Új Szó, 1997. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-28 / 22. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. JANUÁR 28. K O Aft lift ENTÁR Hitelező adósok? SIDÓ H. ZOLTÁN A napokban búvópatakként ismét felszínre tört az egyelőre ál­lami kézben, illetve a Nemzeti Vagyonalap kezén lévő négy kulcsfontosságú pénzintézet, a Szlovák Takarékpénztár, az Ál­talános Hitelbank (VÚB), a Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) és a Szlovák Biztosító gyors privatizációjának ötlete. Vladimír Mečiar kormányfő éppen egy éve jelentette be, hogy egy hónapon belül magánkézbe kerülnek az említett bankok. Szerencsére a kapkodó, pánikszerű magánosításból akkor nem lett semmi, most viszont a Munkásszövetség és a Demokrati­kus Baloldal Pártjának ellenkezése dacára is nagy az esélye. A privatizációs torta ugyanis rohamosan fogy, már csupán né­hány szelet van hátra, s ezek közül is a leggusztusosabb fala­toknak éppen a pénzintézetek számítanak. A privatizációt természetesen úgy képzelik el, hogy hazai vál­lalkozókjutnak a pénzintézetekhez. Ez azért nehezen kivite­lezhető megoldás, mert a magánosításhoz szükséges hatalmas tőke nem áll rendelkezésre, csak hitelek révén valósítható meg. Márpedig a hitellehetőségek a kormány idei jelentős köz­beruházásai révén meglehetősen beszűkültek. Ez az egyik bök­kenő, a másik, hogy a következő fonák helyzet is előállhat: egy hazai vállalkozói csoport a privatizálandó banktól azért vesz fel hitelt, hogy annak segítségével megkaparintsa azt. Ha ez megvalósul, meglehetősen paradox helyzet áll elő: a privatizá­tor egyszerre lesz saját magának hitelezője és adósa. Mielőtt valaki azt gondolná, talán idáig mégsem fajulnak a dolgok, annak elég a Beruházási és Fejlesztési Bankban történ­tekre gondolnia. A pénzintézet felügyelő tanácsa szerdán a bank öt csúcsvezetőjéből négyet váratlanul leváltott, és a he­lyükbe ültetett új vezetők közül bankelnöknek éppen a kassai vasmű alelnökének sógorát tették meg. A vasmű már hónapok óta meg szeretné szerezni a bankot, most csendestársai révén döntő lépést tett efelé. Lehet, sokakat nem érdekelnek e pénz­ügyi manőverek, esedeg még az országban tapasztalható latin­amerikai szintű gazdasági, politikai összefonódások sem. Még­is érdemes követni a négy pénzintézetet érintő történéseket, -ugyanis e bankok kezelik az ország lakossági megtakarításai­nak döntő részét. IPKV7PT JCv T I Színtiszta alibizmus GÖRFÖL ZSUZSA Azt mondja a kormány, hogy célja Szlovákia csatlakozása a NATO-hoz. Azt mondja az el­lenzék, hogy ez a kormány a csatlakozás ellen dolgozik. A NATO diplomatikusan, de vi­lágosan adja értésre: Szlová­kia éretlen a tagságra. Ebben a helyzetben látott napvilágot a kormány terve: nyilvános vitát indít a NATO-csatlako­zásról, mivel arra a következ­tetésrejutott, hogy az elutasí­tó vélemények téves informá­ciókra épülnek. Terve, hogy honi és külföldi szakértőknek ad teret, s megnyeri a sajtót az ügynek. Dicséretes elhatá­rozás. Csak az a gond, hogy amíg a kormány nem dönt: fehér vagy fekete, addig hiá­bavaló minden össznépi neki­buzdulás. Mert a kormány és a kormánytöbbség sorozatos alkotmánysértő döntései, egy újfajta diktatúra építgetése, a túlzott elkötelezettség a ha­sonszőrű diktatórikus rend­szerek felé, a kétes privatizá­lások, az ellenzék semmibe­vétele, a kisebbségekkel szembeni tiszteletlenség, a vi­rulens nacionalizmus - és so­rolhatnám - nem a NATO­hoz való közeledést szolgál­ják. Ellenkezőleg, egyre több fenntartást, nyílt kritikát és esetenként tiltakozást válta­nak ki a NATO-tagállamok körében (is). Ha a külügyminisztérium főigazgatói rangú osztályve­zetője úgy véli, a vita bizonyá­ra sikeres lesz, mert látja, mi­lyen lelkesen csillog az újság­írók szeme, ha a NATO-csada­kozás témájáról van szó - ak­kor itt nagy baj van. Mert nem a független sajtót, nem a jó­zan gondolkodású embereket kell győzködni a NATO-tag­ság előnyeiről, hanem éppen Mečiar politikai partnereit és szócsöveit. S persze nem árta­na egy gyorstalpaló tanfo­lyam magának a Vezérnek sem. Mert érdekes módon a sportcsarnokbeli banzájokon még egyetlenegyszer sem je­lentette ki kerek perec, hogy a NATO-ba akarja vinni az or­szágot. így ha nem sikerül a csatlakozás, neki akkor is lesz alibije. Elszánt hívei elhiszik neki, nem vallott kudarcot, hiszen nem is törte magát ab­ba a gittegyletbe. A világnak pedig elpanaszolhatja, hogy kormánya mindent elköve­tett, a sikertelenség nem az ő vétke. És arról sem ő tehet majd, ha Moszkvából külde­nek neki néhány piros pontot és elvtársi csókot. Az pedig kit érdekel, hogy csillog-e az új­ságírók szeme? Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Nyomja a DANUBIAPRINT - DUNAJSKÉ TLAČIARNE Rt. 02-es üzeme. Előfizet­hető minden postásnál, postán, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Teijesztí a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES­vývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását enged­élyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. - Ne dühöngj, papa, úgysem jut messzire! A jeges járdán biztosan kitöri a nyakát... (Barát József rajza) NÁRODNÁ OBRODA Az Értékpapír-kereskedők Tár­sulása szerint a befektetési ala­pok nagy része a közönséges részvénytársasággá való átala­kulás után azonnal kérvényezte részvényei kivonását a nyilvános értékpapír-kereskedelemből. Ami azzal jár, hogy emiatt a rész­vényeseik ideiglenesen nem tud­nak mit kezdeni a birtokukban lévő részvényekkel. A hírek sze­rint az Értékpapírközpont nem hajlandó bejegyezni ezeket a változásokat, mivel Jozef Magu­la pénzügyminisztériumi állam­titkár szerint az egész folyamat törvényellenes. SME Bár Pozsonyban még nyugodt a helyzet, Közép-Szlovákiában már megnőtt az influenzás megbetegedések száma. Az or­vosok szerint a megfázás és az influenza között általában a harmadik napon lehet különb­séget tenni. A megfázásnak 150 féle vírusa van, míg az influen­zának csak három. Az önkéntesség elve alapján az vállal vele közösséget, aki csatlakozik hozzá Az Értelmiségi Fórum esélyei Szépszámú reflexió jelent meg sajtónkban az Újévi Fórumról. Közös ne­vezőjük talán az lehet, hogy egyik sem vonta két­ségbe a hasonló összejöve­telek fontosságát, szüksé­gességét. CSÁKY PÁL A visszajelzések szerint az előadások színvonala meghalad­ta a hasonló szemináriumok át­lagát, s ez örvendetes tény még akkor is, ha tudjuk, nem minden résztvevő értett egyet minden előadás tartalmával. A véle­ménykülönbségek egy ilyen fó­rumon természetesek, ezek jelen vannak társadalmunkban is. Most talán a továbblépés le­hetőségei felett kellene elgon­dolkodnunk. Előtte azonban en­gedtessék meg néhány nyilvá­nos felvetésre nyilvánosan rea­gálnom. Az Új Szó egyik írásában felme­rült egy tézis, mely szerint az ér­telmiségnek nem szabadna meg­kerülnie a határok elismerésének kérdését; egy másik reflexió Nagy-Magyarországot felemle­gető fórum-résztvevőről beszélt. Nem értem ezeket a felvetéseket: a fórumon senki nem foglalko­zott sem Nagy-Magyarországgal, sem a határok kérdésével, s véle­ményem szerint ezek a témák nem is tartoznak egy ilyen jellegű rendezvényre. A pártokból kiszo­rult értelmiségiek számára létre­hozandó pótszerveződésről kia­gyalt legenda sem egyéb félrema­gyarázásnál; a szervezők való­színűleg hibát követtek el akkor, amikor nem tartottak részlete­sebb beszámolót arról, ők hogyan képzelnék el a létrehozandó fó­rum működését. Kár, hogy időhi­OLVASÓI LEVELEK Köszönet a Tábortűznek A mostani Tábortűznél nem tu­dok elképzelni színvonalasabb gyermeklapot. Természetesnek tartanám, ha a pedagógusok mindannyian előfizetői lenné­nek, hiszen nagyon sok, a taní­tási órákon is hasznosítható írást találunk benne. Köszönet azért, hogy a gyermekek iránti szeretetük szinte „süt" a Tá­bortűz lapjairól. Köszönet azért, hogy igyekeznek minden iskolát meglátogatni, még a ány miatt elmaradt az ezzel kap­csolatos vita is, s ezáltal lehetőség nyílt a félremagyarázásokra. Murphy után szabadon: ami fél­reértelmezhető, azt néhány buz­gó szlovákiai magyar félre is fogja értelmezni. Csendben megkérde­zem: európai vagy provinciális gondolkodásmód ez? El kellett volna tehát mondani, hogy az intézményesítés alatt csupán valamiféle működési szabályzat kidolgozása és a szer­veződés belügyminisztériumi bejegyeztetése értendő. A sza­bály tartalmát természetesen a fórum tagjai határozzák meg, az önkéntesség elve alapján az vál­lal vele közösséget, aki csatlako­zik hozzá. Aki bármilyen okból más véleményen van, természe­tesen joga van hozzá, jó lenne azonban, ha nem akadályozná azokat, akik egy ilyen tevékeny­ségben látnak fantáziát. Azt hi­szem, egyébként is nyilvánvaló, hogy az összes szlovákiai ma­gyar értelmiségi nem lesz, nem Minden szlovákiai ma­gyar értelmiségi nem le­het tagja e fórumnak. lehet tagja egy ilyen fórumnak, s megfordítva a dolgot: az is ter­mészetes, hogy nem csupán a fó­rumtagok nevezhetik magukat értelmiséginek. Egy ilyen fórum civil szerveződésként ama értel­miségiek társulása lehet, akik a szlovákiai magyarság objektív problémáira közösen szeretnék keresni a leghatékonyabb vála­szokat. Nagyon fontos az értelmiségi függetlenségének kérdése. A fó­rumon érezhető volt egy prekon­cepció léte, amely szerint a szlo­legeldugottabb falucskába is el­jutni. Tudjuk, hogy a fővárostól szinte a legtávolabb vagyunk, de a Tábortűz olvasásakor egy­szerre van együtt Dél-Szlovákia minden magyar tanítási nyelvű iskolájának gyereke, és olyan­kor velük dobban a szerkesztők szíve is. Tisztelt Szerkesztők! Kívánom, hogy ne kelljen gond­terhelten nézniük a jövőbe. A szülők részéről is köszönet jár azért, hogy a gyermekek szelle­mi fejlődését ily módon elősegí­tik. Biztos vagyok benne, hogy a szülői hivatást komolyan vevők maguk fogják szorgal­mazni a lap megrendelését. Eh­hez persze az kell, hogy leg­vákiai magyar politika - úgy­mond - rá akar telepedni a fó­rumra, ne adj' Isten, az értelmi­ségre. Én úgy érzem, aki ettől fél, nem bízik önmaga szuvere­nitásában. Egyszerűen nem ér­tem, hogyan lehetne szabad és egyenlő emberek összejövetele­in vagy későbbi önkéntes együttműködésük alkalmával ilyesmit megvalósítani. A műkö­dési szabályzatnak erre a problé­mára is választ kellene adnia. Nézzük azonban, mit értünk az értelmiségi függetlensége alatt. Dialógus lehetőségét is hordozza politikusok és nem politikusok között. Bizonyára nem a saját vélemé­nyétől való függetlenséget, sem a véleményalkotás jogának meg­vonását. Én nem hiszem, hogy az ún. független értelmiségi amolyan pártvélemények fölött úszó, abszolút igazságokat meg­fogalmazó, uram bocsá', téved­hetetlen szubjektum, aki tisztes távolságot tart a bűnös politiku­soktól, és istenadta joga van azok szüntelen csedései-bodásaí fölött megfellebbezhetetlen íté­letet mondani. Az a legtisztessé­gesebb, ha elismerjük, hogy a szlovákiai magyar társadalom­ban léteznek véleménykülönb­ségek, „szekértáborok", érdekel­lentétek, sőt feszültségek is. An­nak semmi értelme, hogy leta­gadjuk nézeteinket, ellen­kezőleg: épp azok egyeztetésére van szükség. Ha már infantiliz­musunkról is beszéltünk a fóru­mon, akkor ne Magyarországra mutogassunk: azért vagyunk gyerekesek, mert ők nem enged­ték el a kezünket. Mi viselked­alább egyszer a kezükbe vegyék és elolvassák. Ez már a pedagó­gusok „házi feladata"! Borsosné Ronkay Ágnes Bély Mikor épül fel? Az elmúlt években többször is álltam a Mária Valéria híd ép­ségben maradt párkányi pilléré­nél, bámultam Esztergomot, a Bazilikát, és nem voltam képes megérteni, hogy vajon miért nem építik újjá. A PHARE prog­ram keretében jelentős anyagi támogatást kapna a két ország a híd újjáépítéséhez, a támogatás azonban időhöz kötött, hát ak­jünk szuverén, felnőtt módon. Az értelmiségi függetlensége ab­ban rejtőzhet, hogy nem ismer el pártdresszúrát maga fölött. Nem megtagadja, de vállalja a véle­ményét, s azt a tényt is, hogy bi­zonyos kérdésekben esetleg az egyik, más kérdésekben a másik párttal ért egyet. Ellenvéleményt nyilvánítani csak azért, mert va­lamilyen tézist egy politikus fo­galmazott meg, nem vall felnőtt gondolkodásra. Azt is el kell is­mernünk, hogy ebben a társada lomban sokan joggal félnek a po litikusoktól; ám azt állítom, hogy a szlovákiai magyar értel­miségieknek legkevesebb okuk a Magyar Koalíció politikusaitól való félelemre van. Nevetséges­nek tartom tehát az olyan vitá­kat, melyek szerint a politikus­nak vagy az értelmiséginek van-e nagyobb aurája, s a kettő össze­egyeztethető-e egymással. A lét­rehozandó fórum éppen egy kor­rekt dialógus lehetőségét is hor­dozza politikusok és nem politi­kusok között; ez persze csak ak­kor lesz lehetséges, ha a politi­kusok - pártvezetőségi tagok és parlamenti képviselők - tagjai lesznek a fórumnak; abban már megint egyetértünk, hogy ne le­hessenek tagjai a fórum vezető testületének. Ez egyébként sen­kinek nem állt szándékában. A szlovákiai társadalmi lét csupa idegesség, rögtönzés, kapkodás. Jó lenne már ebből, hét évvel 1989 novembere után, kitörni. A Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum létrehozatala egy esély erre. Úgy fog működni, ahogy vezetői és tagjai működtetni fog­ják, s olyan presztízse lesz, ami­lyet megteremt magának. A szerző a Fórum egyik szer­vezője. kor miért a közöny? Személyes élménnyel szeretném zárni mondandómat. Valamikor a nyolcvanas években a Komárom melletti Pat fürdőhelyen az egyik, Pozsonyból kiküldött SZISZ-vezetőt kérdeztem a híd további sorsáról. Válaszától majdnem lenyeltem a kezemben lévő ceruzát: „Szlovák oldalon azért nem szorgalmazzák a híd felújítását, mert félő, hogy a vonzáskörzetében élő emberek Esztergomba, a Bazilikába járná­nak istentiszteletre." Ez a „hat­hatós érv" már megszűnt, tehát: mi lesz veled, Mária Valéria? Szabó Sándor Királyrév

Next

/
Thumbnails
Contents