Új Szó, 1997. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-09 / 6. szám, csütörtök

G] POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. JANUÁR 9. Dél-Libanon: izraeli támadás Tírusz (Szúr). Az izraeli tüzérség tegnap Dél-Libanont lőtte, ahol előzőleg 3 izraeli katona sérült meg aknarobbanás következtében. Az Izrael által megszállva tartott dél-libanoni övezetbe telepített izraeli tüzérség mintegy 60 gránátot lőtt ki az Irán-barát Hezbollah bástyájának számító, Bejrúttól keletre lévő Iklim al-Tuffah hegyvonulatra. A rendőrség egyelőre nem tud áldozatokról. (MTI) Major cáfol Hága. John Major brit miniszterelnök kedd este Hágában cáfolta, hogy „mesterséges érvként kívánná felhasználni Európát" a brit parlamenti választás kampányában, s egyben hangoztatta: a közös Európa sikerét kívánja. A kormányfő az EU soros elnöki tisztét betöltő Hollandia miniszterelnökével elköltött munkavacsora után nyilatkozva hangoztatta: „soha nem állt szándékomban az EU-val szemben szkeptikus kampányt folytatni, de sosem rejtettük véka alá, hogy Londonnak fenntartásai vannak Európa fejlődési iránya miatt" mondta. Major azonban megerősítette: szó sincs arról, hogy London kiválna az unióból. (MTI) John Major a közös Európa sikerét kívánja. Washington fizetni fog New York. Warren Christopher amerikai külügyminiszter biztosította Kofi Annant, az ENSZ újonnan hivatalba lépett főtitkárát arról, hogy az Egyesült Államok rövidesen kifizeti a világszervezettel szémbeni (1,3 milliárd dolláros) tartozását. (MTI) Dagmar Havlová és a Charta '77 Prága. Dagmar Havlová, a cseh államfő felesége cáfolta, hogy 1977-ben elítélte volna a Charta '77 ellenzéki polgátjogi nyilatkozatot, amelynek egyik értelmi szerzője Václav Havel volt. A Chartát elitélő színészek nevének jegyzéket a csehszlovák kommunista párt akkori szócsöve, a Rudé Právo közölte több folytatásban. Dagmar Veškrnová színésznő neve a lap 1977. február 10-i számában található. Ladislav Špaček, az elnök szóvivője az üggyel kapcsolatban elmondta: Dagmar Havlová nem tud arról, hogy akkoriban aláírta volna az Antichartát. Emlékeztetett arra, hogy akkoriban Veškrnová szülési szabadságon volt, nem vett részt a közéletben, és így nem is volt alkalma a Chartát elítélő dokumentumot aláírni. (ČTK) A japán külügyminisztérium megerősítette: nem kértek „háborús adót" a perui terroristák Újabb tárgyalások? Lima/Tokió. Egy japán riporter egy tolmáccsal együtt kedden délután a rendőrkordont kijátszva bejutott a limai japán nagykövet rezidenciájába. Amikor kijöttek, a perui hatóságok őrizetbe vették őket, s lefoglalták filmfelvételeiket is. A Nemzetközi Vöröskereszt egyik képviselője szerint a perui gerillák által fogva tartott 74 személy jó egészségben van, de pszichés állapotuk a fogság következtében aggodalomra ad okot. Egy helyi rádió szerint a kormányerők letartóztatták a dzsungelben a gerillák egyik vezetőjét, ezt a hírt azonban rendőrségi források nem erősítették meg. A perui miniszterelnök közben tévényilatkozatban kilátásba helyezte, hogy a kormány újabb „nemhivatalos tárgyalásokat" kezd a gerillákkal. A tokiói külügyi szóvivő cáfolta a napok óta keringő hírt, hogy a túszszedők foglyaik elengedéséért 100 millió dolláros váltságdíjat kértek volna japán cégektől. (MTI) A perui hatóságok őrizetbe vették a japán ASAHI TV két munkatársát. A riporter és tolmácsa a rendőrkordont kijátszva jutott be a limai japán nagykövet rezidenciájába. A rendőrök lefoglalták az épületben készített filmfelvételeket is. (ČTK/AP) Borisz Jelcin Kórházban kezelik Moszkva. Borisz Jelcin orosz államfő orvosai a tegnap esti vizsgálatok után úgy döntöttek, hogy kórházban kezelik tovább az orosz államfőt, mivel a tüdőgyulladás első tüneteit észlelték - jelentette be az orosz elnöki sajtószolgálat Moszkvában. A pontos diagnózis megállapítása és a megfelelő kezelés biztosítása miatt döntöttek az orvosok úgy, hogy Jelcint néhány napig a moszkvai központi klinikán kezelik. Az elnöki sajtószolgálat ügyeletese az AP amerikai hírügynökség tudósítójának érdeklődésére nem volt hajlandó megmondani, hogy Jelcint beszállították-e már a Kreml kórházaként is emlegetett klinikára. Előzőleg az ITAR-TASZSZ hírügynökség az elnököt tavaly megműtő. orosz szívsebészt idézte, aki állítólag visszautasította azokat a találgatásokat, hogy Jelcin erős meghűlése a novemberi szívkoszorúérműtéttel lenne összefüggésben. (MTI) Reagálások a román külügyminisztert ért sajtótámadásokra Az államfő Severin védelmére kelt Személyi sérülés nélkül Merénylet Ulsterben Bukarest. Emil Constantinescu államelnök és maga Adrian Severin is nyilatkozott tegnap azokkal a sajtótámadásokkal kapcsolatban, amelyek az elmúlt napokban érték a román külügyminisztert budapesti nyilatkozatai nyomán. MTI-HÍR A román elnök az Adevarul című lapban védelmébe vette a külügyminiszterét: kérdésére válaszolva kijelentette, hogy a román-magyar alapszerződésben a két ország elhatározta konzulátusok kölcsönös megnyitását, ezek helyének kijelölése a budapesti tárgyalásokon történt meg. A romániai egyetemek vagy kétnyelvű feliratok Románia belügyei, és így nem képezték Severin tárgyalási mandátumának részét - tartalmazta még az államfő nyilatkozata. Emil Constantinescu állásfoglalásának ezt a mondatát elsőoldalas címben emelte ki az Adevarul - másfelől viszont maga a külügyminiszter is azt hangsúlyozta az Evenimentul Zilei számára készített elemzésében, hogy az ...az Evenimentul Zilei inkább Funarra és Tudorra hallgatott... utóbbi témákról nem folytak tárgyalások Budapesten, csupán a magyar külügyminiszter fejtette ki véleményét arról, hogy ezeknek a kérdéseknek a megoldása növelhetné a két ország közötti bizalmat. A külügyi szóvivő, Gilda Lazar asszony külön nyilatkozatban foglalkozott az Evenimentul Zilei, a külügyminisztert és a kolozsvári magyar konzulátus felállítására vonatkozó ígéretét támadó írásaival. A szóvivő hangsúlyozta: a lap ahelyett, hogy saját tudósítójától vagy a külügyminisztériumtól beszerezte volna a vonatkozó információkat, inkább Gheorghe Funarra és Vadim Tudorra, olyan politikusokra hallgatott, akik számára a román-magyar kapcsolatok normalizálása létalapjuk megszűnését jelentené. Gilda Lazar nevetségesnek minősíti, hogy a lap a korábbi Ceausescu-féle biztonsági szolgálat, a Securitate volt tábornokára hivatkozva hangoztat kémkedési vádakat az 1988-ban bezáratott kolozsvári magyar főkonzulátus ellen. MTI-HÍR Londonderry. Pokolgépes merényletet követtek el kedd este két, Londonderry utcáin járőröző rendőrségi gépkocsi ellen. A merénylet következtében senki sem sérült meg. A rendőrség nem tudott pontos tájékoztatást adni az incidens körülményeiről. A merénylet néhány órával azután történt, hogy a rendőrség előállított két férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közük volt az Ir Köztársasági Hadsereg fegyveresei áltak a belfasti igazságügyi palotát őrző rendőrök állása elleni támadáshoz. Izraeli csapatkivonás Ciszjordániából Elutasított javaslat MTI-HlR Jeruzsálem. Jasszer Arafat palesztin vezető visszautasította azt a kompromisszumos javaslatot, hogy Izrael 1998-ban fejezze be a csapatkivonást Ciszjordániából. A időpont egy évvel korábbi annál, mint amit eredetileg Netanjahu izraeli kormányfő javasolt, viszont egy évvel későbbi az eredeti megállapodáshoz képest. Ajavaslatot Dennis Ross Washington közel-keleti különmegbízottja tette a palesztin vezető asztalára a kora hajnalig tartó mintegy hatórás tárgyalásokon, amelyek Arafat egyik tanácsadója szerint „rendkívül feszült" légkörben zajlottak. Egy palesztin tisztviselő elmondta: Netanjahu 1998 májusát javasolta a teljes csapatvisszavonás új határidejeként. Arafat azonban kitart amellett, hogy Izrael 1997 szeptemberéig, azaz az 1995-ös békeegyezményben lefektetett időpontig vonja ki csapatai nagy részét a megszállt területekről. Izetbegovic és Silajdzic felhívása: Térjenek vissza a szerb menekültek MTI-HÍR Zágráb. Visszatérésre szólította fel a Szarajevóból és környékéről Brckóba menekült szerbeket Alija Izetbegovic, a boszniai kollektív államelnökség elnöke és Haris Silajdzic, a volt jugoszláv tagköztársaság társminiszterelnöke. A két muzulmán politikus már arról is megállapodott a vidék önkormányzatainak képviselőivel, milyen intézkedéseket kell foganatosítani. Döntés született arról, hogy a visszatérő szerbek visszakapják ingatlanaikat, amelyekből ki kell költöztetni az időközben betelepedetteket, s ehhez a nemzetközi közösség segítségét is igénybe kell venni. Az intézkedések hátterében Brcko kérdése áll, ahonnan bosnyákok ezrei menekültek el a háború fél évtizede alatt, s ahol menekült szerbek ezrei telepedtek le. A bosnyák-horvát hatóságok szeretnék elérni, hogy Brckóból minél több szerb térjen vissza eredeti lakóhelyére. Telefonbeszélgetés az elrabolt munkások ügyében Mikor szabadulnak? TA SR-INFORMÁCIÓ Moszkva. Roman Paldan szlovák nagykövet tegnap a Ruszlán Ausev ingus elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során elégedetlenségét fejezte ki az október 10én elrabolt 3 szlovákiai építőmunkás ügye rendezésének elhúzódása miatt. Anatolij Kulikov orosz belügyminiszter megerősítette, hogy a csecsen fővárosban egy 20 tagú csoport már tíz napja intenzíven foglalkozik az esettel. Véleménye szerint a szlovák állampolgárok szabadon bocsátása „minden pillanatban várható". USA: néhány republikánus honatya is ellenezte Gingrich újraválasztását Régi-új házelnök Washington. Kedden, a 105. amerikai kongresszus első ülésén a republikánus Newt Gingrichet újraválasztották a képviselőház elnöki tisztébe, noha a ház etikai bizottsága Gingrich megrovását ajánlja különféle etikai vétségekért, köztük azért, mert hazudott egy parlamenti vizsgálóbizottságnak. A kisebbségben levő demokratákon kívül néhány republikánus honatya is ellenezte a vitatott személyiségű képviselő tisztségviselésének megújítását. Gingrich 216 szavazatot kapott, vetélytársa, Dick Gephardt demokrata vezető pedig 205-öt. Megválasztása után mondott beszédében Gingrich bocsánatot kért korábbi magatartásáért, elismerve, hogy „túl hetyke és magabiztos volt". A képviselőház elnöke az államfő és az alelnök után a legmagasabb közjogi méltóság az Egyesült Államokban. Nagy szava van abban, hogy milyen témákat vitasson meg a tör- Newt Gingrich, az amerikai képviselőház elnöke letette a hivatali esküt vényhozó testület. (MTI) (ČTK/AP)