Új Szó, 1997. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-28 / 22. szám, kedd

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. JANUÁR 28. Olga Havlová emlékére Prága. Tegnap volt Olga Havlová, a cseh államfő első felesége halálának év­fordulója. Sírjához látoga­tott Václav Havel felesége, Dagmar és Zdenék Holzel építész társaságában. A Havel házaspár virágokat helyezett a sírra és gyer­tyákat gyújtott. A sírt virá­gok és gyertyák borították, mert az első évfordulón nagyon sokan látogattak ki a temetőbe. (ČTK) Elhalasztott csúcsok Moszkva. Az eredetileg február 3—4-ére tervbe vett EU-orosz csúcsot a közeli jövőben Moszkvában fog­ják megtartani - áll az orosz elnöki hivatal tegnap kiadott közleményében. A kommüniké egyszersmind megerősítette azt a brüsszeli hírt, amely sze­rint a Hágába tervezett ta­lálkozót elhalasztották. A halasztást a hivatalos moszkvai közlés Borisz Jel­cin elnök egészségi állapo­tával indokolta, azzal, hogy felépülése a tüdőgyulladásból még nem teljes, s ezért orvosai eltanácsolták a hollandiai utazástól. Ugyancsak teg­napjelentették be, hogy az erediteleg holnapra terve­zett FÁK-csúcs után elha­lasztották az államközös­ség kormányfőinek mára kitűzött találkozóját is. (MTI) Miközben Jelcin elnök még mindig lábadozik, Cserno­mirgyin kormányfő egyre több magyarázkodásra kényszerül. (ČTK/AP) Saranszki Moszkvában Moszkva. Nátán Saranszki izraeli kereskedelmi és ipa­ri miniszter, egykori szov­jet ellenzéki, aki kilenc évet töltött a szovjet rend­szer börtöneiben, tegnap Moszkvába érkezett, hogy magas szintű tárgyalásokat folytasson az izraeli-orosz kapcsolatok bővítésről. A miniszter reményét fejezte ki, hogy felkereshet egy moszkvai börtönt, amely­ben raboskodott, de - mint mondotta az izraeli kato­nai rádiónak nyilatkozva ­nem vár bocsánatkérést egykori üldözőitől. (MTI) A tálibok feltételei Kabul. A tálibok két felté­telt szabnak az afganisztá­ni tűzszünetnek: köttessék fogolycsere-megállapodás, és az ellenzék ismerje el a tálib kormányzatot. Ezt Amir Khan Muttaki, az isz­lámista kormány szóvivője közölte tegnap az AP kabu­li tudósítójával. Az ellenzé­ki erők egyik legfontosabb, többször hangoztatott kö­vetelése viszont a hatalom megosztása. (MTI) Az elnöki hatalom megerősítése Albániában Bűnbakot már találtak MTI-HÍR Tirana. Az albán parlament vasárnapi rendkívüli ülésén olyan törvényt fogadott el, amely megerősíti a köztársa­sági elnöknek a közrend fenn­tartásával kapcsolatos jogosít­ványait; e-gyebek mellett fel­hatalmazza arra, hogy az utak és a középületek védelmére a hadsereg alakulatait is bevet­hesse. A kormányzó Demokrata Párt képviselői által csaknem egy­hangúlag megszavazott tör­vényt közvetlenül azt kö­vetően fogadták el, hogy Tira­nában több ezer tüntető csa­pott össze a rohamrendőrség­gel, s 13 más városban is za­vargások voltak. Tritan Shehu külügyminiszter szerint az éleződő belpolitikai válságért „egyes marxista szél­sőségeseket, a volt titkosren­dőrség bizonyos köreit" terheli felelősség. Politikai konszenzus a békéről és a területekről Arafat nem siet Véres incidens Tuzla közelében MTI-TUDÓSÍTÁS Zágráb. Harckocsikat és heli­koptereket vezényelt az SFOR a boszniai Gajeviba, hogy bosnyá­kokat menekítsen ki a telepü­lésről és környékéről. Vasárnap itt több mint száz szerb támadt rá házfelújításokra készülődő bos­nyákok mintegy 30 fős csoportjá­ra. A szerbek botokkal, vasru­dakkal verték össze a bosnyáko­kat, akik családjaik visszatelepü­lését készítették elő Tuzlától 25 kilométerre északkeletre. Marianne Mirabella, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának tuzlai szóvivője elmondta, hogy a hivatal eddig 175 bosnyák me­nekült visszatérését enge­délyezte Gajeviba, amely szerb ellenőrzés alatt áll. Emlékezte­tett arra, hogy e vidéken már ta­valy óta rendszeresek az össze­csapások a visszatérni akaró muzulmánok és szerbek között, novemberben egy bosnyák meghalt a verekedésekben. Va­sárnap a szerbek az ideiglenes lakhelyek kialakítására törekvő bosnyákok közül kettőt súlyo­san bántalmaztak, romboltak, gyújtogattak. A helyszínre vezényelt amerikai és orosz SFOR-katonák páncé­losok és páncélozott szállító harcjárművekkel mentették ki a bosnyákokat a szorult hely­zetből, s a terület fölött megje­lentek az amerikai egységek Apache helikopterei is. „Mást nem tudtunk tenni, mert nem vagyunk rendőrök" - mondta Marianne Mirabella. A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi szerb rendőrök nem léptek közbe a rend helyreállítása érdekében, pedig a daytoni megállapodá­sok szerint meg kellene védeni­ük a civileket. Éppen ellen­kezőleg, néhány nappal ezelőtt az SFOR járőrei boszniai szerb rendőröket értek tetten, amint gyalogsági aknákat telepítettek Gajevi környékén, hogy ezzel is akadályozzák a bosnyákok visszatelepülését. Idegenlégiós altábornagy Szarajevó. A francia idegenlé­gió egyik leszerelt tisztje lett a boszniai horvát-muzulmán fö­deráció közös hadseregében részt vevő horvát hadtest pa­rancsnoka - jelentették tegnap szarajevói lapok. A 36 éves Zelj­ko Glasnovic altábornagyot Kre­simir Zubak, a föderáció horvát elnöke nevezte ki. A boszniai horvát és muzulmán közösség szövetségéről 1994 márciusában aláírt megállapo­dás kimondja a résztvevők had­seregeinek átalakítását, közös hadsereg létrehozását. A 30-35 ezer hivatásos katonából álló hadseregben három muzulmán és egy horvát hadtest van. Az amerikai kongresszus 400 millió dollárt irányzott elő a közös hadsereg támogatására. Ebben a kiképzésben nyújtott segítség mellett fegyverek (harckocsik, helikopterek, páncélozott szállí­tó járművek és könnyűfegyve­rek) szerepelnek. A programhoz csatlakozó arab országok nehéz­fegyvereket és harckocsikat szállítanak. (MTI) A SFOR kénytelen volt nehézfegyvereket felvonultatni a muzulmánok védelmére Gajeviban Boszniai horvátok Pavle pátriárka a körmenet élén. (CTK/AP) Százezres tömeg a Szent Száva körmenetben Belgrád központjában Újabb megnyert csata Belgrád. Több mint száze­zer ember vonult fel teg­nap reggel Belgrádban a Szent Száva nap alkalmá­ból rendezett körmeneten. Bár a körmenet elsősor­ban vallási eseménynek számít, a demonstráció politikai szempontból is jelentős volt. MTI-TUDÓSÍTÁS Ezzel a körmenettel a szerb or­todox egyház egyértelműen ki­állt az ellenzék és az egyetemi diákság mellett, amely a múlt év novemberi helyhatósági válasz­tások eredeti eredményeinek el­ismerését követeli. Az egyházfő, Pavle pátriárka ve­zette tömeg akadálytalanul vo­nulhatott végig a belvárosi utcá­kon, miután a rendőrség 178 óra eltelte után, tegnap hajnali négy órakor feloldotta az egye­temisták felvonulását akadályo­zó rohamrendőri sorfalat. Az egyetemisták ezt követően kétórás sétát tettek a belváros­ban, s „Győzelem, győzelem" ki­áltásaikkal ezreket ébresztettek fel. A belgrádiak az ablakokból és erkélyekről ismét tömegesen üdvözölték a diákokokat, akik­nek már negyedszer sikerült bé­kés eszközökkel, „a kordonnal a kordon ellen" akcióval csatát nyerniük: távozásra kényszerí­teni a belvárosi utakat elzáró rendőrséget. A mostani győzelem a legje­lentősebb, hiszen a korábbi al­kalmakkor a rendőrség 8-10 órával a diákkordon létrehozása után feloldotta a sorfalat, míg most az utolsó pillanatig úgy tűnt, hogy egyik fél sem hajlan­dó engedni. ... péntektől minden este megtámadták a tüntetőket... A több mint egy hétig tartó „erőpróba" az utóbbi három napban minden este rendőri erőszakba torkollott: a rendőri egységek péntektől kezdve min­den este megtámadták azokat a tüntetőket, akik az Együtt ellen­zéki pártkoalíció hívására összegyűlve megkíséreltek csat­lakozni a belvárosban tüntető több ezer diákhoz. A rendőrség vasárnap este is akcióba lépett, s független források szerint a gu­mibotokkal támadó rendőrök is­mét legalább hat embert sebesí­tettek meg. A diákkordon jó alkalom volt az ellenzéki erők egységének me­gerősítésére: estéről estére kü­lönböző szakmák képviselői je­lentek meg a belvárosban, hogy maguk is létrehozzák a saját el­lenkordonjukat. Főleg egyetemi tanárok, orvosok, ügyvédek, művészek, de volt rendőrök is részt vettek az akciókban. Az egyházfő pedig azzal is jelentős mértékben hozzájárult a diákok sikeréhez, hogy bejelentette: a körmenet áthalad a Terazijén, azon az utcán, amelyet lezárt a rendőrök sorfala. Közben Szerbia második legna­gyobb városában, Nisben az el­lenzék tegnap átvette a közigaz­gatás irányítását. A helyi hatósá­gokat eddig vezető Szerb Szoci­alista Párt gyakorlatilag bojkot­tálta a ceremóniát. MTI-H ÍREK Jeruzsálem. Izraelben a kor­mányzó Likud tömörülés és az ellenzéki Munkapárt képvi­selőinek sikerült megállapodás­ra jutniuk a palesztinokkal ki­alakítandó végleges békerende­zés legfontosabb alapelveiről, ami megfigyelők szerint meg­alapozottabbá teheti a paleszti­nok önálló államuk létrehozásá­hoz fűzött reményeit. A megállapodást tartalmazó do­kumentum kilátásba helyezi ugyan Ciszjordánia azon terüle­teinek annektálását, ahol a leg­több zsidó telepes él, de nem zárja ki azt az eshetőséget, hogy a Jordán folyó nyugati partja és a Gáza-övezet többi részében a palesztinok önálló államot hoz­zanak létre. A két párt vezető politikusai által több mint há­rom hónapig folytatott megbe­szélések eredményeként aláírt dokumentum mindamellett csak ajánlás értékű, és hivatalo­san semmire nem kötelezi a pár­tokat. Ezzel egyidőben Jasszer Arafat palesztin vezető a Jediót Ahro­nót című izraeli napilap tegnapi számában megjelent rövid in­terjújában azt mondta, hogy ad­dig nem fogja kikiáltani a füg­getlen palesztin államot, amíg Izraellel le nem zárják a palesz­tin önkormányzatú területek végső státusáról folyó tárgyalá­sokat. Arafat a múlt héten Kairó­ban közölte, hogy „egy alkalmas időpontban", az izraeli hadse­reg Ciszjordániából való kivoná­sa után ki akarja kiáltani a pa­lesztin államot. Vajdasági pártközi tanácskozás készül Új magyar párt MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. A Vajdasági Magyarok Kereszténydemokrata Mozgal­mának (VMKM) az a célja, hogy a kereszténydemokrata elvek alapján szervezze meg a vajda­sági magyar kisebbség életét ­mondta a vasárnap Újvidéken megalakult szervezet elnöke. Papp Ferenc, aki korábban a Vajdasági Magyarok Demokra­tikus Közösségének (VMDK) új­vidéki vezetőjeként tevékenyke­dett, azt is elmondta, hogy a párton belül lesznek külön kö­rök, például ifjúsági vagy gaz­dakör, s ezen szervezetek külön vezetőséggel és autonómiával rendelkeznek majd. Papp Fe­renc a VMKM egyik legfonto­sabb célkitűzésének a vajdasági magyar iskolák létrehozását ne­vezte. A pártelnök szerint a VMKM is céljának tekinti a vaj­dasági magyarság autonómiájá­nak megteremtését, ugyanak­kor úgy véli, hogy rövid távú cé­lokat is ki kell tűzni, mert külön­ben a magyarság türelmetlenné válik, s a kisebbség szétesik, mi­előtt sikerülne megteremteni az autonómiát. Még egy vajdasági hír: A Vajda­sági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöksége elfogadta Páll Sán­dornak, a VMDK új elnökének tárgyalási javaslatát. Az első ta­lálkozóra február 1-én Szabad­kán kerüljön sor.

Next

/
Thumbnails
Contents