Új Szó, 1997. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-17 / 13. szám, péntek

3 POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. JANUÁR 148. Chirac Budapesten Budapest. „Bízom abban, hogy Magyarország minél előbb tagja lesz az Európai Uniónak és az atlanti szövetségnek, mert a jövő békés, jóléti Európájáról Magyarország nélkül nem lehet beszélni", mondta a magyar parlamentben elhangzott beszédét összegezve a Jacques Chirac. A francia államfő Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. (MTI) Lebegy Clinton beiktatására Moszkva. Alekszandr Lebegy tábornok az amerikai kongresszus illetékeseitől magánemberként kapott meghívást Bili Clinton elnöki beiktatásának ünnepségére, közölte az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének szóvivője. Az elnöki posztra pályázó orosz politikus, aki jelenleg németországi látogatáson tartózkodik, szerdán jelentette be, hogy „egyszerű orosz állampolgárként" meghívást kapott az amerikai „elnöki apparátustól",. (MTI) Igor Rogyionov orosz védelmi miniszter moszkvai sajtóértekezletén kilátásba helyezte az orosz fegyveres erők lényeges csökkentésének lehetőségét. (ČTK/AP) Izetbegovic kórházban Szarajevó. Alija Izetbegovic boszniai elnököt tegnap kórházba szállították, hogy ellenőrizzék egészségi állapotát, jelentette be Mirza Hajric, a 71 éves muzulmán politikus tanácsadója. A korábban szívpanaszokkal kezelt államfőt a szarajevói Kosevo kórházban vizsgálják. „A politikus élete nincs veszélyben", tette hozzá a tanácsadó. Izetbegovic elnök tavaly februárban került először kórházba súlyosbodó szívbaja miatt. (MTI) Igen a lengyel tervezetre Varsó. A lengyel országgyűlés alkotmányelőkészítő bizottsága elfogadta az új lengyel alkotmány tervezetét. Az alkotmánytervezet kimondja az ország parlamentáris-kormányzati berendezkedését, valamint a kétkamarás törvényhozás és a közvetlen elnökválasztás fennmaradását. Első ízben kerül az alkotmányba annak a joga, hogy az állampolgárok közvetlenül az alkotmánybírósághoz fordulhassanak. E testület hatásköre jelentősen megnő, és határozatai a korábbi gyakorlattól eltérően kötelező érvényűek lesznek. (MTI) A bolgár ellenzék változatlanul ragaszkodik az előrehozott választások mielőbbi megtartásához Új kormány Szófiában? MII-HÍR Szófia. Néhány napon belül új miniszterelnöke lehet Bulgáriának, miután Petar Sztojanov megválasztott államfő bejelentette: kész kormányalakítási megbízást adni a kormányzó szocialisták miniszterelnök-jelöltjének - ha Zselju Zselev hivatalban levő államfő megtagadná azt -, de csak azzal a feltétellel, hogy a politikai pártok megállapodnak egymással. Petar Sztojanov január 19-én teszi le hivatali esküjét, ám csak 22-én veszi át az elnöki teendőket a leköszönő Zselevtől. Az új államfő a kormányzó szocialisták és az ellenzék vezetőivel tartott konzultációi után jelentette be, hogy azonosságokat vél felfedezni a felek álláspontjában. Ezek között említette, hogy sürgősen törvényeket kell hozni a Valutatanács kialakítása érdekében, válságellenes programot kell kidolgozni, s tervet kell elfogadni arra, hogyan segítsék a téli hónapokban a legelesettebbeket. Bulgáriában a havi átlagfizetés ma mintegy 30 dollárral, az átlagnyugdíj 10-13 dollárral, a minimális nyugdíj 4,3 dollárral egyenlő, mert a gazdasági válság miatt nem tudják folyósítani az infláció kiegyenlítésére szánt összegeket, miközben az utóbbi két hét alatt több mint 30 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetsége, amely ma már Egyesült Demokratikus Erők (ODSZ) néven vesz részt a politikai küzdelmekben, csütörtökön nyilvánosságra hozott felhívásában minden parlamenti pártot arra szólított fel, hogy nyilvánosan vállalja: lemond bármiféle kormányalakítási megbízásról. Az ellenzék továbbra is azt akarja, hogy ne lépjen hivatalba új kormány, még 45 napig maradjon hivatalban a december közepén lemondott Zsan Videnov vezette kabinet, majd tartsanak előrehozott választásokat. Várna lakosai is csatlakoztak a Bulgária-szerte napok óta zajló szocialista párti kormány elleni tiltakozó akciókhoz. (

ČTK/AP) A palesztin többségű város zsidó negyedében ott marad az izraeli katonaság A szlovákiai magyar városi egyetemek ügye Izrael készül a hebroni kivonulásra A magyar kormány közbenjár Az izraeli parlament tegnap megkezdte a vitát az izraeli-palesztin megállapodásról, amely palesztin igazgatás alá helyezi a Jordán folyó nyugati partvidékén fekvő Hebron város nagyobbik részét. MTI-TUDÓSÍTÁS Mint a Reuter hírügynökség jelentésében megjegyezte, Benjamin Netanjahu miniszterelnök néhány órával azután nyitotta meg a parlamenti vitát, hogy a Netanjahu: csak átcsoportosítunk Hebronban. kormány jóváhagyta a megállapodást. Izrael közölte, hogy csak akkor kezdik meg a hebroni katonai átcsoportosítást, ha ehhez a parlament hozzájárul. „Nem hagyjuk el Hebront, csak átcsoportosítunk Hebronban" - idézte Netanjahunak a több hónapos tárgyalások után született megállapodással kapcsolatos A parlament jóváhagyása után kezdik csak meg a kivonulást. egyik nyilatkozatát a brit hírügynökség, amely egy másik jelentésében beszámolt arról is, hogy Izrael csütörtökön már elszállított bizonyos katonai felszereléseket Hebronból és leszerelt őrhelyeket az átadásra készülve. A túlnyomó többségben palesztin lakosú város zsidó telepesek lakta negyedében a szerdán született megállapodás értelmében továbbra is marad izraeli katonaság. A hebroni kivonulásról szóló megállapodás értelmében Izrael tíz napon belül kivonul Hebron területének tíz százalékáról. A dokumentum a továbbiakban előirányozza, hogy az izraeli hadsereg távozik Cisszjordánia vidéki területeiről is, méghozzá 1997 márciusától 1998 derekáig. A megállapodást még az izraeli és a palesztin vezetésnek is jóvá kell hagynia. Általános megítélés szerint a hebroni megállapodás fontos lépés a közel-keleti igazságos és szilárd béke felé vezető úton, és megnyitja az utat az izrael-palesztin viszony további javítása előtt. Az első amerikai reagálások szintén pozitívan fogadták a megállapodást. Clinton szóvivője ugyancsak üdvözölte a megállapodást. Az Európasi Unió hasonlóképpen méltatta a szerződés létrejöttét. Most egy olyan dokumentumon végzik a felek az utolsó simításokat, amely részletezi a két fél kötelezettségeit a hebroni megállapodás végrehajtása utáni időszakban. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Budapest. Horn Gyula magyar miniszterelnök a szlovákiai magyar pártvezetőkkel folytatott decemberi megbeszélésén ígéretet tett arra, hogy közbenjár Vladimír Mečiar kormányfőnél a szlovákiai magyar városi egyetemek ügyében. Jolsvai Sándor, a külügyminisztérium osztályvezetője szerint az interveniálás megtörtént, ám válasz egyelőre nem érkezett. Erről a Magyar Koalíció pártvezetőinek Tabajdi Csaba politikai államtitkárral folytatott megbeszélését követően értesülhettek az újságírók. Tabajdi Csaba beszámolt arról is, hogy január 29-én Pozsonyban a szlovák-magyar alapszerződésben foglaltak végrehajtásáról tárgyalnak a két kormány külügyi szakértői. A magyar kormány támogatja azt a törekvést, hogy a magyarországi szlovák, illetve szlovákiai magyar kisebbség képviselői helyet kapjanak az alapszerződés megvalósítását felügyelő vegyes bizottságban, és sürgetni fogja annak felállítását. A Magyar Koalíció politikusai az államtitkárhoz hasonlóan hasznosnak ítélték a találkozót, és egyetértettek a rendszeres konzultációk szükségességében. Legközelebb februárban ülnek tárgyalóasztalhoz, (hg) Az EU-vélemény a kelet-európaiak felvételéről Marad a menetrend -MTI-HÍR Párizs. Az Európai Bizottságnak az az álláspontja, hogy a keleteurópai országok EU-felvételére akkor kerül sor, amikor mindkét fél készen áll a bővítésre. A brüsszeli testület továbbra sem kíván találgatásokba bocsátkozni arról, mikor történhet meg az első közép- vagy kelet-európai ország csatlakozása az Európai Unióhoz. Az Unió a maga részéről mindent elkövet, hogy a felvételre mielőbb sor kerüljön. E gondolatokkal reagált tegnap a bizottság szóvivője Jacques Chirac francia elnök budapesti kijelentésére, miszerint Párizs azon fáradozik, hogy Magyarország lehetőleg már 2000 táján EU-taggá váljék. A brüsszeli testület nem kíván találgatásokba bocsátkozni tette még hozzá a szóvivő tegnapi sajtóértekezletén. A tagországok vezetőinek azonban jogukban áll véleményüket kifejteni Brüsszeltől függetlenül is. Chirac már nem először adott hangot annak a véleményének, hogy a bővítés az ezredfordulón megkezdődhet. A brüsszeli várakozások azonban ellentmondani látszanak ennek. Különösen az EU-reformokkal foglalkozó kormányközi konferencia botladozásait látva ma már a legderűlátóbb vélemények is csupán 2001-2002-re teszik a bővítés lehetséges kezdetét. Pozsonyban tárgyal az üzbég államfő Szerződések aláírása TA SR-HlR Pozsony. Tegnap kétnapos hivatalos látogatásra Szlovákiába érkezett Iszlám Karimov üzbég államfő. A Csehországból érkező vendéget Sergej Kozlík pénzügyminiszter fogadta a pozsonyi repülőtéren. A délután folyamán Karimov elsőként Michal Kováč köztársasági elnökkel találkozott, akivel a két ország egymáshoz való viszonyát rögzítő és együttműködésről szóló szerződést írt alá. Szlovákiai tartózkodása során Karimov Vladimír Mečiar miniszterelnökkel és Ivan Gašparovičcsal, a parlament elnökével is találkozik és várhatóan kormányközi szerződést ír alá partnereivel. Az üzbég tövényhozás 1990 márciusábAn választotta Karimovot az ország elnökévé, az 1991-es közvetlen elnökválasztáson ismét Karimov győzött. Az üzbég köztársasági elnök ma fejezi be szlovákiai látogatását. f 2äS-Š2 »«»»« '•JZT" ™ j t ťfciSíiíSíííi ismšäír í A dél-koreai rendőrség beavatkozásra készül a szöuli római katolikus székesegyháznál. A letartóztatástól tartó szakszervezeti vezetők a katedrálisba menekültek a korábban kilátásba helyzett rendőrségi akció elől. Az egész országban hetek óta heves tiltakozások folynak a kormány kemény munkásellenes intézkedései miatt. (CTK/AP)