Új Szó, 1997. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-14 / 10. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. JANUÁR 14. Lóvá tett orvosok PÉTERFI SZONYA Az egészségügyi miniszter rég nem látott annyi tollforgatót, mint a múlt heti csütörtöki, az orvosok szakszervezeti társulásával folytatott találkozón. Nem mintha az újságírók nem érdeklődnének a tárca dolgai iránt, Ľubomír Javorský az, aki nem tájékoztat. Holott sok minden történik, ami közérdeklődés tárgya lehetne. A két legfrissebb példa: a minisztérium ki tudja, miért, beleegyezett a Kassa-Saca-i kórház, illetve a bártfai gyógyfürdő eladásába... A csütörtöki tanácskozás persze másról szólt: a több hónapja ígért orvosi fizetésemelés időpontjáról. A miniszter szemrebbenés nélkül letagadta, hogy ő valaha időponthoz, vagyis január elsejéhez kötötte volna a bérrendezést, majd biztosította a jelenlevőket, hogy az első félévben sor kerül a 30-35 százalékos, 1998 első hónapjaiban pedig a további 45 százalékos béremelésre. Az OSZT elnöke felelevenítve a közelmúlt történéseit, az orvosi kamara 200 százalékos béremelési követelését, a kékszalagos „sztrájkot", a fővárosi tüntetést, majd a radikálisabb orvosi szakszervezet megalakulását, amely nem volt hajlandó úgy táncolni, ahogy a kormány fütyült. Utalt arra, hogy az elégedetlen orvostársadalom megnyugtatására a kormány kénytelen volt elfogadni az új bérezési struktúrát, a nyáron 27 százalékkal megemelni a fizetéseket és november végén elfogadni az orvosok stabilizálását célzó hosszú távú stratégiát. Bár sem a kormány, sem a miniszter nem vallották be, erre azért is szükség volt, mert legalább 1500 kiváló szakember vagy külföldre szerződött, vagy anyagi okokból pályát módosított. És azért is, hogy a hónapok óta tapasztalható sztrájkhangulatot lecsillapítsák. A taktikájuk sikeres volt, az orvosokat lóvá tették. Mit számít, hogy a miniszter megszegte adott szavát? Elvégre ő csak a kormány utasítását hajtotta végre! Míg az orvosok megpróbáltak érvelni, a miniszter idegesen az arcukba vágta, hogy sürgősebb dolga is van, mint hogy ilyen tanácskozásokon „stressznek tegye ki magát". Amikor pedig lehiggadt, partnerei legnagyobb megdöbbenésére kijelentette, a sztrájkkal az egészségügy anyagiakat takarít meg, majd ezt köyetően megfenyegette az orvosokat: a sztrájk szűrés is egyben, lesznek adataik a jövőt illetően. Nyomban hozzáfűzte még hogy a kelleténél 500-zal több orvos dolgozik. Hiába magyarázták már az orvosok, hogy a sztrájk nem cél, hanem csupán eszköz követeléseik elérésére, a miniszter süketnek bizonyult. Alig van remény arra, hogy az e heti újabb tárgyalásig hallása rendbejön. Pedig az OSZT elnöke orr-fül-gégész... KOMMENTÁR JEGYZET Korlátokba ütközve SIDÓ H. ZOLTÁN A kormánynak az ország gazdasági helyzetét ecsetelő optimista kijelentései ellenére a napokban újra felröppent a korona leértékelésének szükségességéről szóló hír. Természetesen a Szlovák Nemzeti Bank rögvest cáfolta a devalváció lehetőségét. Azonban figyelemre méltó, hogy a központijegybank egyik alelnöke a témához kötődve hozzátette: ha a gazdaság jelenlegi fejlődése hosszú távon nem változik, akkor valóban elkerülhetetlen a leértékelés. A szakember arra célzott, hogy a gazdaságban jelenleg a mennyiségi növekedés van túlsúlyban a minőségi helyett. Szlovákia gazdasága a maga nyitottságával, szerkezetével, energiaigényességével, versenyképességével és a behozataltól való nagymértékű függésével ugyancsak korlátolt mennyiségi növekedésre képes. Amint e korlátot túllépi, rögvest komoly külkereskedelmi hiánnyal nézünk szembe. E kellemetlen jelenséggel először igazándiból tavaly szembesültünk. A növekedés másik korlátja politikai jellegű. Pavol Hamžík külügyminiszter az elmúlt héten Párizsban járt, ahol a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanácskozásán vett részt. A külügyi tárca vezetője Szlovákia biztató makrogazdasági mutatóival érvelt annak érdekében, hogy az országot mihamarább bevegyék a gazdagok klubjának tartott szervezetbe. Az elért eredményeket ugyan nyugtázták, ennek ellenére a szervezet vezetői semmi konkrétummal nem biztattak. Csehország, Lengyelország és Magyarország már tagja az OECD-nek, Szlovákia belépése azonban még mindig a jövő zenéje. Ennek oka a zilált belpolitikai helyzet, a kormány Nyugatot riasztó lépései. Az idén még valószínűleg tovább tart a gazdaság töretlen fellendülése, ám a fent említett két korlát előbb-utóbb komoly fékezésre kényszeríti. Pedig még alig lendültünk bele... Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadáséit felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Nyomja a DANUB1APRINT - DUNAJSKÉ TLAČIARNE Rt. 02-es üzeme. Előfizethető minden postásnál, postán, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ESvývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A közvetlen elnökválasztás mellett szóló érvek ismertetése Az államhatalmak elválasztása Ötven évvel ezelőtt, 1947. január 13-án mondta el Bibó István, a nagy magyar politikai gondolkodó Az államhatalmak elválasztása egykor és most című akadémiai székfoglalóját. Akkori meglátásai ma is érvényesek és időszerűek. PETŐCZ KÁLMÁN Bibó a hatalom demoralizáló és dehumanizáló jellegéből indul ki. Minél korlátlanabb, ellenőrizetlenebb és ellenőrizhetetlenebb, minél összpontosítottabb a hatalom, annál nagyobb a veszélye annak, hogy hordozói erkölcstelenné, korrupttá és embertelenné válnak. Ezért a demokratikusságra igényt tartó hatalomnak önként korlátoznia kell magát, a hatalomkoncentráció megakadályozása érdekében fékeket kell beépítenie az alkotmányos rendbe. Az államhatalmak elválasztása tehát a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltató hatalom egymástól való viszonylagos függetlenné tétele - az egyik legfontosabb eszköze a hatalomkoncentráció megakadályozásának. Ezt az elvet azonban „tiszta" formában, úgy, ahogy azt Louis de Montesquieu francia felvilágosodás korabeli gondolkodó elméletben megalkotta, csak az amerikai alkotmányban alkalmazták. Európában, ahol évszázadokon át meghatározó volt az abszolutizmus, amely a király, a császár vagy a cár személyében testesült meg, komoly nehézségekbe ütközött a montesquieu-i elv „tiszta" alkalmazása - itt valójában talán egyetlen országban sem sikerült teljesen elválasztani és egymástól függetlenné tenni a három államhatalmat. Az ebből adódó problémák áthidalására megszületett egy negyedik államhatalom is, amelynek szerepe a közvetítésben és válságáthidalásban rejlik. Ezt a hatalmat nevezi Bibó Benjamin Constant nyomán regulatív hatalomnak, amelynek megtestesítője a (választott) államelnök. Amikor ma Szlovákiában elindult az aláírásgyűjtés annak érkében, hogy a nép referendummal döntse el, maga akarja-e megválasztani a köztársasági elnököt, vagy továbbra is a parlamentre bízza a döntést, akkor A demokratikusságra igényt tartó hatalomnak önként korlátoznia kell magát. tudatosítva minden buktatót, ami ezzel a kezdeményezéssel jár, mégis, Bibóra gondolva, a következőt kell mondanom: 1. Lehet, hogy ez a kezdeményezés nincs teljesen összhangban az alkotmánnyal, viszont nincs ellentétben annak szellemével. Továbbá, ami mindennél fontosabb, ez az akció nem követ erkölcstelen és korrupt célokat és érdekeket, amilyeneket a jelenlegi kormány alkotmányellenes megnyilvánulásai követnek. 2. Egy olyan országban, ahol az államhatalmak elválasztásával bizony komoly gondok vannak, és a végrehajtó hatalom kezében nagymérvű hatalom össz... ez az akció nem követ erkölcstelen és korrupt célokat és érdekeket. pontosul, megnőhet a jelentősége a regulatív, válságáthidaló hatalmat megszemélyesítő elnöknek akkor, ha közvetlenül a nép választja. Ugyanezért az elnök tevékenysége is felelelősségteljesebb kell, hogy legyen, bárki legyen is az. 3. A kezdeményezés legfontosabb eredménye az lenne, hogyha a jelenlegi, bibói értelemben erkölcstelen végrehajtó hatalom meginogna, kénytelen lenne korlátozni hatalmát, és csökkenne a hatalomkoncentráció mértéke, hogy ismét egy kicsit szabadabban lélegezhessen ez az ország. A szerző a Magyar Polgári Párt alelnöke. NÁRODNÁ OBRODA Michal Kováč államfő nem zárta ki, hogy mégis újrajelölteti magát. Kijelentette: „Személy szerint nem szeretnék újra indulni. Ez azonban nem jelent végső döntést. Az önálló Szlovákia létrejöttéért munkálkodó politikusként felelősséget érzek a jogállamért és a demokratikus fejlődésért. Ameddig nem teremtődnek meg ennek garanciái, kötelességeim maradnak az országgal és polgáraival szemben. így tehát nincs jogom személyes elképzeléseim alapján dönteni." SME A tavaly október 14-én Ingusföldön elrabolt szlovák építőmunkások a tett idején állítólag maszekoltak, mivel nazrani igazgatójuk, O. Éder elküldte őket egy magas rangú ingus katonatiszthez dolgozni. A tábornok a lánya lakodalmára készülve háza elavult elektromos hálózatát szerette volna kicseréltetni. Az igazgató akkor jött rá, hogy hiányoznak, amikor ellenőrizni akarta őket a tábornoknál. Ezeket az értesüléseket egyelőre nem sikerült ellenőrizni. Tény, hogy O. Éder a sajtónak azt nyilatkozta: a Tatra teherautót egy országúton találta meg elhagyatva. PRAVDA A múlt pénteken a bankközi kereskedelemben a kamatok 22 százalékra emelkedtek, miközben decemberben 13-15 százalék között mozogtak. A helyzet a szabad pénz hiánya miatt állt elő. Ehhez hozzájárul az is, hogy 1997-re rendkívül magas költségvetési hiányt hagytak jóvá. A kormány idén 70 milliárd korona értékben bocsát ki állampapírokat. Vladimír Masár jegybanki elnök szerint a kormányberuházások a hitelforrásokból jórészt kiszorítják a vállalkozói szférát. Az állami kincstárjegyek hozama a múlt hét közepén 13,64 százalék volt, de Juraj Macejka pénzügy-minisztériumi főosztályvezető ezt is megengedhetetlennek nevezte. Arról is beszélt, hogy problémák lehetnek az államadósság finanszírozásával. PRÁCA A bírósági végrehajtónak jogi végzettséggel kellene rendelkeznie, de már eddig is sokan kaptak kivételt. Az első 79 végrehajtó közül például 20-nak csak középiskolai végzettsége volt. A frissen kinevezettek közül ez utóbbi kategóriába tartozik Jozef Liščák igazságügyminiszter felesége, aki egészségügyi nővérként kapott engedélyt erre a tevékenységre. A végrehajtók munkájával kapcsolatban sok a panasz. Vannak olyanok, akik egyszerűen visszautasítják az alacsony összegű követelések behajtását. Jelenleg országszerte 119 végrehajtó működik, de Jozef Liščák szerint számuk hamarosan 150-re nő. OLVASÓI LEVELEK Nem félünk a nyelvőröktől Felháborodással olvastam a Titokzatos nyelvrendőrök című cikket (Új Szó, január 7.). A falu polgármestereként tiltakozom a szerző állítása ellen, miszerint Jókán az új évtől már csak államnyelven recseg a hangosbemondó. Hogy recseg, azt megengedem, de nem attól, hogy félne a nyelvőröktől, hanem annak a nagy hideg és a pénzhiány az oka. Egy újságírónak szerintem, mielőtt leír valamit, alaposan utána kell járnia a tényeknek. Nézetem szerint a kishitűekbe és a félénkekbe bátorságot és erőt kell öntenie, nem pedig az egész nyilvánosság előtt megbélyegezni őket valótlan állításokkal. Mi, Jókán nem félünk a nyelvőröktől. Ravasz András Jóka polgármestere Újra a külföldi tanulásról A levélíró a külföldi tanulás lehetőségénél (lásd az Új Szó dec. 30-i számát) nem tartja indokoltnak a költségek megtérítését még abban az esetben sem, ha a diplomát szerző személy nem térne vissza hazájába. Legyünk tárgyilagosak: Amikor az „állam bácsi" jóváhagyja a továbbtanulók listáját, mondanom sem kell, hogy igenis számol a végzettek munkájával. Szlovákia jelen esetben még nem annyira gazdag, hogy fiataljait csak úgy eleressze a nagyvilágba. A vissza nem térők mások előtt zárták el a lehetőségeket. Főképp olyan szakokra gondolok, amikre nagyon is szükség van idehaza. Az erdélyi magyar értelmiséget is visszavárják otthonukba. Sütő András maga is afölött kesereg, hogy a „szellemi tőke elhagyja az országot". Közvetlenül a háború után nem egy középiskolás Magyarországra ment befejezni tanulmányait, saját költségén, dacolva fináncokkal, besúgókkal. Visszajöttek. Mi egy Dobos Lászlóval is szegényebbek lettünk volna. Jómagam is Hatvanban érettségiztem (1948), majd később az ELTE-n fejeztem be tanulmányaimat. Nemhogy ösztöndíjat nem kaptunk, de még a diplomáink elismeréséért is küzdenünk kellett. A

z emberi szabadságjogon nem esne csorba akkor sem, ha mondjuk a jó feltételek megteremtése közepette a rám fordított tanulmányi támogatás egy részét megtéríteném. Hazaruccanásaim esetében - a nyugati jólétből - bátrabban nézhetnék honfitársaim szemébe is. Szalay János Tornaija - Drágám, ennek a politikusnak még annyira sem hiszek, mint neked! (Gossányi Péter rajza)