Új Szó, 1997. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-16 / 12. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. JANUÁR 16. KOMMENTÁR Szerecsenmosdatás FEKETE MARIAN A Szlovák Köztársaság eredményesen kommunikál az Európai Unió és a NATO tagországaival, vezetőivel, funkcionáriusaival, egyszóval mindenkivel, tudhattuk meg már sokadszor is Pavol Hamžíktól. A szlovák külügyminiszter az utóbbi napokban európai fővárosokban magyarázgatta a kormány bizonyítványát, állítólag támogatást keresve Szlovákiának egyes európai szervezetekbe, illetve a NATO-ba történő felvételéhez. A külügyminiszter magyarázkodása inkább csak a szerecsenmosdatáshoz hasonlítható, ha nem akarjuk más jelzővel illetni a valódan állítások tömkelegét. A szlovák korona stabil, és teljesen konvertibilis, állította a külügyminiszter párizsi látogatása során például a Le Figaro című tekintélyes francia napilapnak adott nyilatkozatában. Az egyébként képzett és intelligens külügyminisztertől az ember nem várta volna azt, hogy a Le Figarót talán csak egy olyan borbélynak tekinti, akinek bármit bemesélhet. A szlovák korona teljes konvertibilitásáról majd akkor beszélhetünk, ha Angliában, Franciaországban és bárhol, bármely pénzbeváltóhelyen elfogadják a koronát, ugyanúgy, mint a dollárt vagy más teljesen konvertibilis pénznemet. Pavol Hamžík mindezt még megtetézte néhány további olyan kijelentéssel, amely sokak számára sértő lehet itthon és külföldön is. A köztársaság védelméről szóló törvényről, azaz a Büntető Törvénykönyv módosításáról - amellyel kapcsolatban Szlovákia figyelmeztetéseket kapott - a külügyminiszter azt mondta, hogy „két paragrafusban módosítás történt, hogy a törvény elfogadható legyen az EU tagországai számára" (mert ugye, kit érdekel az, hogy Szlovákia lakossága számára elfogadható-e egy ilyen törvény?!). A kisebbségek vonatkozásában Hamžík úgy viselkedett, mintha nem ismerné a külföldi megfigyelők véleményét, hogy a Btk.-módosítás is elsősorban a szlovákiai magyar kisebbség ellen irányul. Állítása szerint Szlovákia olyan szerződést kötött Magyarországgal, amellyel rendezte a magyar kisebbséget érintő vitás kérdéseket, és a szlovákiai magyaroknak komplex jogokat nyújtott. A komplex jogokról nekünk egészen más véleményünk van, ugyanúgy, mint arról a sajtószabadságról, amelyet Hamžík állítása szerint nálunk nem veszélyeztetnek. Különböző körmönfont, közvetett gazdasági eszközökkel veszélyeztetve volt az eddig is, de január elsejétől még inkább, hiszen az államnyelwédelmi törvény szerint félmillió koronás bírsággal sújtható az a kiadó, amely Szlovákiában nem államnyelvű lapot, esetleg más nyelvű alkalmi sajtóterméket jelentet meg. JEGYZET Kapu kívülről TUBA LAJOS Ha valós lett volna a miniszterek korábbi optimizmusa, ma Szlovákia már a világ legfejlettebb államait tömörítő OECD büszke tagja. Ez sajnos, hiú ábránd maradt, és Hamžík külügyminiszter legutóbb is csak a tagság iránti kitartó érdeklődésünket tudta tomácsolni. A valóságban azonban gazdasági szempontból is egyre gyakrabban a balkáni térséggel kerülünk egy kosárba. Nem csak arról van szó, hogy a romániai, szerbiai és bulgáriai politikai erjedés sokkal pozitívabb jelzéseket küldözget Nyugat felé. Gazdasági értelemben is egyre több felhő sötétíti el az eget. Ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy az elmúlt két évben a kormány szinte mindent alárendelt a kedvező makrogazdasági mutatókat befolyásoló paraméterek féken tartásának. A leginkább húsba vágó árak központi szabályozása és egyéb pénzügyi bűvészmutatványok azonban csak az első látásra kisemberbarátok. Az éppen az utóbbi hónapokban összeomlott bolgár gazdaság a példája annak, hogy a politikai okokból elhanyagolt szerkezetátalakítás sokszorosan megbosszulja magát. Ennek egyik első jeleként foghatjuk fel, hogy a tavalyi költségvetési deficit még kozmetikázottan is 27 milliárd korona (20 milliárddal több, mint egy évvel korábban), az idei hivatalos előirányzat pedig még ennél is jóval nagyobb. Márpedig ennek a hiánynak a fedezésére - ha egyáltalán ez még lehetséges - a kormány a gazdasági szféra elől vonja el a pénzt. Amennyiben viszont még az eddigieknél is jobban megakasztjuk a vállalkozói szféra fejlődését, és nem kezdődik meg a közüzemi szféra évek óta halasztgatott reformja sem, még jó ideig kívülről szemléljük az euro-atlanti integráció előszobájának tartott OECD kapuját. á- ŕ Ä n VS27S* Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Nyomja a DANUB1APRINT - DUNAJSKÉ TLAČIARNE Rt. 02-es üzeme. Előfizethető minden postásnál, postán, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ESvývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. - Számoljunk csak... Útiköltség, szállásdíj, na meg a sífelvonó díja. Ha jól számoltam, akkor ma még ezt a lesiklást megengedhetjük magunknak... (Lehoczki István rajza) Ma adják át Göncz Árpád államfő kitüntetését Miroslav Kusý professzornak Rendíthetetlenül demokrataként Nemrég töltötte be életének 65. esztendejét Miroslav Kusý, a század egyik legnagyobb szlovák gondolkodója, politológusa. A. NAGY tÁSZLÓ Ez a jubileum adta meg az okot arra, hogy Kusý professzort egyaránt kitüntesse a szlovák és a magyar köztársasági elnök. Göncz Árpád magyar államfő kitüntetését ma adják át a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségén. Jubiláló egyetemi tanárok kitüntetése Közép-Európában megszokott dolog, ám Miroslav Kusý munkássága mérföldkő a szlovák-magyar kapcsolatok javításában, s ennek köszönhető ez a nem mindennapi kettős kitüntetés. Miroslav Kusý az ötvenes években Prágában tanult bölcsésze... megfigyelésnek, kihallgatásoknak és zaklatásnak volt kitéve. tet, és ezt követően 1968-ig Pozsonyban volt egyetemi oktató. Az 1968-as prágai tavasz filozófiájának szlovák megfogalmazója volt, és Alexander Dubček oldalán 1968-ban rövid ideig a szlovák kommunista párt ideológiai osztályát irányította. A szovjet inváziót követően kizárták a pártból, és elveszítette álOLVASÓI LEVELEK Megtaláljuk jövőképünket? Lehet, hogy az éppen most alakulóban lévő Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum, amely a napokban tanácskozott, választ fog majd adni azokra a bennünket foglalkoztató kérdésekre, melyek szlovákiai magyarságunkjövőbeli fennmaradásával kapcsolatban döntő jelentőségűek a régióban. Egyre nyilvánvalóbb, hogy gondjaink, bajaink és egyéb, bennünket érintő problémák lását. Kálváriája tulajdonképpen tipikus (cseh)szlovák értelmiségi sorsnak tűnhet. Miroslav Kusý azonban nem az az ember, akit a kommunista rendszer könnyedén „megfojthatott". A hetvenes évek Csehszlovákiájában - elsősorban szamizdatjai révén - a másképpen gondolkodók vezető egyéniségévé vált. Részt vett a Charta '77 mozgalom megalapításában, egyike volt a kevés szlovák aláírójának. ... 1985 óta foglalkozik behatóbban a magyar kisebbség sorsával... Folyamatos rendőrségi megfigyelésnek, kihallgatásoknak és zaklatásnak volt kitéve. Már agonizált a rezsim, amikor utolsó kétségbeesett próbálkozásként 1989-ben államellenes tevékenység vádjával elítélték és bebörtönözték. A forradalom szabadította ki. A demokratikus államforma lehetőséget adott neki, hogy sok mindent kipróbálhasson: volt tájékoztatási miniszter, parlamenti képviselő, Václav Havel elnök szlovákiai tanácsadója. Nem tartott sokáig, míg az ízig-vérig elméleti szakember visszatalált gyökereihez - jelenleg a Komenský Egyetem politikai tanszékének vezetője. S örömmel nyugtázzuk, hogy az Új Szó rendszeremegoldását nem bízhatjuk csak az itt élő magyarság politikai képviseletére, illetve önkormányzatainkra. Mai helyzetünkben ez már kevés, ennél sokkal több kell. Például meg kell(ene) teremteni a különböző polgári érdekvédelmi szervezetek létrejöttének alapjait, melyek az itt élő magyarság további sorsának alakulása szempontjából nélkülözhetetlenek. Jó, hogy ennek tudatában vannak a fórum szervezői és résztvevői, s felelősséget éreznek magukban további sorsunkért, és nemcsak a beszéd, hanem a cselekvés szintjén is. Mert beszédből volt elég, sajnos, ensen publikáló munkatársa is. Miroslav Kusý elméleti munkássága szerteágazó, az ismeretelmélettől a konkrét társadalombírálatig terjed. Az emberi és szabadságjogok - beleértve a nemzeti kisebbségi jogokat is - legtekintélyesebb szlovák képviselője. A szlovákiai magyarság jogainak legharciasabb és legaktívabb támogatója. Saját bevallása szerint 1985 óta foglalkozik behatóbban a magyar kisebbség sorsával, amikor a kezébe nyomták a kulturális minisztérium által Nemzetiségek Csehszlovákiában címmel kiadott hivatalos brosúrát. Ezt követően írta meg A nem szlovák jelenség című dolgozatát. A régi és a mostani rendszer is a fejéhez vágta-vágja, hogy magyarbarát: a nemzetébresztők számára ugyanis elképzelhetetlen, hogy egy igazi szlovák a magyarok szidalmazása nélkül írjon erről a témáról. Rendíthetetlen demokrata, így ma Szlovákiában ismét a kormánypártok által sokat támadott közéleti személyiségek egyike lett. Kétségtelen, hogy közép-európai létünk, a politikai kultúra igényli az olyan kitüntető jellegű gesztusokat, amelyek akár többet is jelenthetnek, mint egyszerű elismerést a szlovák-magyar kapcsolatok fejlesztéséért. A szerző a Magyar Polgári Párt elnöke. nek ellenére az itt élő magyarság nagyobbik hányada egyre jobban csúszik lefelé a lejtőn. Hogy csak egy példával éljek: Dél-Szlovákiában a lakosság megélhetését zömmel a mezőgazdasági termelés biztosítja. Ha az ország valóban az európai struktúrák felé tart, akkor ez mezőgazdaságunk számára kemény feltételeket és konkurenciát fog jelenteni. Ennek következtében az agrárágazat annyi embert, mint most, biztosan nem tud majd foglalkoztatni. Azon már most el kellene gondolkodni, hogy mi legyen az innen távozó emberek sorsa, és hogy mennyire lehet felkészülni SME Alexander Rezes állítólag azt követeli, hogy utódja szintén a kassai vasmű köreiből kerüljön ki. Mečiar azonban a DSZM nyugatszlovákiai privatizációs lobbyjának képviselőjét, Milan Rehák vagyonalapi alelnököt szeretné kinevezni. Rezes igyekezete, hogy utódja szintén magánvállalat képviselője legyen, bizonyítja, hogy hét évvel a rendszerváltás után Szlovákia az egykori kommunista államra jellemző viszonyokat él meg. Érdekes, hogy Mečiar ellenszegül a vasmű akaratának. Ez arra utal, hogy a DSZM két legerősebb gazdasági csoportosulásának, a kassainak, illetve a nagyszombati-trencséninek az érdekei ütköztek a minisztérium megszerzéséért folytatott harcban. PRÁCA Gabriela Mačaiová, az oktatási minisztérium munkatársa szerint az iskolai étkeztetésben az új előírások életbe lépésével nem lehetett változatlan árakat biztosítani. A módosításra azért volt szükség, mert a felmérések szerint a gyermekek étkezésében nagyon visszaesett a C-vitamin, vas és a kalcium aránya. Emiatt a minisztérium több változtatást is eszközölt. Az óvodákban törölték a húsmentes napokat, és igyekeznek több gyümölcsöt és zöldséget adni. Az alap- és középiskolákban egyik héten egyszer, a másikon pedig kétszer nem adnak húst, viszont ezeknek az ebédeknek is tartalmazniuk kell sajtot, halat, tojást vagy gombát. Azt is javasolták, hogy a földművelési minisztérium újra adjon állami támogatást a tejes tízóraira. Az iskolai étkezdékben készülő ételeket a szülők is megkóstolhatják. A legújabb adatok szerint az iskolai étkeztetést 600 ezren veszik igénybe PRAVDA Peter Weiss szerint a személyijövedelemadó-alanyok 66 százaléka a legalacsonyabb, vagyis a legfeljebb 60 ezer koronás évi jövedelemmel rendelkezők kategóriájába tartozik. Ők az utóbbi időben azt az illúziót is elvesztették, hogy társtulajdonosai lehetnek a nemzeti vagyonnak. A DSZM teljesítette választási ígéretét, és kialakította a gazdagok rétegét. Az alkalmazotti részvénytársaságok létrehozása is gyakran csak ígéret maradt, sőt botránnyá fajult (zólyomi Bučina, bártfai gyógyfürdő). A baloldaliságról beszélő munkásszövetség még azt sem tudta elérni saját kormányában, amit a híresen jobboldali Thatcher - alkalmazotti részvényekkel érdekeltté tenni a dolgozókat. A kormány leállította a vagyonjegyes privatizációt, a helyette kezdett kötvényes kárpótlás fedezete pedig kétséges. A négy kormánypárton keresztül a privatizálás sok esetben kalandorok és szélhámosok kezébe került, s őket csak az vezérelte, hogy a megkaparintott politikai hatalmat kihasználva gyorsan meggazdagodjanak. az ilyen és ehhez hasonló helyzetekre. Hogy a szlovákiai magyarságnak legyen jövőképe, kitöljön a bűvös körből, melyben jelenleg van, az nem csak a jelenleg hatalmon lévőkön, hanem a falvainkban, városainkban élő embereken is múlik. Azon, hogy a jelenlegi széthúzás helyett mennyire tudnak összefogni, egymást újra megtalálni annak a célnak az elérése érdekében, hogy falvaink újra felvirágozhassanak, hogy újra legyen az itt élőknek jövőképük, távlati elképzelésük a jelenlegi szűk perspektívák helyett. Németh Géza Alistál