereteken, feltéte­lezve, hogy az alkotás ürügyén a kritikus és a művész nem sze­mélyiségijogokat sért. Ha a Szlovák Köztársaságban adófizető magyarok számára mostanában a párttagtoborzó és kortesgyűlések keretében nép­mozgalmi aktivisták „tartalmas szórakozást" kínálnak, őszintén megvallva, közömbös vagyok. Remélem, minden magyar - le­Senki se aggódjon a népmozgalmi aktivis­ták közül... gyen az nyugdíjas nagyapa, fia­talasszony vagy tinédzser - tud­ja, hogy mit lát, mit hall, és mire agitálják. Jusson eszébe olyan­kor a deportálás, a kitelepítés, a Csemadoktól megvont állami támogatás, a magyar tanítók megfélemlítése vagy a kor­mányhatalomban ülő Szlovák Nemzeti Pártnak és a Matica slo­venskának a „szlovák Dél" ma­OLVASÓI LEVELEK Vigyázat, átvernek! 1. Késő este felszállok a buszra. 24 koronát fizetek. A félhomály­ban a jegyet nem tudom el­lenőrizni. Otthon veszem észre, hogy csak 18 koronás. A pénzem 25 százalékával becsapták a köz­lekedési vállalatot. 2. Fizetek a hentesnél: 224,50 korona. Kirakom a húszast, rá a zöldet, és keresem az aprót. Ez­alatt a húszasnak nyoma veszik. Vagy mégse? A sarka kilóg a pénztárgép alól. Kihúzom. Hogy gyarjaira vadászó sólymai. Az azonban felráz, ha ezeket a sze­replők számára júdáspénzt hozó esztrádműsorokat, koncerteket egyetlen (számszerűen: 1 da­rab) nívós, magyarországi szak­mai körökben is méltányolt színházi előadással igyekszik valaki művészeti értékükben le­gitimálni. Mert nem arról van szó, hogy a népmozgalmi agitá­torok húsz-huszonöt gyerek­előadás megvásárlásával nagy Pedig panaszt igen­csak gyakran hallani a színház tájékán... rössel támogatnák jogalanyisá­gáért folytatott harcában a Kas­sai Thália Színházat. Még csak tiltakozásuknak sem adtak han­got, amikor megszűnt a színház jogalanyisága. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy Ratkó Jó­zsef Segítsd a királyt! című drá­májának üzenete nem írható fel a kortesplakátjukra. Az sem egészen tisztességes ér­velés, ha valaki elhallgatja, mennyire nem a megmentésre szövetkezők szándékán múlik a Csemadok anyagi helyzete. Sen­ki se aggódjon a népmozgalmi aktivisták közül: a Csemadok lé­tezni fog - még akkor is, ha ők júdáspénzekért kilincselve mos­tanában akár be is tiltatnák! Csemadokot emlegetnie pro et kontra csak annak van erkölcsi joga, aki nem ment el mečiaris­tának, mondván: majd ő ad új kultúrát a megtévesztett szlová­kiai magyaroknak. Ez utóbbi fajtának könnyű dolga van. Elvégre az elképesztő anya­gi ellehetetlenülés nyomán anyanyelvi kultúrára kiéhezett dél-szlovákiai magyarokat be­csalogathatja az arra az egyszeri alkalomra kifűtött művelődési házakba. Apropó: ezekben a téli hónapokban elegendő volna, ha ebből mekkora ribillió lett... 3. Megjön a decemberi telefon­számlám. Kevésnek találom. Csak a negyedrésze a megszo­kott és várható összegnek. Majd hozzácsapják a többletet a janu­árihoz. Új - megemelt - áron. Hány telefon is van az ország­ban? Ki csúsztatta megint saját zsebébe a potyán szerzett tíz­milliókat? 5. És a tavalyi gáz-, hidegvíz-, melegvíz-, fűtés- és villanydíj­ból származó potyamilliárdok kiknek a zsebébe fognak vándo­rolni? 6. Az államnyelvről szóló tör­vény csak az igazán monumen­tális polgárátverés. Lám, lám, a színház fogadására kész ön­kormányzatoknak fűtésre és vil­lanyáramra, valamint a színház­nak a tájoláshoz nélkülözhetet­len biztonságos autóbuszra ad­na pénzt a népmozgalmiak ala­pítványa. A többi mehetne a ma­ga útján, mert a Kassai Thália Színház és a Komáromi Jókai Színház tiszta, fűtött termekben soha nem nélkülözi a közönsé­get. Rossz ízlésre vall, ha valamely írástudóként tisztelt pártaktivis­ta arra figyelmezteti bírálóit: nézzék csak, hiszen szervezé­sükben itt vannak a Thália előadásai is. Nos, pontos infor­mációim szerint csupán egy volt: a remek színészi alakítá­sokkal teli Mágnás Miska nagy­operett. Igaz, kissé a mai ízlés felé csavarva, de operett. Miu­tán a népmozgalmiak többször is kinyilatkozták, mennyire tá­mogatják Hudec úr „kultúra­transzformációját", most az en­nek során a nyakán fojtókötés­sel fuldokló Thália Színháznak még a panaszos száját is beta­pasztanák azzal a megvásárolt egyetlen előadással. Pedig pa­naszt igencsak gyakran hallani a színház tájékán, mert már az alapítólevelében meghatározott tájolási funkcióját sem tudja za­vartalanul ellátni. Mindennemű jármű a regionális kulturális központ tulajdonába ment át, s már többet használják mások, mint amennyit a volt tulajdo­nos. A próbafolyamatokat egy­más után zavarja meg a pénzte­lenségből és az adminisztratív akadályoztatásból születő lelki szorongás. Nem tudom, ki mocskolódik. Az az újságíró-e, aki a szlovákiai magyarok kultúráját féltve a té­nyekről ír, vagy az a népmozgal­mi írástudó, aki személyiségi jo­gokat sértve általánosít, hazu­dik, és féligazságokat a megren­díthetetlen igazságok talajára csúsztat? mi lett az 1968-as Okáli-féle bú­csújárásokból! 7. Bekapcsolom a tévét. Mintha Kipling Dzsungel könyvét olvas­nám. Magyarázzák az átverések fajtáit, mechanizmusait, közben ezzel is csak át akarnak verni. (A filmekkel, a reklámmal, a hí­rekkel, a telefonhívásos verse­nyekkel...) -ILEG­Galánta Népviseleti bál Február 7-én már harmadik al­kalommal rendezték meg az Ér­sekújvári járásban a Csemadok népviseleti bálját. Idén Muzslán TALLÓZÓ DPA - A NATO-tagságról tartandó népszavazással Mečiar szlovák kormányfő el akarja terelni a fi­gyelmet arról, hogy tekintélyu­ralmi alkata és katonapolitikai férelépései miatt Szlovákia fel­vétele valószínűtlen az első kör­ben - írja kommentárjában a német hírügynökség. - Ha a többség igennel szavaz, de a NATO - mint ahogy az várható ­hátat fordít Szlovákiának, az ál­szent, populista Mečiar azt mondhatja népének: lám, a brüsszeli uraknak nem számít a szlovák nép akarata. A hírma­gyarázó megállapítja: még in­kább kapóra jönne a szlovák kormányfőnek, ha a nép eluta­sítaná a csatlakozást; ez abból is látható, hogy a szavazócédula két olyan kérdést is tartalmaz, amely szinte sugallja a nemle­ges választ. A szerző úgy tudja, Mečiaron kívül Brüsszelnek még egy nyomós oka van óva­kodni Szlovákiától, nevezete­sen az, hogy a szlovák politikai elitnek nyilvánvaló kapcsolatai vannak az orosz hadiipari komplexummal. SLOVENSKÁ REPUBLIKA Gustáv Krajči belügyminiszter szerint ellenzéki politikusok áll­nak a Privigyén és környékén tapasztalható roma-bőrfejű el­lentét mögött. - Új politikai bot­rányt kovácsolnak Szlovákiá­ban. Célja, hogy a roma állam­polgárokat felhergeljék a többi polgár ellen - véli a belügymi­niszter. - Ennek elérése érdeké­ben a Privigyei járásban olyan politikai erők aktivizálódtak, amelyek el szeretnék hitetni a világgal, hogy Szlovákiában el­harapózott a rasszizmus. SME A kormánykoalíció pártjai közül a munkásszövetség jövője a leg­bizonytalanabb, ezért nem le­het csodálkozni azon, hogy amikor a pénzintézetek privati­zálása került terítékre a parla­mentben, Ľuptákék támogatták a privatizáció befagyasztását. Ha néhány héten belül megvál­toztatnák véleményüket, a kö­vetkező választások után bú­csút mondhatnak a politikai szereplésnek. Hogy mennyire elszántak a „munkások", az a stratégiai vállalatokról szóló törvény újratárgyalásakor de­rülhet ki, annál is inkább, mivel Vladimír Mečiar jelezte: elkép­zelhető, hogy a törvény elfoga­dását egybekapcsolja bizalmi szavazással is. A helyzet ekkor éleződne ki igazán, hiszen Mečiamak már annyi vaj van a fején, hogy nem engedheti meg a kormányváltást, illetve azt, ami ezzel jár, azaz az államigaz­gatási szervek, a titkosszolgálat és a vagyonalap ellenőrzésének átengedését. A miniszter­elnöknek nincs más választása, mint kihúzni a megbízatási időszak végéig, majd az „állam­polgárok többségének bizalmát élvezve" eltüntetni törvénybe ütköző eddigi lépéseinek nyo­mait. került sor erre a csodálatos ese­ményre. A megrendezéshez kel­lettek olyan odaadó támogatók, mint a muzslai polgármester és a falu önkormányzata, a kör­nyék polgármesterei és magán­vállalkozói, akik anyagi adomá­nyaikkaljárultak hozzá. Szemet gyönyörködtető látványban le­hetett részünk, amint a tíz falu­ból érkező kétszáz szereplő ha­gyományos népviseletben előadta a lakodalmas népszoká­sokból fölelevenített műsorát. A zsúfolásig megtelt muzslai művelődési ház közönsége igazi lagzis hangulatban mulathatott. Juhász Irén Kőhídgyarmat

Next

/
Thumbnails
Contents