Új Szó, 1997. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-13 / 9. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 1997. JANUÁR 11. SpOrt/Tévé és rádIó - szombA t g} Gabriel Kramarits nyilatkozik a januártól kötelező osztrák autópálya-díjak szerepéről Matrica nélkül - pénzbírság TA SR-HlR Pozsony. Az OECD bizottságá­nak múlt csütörtöki párizsi ülé­sén újra sikerült visszaállítani a hazánk iránti bizalmat - mond­ta a Lépések című tegnapi tele­víziós vitaműsorban Pavol Hamžík külügyminiszter. Hoz­zátette, hogy még az idén a szervezet tagjává szeretnénk válni, de ehhez még az első fél­évben nagyon komoly liberali­zációs intézkedésekre van szük­ség a gazdasági, banki és egyéb szférákban. Ezek ismeretében a legfontosabb bizottságok júli­ustól szeptemberig elvégezhet­nék az értékelést, és az év végé­ig megszülethetne a döntés. Eduard Kukán (DU) felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a felvételt 1997 februárjára ígérte. Az OECD-tagság viszont fontos eleme az európai integráció­nak, ezért is tekinthető nagynak a lemaradásunk a visegrádi né­gyek többi országához viszo­nyítva. Hamžík azt is bejelentette, hogy nyilvános vitát terveznek a NA­TO-tagságról, a kormány hama­rosan megtárgyalja ennek vita­anyagát. Ezenkívül tájékoztató kampányt terveznek, amely a lakosság számára magyarázná, mivel is jár az európai uniós tagság. Ennek része lesz húsz nyilvános vita is. Irena Belohorská (DSZM) sze­rint az ország nemzeti érdekei miatt az euro-atlanti integráció­val kapcsolatban a polgároknak nem szabadna igenről vagy nemről dönteniük. A NATO­bővítésről pedig a nagyhatal­mak döntenek, erre utal Kohl kancellár minapi oroszországi útja is. TA SR-HlR Pozsony. Peter Kresák, a Ko­menský Egyetem Jogi Karának oktatója szerint Európában nincs egységes nézet arra, le­het-e alkotmányt módosítani népszavazással, vagy sem. Franciaországban például ez az államfő döntésétől függ, Olasz­országban és Ausztriában min­dez lehetséges, sőt az alkot­mánymódosítások esetében kö­telező a népszavazás útján tör­ténő jóváhagyás. A német al­kotmány szövetségi szinten csak a tagállamok határainak megváltoztatása esetében en­gedi meg a népszavazást. A szlovák alkotmány szövegé­nek elemzése során szerinte minden szót, sőt minden írásjelet figyelembe kell venni, mivel a különféle értelmezések számára eléggé nagy mozgás­tér nyílik. Nem lehet egyér­telműen megítélni, hogy a szlo­vák alkotmány megváltoztat­ható-e népszavazás útján. Óvott az egyes részek kiemelé­sétől, ehelyett az egész szöveg elemzését ajánlotta. Vélemé­nye szerint ebben a tekintetben szinte minden országban más a gyakorlat, ezért az Európai Unióban sem lehet egységes megoldást alkalmazni. A világ­ban azonban egyértelmű a köz­vetlen demokráciához való visszatérés irányzata. Az elmúlt években olyan orszá­gokban is bevezették a népsza­vazás intézményét, ahol koráb­ban nem éltek vele. Ennek egyik oka a pártstruktúrák irán­ti bizalmatlanság növekedése. A szakirodalom egyértelműen arra utal, hogy a népszavazá­sok nem osztják meg a társadal­mat. Eltűnt serdülőket keresnek Tőketerebes. Csaknem egy hete két helybeli serdülőt keres a rendőrség, akik az elmúlt hét keddjén tűntek el. A tizenöt éves Ján H., a helyi gépészeti szakmunkásképző tanulója az iskolába indult el otthonából, s azóta senki sem tud hollétéről. A tizen­három éves Dana D. pedig ugyanezen a napon az iskolából tá­vozott ismeretlen helyre, és tegnapig ő sem adott életjelt magá­ról. Bár a bejelentés után a rendőrség azonnal széles körű nyo­mozást indított felkutatásukra, ez a hét végéig nem vezetett eredményre, így országos nyomozást rendeltek el. (k-t) Magyar járást nem adunk! Nagysurány. A DSZM hét parlamenti képviselője tartott szom­baton nagygyűlést Surányban. Ezen a mintegy 300 jelenlévőnek hangsúlyozták a nyelvtörvény jelentőségét, majd azt állították, hogy Szlovákiában nem lehet énekelni a magyar himnuszt és kitűzni a magyar zászlót. Milan Sečánsky szerint Nagysurány azért nem lehetett járási központ, mert az államérdeket a helyi érdek fölé kellett helyezni, így ugyanis Párkány és Érsekújvár központtal magyar járások jöttek volna létre. (TASR) Továbbra is súlyos állapotban Pozsony. Továbbra is kritikus annak a 14 hónapos kislánynak az állapota, akit múlt csütörtökön a mellkasán és a hátán 22 szúrással szállítottak a kramárei gyermekklinikára. Peter Gašparec főorvos szerint a gyermek kis híján elvérzett. A nyi­tott lakásban apja talált rá, anyját, aki beismerte tettét, szombaton este Vágbesztercén elfogták. (TA SR) Zord tél az állatkertben Pozsony. A kemény tél ellen­ére továbbra is nyitva tart a pozsonyi állatkert. Ilyenkor ugyan kevesebb a látogató, vi­szont a gondozók az elmúlt hetekben több értékes szapo­rulatnak örülhettek. Jó hír, hogy az egzotikus állatok is jól viselik a telet, ezért nincs szükség különleges intézkedé­sek bevezetésére. (TA SR) A leopárd hamar megszokta a fehét tájat. (TA SR-felvétel) Érsekújvári díszpolgárok Érsekújvár. Tegnapi ünnepi ülésén két díszpolgárt avatott a helybeli önkormányzat. Bartal Károly jászóvári apát itteni működése idején jelentős mértékben hozzájárult a fiatalság hitéletének fejlődéséhez, illetve a műemlékek felújításához. Kitüntették a 65 éves Imrich Vanek keramikust is, aki szintén a város szülöttje. (TA SR) Hatalmas tűzvész pusztított Veľké Kostolany. Megközelítőleg 104 millió koronás kárt okozott az a tűzvész, amely hegesztés során tört ki péntek este a Galgóci járásbeli falu szövetkezeti telepén. A raktárként szol­gáló csarnokokban egyebek mellett a Coca-Cola és a Family Frost is tárolt árut. (TA SR) Nyugdíjemelés a százéveseknek Pozsony. Oľga Keltošová szociális ügyi miniszter döntése alapján a száz éven felüliek nyugdíjukhoz negyedévente 400 korona kiegészítést kapnak. Ez jelenleg 61 embert érint, köz­tük 8 férfit. (TA SR) Pravoszláv szilveszter Eperjes. A pravoszláv naptár szerint szombaton ünnepelték a szilvesztert, ami Kelet-Szlovákiában sok helyütt adott alkal­mat a mulatozásra. A központi ruszin-ukrán bált az eperjesi Dukla Szállóban tartották. (TA SR) Bányászok a Cotroceni-palotában Bukarest. Constantinescu román államfő tegnap közölte a pén­teken letartóztatott Miron Cozma bányászvezér szabadon bo­csátását sürgető Zsil-völgyi szakszervezeti vezetőkkel: nem avatkozhat az igazságügyi szervek döntésébe. A Zsil-völgyi de­legáció azt kérte, hogy Cozma szabadlábon védekezhessen az ellene emelt vádak ellen. (MTI) A közvetlen elnökválasztásról döntő népszavazás kiírásáért folyó aláírásgyűjtés komoly visszhangot váltott ki Kassán. A Tesco áruház előtt szombaton délelőtt négy óra alatt több mint ezer ember írta alá a petíciós íveket. (TA SR-felvétel) OBlStoctamu !/'; • sfc^m'.íi KnoteniwsJ m Badgn, KíWWfWr.Nauataáti Wstlwrt watjjí Seiamti v>H:t>m KBötBJi Si. Michal r Q3 HnrttXl'Iľ 'iwafcrbc* yyaí'Si-Sleta&cft [SlJlMWl'-'"!'"* 5lu! Oieisootj JS Mletou ISpíefteiű vaiicn-wmr rböfl-MafltofirE V«fií<«tatkt A matricák használata kötelező Vám fizetése kötelező A Lépésekben az ország külpolitikájáról Minden országban más a gyakorlat Nyilvános vita az uniós Egyre jobban terjed tagságról és a NATO-ról a népszavazás Január elsejétől, több eu­rópai ország mintájára, Ausztriában is bevezették az autópályadíjat. Az út­adót szomszédainknál, akárcsak nálunk, matrica formájában kell fizetni. Az 1 hétig, 2 hónapig, illetve 1 évig érvényes személy­kocsicímkék tarifája: 215, 460 és 1700 korona vagy 70,150 és 550 schilling. ORDÓDY VILMOS Az úthasználati díjakkal kapcso­latos, közelmúltban megjelent írások borsos büntetések kisza­bását helyezik kilátásba a címke nélkül közlekedők esetében. Az első napok tapasztalatairól Gab­riel Kramaritscsal, a pozsonyi Osztrák Nagykövetség nagykö­vethelyettesével beszélgettünk. Nyolc-tíz nap után nehéz véle­ményt nyilvánítani, annál is in­kább, mert a kezdet kezdetén néhány helyen kicsit akadozott az egyhetes, vagy ha úgy tetszik, a turistamatricák árusítása. Úgy tűnik, az illetékesek elfeledkez­wv Január végéig ** nem büntetik azokat az autósokat, akik önhibájukon kí­vül maradtak Ss matrica nélkül. tek arról, hogy Ausztriában újév és vízkereszt közt csúcsosodik a téli turistaidény, és ebben az időszakban aki csak teheti, út­nak indul síelni, kirándulni. Az ellenőrző szervek pragmatikus megoldást választottak, és janu­ár végéig nem büntetik azokat az autósokat, akik önhibájukon kí­vül maradtak matrica nélkül. De úgy tudom, már megtörtént az utánnyomás, és a postákon, ben­zinkutaknál, biztosítóknál, trafi­kokban és a határátkelőkön is van elegendő címke. Jómagam Bergben vettem a matricát, és ott nem tapasztaltam sem ellátási zavarokat, sem sorban állást. Akit vignetta nélkül csípnek el az ellenőrző szervek, az 1100 schillinges bírsággal számol­hat. Ha nincs pénze, állítólag elvehetik értéktárgyait, példá­ul az autórádióját, fényké­pezőgépét stb. Jogos az ilyen eljárás? Teljes mértékben. Ausztriában A fizető útszakaszok térképe. Ausztriában az autópályadíjon kívül néhány útszakaszon még vámot is kell fizetniük az autósoknak. Mint élőbből a térképből is kitűnik, Ausztriában az autó­pályadíjon kívül néhány út­szakaszon még vámot is kell fizetniük az autósoknak. Igen. A matrica felragasztásával nem szűnt meg a vámköte­lezettség, viszont a címketulajdo­nosoknak január elsejétől 20-50 schillinggel csökkent a vámtari­fájuk. Az említett helyeken a fize­....a fizetésképte­len sofőrtől elve­hetik a kimért bünte­tés összegének meg­felelő értéktár- a ^ gyát. N> Gariel Kramarits: „Már megtörtént az utánnyomás, és a postákon, benzinkutaknál, biztosítóknál, trafikokban és a határátkelőkön is van elegendő címke." (A szerző felvétele) létezik egy olyan rendelkezés, melynek alapján a fizetésképte­len sofőrtől elvehetik, lefoglal­hatják a kimért büntetés össze­gének megfelelő értéktárgyát, például az autórádióját. Az ilyen szankciók nem túl gyakoriak, ám már volt rá példa, és hoz­zánk is érkezett ilyen jellegű pa­nasz. Ezt a kissé keménynek tűnő eljárást csak idegen állam­polgárokkal szemben alkalmaz­zák, akiktől utólag nehéz lenne behajtani a bírságot. Hangsú­lyozni szeretném, ez nem a kül­földiek diszkriminációja, inkább egyfajta önvédelem. Az újságokban azt is olvashat­tuk, hogy a büntetést megta­gadók ellen eljárást indítanak, és ekkor már 60 ezer schilling, vagy mintegy 170 ezer korona a befizetendő összeg. Nem tudom pontosan megmon­dani, ki és milyen esetben fizet­ne, ilyen magas bírságot. Való­színűnek tartom, hogy ez az el­méleti keret nem a személyautó­tulajdonosokra, hanem inkább nehézjárművek vezetőire vonat­kozik, az ő éves matricájuk ugyanis 12 ezer schillingbe kerül. A címkéket állítólag nemcsak az autópályákon, hanem az első osztályú utakon is köve­telik a sofőröktől... Valóban így van. Az ún. gyorsu­takon - például a Simmeringen átvezető négysávos szakaszon is -, amelyek szerkezetileg csak­nem azonosak a sztrádákkal, kö­telezők a matricák. tést alagutak vagy a rendkívül nehéz természeti viszonyok közt épült útszakaszok indokolják. Végezetül mire hívná fel Ausztriába készülő autósaink figyelmét? Elsősorban arra, hogy ne becsül­jék túl kocsijuk műszaki állapo­tát. Az osztrák határátkelőkön gyakran használják az úgyneve­zett mobilteszt-berendezést, amely elég sok autót szűr ki. A volt keleti blokkból jövő gépko­csik nem mindig felelnek meg a helyi biztonsági előírásoknak. A közlekedésrendészet képviselő­inek belterületen is jogukban áll ellenőrizni a külföldi autókat, és ezt gyakran meg is teszik. Az osztrák bírságok magasak, de megvan a hatásuk, ugyanis ta­valy, hosszú idő után először, csökkent a súlyos és a halálos ki­menetelű balesetek száma.

Next

/
Thumbnails
Contents