Új Szó, 1997. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-28 / 22. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1997. JANUÁR 31. SPO

RT

/TÉVÉ ÉS R

ÁDI

Ó - SZOMB

A T GG^ Beszélgetés a hatvanöt éves Ozsvald Árpáddal a költészetről „Már nem leszek híd se" Ozsvald Árpád verseit olvasva bárki észlelheti a lemondó, nosztalgikus hangütést, a magántörténések és a világtörténelem változásai fölött gondolkodó költő elégikus vallomásait. DUSZA ISTVÁN Nincs ez másképpen az Irodalmi Szemle tavalyi 7-8. számában közölt három versében sem, melyek közül a harmadik első sorát.választottam beszélgetésünk címéül. Nagyjából a nyolcvanas évekkel bezáróan a tájainkon írt magyar lírának (de a prózának is) meghatározó témája egy a szociológia által is leírható történés: az egyetlen nemzedék életében bekövetkezett rétegés életríiódváltás. Verseidben mindez a csurgói diákévektől kezdve a falujába visszatérő városi értelmiség negatív élményein át, a világ szellemi örökségének lírai mikrometszeteiig egyformán meghatározó erejűek. Mi késztetett ennek a költészeti világnak a további gazdagítására? Számomra természetes volt, hogy ezt a nemzedékek indulását meghatározó lelki traumát minden aspektusában átemeljem a lírámba. A zárt paraszti társadalomból kikerülve városi albérletekben szorongva éltük át a szellemi eszmélés idejét. Idegen em^ Katartikus felismerések ideje volt az. >> Ozsvald Árpád: „Nincsen sok versem, mert nem akarok divatirányzatok mentén verseket gyártani." (Fotó: Prikler László) berek között élve kerestük otthon hagyott önmagunk helyett, egy általunk nem ismert létezés közepette, új önmagunkat. Katartikus felismerések ideje volt az. Amikor hazamentem, másképpen fogadtak mint azelőtt. „Itt van Osváth Árpád" mondogatták, mert azelőtt úgy hívták a családunkat. (A cseh hivatalnok elírta apám nevét, s így lettem Ozsvald.) Ez a számukra természetesnek tetsző, de nekem méltatlanul tiszteletteljesnek tűnő fogadtatás műidig megdöbbent. Tízéves koromig éltem falun, amikor elkerültem Csurgóra gimnáziumba, majd Pozsonyba főiskolára és a Csemadokba dolgozni. Gyakorlatilag ötvenöt éve járok haza, s míg édesanyám élt, havonta egyszer és az ünnepekre mentem haza. Akkor mindig az ünneplőbe öltözött falut láttam, ahová az ott élők, mint ritkán látott vendéget fogadtak vissza. Megtettem sokszor, hogy például amikor a Szekerek balladája című versemet írtam, olyan helyekre is elmentem, ahová az ott lakók már nem jártak. Ezeken a félreeső helyeken láttam meg először a kidobott, elfelejtett szekerek, szerszámok magányát. Szinte megszemélyesültek. Láttam a velük összeforrott sorsokat, az immár elfeledett világot, az értelmüket vesztett tárgyi valóságukat. Sokan mondták és írták: a szlovákiai magyar irodalom addig nem lesz egyetemes értelemben nagykorú, míg ki nem úja magából a háború utáni jogfosztás, az értelmiség szinte teljes elvesztését és az egyetlen nemzedékváltás során végbement életmód- és rétegváltást. A letűnőben lévő paraszti sors élménye, a ti és az utánatok jövők értelmiségi létélményéből a te költészetedben is kikristályosodott - témaválasztásában és formanyelvében mindenképpen - egyetemes líra. Mennyiben volt ebben szerepe a közismert bibliofil szenvedélyednek? Egy idő után az ember szembesül költészetének korlátaival, amelyek közül ki kell törnie. Mindig vonzódtam a népi hitvilághoz, a népmesékhez, a mítoszokhoz, de rájöttem, hogy annál jobban, mrnt ahogyan Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Nagy László és a többiek az egyetemesség felé vitKK A világ mítoszainak rokonítható elemei kezdtek •• el vonzani. « ték ezeket a kincseket, aligha lehet újra megírni. Inkább a jelképek, a képiség, a gondolati elvonatkoztatás, a költői létélményekből való kibontás, a világ mítoszainak rokonítható elemei kezdtek el vonzani. A könyvgyűjtési szenvedélyem jellemzője, hogy a magyar klasszikusokon túl olyanokat gyűjtök, amelyek témáikban az emberiség egészét érintik. Érdekel a lét egésze, az eredete, a fejlődése. Innen fakad a kövek, a kövületek iránti érdeklődésem is. Könyveim nagyobbára akár ilyen kövületeknek is tekinthetők, persze, ma is eleven gondolati tartalmakkal telve. Sokszor merítek ezekből publicisztikai írásaim, esszéim megformálásakor. Igen érdekes, hogy a legfiatalabb költőnemzedék tagjai is a klasszikus görög és római költészet formavilágával foglalkoznak. Csehy Zoltán például olyan pazar hexametereket ír, hogy bármely nagynak a dicsőségére válna. A Madách-Posonium műhelyében készül új versesköteted, amelyben műfordítások is olvashatók majd. Valamifajta öszegzést teszel le az asztalunkra? Nem, mert vannak kiadatlan új verseim, s a műfordításaim javát is közkinccsé akarom tenni. Mindenre emlékezni kell címmel közös kötetben veheti kezébe az olvasó. Olyan versfordításokat tartalmaz majd, amelyek az én kedvenceim, tehát nem valamifajta kötelezően megcsinált darabok. Rúfus, Stacho, Bunčák, Švantner, Haugová, Floran, Mikulášek, Černý és mások verseiből az engemet megérintő darabokat fordítottam le az évek során. Verseim legtöbbje ismeretien lesz az olvasónak, mert igencsak beszűkült a közlés lehetősége. Az Új Szó alig közöl verset, más lapok megszűntek. Most már szinte csak a folyóiratok és a kötet jelent publikálási lehetőséget. Ezért is szoktak le az emberek a versolvasásról. Nem akad meg a szemük egy-egy versen, mert egyszerűen nincs vers a megjelenő lapokban. Nincsen sok versem, mert nem akarok divatirányzatok mentén verseket gyártani. Ha van megőrzendő gondolatom, meghagyom, de máskülönben megsemmisítem a sikerületlen dolgaimat. Elsősorban nekem tessen valami, s csak utána lássa más. Elsősorban magamból indulok ki, nem az elvárások mentén haladok. A líra mindig újraéled és mindig a korból fakad. Lehet az hagyományos forma, posztmodern erőlködés, a lényegét mindig a kor adja. Ezért is kell hagyni a fiatalokat; vagy kiforrják magukat, vagy nem. Elég a mi nemzedékünk indulását összevetni a mai állapotával. Alig maradtunk költők. SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Bohémélet (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Cseresznyéskert (19) KIS SZÍNPAD: Fernando Krapp levele (19) ASTORKA SZÍNHÁZ: Az anya (19.30) ÚJ SZÍNPAD: Grand Hotel (19) KELET-SZLOVÁKIAI SZÍNHÁZ: Külvárosi Cyrano (19) KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ: Mumus (10,12 - Királyhelmec) MOZI POZSON

Y HVIEZDA: A váltságdíj (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Moll Flanders (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Bölcsek kövére (am.) 15,17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: A Notre Dame-i toronyőr (am.) 16,17 A váltságdíj (am.) 18.30, 20.30 Az amerikai elnök (am.) 17 Teljes kockázat (am.) 18, 20 Prospero könyvei (ang.) 19 A fekvő és alvó Jára Cimrman (cseh) 19.15 ISTROPOLIS: Sekély sír (am.) 15.30, 20.30 Trainspotting (ang.) 18 KASS

A DRUŽBA: A váltságdíj (am.) 15.30,17.45, 20 TATRA: Bölcsek kövére (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: A váltságdíj (am.) 15.45 Az utolsó marad (am.) 18,20.15 ÚSMEV: Kazaam (am.) 16,18, 20 IMPULZ: Majdnem halottak (am.) 16.15,19.15 Nagy László rajzai, akvarelljei a Magyar Intézetben Csodák neszezése TALLÓSI BÉLA Mi újat lehetne még mondani róla tizenkilenc évvel azután, hogy léte végleg lemerült. Talán meg lehetne próbálni szép szavakból katedrálist építeni, regélni Tűzről és Jácintról, óvni a Szerelmet, amelyet nem vitt át a túlsó partra - itthagyott versben, rajzokban. Az Istentől fohászban kért Szerelmet, amely rajzokban, akvarellekben ezúttal Pozsonyban látható, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének épületében. Hitt a csodában és művelte a csodát. Látomás az öregségről című rajzával azt kérdezi: „Nincs az emberek zömének füle a csodák szokatlan neszére?" Pedig ő annyi apró csodát mutatott szavakkal leírt, vagy lerajzolt, megfestett, döbbenetes, erősen intellektuális képekben. De a legnagyobb csodára ő sem volt képes! Álmodva a csodák korát, hol a halál se halál, megalkotta ugyan a Nagy Virágvágó Gépet, de a „halál margarétáit" ő se tudta lekaszálni, mielőtt eljött volna érte virágszállal a szájában a szép piros hóhér. Sose látott, sose hallott (szó)képekbe rendezte a világot, „vicsorgó kínjait", mert mágus volt. Ahogy Tőzsér Árpád mondta a pozsonyi kiállítás megnyitóján, Nagy László mágikus realista, mint Márquez. „Csillagba tartó" fohászból, gondokból és kiszabott sorsból teremtett mágikus realizmust, keresve azt a pici „őssejtet", amelyhez „szűzen a szűz úton elballagva" vissza tudna menni. Költőfejedelem volt, a „kínok királya", aki „szikrával tele szájjal" pörölte a világot. Ahogy Tőzsér Árpád mondta: fejedelemként viselkedett hatalmasokkal és dilettánsokkal. Tehette, mert neki nem kellett a glória. A glória, „Csillagba tartó" fohászból teremtett mágikus realizmust. amely patkó volt csupán lova patáján. S e patával alkonyi sávot dobbantott, hogy legyen, ahol „remény szopik a selymes fényben". Költőfejedelem volt, aki képzőművészként kavargó színekkel, zabolázatlan vonalakkal is verset írt. Lovakról, viaskodó csődörökről, fákról, Iszkázról, a szülőház udvaráról, önmagáról, Adyról, Móriczról, Szécsi Margitról, Kós Károlyról. „Játék volt ez - ahogy Csoóri Sándor íija tűnődés, elrugaszkodás rajzban, boldog és boldogtalan irkafirka a sors lapszélére." E sorsot - melyben a költő „viharban érett csak jóra, szépre", azzal a hittel, hogy „megváltó csak az ének" - február huszonegyedikéig láthatják az érdeklődők a Magyar Intézetben. Milyen tanulmányi lehetőségeket kínálnak a szlovákiai felsőoktatási intézmények az 1997/98-as tanévre? Egyetemre, főiskolára készülők figyelmébe (17) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Alábbi tájékoztatásunk csupán a legfontosabb tudnivalókat tartalmazza. Bővebb tájékoztatást a felsőoktatási intézetek adnak (pontos címüket és telefonszámukat közöljük), valamint az a brosúra, amelyet „Ako na vysokú školu v školskom roku 1997/98" címmel nemrég jelentetett meg a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó. Magyarázat: T - távúton nyert képzés, Bc - bakalár végzettséget nyújtó képzés, N - nappali képzés, R - rekvalifikáció, Mgr magiszteri fokozatot nyújtó képzés. Amennyiben e jelek egyike sincs feltüntetve, nappali tagozatról van szó. Kereskedelmi Kar Dolnozemská cesta 1, 852 19 Bratislava, tel.: 07/840 362 Szakok (mérnöki, N: 10 szem., T: 10 szem.; az 1. évf. közös): - nemzetközi vállalkozás - kereskedelem és marketing - idegenforgalom - nemzetközi kapcsolatok Kihelyezett részlegek (Bc, 6 szem.): Mojmírovce (T), Topoľčany (N), Nové Zámky (N), Prievidza (N,T) Gazdasági Informatikai Kar Dolnozemská cesta 1,852 35 Bratislava, tel.: 07/895 706, 895 708 Szakok: (a 2. évf. után) - gazdasági informatika - matematikai módszerek a gazdaságban és a vállalkozásban - könyvelés Kihelyezett részleg: Púchov (mérnöki, T, 10 szem.) Vállalatimenedzser-képző Kar Dolnozemská cesta 1,852 35 Bratislava, tel.: 07/895 532, 07/895 530 Szakok: (mérnöki, N és T: 10 szem.; az első évf. közös, a másodikban a köv. szakok választhatók): Itl - vállalati gazdálkodás és management - vállalati pénzügyi management - vállalati gazdálkodás (Bc, 6 szem.) Kihelyezett részleg (Bc, 6 szem.): Pozsony (T), Nagyszombat (T), Svit (T). Vállalatgazdálkodási Kar Tajovského 13, 041 30 Košice, tel.: 095/622 3814 Kihelyezett részlegek: Michalovce, tel.: 0946/313 33, Revúca, tel.: 0941/222 43 Szak: - vállalati gazdálkodás és management (mérnöki N és T: 10 szem., Bc, T: 6 szem.) Michalovce: mérnöki, N: 10 szem, Bc, T: 6 szem. Revúca: Bc, T: 6 szem. Megjegyzés: a 6. szem. után a diákok Kassán folytatják tanulmányaikat. NYITRAI MEZŐGAZDASÁGI EGYETEM Tr. A.Hlinku 2, 949 76 Nitra, tel.: 087/513 243, 087/601, m.: 523 Üzemgazdaságtani Kar Tr. A. Hlinku 2, 949 76 Nitra, tel.: 087/511 751-4, m.:126 Kihelyezett részlegek: Kassa, Losonc Jelentkezés: 1997. 2. 28-ig Felvételi: 1997. 6.23.-7.4. Illeték: 400,- Sk Szakok: - mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok üzemeltetése és gazdálkodása (mérnöki, N és T: 10 szem.) Kassa: mérnöki, N: 10 szem., T: 10 szem. Losonc: mérnöki, T: 10 szem. Felv. tant.: matematika, idegen nyelv (ang., ném., or., fr., sp.) Agronómiai Kar Tr. A. Hlinku 2, 949 76 Nitra, tel.: 087/511 244, 087/601, m.: 491,523 Jelentkezés: 1997. 3. 31-ig Felvételi: 1997június Illeték: 400,- Sk Szakok: - fitotechnika (10 szem.) -zootechnika (10 szem.) általános mezőgazdasági (mérn., N és T: 10 szem.) - mezőgazdasági termények feldolgozási technológiája (10 szem.) - alkalmazott biológia (10 szem.) - táplálkozástudomány (10 szem.) Felv. tant.: kémia, biológia (Folytatjuk)