Új Szó, 1997. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-23 / 18. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1997. JANUÁR 25. Sport/TÉvé és rádIÓ - szombat gg^ A losonci zsidó közösség önerőből nem lenne képes fenntartani a lepusztult, felújításra szoruló épületet Három polgármestert hívtunk meg tegnap szerkesztőségünkbe. A ködös időben és a csúszós úton ketten jöttek el: Kele Lajos Tardos­keddről és Lelkes Vince Dióspatonyból. Becses vendégeinket - a kép jobb oldalán láthatók - elsősorban a lapunk grafikai arculatával és tartalmával kapcsolatos észrevételeikről kérdeztük. (Prikler László felvétele) VARANNO Tragikus baleset történt a város közelében. Egy 35 éves trakto­ros az egyenes úton az árokba hajtott gépével. A férfi a traktor­ra szerelt csörlő segítségével próbálta kivontatni, de a gép fel­borult, és a traktoros alája került. A súlyosan megsérült fér­fi a kórházban belehalt sérülése­ibe. (kat) Helytelenek a minisztérium intézkedései Veszélyben a nádas KÖBÖLKÚT A falu határában található 170 hektáros nádas évtizedek óta természetvédelmi terület. Ked­den Kovács Ferenc polgármester kezdeményezésére az Érsekúj­vári Járási Hivatal környezetvé­delmi osztálya ellenőrző napot tartott a környezetvédelmi mi­nisztérium, a kerületi hivatal és a nádfeldolgozó Redex Kft. kép­viselőinek a részvételével. A pol­gármester lapunknak elmondta: a jelenlevők megállapították, hogy a környezetvédelmi tárca nádkitermelésre vonatkozó in­tézkedései helytelenek, és ezért veszélybe került a láp. Az irány­elvek szerint évente mindössze a nádas egynegyedét lehet kiter­melni. Kovács Ferenc szavai sze­rint vissza kell térni a több száz éves gyakorlathoz, s a nád 80-85 százalékát minden télen le kell vágni, (kamoncza) A felborult gép agyonnyomta a 35 éves férfit Traktoros halála NYITRA Rendezni kell a számlákat Hosszabb kényszerszünet után ismét ülésezett a Csemadok területi választmánya. A testület már több mint egy éve anya­gi gondokkal küzd, nincs irodája, sem fizetett alkalmazottai. Mivel a korábbi vezetőség rendezetlen számlákat hagyott hát­ra, most a kigyenlítésük az elsődleges feladat. A tanácskozá­son elhangzott: a legtöbb Nyitra környéki magyar faluban már csak a Csemadok-alapszervezetek őrzik a magyar kultú­rát, ezért nem szabad hagyni, hogy megszűnjön a járási kép­viselet. (vm) NAGYMIHÁLY Két ukrán támadó hazamenekült Saját otthonában támadtak meg egy 43 éves nagymihályi ma­gánvállalkozót ukrán fiatalemberek, hogy behajtsák rajta állító­lagos adósságát. Mivel a vállalkozó a fenyegetések ellenére sem volt hajlandó fizetni, átkutatták a lakást, s az egyik szekrény fi­ókjában talált 2410 márkával távoztak. A rendőrség az eset be­jelentését követően egy órán belül elfogta az egyik támadót. Társainak azonban sikerült visszatérniük Ukrajnába, (k-t) NAGYKÜRTÖSI JÁRÁS Még nincs járvány Az állami egészségügyi intézet járványügyi osztályának tájé­koztatása szerint eddig 545 influenzás beteget vettek nyilván­tartásba a régióban, de még nincs szó járványról. Koronczi Éva asszisztens elmondta, hogy a kiskorúak esetében 190, a 15 éven felüliekében 292, a 60 évesnél idősebbek esetében pedig 63 megbetegedés történt. Mintegy száz betegnél szövődmé­nyek is felléptek, leggyakrabban tüdő- és orrüreggyulladás, valamint légcső- és fúlgyulladás. (bodzsár) GARAMPÁLD Átadták az ifjúsági klubot Az Érsekújvári járás peremén levő, alig 300 lelket számláló kis­község egyik problémája, hogy a lakosság száma rohamosan csökken. Ez nem meglepő, hiszen a faluban nincs posta, óvoda, iskola. A fiatalok ha szórakozni szeretnének, kénytelenek a szomszédos falvakba vagy Párkányba utazni. Az önkormányzat Kiss Tibor polgármesterrel az élen tavaly úgy döntött, hogy a volt alapiskola épületében ifjúsági klubot hoz létre. Az elképze­lést tett követte, és a napokban átadták rendeltetésének a klu­bot. (km) RUDŇANY Sok a Horváth a településen Becslések szerint az Iglói járásban levő faluban élő mintegy ezer roma 80 százaléka szellemileg fogyatékos, ami a gyakori rokonházasságok számlájára írható. A rudňanyi romák 70 szá­zalékának családneve Horváth, a roma gyerekek szinte kivétel nélkül kisegítő iskolába járnak. A községben uralkodó áldatlan állapotokon a kormány, az egyházak és több nemzetközi szer­vezet is próbál segíteni. (TA SR) Jubilál a pozsonyi városi rendőrség. Tagjai a testület fennállásá­nak öt éve alatt 260 414 esetben léptek közbe. (TA SR-fotó) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉGBOLT, GYENGE HAVAZÁS, A HEGYEKBEN NAPSÜTÉS, MÍNUSZ 3 - PLUSZ 1 FOK ELOREJELZES A Nap kel 07.32 - nyugszik 16.35 órakor. A Hold kel 16.51 - nyugszik 06.56 órakor. A Duna vízállása: Pozsony: 260, apad; Medve: 100, árad; Komá­rom: 150, árad; Párkány: 80, árad. Továbbra is bo­rult lesz az ég­bolt. Helyen­ként ónos szitá­lás vagy gyen­ge havazás is előfordulhat. A hegyekben és néhol a síkságokon is kisüthet a nap. A kora délutáni hőmérsék­let mínusz 3 és plusz 1 fok kö­zött, a derült helyeken 4 fok kö­rül alakul. A délkeleti szél élénk marad. Pénteken és szombaton a maihoz hasonló időre számít­hatunk. A legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet mínusz 5 és mí­nusz 9, a legmagasabb nappali általában mínusz 5 és mínusz 1 fok között várható. ORVOSMETEOROLOGIA Az alacsonyan fekvő helye­ken a ködös idő miatt megnövekszik a levegő szennyezettsége, s ez ked­vezőtlenül hat a légzőszervi, il­letve szív- és érrendszeri be­tegségekben szenvedők állapo­tára. Gyakrabban fordulhatnak elő asztmás rohamok és más légzési nehézségek. Problémák merülhetnek fel a hörgőgyulla­dással és allergiás betegségek­kel küszködők esetében is. Az alacsony vérnyomásúak migré­nes fejfájásra, szédülésre pa­naszkodhatnak. ruNisz 21 Slii — 15mwlj, FARKAS OTTÓ Megme ntenék a zsinagó gát A korábban szebb napokat megért losonci zsinagóga körül tavaly váratlanul fel­gyorsultak az események. Mint azt nemrég írtuk, ál­lami támogatást is jóvá­hagytak az épület felújítá­sára. Az eléggé lepusztult állapotban levő épület megmentésére egy zömében helybeliekből álló cso­port is összefogott. Tagjai ala­pítványt hoztak létre, bank­számlát nyitottak, s eddig közel 3 millió korona gyűlt össze. Bár az ilyen méretű épület tatarozá­sához ez a pénz nagyon kevés, a legfontosabb munkák elvégzé­séhez, a tetőszerkezet kijavítá­sához és a szigeteléshez már ele­gendő. A i alapítvány kuratóriu­mának tagja a németországi Freiburgban élő Hidasi József várostervező is. Az európai hírű szakemberre bízták a zsinagóga teljes helyreállításának a meg­tervezését. - Hidasi úr, ha jól tudom, még Tagjai alapítványt hoztak létre, bankszámlát nyi­tottak... emlékszik azokra az évekre, amikor a zsinagóga még műkö­dön. - Valóban, bár el kell mondani, hogy az 1100 ülőhely közül már azokban az években is sok üresen maradt. Az épületet az a Baum­horn Lipót tervezte, aki 24 zsina­gógát épített a Kárpát-medencé­ben. A losonci zsinagóga elké­szülte után még tíz évet élt. Az Tavaly gyorsultak fel az események a losonci zsinagóga körül. Az épület megmentésére egy zömében helybeliekből álló csoport is összefogott, és alapítványt hozott létre. (A szerző felvétele) épületet 1925-ben vette át a he­lyi zsidó közösség. Fiatal ter­vezőként a város megbízásából 1946-ban méréseket végeztem itt. Az épület igen jó állapotban vészelte át a háborút, bár teljesen kifosztották. 1948-ban távoztam az országból, később csak 1994­ben láttam újra az épületet. Mindjárt szembetűnt, hogy a környéket lerombolták: az épület a város perifériájára került. Úgy hallottam, hogy évekig gabona­raktárként használták. - Önerőből ez a kis csoport nem tudja fedezni az épület halyreál­lításával járó kiadásokat. - Ez igaz. Szeretném azonban megjegyezni, hogy a város ve­zetői mindenben támogatják el­képzeléseinket, és az államtól is kaptunk már 2,5 millió koronát. ... a város vezetői min­denben támogatják el­képzeléseinket. .. Én az ügy érdekében igyekszem külföldön támogatókat szerezni. - Ha sikerül rendbe tenni az épületet, milyen szerepet szán­nak neki? - A ma a városban élő zsidóság természetesen nem tudja fenn­tartani az épületet, ezért úgy tervezzük, hogy kulturális ren­dezvényeket tartanánk itt, de egyúttal a zsidóság tragédiájá­nak az egyik jelképe maradna. Megjegyzem, az itteni zsidók nagy része úgy vélekedik, hogy nincs értelme fenntartani az épületet. Én és még néhányan természetesen más véleményen vagyunk. Be kell illeszteni a vá­ros kulturális és idegenforgalmi életébe: összejöveteleket, kon­certeket, találkozókat kell szer­vezni. Szeretnénk itt múzeumot is létesíteni. A zsinagóga jól kie­gészítené a főleg kereskedelmi célokat szolgáló Vigadót.

Next

/
Thumbnails
Contents