Új Szó, 1997. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1997-01-20 / 15. szám, hétfő
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. JANUÁR 20. KOMMENTÁR Szomorú hétvége SZILVÁSSY JÓZSEF Elen H, Kassof csalódottnak látszott. Az amerikai Etnikai Kapcsolatok Intézetének (PER) - Európa-szerte nagy szaktekintélynek örvendő - elnöke pénteken Pozsonyban szűk körben kiábrándultan hajtogatta: csaknem egy hetet töltött Szlovákiában, s képtelen volt találkozni azzal a négy parlamenti képviselővel, akit korábban felkértek a kisebbségi nyelvtörvénytervezetek elemzésére. Milan Ftáčnik és Csáky Pál kész volt az újabb eszmecserére, Peter Brňák és Ján Cuper viszont nem talált erre időt. S amikor az amerikai szakember telefonon utolérte a DSZM képviselőjét, akkor ő állítólag azt habogta Kassofnak, hogy képtelen kimozdulni az irodájából, mert egész héten hasmenése vanľ.. Szomorúak voltak az elmúlt hét végén a Friedrich Ebért Alapítvány által szervezett kerekasztal-megbeszélés hazai magyar résztvevői is, hiszen a meghívott kormánypártiak nem méltóztattak idefáradni, aztán kiderült az is, hogy a szlovák ellenzéki politikai erőknek sincs nemzetiségi koncepciójuk. Kevés kivételtől eltekintve ma még közöttük is csak halványan rajzolódik ki az a politikai akarat és kurázsi, amely elengedhetetlen ahhoz is, hogy elszánják magukat a felgyülemlett gondok fokozatos megoldására. Egyedül Peter Weiss gyújtott némi reményt azzal, hogy bejelentette: megalakult a DBP nemzetiségi politikával foglalkozó tanácsa. Ugyanakkor hosszasan fejtegette, milyen szűk ösvényen mozognak, hiszen a kormánykoalíció ma is ütőkártyának használja fel elsősorban az észak-szlovákiai közvélemény tájékozatlanságát, magyarellenes elfogultságát, amelyet szerinte a szlovákiai magyar politikai héják is éltetnek. E szomorú hétvége után Alien H. Kassofhoz hasonlóan politikusaink sem eshetnek letargiába. Világos, hogy nekünk elsősorban a demokratikus szlovák ellenzékkel kell tárgyalnunk. S habár ezek az eszmecserék nem kecsegtetnek gyors eredménnyel, azért van esély a folyamatos előrehaladásra. Közös érdekünk ugyanis a demokrácia megvédése, az emberi szabadságjogok és más európai elvek érvényesülése Szlovákiában. A Magyar Koalíciónak ma már vannak olyan tervezetei, amelyek - az ellentmondásos komáromi dokumentumokkal ellentétben tárgyalási alapot vagy kiindulópontot képezhetnek. Politikusaink napjainkban teljes joggal a romániai példát emlegetik. Egyről azonban nem szabadna megfeledkeznünk: a romániai kormánykoalíció és a távlatos partneri kapcsolatok létrejöttének egyik fontos feltétele az volt, hogy az RMDSZ radikális személyiségei kiszorultak a politika első vonalából. JEGYZET Magyar érdele TÓTH MIHÁLY Teljesen érthető, hogy az egyetemet végzettek, továbbá a nagyvárosokban lakók és a 18-29 évesek körében a legnagyobb azok részaránya, akik „igen"-nel népszavaznának, ha arra kellene válaszolni, belépjen-e Szlovákia a NATO-ba. A lakosságnak e csoportjai a legérdekeltebbek abban, hogy végre elmozduljunk a holtpontról. Az értelmiségiek, a fiatalok és a városlakók állásfoglalását a probléma némi leegyszerűsítésével így lehetne magyarázni: a polgárosodás óhajtása. Vagy (lévén, hogy a NÄTO végül is katonai szervezet) így: annak megelőzése, hogy ezt az országot még egyszer senki se szerencséltesse internacionalista segítségnyújtásban, ahogy azt 1968-ban tették. Némi büszkeséggel konstatálom, hogy az 500-600 ezer szlovákiai magyar körében is jóval az országos átlagot meghaladó volt azoknak az aránya, akik helyeselnék az ország NATO-csatlakozását. Nagyjából ugyanakkora, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a polgárosodó nagyvárosiak és a fennálló viszonyokkal elégedetlen fiatalok körében. Jó társaságba „keveredtünk". Ami azt is jelenti, hogy közösségünk mérvadó része képes végiggondolni a dolgokat, óhajtjuk a polgárosodást, és hogy annak alapján, ami 1968. augusztus 2 l-e után történt, képesek vagyunk levonni a tanulságokat. De vane még ezenkívül egy sajátosan szlovákiai magyar szempont is? A NATO-ba való belépést helyeslő kisebbségi magyarok tisztában vannak azzal, hogy ha Szlovákia tagja lesz a nyugati szervezeteknek, a szélsőségesen nacionalista többségi nemzetiek nem engedhetik meg azt, amit velünk szemben eddig megengedtek. Közvetve egyébként számos ténnyel bizonyítható, hogy a kormánykoalíció három pártja közül legalább egy e felismeréstől vezérelve rémítgeti a nemzetet a NATO-, illetve az EU-tagság hátrányaival. A miniszterelnök valahányszor a népszavazást szorgalmazza ebben a kérdésben, mindig Slotáéknak tesz szívességet, úgymond, a stabilitás érdekében. A valóságban az egyeduralomhoz vezető utat egyengeti. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Nyomja a DANUBIAPRINT - DUNAJSKÉ TLAČIARNE Rt. 02-es üzeme. Előfizethető minden postásnál, postán, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ESvývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. - Papa, te tiltottad meg, hogy a hét végén diszkóba menjek, akkor most mit dühöngsz? (Balázs-Piri Balázs karikatúrája) Bizonyos alapvető szerepmeghatározás nélkül komoly zavar állhat elő Kisebbségi jövőkép Aligha férhet kétség hozzá: az elmúlt több mint fél évtized legjelentősebb kárpát-medencei nemzetiségpolitikai hozadéka, hogy a magyar kisebbségek történelmünkben először - minden akadály és visszaszorítottság ellenére is - helyzetalakító pozícióba kerültek. KISS JÓZSEF A magyar kisebbség tagjai léthelyzetükben most már nem kényszerülnek a puszta alkalmazkodásra, hanem maguk is tevőlegesen léphetnek fel a sorsukat meghatározó és befolyásoló politikai, valamint egyéb tényezők hatóerejével kapcsolatban. „Szüntelenül helyzetben lenni" - fogalmazódott meg szinte jeligeként az új lehetőségek felhasználására sarkalló felismerés. De ezzel együtt eleve felvetődik a feleletet kívánó kérdés: mihez képest? Mi az a cél, amihez a helyzetalakítás közelebb visz? S ha van ilyen - mert nyilván lennie kell -, akkor el is kell helyeződnie valahol a jövőalakítás koordináta-rendszerében. Vízió, jövőkép, szcenárió, stra... eleve felvetődik a feleletet kívánó kérdés: mihez képest? tégiatervezés - a felsorolt, meglehetős fogalmi képlékenységet és szinkretizmust takaró kifejezések uralják azokat a tudományos és politikai elképzeléseket, amelyek a jövőbeli fejlődés bizonyos korlátok közötti irányíthatóságát tartják szem előtt. A fogalmi körülhatárolás sokszor egymásnak ellentmondó értelmezésekkel jár a szaktudoOLVASÓI LEVELEK Véradóknak kedveskedtek Blaskó Mária, községünk polgármestere hangszórón keresztül szokta kifejezni köszönetét, és mindannyiszor egy-egy ebéddel kedveskedik községünk önkéntes véradóinak, mivel minden ellenszolgáltatás nélkül, rendszeresen járnak vért adni. Páld község - Kiss Tibor polgármester révén - szintén kiveszi a mányos berkekben is. Bizonyos alapvető szerepmeghatározás nélkül azonban szerepzavar állhat elő, amely kételyeket támaszthat a jövőbefolyásolás lehetőségeit illetően. Úgy tűnik, hogy épp ilyesfajta problémák kísérik a szlovákiai magyar kisebbség politikai vonalvezetését is. Talán elég utalni arra, hogy a vízióknak, avagy jövőképeknek van időbeli behatároltsága: vannak egygenerációs (tehát 20 évre kiterjedő), többgenerációs (vagyis 50-60 évet átfogó) és történelmi (egy évszázadon is túllépő) jövőképek. Feltámad a gyanú: a szlovákiai magyar közegben nem annak vagyunk-e tanúi és résztvevői, hogy az egyes jövőképtípusok szinte összemosódnak a távlatok közötti határok fesztelen áthágása, az időkeretek közötti A ködös jövőkép egyszerűen átültetődik a mába... hányaveti közlekedések folytán? S így kap még inkább tápot az eredendő kétkedés: megalapozottjövőkép helyett nem a teret és az időt figyelmen kívül hagyó vágykép sugallja-e például az olyasfajta igyekezetet, mely amolyan, a magyarországi parlamenten belüli felsőház létrehozását szorgalmazza a határon túli magyarság képviselői számára? Egész közösséget mozgósító jövőképre természetesen szükség van, s ennek a kisebbségi közösségi lét megóvására és kiteljesítésére kell épülnie. De az már ugyancsak vitatható, hogy a lét teljessé válásához vezet-e, ha maguk az elvek merevednek konkrét modellekké és végcéllal azonosított jövőképekké. Mindezt tetézi, hogy az adott helyzet és a távlati célok közötti részét a nemes cselekedetből. Egy-egy véradás után a helyi szövetkezet vezetősége a két falu véradóinak frissítővel kedveskedik. Tarič Katalin Kisgyarmat Helyesen szlovákul Hogy a nyelvtörvény megtartása sok pénzbe fog kerülni, az biztos. Vegyük csak a Szlovák Televízió képernyőjén megjelenő rövidre zárás berkeinkben a mai állapotok és a fejlődési trendek viszonyában szinte visszájára fordított felállást eredményez. A ködös jövőkép egyszerűen átültetődik a mába; szinte napi magatartássá szublimálódva viselkedési formák mércéjévé válik. A továbblendítő erőgyűjtés egyszerűen mellékessé jelentéktelenedik, sőt el is sikkad. Nem az lesz a meghatározó, hogy egyegy, az adott lehetőségekhez igazodó lépés közelebb visz-e a valós kisebbségi közösségerősítéshez, hanem a szó valódi értelmében annak feszegetése: az adott kezdeményezés mennyire marad el a vágyálomszerű ideologikus konstrukcióktól? (Ebből aztán önmagától adódik a kategorizálás, hogy vannak igazmagyarok és - Bulgakov nyomán másodlagos frissességű szlovenszkói és kárpát-medencei magyar „lazacok".) Nyilvánvaló, hogy itt kiiktatódik a stratégia mint tervezés és mint célmegvalósításhoz vezető útkeresés. Úgy hiszem, nemcsak pusztán politikai-politikusi feladat, hanem értelmiségi szerepvállalás kérdése is a tudományosan feltárt létviszonyok és az így kimunkált jövőkép közötti távolság olyasfajta áthidalásának előmozdítása, mely számol közbeeső stratégiai szakaszok és közbeiktatott stratégiai célok kirajzolódásával. S így meghatározóvá nem a mába belevetített óhajok válnak majd, hanem a jelen helyzetből való elrugaszkodás, mely újabb és újabb lépcsőfokra jutva valós kisebbségi érdekérvényesítést és mérhető, tettenérhető pozíciójavulást eredményez. (Az újévi fórumon elhangzott korreferátum befejező részét holnap közöljük.) A szerző történész, a Szlovák Tudományos Akadémia Politológiai Intézetének munkatársa. képújság betűit: például hiányoznak a szlovák helyesírásnak megfelelő ékezetek és más megkülönböztető jelek. De ugyanígy van ez a számítógépes adatfeldolgozásra készült rendszerekben használt betűtípusok esetében is, hogy a szlovák parlamentben felszerelt elektronikus szavazógép betűit már ne is említsem. A törvényhozást illetően azonban úgy látszik, hogy nem a gép kicserélésével lesznek problémák, hanem a megválasztott képviselők nyelvtudásával (ez főleg a mélynemzeti érzelműekEU-projekt Nem kell ez a pénz sem? ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Berényi József, a Magyar Polgári Párt politikai titkára szerint a kormány nemcsak szűkmarkú támogatásával rövidíti meg a szlovákiai művészeket, hanem hanyag nemtörődömségével is. A Mečiar-kabinetet terheli a felelősség azért, hogy az arra igényt tartó kulturális intézmények nem vehetnek részt az EU Kaleidoszkóp nevű projektjében. Csupán a napokban derült ki, hogy a kulturális miniszter nem írta alá a szükséges szerződést, így szlovákiai szervezetek pályázatait az Európai Unió részéről nem fogadhatják el. Erről Berényi az EU pozsonyi irodájában szerzett tudomást. Nem ismeretes, hogy a szerződés aláírására miért nem került sor. Egyelőre azt sem tudni, kit terhel a felelősség azért, hogy 3 hónappal ezelőtt szerződés hiányában mégis meghirdették a pályázatot. A kulturális intézmények közül többen éltek a lehetőséggel: szakértőket fogadtak, hogy elkészíthessék a terjedelmes, angol nyelvű pályázatot. Költségeiket senki nem téríti meg. „Ez is mutatja, hogyan viszonyul Ivan Hudec az úgynevezett alternatív kultúrához. Megsegítésére még a tálcán felkínált pénzt sem fogadja el" - állapította meg Berényi József, (horváth) Házi betegápolás Otthon olcsóbb ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Jóval gazdagabb országokban is csak a legszükségesebb ideig kezelik kórházban a beteget. Utána az ápolás otthon folytatódik. A házi betegápolással nemcsak az egészségbiztosító jár jól, hanem a beteg is, mert a kórházi tartózkodás rendszerint lelkileg is megviseli. A szlovák egészségügyben minden másképp van. Bár a legfőbb gond a pénztelenség, mégsincs igény a szakszerű házi betegápolásra. Božena Bušová, a Harris Slovakia Nővérügynökség igazgatója emlékeztetett: a kórházakat úgynevezett ágypénz alapján finanszírozzák, azaz minél tovább fekszik benn a beteg, annál több pénzt kap az intézmény. Szlovák sajátosság az is, hogy a házi betegápolást sokan összetévesztik a házi gondozással. A Harris 37 képzett ápolónőt alkalmaz. A gond az, hogy a Druzap, a Garant, a Katonai, a Belügyminisztériumi és a Kölcsönös Egészségbiztosító kivételével a többi elutasítja a tevékenység térítését. Az igénnyel is baj van, a főváros számára kiképzett 27 ápolónőnek az ügynökség nem tud állandó munkát biztosítani, holott köztudott, hogy főleg a belvárosban rengeteg idős embernek házi rehabilitációra, illetve más egészségügyi ellátásra volna szüksége, (péterfi) re vonatkozik). Olyan gyatrán beszélik a szlovák nyelvet, hogy még az én szerény nyelvtudásommal is pironkodom miattuk. Esetükben csak úgy fog dőlni a pénz a nyelvfelügyelőség kasszájába. Főleg akkor, amikor Ján Ľupták és a hozzá hasonlók fognak beszélni. Lehet, hogy számukra külön alapot kellene létrehozni a parlamentben; ebből fizetnék a rájuk kiszabott bírságokat. De talán az volna a legjobb, ha fel sem szólalnának. Németh Géza Alistál