Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1997-02-17 / 39. szám, hétfő

G] POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. FEBRUÁR 458. Ajándék Maszhadovnak Bonn. Több mint 200 szélsőséges fiatalt vett őri­zetbe tegnapra virradóra a német rendőrség. Berlin­ben és Magdeburgban is szélsőjobboldaliak szélsőbalosokkal csaptak össze, és a rendőrség csak több órás csata árán tudta szétválasztani őket. Tizen­hat rendőr megsebesült, és a randalírozók közül is többet kórházba kellett szállítani. A rendfenntartó erők ugyanis több alka­lommal vízágyút vetettek be, és gumbitozással igye­keztek szétoszlatni a töme­get. (MTI) Három hét haladék a belgrádi vezetésnek Tüntetési szünet MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. Az Együtt ellenzéki ko­alíció vezetői szombat este beje­lentették, hogy átmeneti jelleg­gel felhagynak a tüntetésekkel, s március kilencedikéig adnak időt a hatalomnak arra, hogy kötelezettséget vállaljon a mé­diumokról szóló törvények be­tartására. „Az egységes nemzetnél az állig felfegyverzett rendőrség és Eu­rópa legvadabb diktatúrája sem lehet erősebb - ez a több mint nyolcvan napja tartó tüntetésso­rozat elsőszámú tapasztalata. A második tapasztalat az, hogy még nem jutottunk politikai harcunk végére, s együtt kell maradnunk, s ha meg akarjuk őrizni eddigi eredményeinket, akkor, még ha más eszközökkel is, tovább kell folytatnunk küz­delmünket - mondta szombat este Belgrádban Zorán Djind­jics, a Demokrata Párt elnöke az Együtt ellenzéki pártkoalíció 87. nagygyűlésén, 15 ezer em­ber előtt. Tádzsikisztánban öt túsz már kiszabadult Moszkva. Aszlan Maszha­dov csecsen elnök egy Jak-40-es repülőgépet és egy páncélozott Mercedest kapott Moszkvától beikta­tása alkalmából. Ezt Ivan Ribkin, az orosz nemzet­biztonsági tanács vezetőjé­nek képviselője közölte szombaton. A moszkvai ajándékhoz fűzött magya­rázat szerint bevett gya­korlat, hogy az orosz köz­társaságok vezetőinek ren­delkezésére repülőgépet, illetve szolgálati autót bo­csátanak. (MTI) Iszlamista veszteségek Algír. Legkevesebb 163 muzulmán szélsőségest öl­tek meg Algéria déli és nyugati körzeteiben az el­múlt napokban a rendőrség és a hadsereg ál­tal indított razziákban. Az Al-Vatan című újság jelen­tése szerint Algír, Blida, Medejja, Dzselfa, Tipaza és Tlemszen városok térségé­ben összesen 148 funda­mentalista esett áldozatul a hatóságok akcióinak. A független Liberté pedig ar­ról számolt be, hogy csü­törtökön és pénteken 15 terrorista vesztette életét Algírban és környékén. Az Al-Vatan véleménye sze­rint a hatóságok a júniusra tervezett parlamenti vá­lasztások miatt fokozzák hajtóvadászatukat az iszlá­misták ellen. (MTI) Teng ismét kórházban Peking. Lényegesen rosszabbodott a napokban Teng Hsziao-ping veterán kínai politikus egészségi ál­lapota -jelentette az AFP szombaton francia üzlet­emberekre hivatkozva, akik a 92 esztendős Teng hozzá­tartozóitól nyerték értesü­léseiket. Az Apple Daily című hongkongi lap szom­bati számában pedig arról számolt be, hogy Tenget csütörtökön agyvérzés érte, és egy pekingi katonai kór­házba szállították. (MTI) Az agg kínai vezér egy 1994­es felvételen. (CTK/AP) Szélsőségesek őrizetben Lángoló indulatok és lángoló barikádok Vlorában - jellemző kép a mai Albániából, ahol az összeom­lott piramisjátékok százezrek reményeit temették el. (ČTK/AP) Visegrádi tanácskozás a határon túli és magyarországi kisebbségekről Józan önmérsékletet Visegrád. Tegnap befe­jeződött az a kétnapos szakmai és politikai ta­nácskozás, amelyet a Friedrich Naumann Ala­pítvány és a Magyar Tele­vízió Rt. szervezett a ki­sebbségi televíziózás kér­déseiről. MTI-TUDÓSÍTÁS A tv-nek és általában a médiák­nak kulcsszerepük van a nemze­ti és etnikai kisebbségekhez tar­tozók idenditásának megerősí­tésében - jelentette ki tegnap Visegrádon Hegyesiné Orsós Éva, a Nemzeti, Kisebbségi Hi­vatal elnöke. A közelmúltban a parlament által hozott kisebbsé­gi törvény és a kisebbségi önkor­mányzati rendszer életre hívása nyomán mára megerősödtek ezek a közösségek, s megtanul­ták érdekeik megfelelő képvise­letét a különböző fórumokon. Szombaton a határon túli ma­gyarság problémái szerepeltek a napirenden. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politi­kai államtitkára kijelentette: a parlamenti pártok gyakran a belpolitikai csatározásokhoz ürügyként használják fel a hatá­ron túl élő három és félmilliós magyarság érdekeinek védel­mét, pedig e téren szükség len­ne a józan önmérsékletre és a nagyobb fokú szakszerűségre. Kifejtette: a határon túli magya­rok kérdésével kapcsolatban az eddigi szimbolikus politizálás­ról át kell térni a pragmatiku­sabb, a konkrét helyzetekhez igazodó reálisabb politizálásra. Jeszenszky Géza, az MDNP kép­Európában mindin­kább a regionális poli­tika az elfogadott... viselője előadásában rámutatott: a romániai választások, az RMDSZ kormányzati szerepvál­lalása, az új helyzet jelentős for­dulatot hozhat a kisebbségi hely­zetet illetően nemcsak Romániá­ban és a Kárpát-medence más or­szágaiban, de Európa egyéb régi­óiban is. Most a politikusok előtt az a nagy kérdés, hogy miként le­het hasznosítani e kedvező for­dulatot. Csapody Miklós MDF-es képviselő szerint a szomszédos országokkal való kapcsolatok ja­vítására nem lesz negatív hatás­sal, ha esedeg Magyarországot előbb veszik fel a NATO-ba. Törzsök Erika, a HTMH megbí­zott elnöke szerint megérett a helyzet, hogy a határon túli ma­gyarok kérdésében a politizálás­ban ne csupán egyes minisztériu­mok, hanem a tárcák szélesebb köre vegyen részt. Európában ugyanis mindinkább a regionális politika az elfogadott, ami Ma­gyarországon is megkívánja a közlekedési, az egészségügyi és a mezőgazdasági tárca bekapcso­lódását a főbb kérdések kimun­kálásába. Az SZDSZ-es Eörsi Má­tyás, az Országgyűlés Külügyi Bi­zottságának elnöke azt kifogá­solta, hogy egyes ellenzéki pár­tok gyakran egymást túllicitálva próbálják bizonyítani: csupán ők képesek igazán a határon túli magyarok érdekeit védeni. Ám ezek a törekvések - mint több­ször bebizonyosodott - a hazai közönség előtt hatástalanok. Vi­tákra szükség van ugyan a parla­mentben, de ott igazi, valós kér­désekkel kell foglalkozni. Mától tárgyalások MTI-HÍR Dusanbe. Bahrom Szadirov tá­dzsik gerillavezér tegnap elen­gedte öt túszát, cserében az Emomali Rahmonov elnökkel tartandó közvetlen tárgyalások lehetőségéért. A túszok épség­ben megérkeztek a kormá­nyerők által ellenőrzött terület­re. Sértetlen az a hat túsz is, akik még Szadirov fogáságában vannak. Az előző napi sikertelen fogoly­csere után a tegnapi egyezség úgy szólt, hogy helyi idő szerint Európa-Ázsia Az ASEM­klub tervei Szingapúr. Európa és Ázsia or­szágai szorosabbá teszik az együttműködést a terrorizmus elleni harcban, közösen lépnek föl a kábítószer-forgalmazás el­len és a környezetvédelem terén - határozta el az Európai Unió 15 tagállama és a Délkelet-ázsi­ai Országok Szervezetéhez tar­tozó hét ország külügyminiszte­re szingapúri tanácskozásán. A fórumon részt vett Kína, Japán és Dél-Korea képviselője is. A második Európa-Ázsia Talál­kozón (ASEM) egy sor terv, köz­tük az európai-ázsiai vasúti összeköttetés megteremtésé­nek, a Mekong-folyó vidéke kö­zös fejlesztésének, valamint egy ázsiai-európai egyetemi prog­ram megvalósításának javaslata is felvetődött. A miniszterek el­határozták, hogy az „ASEM­klub" tagságát a jövőben kibőví­tik, egyelőre azonban nem szü­letett döntés az új jelentkezők felvételéről. (MTI) 17 óráig (közép európai idő sze­rint 13 óráig) elengednek öt túszt, miután Rahmonov belee­gyezett a közvetlen tárgyalások­ba. Az öt foglyot - az ENSZ három alkalmazottját, illetve az NTV orosz tv-társaság két újságíróját - a hegyekben rejtőzködő fegy­veresek a határidő lejárta előtt szabadon bocsátották. A geril­lák tegnap megígérték, hogy Szaidamir Zuhurov belbizton­sági minisztert is elengedik a Rahmonowal folytatandó ma reggeli tárgyalások után. Két Korea Disszidens ügyek Tokió. Amióta az elmúlt héten disszidált a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának egyik tagja és Dél-Korea pekingi nagykövetségén kért politikai menedékjogot, két népes észak­koreai pártküldöttség is érke­zett Pekingbe, hogy Hvang va­lódi szándékáról meggyőződ­jék, vagy esetleg „kiszabadítsa" őt. A KNDK vezetése szerint Hvangot elrabolták. Közben tegnap Szöulban súlyo­san megsebesítettek egy ismert észak-koreai diszidenst. A 36 éves férfire feltételezhetően két észak-koreai ügynök lőtt rá. Ri Han Jung - aki súlyos állapot­ban van - állítólag rokona Kim Dzsong II észak-koreai állami és pártvezető volt feleségének. A dél-koreai kormány válságta­nácskozásra ült össze. A hadse­reget és a rendőrséget riadóké­szültségbe helyezték, a középü­letek biztosítását megerősítet­ték. (MTI) A Magyarok Világszövetségének nyilatkozata Az alapszerződés felülvizsgálandó OS-KÖZLEMÉNY Budapest. A Magyarok Világszö­vetségét (MVSZ) - az Országos Sajtószolgálathoz tegnap eljutta­tott, az Elnökség által aláírt nyi­latkozat szerint - aggodalommal töltik el a szlovákiai magyarság egyre súlyosbodó helyzetéről ér­kező hírek., Azt már korábban is tudtuk, hogy a felvidéki magya­rok beolvasztását szolgálja a szlovák alkotmány, hiszen kire­keszti őket az államalkotó erők köréből. Ez a kirekesztés tovább folytatódik." Magyar személyek és közösségek nem részesülhet­nek a privatizációból, s ugyan­csak a magyarok ellen irányul a közigazgatási törvény. Az alkot­mányos jogállamokban példa nélküli nyelvtörvény és felsőok­tatási törvény a magyarság kul­turális és szellemi alkotóképessé­gének, nemzeti öntudatának megsemmisítésére irányul. Újab­ban az iskolai bizonyítványok elszlovákosítása körüli vita mu­tatja: a hatóságok folyamatosan fenntartják a félelem légkörét, hogy a szlovákiai magyarságnak ne maradjon más választása, mint az önfeladás és a többségi nemzetbe való beolvadás. „E riasztó, emberi jogokat tipró szlovákiai magatartás láttán a magyar, a szlovák és a világköz­véleményhez fordulunk: száll­jon szembe az emberi jogokat, a közerkölcsöket, az elemi tisztes­séget sértő kormányzati, ható­sági tevékenységgel. A Magyarok Világszövetsége ­tekintettel a szlovák fél szerződésszegő magatartására ­felkéri a Magyar Köztársaság kormányát és törvényhozását, hogy kezdeményezze a ma­gyar-szlovák alapszerződés fe­lülvizsgálatát, és erről tájékoz­tassa az illetékes nemzetközi szervezeteket." Több ezer nő tüntetett szombaton Ankara belvárosában Necmettin Erbakan török kormányfő politiká­ja ellen, a demokráciát támogató és az iszlám törvénykezést elítélő jelszavakat hangoztatva. Többen Ke­mal Atatürknek, a modern török állam megteremtőjének képmásával vonultak fel - Atatürk a húszas években szavazati jogot adott a török nőknek. (ČTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents