Új Szó, 1997. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-07 / 4. szám, kedd

G] POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. JANUÁR 7. A pápa jövőre látogat Kubába Havanna. II. János Pál 1998 januárjában látogat el Kubába - jelentette be Jaime Ortega Alamino ku­bai bíboros. A kubai egyhá­zi vezető kitért arra, hogy a korábbi egyeztetések szerint a pápa 1997 első felében látogatott volna a karibi szigetországba. Or­tega bíboros kiemelte, hogy a kubai látogatás nem egy körút része lesz majd: a katolikus egyházfő Rómából érkezik Havan­nába, s innen egyenesen Rómába tér vissza. (MTI) Katasztrofális esőzések San Fracisco. Katasztrófa sújtotta területté nyilvání­totta Bili Clinton amerikai elnök szombaton Kalifor­nia és Idaho államokat, ahol a heves esőzések okozta áradásokban több mint 20 ember vesztette életét, s csaknem százezer embert kellett kitelepíteni otthonából. Ez az intézke­dés lehetővé teszi szövet­ségi segélyek folyósítását az érintetteknek. Az ítéle­tidő az elmúlt tíz napban Nevada, Oregon és Was­hington államokat sem kí­mélte, az erős viharok ára­dásokat, földcsuszamláso­kat és áramkimaradásokat okoztak. (MTI) Hoszni Mubarak Merénylet Mubarak ellen Nicosia. Iszlám fanatiku­sok november végén le akarták lőni Hoszni Muba­rak egyiptomi elnököt - je­lentette az AFP nicosiai arab diplomáciai forrásokra hivatkozva. A Dzsihád (Szent háború) nevű illegá­lis szervezet tízfós, lőfegy­verekkel és robbanóanya­gokkal felszerelkezett cso­portja november 29-én már éppen meg akarta támadni az alexandriai elnöki palo­tát, a Montázát, amikor le­tartóztatták őket. Az egyip­tomi hatóságok a meghiúsí­tott merényletről minded­dig nem adtak hírt. (MTI) Orosz csapatok kivonulása Moszkva. Pavel Maszlov, az orosz belügyi csapatok vezérkari főnöke vasárnap bejelentette, hogy teljesen befejeződött az orosz csa­patok kivonása Csecsen­földről. „Hivatalosan kije­lentem, hogy ma már sem a belügyminisztériumnak, sem a védelmi minisztéri­umnak nincs egyeden ka­tonája sem Csecsenföldön" - mondta. Az orosz csapa­tok 1994. december 11-én vonultak be Csecsenföldre, hogy letörjék a kaukázusi köztársaság függetlenségi törekvéseit. (MTI) . Újabb megbeszélések Hebronról Eredménytelen csúcs MTI-HÍR Jeruzsálem. Dennis Ross amerikai különmegbízott teg­nap folytatta a hebroni csapat­kivonási megállapodás meg­születését célzó megbeszélése­it. A délelőtti órákban Benja­min Netanjahuval tanácsko­zott az izraeli miniszterelnök jeruzsálemi irodájában. A másfél órás megbeszélést kö­vetően az újságírókkal annyit közölt, hogy Jelentős hal­adást" sikerült elérni, bár né­hány „kényes kérdés" még függőben maradt. Netanjahu mindössze annyit mondott, hogy a tárgyalások folytatód­nak. A délutáni órákban Ross Betlehembe utazott, hogy Jasszer Arafat palesztin elnök­kel találkozzon. Netanjahu és Arafat vasárnap hajnalban titkos találkozót tartott a Gázai-övezet és Izra­el közötti határátkelőnél, Ereznél, de konkrét eredmény ez alkalommal sem született. Ross tegnapi közlése szerint a két vezető újabb találkozóra készül, ennek időpontját azonban még nem tudta beje­lenteni. Az IRA vállalta a merényletet elkövetését Belfasti rakétatámadás Jelcin és vendége Zavidovóban. (ČTK/AP) Kohl és Jelcin tárgyalásai nem hoztak áttörést, csak reményt Ésszerű megoldást a NATO-bővítésre Moszkva. A NATO terve­zett bővítése kapcsán to­vábbra is fennállnak a Nyugat és Moszkva ellen­tétei. Erre utalnak Borisz Jelcin orosz elnök és Hel­mut Kohl német kancellár szombati találkozójának eseményei is. MTI-TUDÓSÍTÁS A Moszkvától 100 kilométerre fekvő Zavidovóban tartott háro­mórás csúcstalálkozó után Jel­cin szóvivője újságíróknak el­mondta: a NATO tervezett bőví­tése volt az egyik vezető téma. Előzőleg Jelcin külpolitikai ta­nácsadója jelezte, hogy Moszk­va célja „a NATO-bővítés kon­cepciójának leküzdése." Jasztr­zsembszkij idézte Jelcinnek az egy és negyedórás tárgyalást zá­ró kijelentését: „kerestük a kér­dés megoldását, és megegyez­tünk az Oroszország és NATO viszonyával kapcsolatos párbe­széd folytatásáról". Elmondta továbbá, hogy meg­állapodás született a „szoros együttműködés" idei folytatásá­ról, egyebek közt a Hetek és Oroszország denveri csúcstalál­kozójának előkészítése kereté­ben. Ugyancsak megállapodtak, hogy Jelcin áprilisban rövid lá­togatást tesz Németországban, s ennek keretében kapja meg Ba­den-Badenben a német sajtó ál­tal tavaly neki ítélt, az „Év em­bere" díjat. A moszkvai re­pülőtéren szombat este tartott ... figyelembe veszi Oroszország jogos biz­tonsági igényeit. sajtóértekezletén Helmut Kohl azt is bejelentette, hogy az orosz államfő február 4-én Hágába lá­togat, ahol az Európai Unió so­ros elnökségét ellátó holland kormányfővel találkozik. Ugyancsak szó volt Roman Her­zog német elnök 1997 második felében esedékes oroszországi látogatásáról. Helmut Kohl elutazása előtti sajtóértekezletén beszámolt ró­la, hogy a Jelcinnel tartott talál­kozóján az egyik fő téma volt a NATO tervezett bővítése. - Né­zetkülönbség van a problémát illetően - állapította meg, hoz­záfűzve hogy a NATO-partnerek tudomására hozza Jelcin elnök érveit. - Azt hiszem, sikerül olyan ésszerű megoldást találni 1997-ben a NATO-bővítés kér­désében, amely nem vezet új el­választó vonalak megjelenésé­hez, illetve figyelembe veszi Oroszország jogos biztonsági igényeit. Egy kérdésre válaszolva Kohl hangsúlyozta, hogy a NATO nem tervezi katonai gépezeté­nek közelítését az orosz hatá­rokhoz. A kétoldalú kapcsolatokról foly­tatott tárgyalásokat érintve a német kancellár hangsúlyozta: közös szándék a viszony elmé­lyítése. Továbbította a német vállalatok panaszait az orosz bürokratikus akadályokra vo­natkozóan. Mindketten kifeje­zésre juttatták, hogy még az idén meg akarják oldani a máso­dik világháború idején a Szov­jetunióba került német műkin­csek visszaszolgáltatásának ügyét — mondta Kohl. MTI-TUDÓSÍTÁS London. Rakétatámadás érte tegnap a belfasti legfelsőbb bí­róság épülete előtti rendőri el­lenőrző pontot; a robbanásnak két könnyebb sérültje van. A tet­tes gépkocsijából kiszállva lőtte ki a töltetet a posztra, ahol az egyik rendőr a detonációtól lég­nyomásos sérüléseket szenve­dett, hasonlóan egy járó­kelőhöz. Az északír katolikus mozgalom radikális fegyveres szárnya (IRA) nem sokkal a rakétatám­adás után magára vállalta a me­rényletet, sőt, újabb akciókat is kilátásba helyezett. A helyi rendőrség máris bejelentette, hogy hitelesnek tekinti a fenye­gető hívást, s azonnal tűzsze­rész alakulatokat küldött a meg­jelölt helyszínekre. Belfastban tegnap délutánra gyakorlatilag megbénult az élet. Limai túszválság új fejleménye 100 milliós váltságdíj? MTI-HÍR Tokió. Japán sajtóértesülések szerint a limai japán nagyköve­ti rezidenciát megszálló perui gerillák eredetileg 100 millió dollár váltságdíjat követeltek japán cégektől túszul ejtett munkatársaik elengedésének fejében, később pedig 30 milli­óra mérsékelték az összeget. A Mainicsi Simbun vasárnapi szá­mában címoldalon számolt be a „gerillák hadiadójáról". A lap információi szerint a százmilli­ós követelést azonnal visszau­tasították a japán nagyvállala­tok. Egy japán vállalati vezető név nélkül nyilatkozva me­gerősítette a 30 millió dolláros „hadisarcra" vonatkozó igényt is, de jelezte, hogy cége nem kí­ván engedni az ilyen zsarolá­soknak. Állítólag csak egy influenza Jelcin megbetegedett MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Borisz Jelcin elnök megfázása miatt törölték az orosz államfő közeli programjait, köztük a nemzetvédelmi tanács holnapra tervezett ülését. Ezt Szergej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő közölte tegnapi sajtóérte­kezletén. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az erős meghűlés nem következmé­nye az államfő két hónappal ezelőtti szívműtétjének. Jelcin és családtagjai elkapták a Moszkvá­ban terjedő influenzát - mondta a szóvivő. Az államfőnek 37,5 fo­kos hőemelkedése van, és orvosai járóbeteg-kezelést írtak elő neki. Jelcin, akin november elején haj­tottak végre szívkoszorúér-műté­tet, december végén állt munká­ba, és mindössze néhány napot dolgozott eddig. Teljes káosz a belgrádi belvárosi utcákon a forgalomlassító autós tüntetések nyomán - az ellenzék újabb sikere Polgárháború lesz? MTI-TUDÓSLTÁSOK Bonn. Polgárháború kitörésétől tart Zorán Djindjics, a szerb De­mokrata Párt elnöke - ez derült ki az ARD német televíziónak adott tegnapi interjújából „Attól tartunk, hogy Milosevics elnök erőszakhoz folyamodik és pol­gárháborút robbant ki" - jelen­tette ki az Együtt ellenzéki párt­koalícióban részt vevő párt első embere, s ismételten hangsú­lyozta, hogy mozgalmuk célja a Milosevics-rendszer békés megdöntése. Véleménye szerint ez az utolsó lehetőségük az or­szág politikájának megreformá­lására. Djindjics szerint Milose­vics hatalma fenntartásában már csak a hivatalos sajtó és né­hány rendőri egység támogatá­sára számíthat, a hadseregre .nem. t . * , _ * . Több ezer gépkocsi és más jármú haladt végig Belgrád bel­városán lépésben és dudálva va­sárnap kora délután az Együtt felhívására. Az akció célja az volt, hogy az ellenzékiek „visszafoglalják" az utcát a szerb rendőröktől, akik már kö­zel két hete nem engedélyezik, hogy a nagygyűlések után bel­városi sétát tegyenek az Együtt hívei, akik a múlt év novembe­rében rendezett szerbiai hely­hatósági választások eredeti eredményeinek elismerését kö­vetelik. Az ellenzékiek azokon az utcá­kon haladtak végig gépkocsi­val, amelyeken a tüntetések so­rán is felvonultak, és sokan vol­tak olyanok, akik kiszálltak „el­romlott" gépkocsijukból. A rendőrség nem avatkozott be. A járdán is a szokásosnál na­gyobb forgalom alakult ki: az Együtt gyalogos hívei sípokkal felvonulva kísérték autós tár­saikat, sokan voltak olyanok is, akik az úttesten követték az autósok konvoját. (ČTK/AP) Lassan és zajosan - a belgrádi autósok sikeres taktikájának lényege.

Next

/
Thumbnails
Contents