Új Szó, 1997. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-31 / 25. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1997. JANUÁR 31. SPO RT /TÉVÉ ÉS r ÁDI Ó - SZOMB A t GG^ 293 Dr. Mészáros Lajos jogász: „Kétnyelvű bizonyítványok kiállítását egyetlen szlovákiai törvény sem akadályozza." Strasbourgig is elmehetünk Úgy tűnik, a kétnyelvű bi­zonyítványok tiltása okoz­ta vihar tetőzése még várat magára. VOJTEK KATALIN Akkor kerül rá sor, amikor a járá­si hivatalok tanügyi felelősei be­váltják fenyegetéseiket, és hoz­záfognak a „renitens" iskolaigaz­gatók megbüntetéséhez. Hogy ez megtörténhet-e, arról dr. Mé­száros Lajos jogásszal beszélget­tünk. Hogyan vélekedik a kialakult helyzetről? Ha a törvénymagyarázatból in­dulunk ki, a kétnyelvű bizonyít­ványokat nem lehet törvényel­lenesnek minősíteni s így ér­vénytelennek sem. A nyelvtör­vény egyebek között azt is vilá­gosan kimondja, hogy a törvé­nyeket kizárólag szlovák nyel­ven lehet kiadni. Ennek ellenére nemrég, január 15-én a külügy­minisztérium 10/1997. sz. tör­vénye angolul is megjelent a tör­vénytárban, tehát ugyanaz a tör­vény két nyelven szerepel ben­ne. Ha ebben az esetben elfogad­nyelven, szlovákul kell kiállítani, de egyetlen törvény sem tiltja, hogy más nyelven is ki legyenek töltve, ráadásul ezt a jogot az al­kotmány is szavatolja számunk­ra. A tanügyi illetékesek a körle­velekben kilátásba helyezték, hogy érvénytelennek minősí­tik a kétnyelvű bizonyítványo­kat. Ha érvénytelennek minősítik a két nyelven kiállított bizonyítvá­nyokat, ezt bíróságon meg lehet támadni. Nem létezik a polgári jogban olyan paragrafus, amely szerint jogilag érvénytelennek lehetne nyilvánítani őket. Az ál­lamnyelvtörvényre hivatkozva nem róható ki semmiféle szank­ció azokra, akik magyarul is megírták a bizonyítványt. A nyelvtörvényi bírságok nem vo­natkoznak az iskolai dokumen­táció vezetésére. Számolhatnak esetleges mun­kajogi következményekkel a kétnyelvű bizonyítványt kiállí­tó iskolák igazgatói? Ha ezt súlyos fegyelmi vétségnek lehetne minősíteni, akkor véle­még csak vétségnek sem tekint­hető, jogi következményei sem lehetnek. Persze ez nem jelenti azt, hogy a tanügyi illetékesek nem igyekeznek majd szankcio­Nem a pedagógusok, hanem csakis az igazgatók felelőssége jöhet ebben az esetben számítás­ba. Ám ha a kormány tagjai vál­tig azt állítják, hogy az állam­vv Jól tudom, a le­váltott iskolaigaz­gató számára csekély vigasz, hogy két év múlva Strasbourgban olyan döntés születik, amely neki ad ^ igazat. Archív felvételek Ha a törvényma­gyarázatból indu­lunk Id, a kétnyelvű bizonyítványokat nem lehet törvényel­lenesnek minősíteni, s így érvénytelen- . . nek sem. NN ható a kétnyelvűség, ugyanígy elfogadható az iskolai bizonyít­ványok esetében is. A hivatalos okmányokat, iratokat állam­ményem szerint vonatkoznának rá bizonyos szakciók. Ilyenek azonban nem léteznek. S mivel az államigazgatási jog szerint ez nálni. A gond az, hogy ebben az esetben nem áll fönn a védeke­zés lehetősége, mivel a törvény lehetővé teszi az iskolaigazgatók mindenfajta indoklás nékül tör­ténő leváltását. Ilyen szempont­ból nem irigylésreméltó az álla­mi alkalmazottakként működő iskolaigazgatók helyzete. Nekik más tanácsot nem adhatok, mint hogy a saját lelkiismeretük sze­rint döntsenek. Meggyőződésem azonban, hogy ez a probléma megoldódik, mihelyt az alkot­mánybíróság meghozza dönté­sét az államnyelvről szóló tör­vényről. Remélhetőleg addigra, amikor az év végi bizonyítvá­nyok kiadása aktuálissá válik, már meglesz ez a döntés, s akkor azok is kétnyelvűre írhatják át a bizonyítványokat, akik most, a félévben ezt nem vállalták. Azoknak az igazgatóknak pedig, akiknek a bizonyítványok miatt netán gondjaik lennének a mun­kahelyükön, jogsegélyt tudunk nyújtani. Ha a fölöttes szervek munkajogilag megindokolnák az esetleges leváltásokat, azt meg lehet védeni a bíróság előtt. nyelvről szóló törvény nem vo­natkozik a kisebbségek nyelv­használatára, akkor hogyan le­het egy kétnyelvű bizonyítvány miatt a magyar iskolaigazgatók­ra szankciót kiróni, akármilyen burkolt formában is? Nem sért­hették meg a szóban forgó tör­vényt, mivel ránk nem vonatko­zik. Azt hiszem, ha mérlegre tesszük a magyarázatot, mivel az a döntő, minden józan jogász, aki elolvassa a törvényt, azt veszi ki belőle, hogy semmi akadálya a bizonyítványok kétnyelvűségé­nek, tehát semmiféle komoly szankció nem lehet a következ­ménye. Amennyiben lesz bátor­ságuk ezt megtenni, akkor ez olyan emberjogi kérdéseket vet fei, amelyekkel Strasbourgig is el lehet menni. Jól tudom, a le­váltott iskolaigazgató számára csekély vigasz, hogy két év múl­va Strasbourgban olyan döntés születik, amely neki ad igazat. Én azonban optimista vagyok, hiszek abban, hogy az alkot­mánybíróság nemsokára a mi ja­vunkra dönt az államnyelvről szóló törvény esetében. Milan Ferko a kétnyelvű bizonyítványokról Gyurovszky László az aláírásgyűjtésről Ellenőrök utasítása Alkotmányos jog ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony, Komárom, Tőketere­bes. - Az oktatási hatóságok ar­ra kényszerítik a magyar iskolá­kat, hogy csak államnyelven ki­állított bizonyítványokat adja­nak. A rendelet sérti a szülők al­kotmányos jogait - áll a Szlová­kiai Magyar Pedagógusok Szö­vetségének állásfoglalásában. A szervezet támogatja azokat a szülőket, akik a rendelet ellen azzal tiltakoznak, hogy a bizo­nyítványokat nem adják vissza a megalázó lépésre kényszerített iskolának, hanem elküldik Eva Slavkovská miniszternek. Az Együttélés is támogatásáról biz­tosította a szülőket. Az SZMPSZ Tőketerebesi Területi Választ­mánya felszólította a régió isko­láit, hogy csatlakozzanak a felhí­váshoz. Milan Ferko, a kulturális tárca államnyelvi főosztályának vezetője közölte, hogy „a két­nyelvű bizonyítványok kiállítása súlyosan sérti az államnyelvről szóló törvényt. Szerinte „a peda­gógusszövetség, illetve az isko­lák illojalitásukat fejezik ki Szlo­vákia iránt, és tudatában kell lenniük annak, hogy lépésük büntetőjogi következményekkel jár". Tegnap a szomotori (Tőke­terebesi járás) magyar alapisko­lába váratlanul ellenőrök érkez­tek. Ján Faťara, a járási hivatal oktatási osztályának vezetője megtiltotta a kétnyelvű bizonyít­ványok kiosztását. - Figyelmez­tettek, hogy rosszul járok el, ha aláírom őket. Feladatul adták, hogy „szabályos, államnyelvű bi­zonyítványokat biztosítsak" ­mondta Hornyák László igazga­tó. A tanárok végül úgy dön­töttek, hogy átírják a bizonyítá­nyokat, mert elbocsátással fe­nyegették meg őket. (hop, kat) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „A Magyar Polgári Párt ellenzi a bankok privatizálá­sát, mivel az a kormány forgató­könyve szerint menne végbe. A magánosítás nem a betéttulajdo­nosokat szolgálná, hanem egy szűk csoport szükségleteinek ki­elégítését" - mondta a párt teg­napi sajtóértekezletén Petőcz Kálmán alelnök. Gyurovszky László alelnök pozitívan értékel­te a közvetlen elnökválasztás ér­dekében folyó aláírásgyűjtést. Saját tapasztalatairól szólva el­mondta: valaki megkérdezte tőle, nem származik-e baja ab­ból, ha aláírja a petíciót. „Azt vá­laszoltam, hogy nem, mert ennyi embert nem lehet üldözni" - kö­zölte. A kétnyelvű bizonyítvá­nyokkal kapcsolatban Gyu­rovszky felhívta az újságírók fi­gyelmét arra, hogy kiadásuk 1921-től napjainkig nem ütkö­zött akadályba. Elsőként a jelen­legi kormány kérdőjelezi meg ezt az alkotmányos jogot, ami felháborodást váltott ki a szlová­kiai magyar szülők körében. Az MPP támogatja a tiltakozó meg­mozdulásokat, és az arra igényt tartóknak jogi segítséget nyújt. Gyurovszky is azon a vélemé­nyen van, hogy a nyelvtörvényre hivatkozva nem lehet megtiltani kétnyelvű bizonyítványok kiadá­sát. „A törvény kimondja ugyan, hogy a dokumentációt hivatalos nyelven kell vezetni, ám nem záija ki, hogy a szöveget más nyelven is feltüntessék. Ha ezt az érvelést a hatalom nem ismeri el, számos okirattal problémák le­hetnek. Például a személyi iga­zolványokkal, melyeken a hiva­talos szöveg nemcsak szlovákul, hanem angolul is fel van tüntet­ve" - mondta, (horváth) Wolfgang Schűssel osztrák alkancellár, külügyminiszter tegnap Pozsonyban tárgyalt, és kijelentette: Nem bírálnak, de tanácsot adhatnak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Pozsonyba látogatott tegnap Wolfgang Schűssel oszt­rák alkancellár, külügyminisz­ter. A tervezettnél egy órával to­vább tárgyalt Mečiar kor­mányfővel, majd szlovák kollé­gájával, Pavol Hamžíkkal folyta­tott megbeszélést. A két külügy­miniszter közös sajtóértekezle­ten számolt be az eszmecserék témáiról. Schűssel elmondása szerint három fő témakört érin­tettek: az Európai Uniót, a NA­TO-t és a kétoldalú kapcsolato­kat. Ausztria mint Szlovákia egyetlen EU-tag szomszédja ér­dekelt abban, hogy Szlovákia az első fordulóban nyerjen felvé­telt az EU-ba. Felhívta a figyel­met arra, hogy 11 ország vár a felvételre, s az integrációnak nemcsak gazdasági feltételei vannak. Mint mondta, ugyano­lyan fontos - ha nem fontosabb ­az adott ország demokráciájá­nak szintje és a jogharmonizá­ció. Az osztrák alkancellár rá­mutatott: a két követelmény együttes teljesítéséhez országa kész hathatós segítséget nyújta­ni. Utalt arra is, hogy az EU­bővítés valószínű kezdetekor, 1998 második felében Ausztria lesz az EU soros elnöke. Hamžík elmondta: a csatlakozás érdeké­ben Szlovákia szakembereket küld tapasztalatcserére és ki­képzésre Ausztriába. A kétolda­lú kapcsolatok viszonylag ma­gas szintjét elemezve Schűssel érdekes bejelentést tett: rendkí­vül pozitívan értékelte Mečiar egy mondatát. A kormányfő kö­szönetet mondott Ausztriának azért, hogy olyan vehemensen bírálta Szlovákia atomprogram­ját. Ennek köszönhetően most majd biztonságosabb lesz a mo­hi atomerőmű. Szlovákia belpo­litikai helyzetének értékelésétől Schűssel mereven elzárkózott, mondván, a szomszédok bírála­tát Ausztria nem tekinti felada­tának, viszont bármikor bármi­lyen integrációs probléma meg­oldásához szívesen szolgál taná­csokkal saját tapasztalatai alap­ján. (görföl) Kárpótlás a fasizmus áldozatainak Pozsony. Jozef Šesták külügyi államtitkár tegnap a fasizmus ál­dozatainak kárpótlásáról tárgyalt a zsidó hitközségek, valamint az antifasiszta harcosok szövetségének vezetőivel. (TA SR) Folytatódnak a tisztogatások Pozsony. A Mentsük meg a kultúrát! fórum koordinációs bi­zottsága tiltakozását fejezte ki Karol Spišáknak, a nyitrai báb­színház igazgatójának a leváltása miatt. A testület szerint ezzel tovább folytatódnak a tisztogatások a kulturában. (TA SR) Sok a nyugdíjas öngyilkos Komárom. Tizenkét öngyilkosság történt tavaly a Komáromi járásban - 11 esetben nyugdíjas vetett véget életének. Már az új évben is történt egy öngyilkossági kísérlet: a 32 éves D. Zs. január 17-én kiugrott 3. emeleti lakásának ablakán, s csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg életét. (TA SR) Megcsúszott a fürdőkádban Pozsony. Valószínűleg állva szavaz majd a parlamentben Marián Andel. A törvényhozás alelnöke december 17-én meg­csúszott fürdőkádban, és eltör­te hátgerincét. A sérülés követ­keztében a nem ülhet. - Pe­ches vagyok, évente két-három alkalommal is eltöröm valame­lyik csontom, többnyire spor­tolás közben - mondta. TA SR-felvétel Négy alelnök a parlamentben? Pozsony. Ľudovít Černák, a DU alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a parlament negyedik alelnöki posztja továbbra is betöltetlen, és közölte: a következő ülésen a DU javasolni fog­ja az alelnök megválasztását. (TA SR) Adóbevallás április elsejéig Pozsony. Mivel március 31-e munkaszüneti nap, a tavalyi be­vételeket rögzítő adóbevallási íveket április elsejéig kell eljut­tatni az illetékes adóhivatalba. (TA SR) A NATO-tagság kiadásokkal jár Pozsony. A lakosság szerint Szlovákia NATO-tagsága legin­kább kiadásokkal jár majd. Egy felmérés szerint a megkérde­zettek 57 százaléka tart attól, hogy az integráció miatt Orosz­ország részéről nagyobb veszély fenyegetné Szlovákiát, (ú) A közvetlen elnökválasztásért Rimaszombat. A járás ellenzéki pártszervezetei ma 16.30 óra­kor nagygyűlést tartanak a rimaszombati Fő téren. A rendez­vényen részt vesz Komlósy Zsolt, Boros Zoltán, Berényi József és Széplaki Dénes, valamint a DP, a DU és a KDM több tiszt­ségviselője. Az érdeklődők aláírhatják a közvetlen elnökvá­lasztást kezdeményező petíciót, (ú) Dél-szlovákiai videokölcsönzők és a nyelvtörvény Kazettákat koboztak el ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Lapunk tegnapi szá­mában írtunk arról, hogy Dél­Szlovákiában a videotéka-tulaj­donosok a nyelvtörvény szank­cióitól tartva kiárusítják a ma­gyar nyelvű videokazettákat. Az ügyben megkerestük Daniela Števčekovát. A kulturális tárca államnyelvi osztályának ve­zetője elmondta, hogy a nyelv­törvény csak a tömegtájékozta­tási eszközökre vonatkozik, a vi­deokazettákra nem. Ez utóbbiak forgalmazásával az audiovizuá­lis törvény foglalkozik. Értesülé­seink szerint már kazettaelkob­zás is történt, mégpedig a Duna­szerdahelyi járásban levő Nyá­rasdon. Néhány nappal ezelőtt a szerzői jogvédő hivatal munka­társai jártak az ottani köl­csönzőben, és több magyar nyelvű videokazettát vittek ma­gukkal. Első megbeszélés a közvetlen elnökválasztásról Eredménytelen ülés ÚJ SZÓ-JELENTÉS Az ellenzéki képviselők a parla­ment decemberi ülésén alkot­mánytörvény-javaslatot terjesz­tettek elő a közveden elnökvá­lasztásra vonatkozóan. Akkor a kormánykoalíció képviselői az­zal rekesztették be a vitát, hogy arányos képviselettel működő szakértői bizottságot kell létre­hozni, s az megvizsgálja a javas­latot. A testület - tagja Farkas Pál és Rózsa Ernő is - tegnap tartott első tanácskozása is rávilágított a koalíció és az ellenzék közötti óriási nézetkülönbségekre. - A koalíció tagjai vakvágányra kí­vánják terelni az ügyet, és időt akarnak nyerni, hogy a kérdést ne kelljen megvitatni a követ­kező parlamenti ülésen - nyilat­kozta Farkas Pál. Elmondta, hogy a bizottság koalíciós tagjai szerint teljesen módosítani kell az alkotmányt. Farkas rámuta­tott: ez illuzórikus elképzelés, hi­szen a jelentős politikai ellenté­tek kizárják, hogy a koalíció és az ellenzék közös nevezőre juthat. ­A koalíció javaslatára akkor fog­lalkozunk ismét a kérdéssel, ha a kormány állást foglal az alkot­mánytörvénnyel kapcsolatban. Ez is a koalíció valódi szándéká­ról árulkodik, arról, hogy nem akar változást az elnökválasztás módjában - mondta Farkas.

Next

/
Thumbnails
Contents