Új Szó, 1997. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-03 / 2. szám, péntek

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1997. JANUÁR 3. TANÁCSADÓ A becsületes megtaláló jutalma D. I.: A fiam a buszon talált egy iskolatáskát. A táskában volt egy bérlet is, ennek alapján megtaláltuk a tulajdonosát. Drága iskolatáskáról volt szó, legalább 900 koronáért vásárolták. A 290 koronás negyedéves bérlet két nappal korábban volt kiváltva. Azt szeretném megkérdezni, hogy igaz-e az, hogy a becsületes megtaláló tíz százaléknyi találási díjra jogosult? Ha igaz, miből számítják ki ezt a tíz százalékot? FEKETE MARIAN A Polgári Törvénykönyv 1989 utáni módosítása ismét bevezette a becsületes megtalálónakjáró jutalmat. Szakított azzal a negyven évig érvényesülő felfogással, miszerint a becsületes megtaláló annyira becsületes, hogy semmire sem tart igényt. Egyébként a törvény most is előírja, hogy aki elveszett dolgot talál, azt a tulajdonosnak köteles kiadni, és ha nem tudja ki a tulajdonos, akkor az illetékes állami szervnek (lásd a Polgári Törvénykönyv 135. §-át). Ha a találó nem adja ki a talált vagyontárgyat a jogos tulajdonosnak, holott ismeri a nevét és lakcímét, akkor nem nevezhető sem becsületesnek, sem megtalálónak. Az ilyen magatartásra a Büntető Törvénykönyvben vannak megjelölések, fogalmak. Ami a találói díj összegét illeti, ez a talált tárgy árának tíz százaléka. A becsületes megtalálónak ugyanakkor joga van a szükséges kiadások megtérítésére is (szükséges kiadás például a telefonszámla, ha felhívja a tulajdonost, és értesíti őt, megtalálta a táskáját és a bérletét, s egyúttal megbeszéli vele, hogy mikor és hol veszi át a holmiját). Ami a tíz százalék kiszámítását illeti, ez egy meglehetősen nyitott kérdés. A törvény a „talált tárgy árát" említi, ám nézetünk szerint itt nem „árról", hanem „értékről" van szó. És más az értéke egy olyan névre szóló bérletnek, amelyet a tulajdonosa csak egy-két nappal korábban váltott ki, mint egy olyan iskolatáskának, amelyet a tulajdonosa mondjuk már két éve használt. Elvárásait, igényeit próbálja ehhez igazítani, hiszen ez így lenne tisztességes és becsületes. Ha a találói díj összegében nem egyeznek meg, Ónnek természetesen jogában áll bírósághoz fordulni. KISRÉSZVÉNYESEKNEK Pénz a PSIPS-ből Besztercebánya. Tovább folyik a cirkusz a besztercebányai „húszezres" PSIPS befektetési alap körül. Az alap karácsony előtti közgyűlésén a közel kétszázezer részvényes közül öten voltak jelen. Ebben az is közrejátszhatott, hogy a színhely kizárólag gépkocsival volt megközelíthető. A gyűlésen elhangzott, hogy az alap működési költségei 1995-ben 327 millió koronát tettek ki, illetve a minisztériumi kényszerkezelőként kinevezett Harvard BT a mai napig nem vette át a vagyont. A Práca ehhez hozzátette: mindezt a PSIPS képviselői úgy igyekeznek lassítani, hogy még a postájukat sem veszik át, sőt megtörtént, hogy találkozáskor egyikük letagadta saját magát. E. Šebo, a Harvard BT alelnöke szerint egyelőre a vagyon- és bankszámlák blokkolásáig jutottak el. A csehországi számlákkal ezt nem tudták megtenni, onnét 105 millió korona értékben el is tűntek részvények. Mivel a PSIPS korábban nyilvános igéretett tett, hogy felszámolás keretében vagyonát szétosztja a részvényesei között, Šebo szerint a jogi viták lezárása után megkezdik a bankszámlákon lévő mintegy 400 millió korona szétosztását. A lehetséges végösszeget Šebo fejenként 8-10 ezer korona körüli összegre becsüli (-Ü-) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Orosz visszaesés A kassai vasmű Moszkva. Az Orosz Föderáció gazdasága az elmúlt évben újabb visszaesést könyvelhetett el. A hanyatlás elérte a 6 százalékot. Az ország lakosságának 30 százaléka a létminimum alatt él. A minimálbért ugyan december 25én emelték 83 490 rubelre, ám a hivatalosan megállapított létminimum eléréséhez (369 000) ez korántsem elég. A tavalyi havi átlagbér 740 000 rubel (1 amerikai dollár 5550 rubel) volt. (TA SR) nyeresege Kassa. A Kelet-szlovákiai Vasmű adózás utáni nyeresége 1996-ban elérte az 1,3 milliárd koronát, ez mintegy 100 millió koronával több mint 1995-ben. A nyereség döntő részét a VSŽ Oceľ Kft. tevékenységének köszönhetik, a cég termékeinek 70 százaléka Szlovákia és Csehország határain kívül talál piacra. A kassai vasmű tavaly 3,4 millió tonna acélt és 3 millió tonna hengerelt anyagot gyártott. (TA SR) VAL UTAÁRFOLYAMOK •••••• Érvényben 1997. január 3-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 54,224 Osztrák schilling 2,921 Francia frank 6,098 Svájci frank 23,600 Kanadai dollár 23,194 USA-dollár 31,803 Német márka 20,561 ECU, EU 39,754 Olasz líra (1000) 20,902 Cseh korona 1,169 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 20,00 22,60 Csökkent az esélye annak, hogy egy jövőbeli reformkormány programjával megnyerje a széles tömegeket Megváltozott játékszabályok Pozsony. Lapunk egy korábbi számában már beszámoltunk arról, hogy a Gazdasági Fejlődést Vizsgáló Központ (GFVK) a kanadai kormány és az amerikai egyesült államokbeli the Center for International Private Enterprise támogatásával tanulmányt készített a szlovákiai privatizációról. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az alábbiakban a 15 hónapig tartó kutatási, felmérési munkájuk eredményeiből közlünk néhány érdekes részletet, megállapítást. A privatizáció Szlovákiában 1993 január elsejéig szinte teljesen megegyezett a csehországival. A szövetségi kormány által szorgalmazott vagyonjegyes privatizáció a magánosítás gyors lefolyását volt hivatott szolgálni. Ennek fő előnye az volt, hogy az összvagyon pontos meghatározása nélkül a nyilvánosság bevoA kormány a vállalatok 60 százalékát befolyásolhatja közvetlenül. násával történt és minimálisra csökkentette a korrupció veszélyét. Hátrányt jelentett viszont, hogy nagyon szétágazó tulajdonosi szerkezetet teremtett. Ezzel szemben a hagyományos magánosítási módok, mint pl. a közveden eladás, a nyilvános verseny mindenekelőtt a hatékony tulajdonosi struktúra miatt voltak kihasználva, hátrányuk volt ugyanakkor az idő- és pénzigényes előkészítésük és a megvesztegethetőség lehetősége. A cseh Az egyes szektorok aránya 1993. 12. 31. 1994. 12. 31. 1995. 12. 31. százalékban nyilvános magán nyilvános magán nyilvános magán ipar 60 40 44 60 33 67 építőipar 34 66 20 80 14 86 közúti teherfuvarozás 49 51 43 57 26 74 kiskereskedelem 12 88 10 90 6 94 a magánszféra részaránya a nemzeti össztermékből 39 58 60 Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal Nyilvános szektor alatt azokat a vállalatokat értjük, amelyeknél 50 százaléknál magasabb az állami, községi vagy a nyilvános külföldi szervezet tuladonrészesedése. A magánszektorban a belföldi magánbefektetők, szövetkezetek, szövetségek, politikai pártok, az egyház és külföldi magánbefektetők birtokolják a tulajdonrész több, mint 50 százalékát. és a szlovák kormány mindkét módszert, tehát "a hagyományos és a vagyonjegyes privatizációt is felhasználta. Az ország kettéválását követően a szlovákiai privatizációs gyakorlat egyre inkább eltért a szövetségi elképzelésektől. Nagymértékben befolyásolták ezt a gyakori kormányváltások 1989-től napjainkig 6 kormánygarnitúra cserélődött ki -, amelyeknek más-más elképzelésük volt a magánosításról. Végül a hatodik kormány, illetve a harmadik Mečiar-kabinet a vagyonjegyes privatizációt vagyonalapi kötvényes privatizációra módosította. Ennek lényege, hogy a különböző standard módszereket egyetlen módszerrel, a közvetlen eladással váltotta fel és ellenőrzését teljes egészében a Nemzeti Vagyonalapra (NVA) bízta. Alapjaiban változott meg a privatizáció küldetése, megszűnt a nyilvánosság és a befektetési alapok szerepe és a „családi privatizáció" került előtérbe. Mivel a vagyonalapi kötvényeket egy magánszervezet, az NVA adta ki, a kormány a kötvényekért nem vonható felelősségre. 1995 végén az NVAnak mintegy 500 vállalatban voltak részvényei. A hozzáférhető adatok szerint 1993 végén az NVA a privatizált vállalatok részvényeinek 35%-át birtokolta, mintegy 140 mid korona értékben, tehát az eddig privatizált vagyon 82%-át. Ez a rész elegendő nagyságú ahhoz, hogy az NVA közveüenül befolyásolja a magánosított cégek többségét. Becslések szerint a kormány az NVA segítségével a szlovák vállalatok mintegy 60%-át befolyásolhatja közvetlenül, amelyek részesedése a nemzeti összvagyonból meghaladja a hatvan százalékot. Nagyon valószínűnek látszik, hogy Szlovákiában két párhuzamos „magánszektor' alkuit ki: az egyiket a nagy monopóliumok alkotják, amelyek támogatják a kormányt, befolyással vannak a törvényhozásra és az állam gazdaságpolitikájára, míg a másikat az inkább csak megtűrt - kisvállalatok jellemzik, amelyek szinte teljesen ki vannak szolgáltatva az állami hivatalnokoknak és a monopóliumoknak. A jelenlegi privatizáció legfőbb jellemzője, hogy hosszú évekre ellenérzést vált ki a lakosságban Ismét drágább a tej A hideghullám hatása Január elsejétől hat-hét százalékos áremelkedés Emelkedik a kőolaj ára London. Jelentős olajár-emelkedéssel kezdődött az 1997-es év, miután Európa nagy részét hideghullám öntötte el, megnőtt a fűtőolaj iránti kereslet. A londoni tőzsde határidős piacán az irányadónak tekintett Brent olajféleség ára februári szállításra csütörtökön délelőtt hordónként 24,37 dolláron állt, 56 centtel haladva meg a múlt év végi záróértéket. A Brent ára ezzel még csaknem 70 centtel marad el a néhány hónapja beállított, hatéves csúcsnak számító hordónkénti 25,06 dolláros ártól, de a szakértők úgy vélik, hogy az elhúzódó hideg időjárás és az alacsony készletek együttes hatására az árak elérhetik e rekordszintet. A Weather Services Corporation előrejelzése szerint az energiakereslet várhatóan jóval meghaladja majd a szokásos szintet. (MTI) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Nagymegyer, Érsekújvár, Nagykürtös. Január elsejétől a tej garantált felvásárlási ára 6,60 koronáról 7,30 koronára emelkedett. Örülhetnek ennek a termelők, a fogyasztók már kevésbé. Néhány dél-szlovákiai tejüzemben az iránt érdeklődtünk, hogy a megemelt felvásárlási ár miként tükröződik a termékek árában. Nagy Éva, a nagymegyeri Medmilk kereskedelmi osztályának vezetője kérdésünkre elmondta, hogy hat százalékkal növelték az árakat, a tejét és a tejtermékekét egyaránt. Szerinte egyébként az egyes tejüzemekben az emelés mértéke attól függ, hogy milyen mennyiségű tejet vásárolnak fel, minél nagyobb ugyanis a napi felvásárlás, annál enyhébb az emelés. A Medmilk tavaly egyébként naponta 150 ezer liter tejet vásárolt fel a termelőktől. Ján Stahotól, az érsekújvári Mliekospol Rt. termelési igazgatójától megtudtuk, hogy a 70-80 fillérrel megemelt felvásárlási árat természetesen tükrözik a termékeik is. Más kérdés viszont, hogy a kereskedők mennyivel növelik az árakat, és a boltokban mennyibe kerül a tej és a tejtermékek. Azt már ők nem tudják befolyásolni. A nagykürtösi tejüzemben is hasonló választ kaptunk. Jana Černáková kereskedelmi igazgató elmondta, hogy átlagosan 7 százalékos emelést hajtottak végre, a zacskós tej litere január elsejétől ÁFA nélkül 8,70-ről 9,70re, a vaj kilója ugyancsak ÁFA nélkül 93-ról 100 koronára emelkedett, (krasznica) a magánvállalkozásokkal szemben. A változások, amelyeknek nagyobb demokráciát, egyelő esélyeket kellett volna teremteniük mindenki számára, a régi nomenklatúra tagjainak pozícióit erősítették. Valószínűleg elúszott az a lehetőség, amelyet az 1989-es novemberi forradalom kínált, és nagyban csökkent az esélye annak, hogy egy jövőbeli reformkormány programjával megnyeije a széles tömegeket. A GFVK jelentésének zárszava néhány, a kormány számára megfontolandó tanulságot tartalmaz. Először is azt, hogy áttekinthetőbbé kell tenni a magánosítást. Nyilvános pályázatokat és árveréseket ott kellene tartani, ahol az egyedüli kritérium az eladási ár, egyéb esetekben a privatizációs tervezetek konkurenciáján alapuló egyenes eladást kellene alkalmazni. Lehetővé kell tenni az NVA parlamenti ellenőrzését és a privatizációért való felelőséget vissza kell ruházni a kormányra. Tisztázásra szorul a tulajdonosi rendszer és szigorú a monopóliumellenes politikát kell bevezetni a konkurrens környezet védelme érdekében. (krasznica) Az Európai Unió bővítése Nem kerül olyan sokba Bécs. Az Európai Unió keleti bővítése sokkal kevesebbe kerül, mint ahogyan még az 1995ös előzetes számítások alapján a tagállamok gondolták - fejtette ki nézetét Jan Stankovsky, az osztrák Gazdaságkutató Intézet (WIFO) vezető munkatársa. Egy korábbi uniós tanulmány szerint ha a szervezethez már 2000-ben 10 új állam csatlakozik, akkor az unió közös agrárpolitikájának költségei átszámítva 122 milliárd schillingre rúgnak. A WIFO-kutató szerint az EU nem tudja megadni az újonnan csatlakozó országoknak a szervezetben szokásos, az agrártermékek árának csökkentését ellensúlyozó támogatást. Ebben az esetben a 10 ország ezirányú csatlakozási költsége mindössze 40 milliárd schillinget tesz ki. (MTI) Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kg, l

r db) 1. hét MarhaDisznócomb DisznóFagyasztott Friss Zacskós Vaj Köménymagos Péksütemény KristályKerület hátulja (csont oldalas csirke tojás sovány tej kenyér (70 g-ig) cukor nélkül) aprólékkal (1 kg-ig) Pozsony 148,00 158,00 88,00 68,00 3,00 12,00 29,00 16,00 1,20 23,00 r Nagyszombat 155,44 159,50 86,22 68,23 2,95 11,13 27,28 17,091,23 21,74 Trencsén 142,30 149,80 81,00 65,20 3,10 10,30 27,60 13,10 1,30 22,00 Nyitra 137,80 160,20 82.00 66,70 3,10 11,30 27,10 14,90 1,40 22.20 Besztercebánya 157,90 167,45 80,90 69,00 3,00 10,30 27,30 14,75 1,30 22,46 Zsolna 139,53 152,75 81,88 68,76 3,10 12,29 29,47 12,89 1,25 23,15 Kassa 153,10 169,00 82,50 70,80 2,91 11,30 27,10 15,75 1,32 22,30 Eperjes 138,00 163,00 71,00 69,00 2.70 11,40 ?7 10 13,20 1,40 21,00 Szlovákia 146,51 159,96 81,69 68,21 2,98 11,25 27,74 14,71 1,30 22,23