Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-07-24 / 30. szám
6 1996. július 24. Gazdaság és fogyasztó Heti gazdaság Elégedetlen szomszédok Két évvel ezelőtt népszavazás útján Ausztria lakossága úgy döntött, hogy az ország csatlakozik az Európai Unióhoz. Ma viszont már csak mintegy 25 százalékuk vélekedik úgy, hogy egy magasabb fázisba is tovább kellene lépni és meg kellene valósítani az egységes európai pénzrendszert, az Euro bevezetésével. A tervek szerint ennek 1999-től kellene az egységes Európa pénzévé válnia. Ma az egységesülésből kissé kiábrándult osztrákok 48 százaléka határozottan ellenzi a közös pénzt és csak 27 százalék véli úgy, hogy át kellene rá térnie az Uniónak. A közvélemény-kutatások, magyarázatokat nem közölve, azt is megállapították, hogy Ausztria 1995-től számítódó Unió-beli tagságát az osztrákok 57 százaléka hátrányosnak tartja önmagára nézve. Román magánosítás Új szakaszába érkezett a privatizáció Romániában. A 3 000 magánosításra kerülő vállalat hatvan százalékának részvényei már gazdára találtak a romániai lakosság körében, mégpedig utalványokért, vagy kuponokért. A maradékot készpénzért kívánja értékesíteni a kormány. Ez utóbbiak közül most hatvan vállalat részvényeinek 40 százalékát kínálja eladásra a román privatizációs ügynökség. Ezek kis- és középvállalaia- tok főleg az építőipar, a közlekedés, a vegyipar és a könnyűipar területéről, a mezőgazdaságból, a fafeldolgozó iparból, a vasiparból, illetve a kereskedelem és szolgáltatások területéről. Egy részvény kikiáltási ára általában 25 ezer lej lesz, ami valamivel több mint 8 dollárnak felel meg. A részvények árát 10 év alatt kell törleszteni, s a lefizetendő első résziét a vételár 35 százaléka lesz. Száguldó Chrysler A világhírű aut ógyár, éppen a hazai piacon tapasztalható kereslet-növekedés következtében, az év első hat hónapja alatt kétmilliárdos nyereséget könyvelhetett el. Tavaly az első félévben “csak" 727 millió volt a nyeresége. Emellett külföldön is sikeresnek mondhatja magát, hiszen több mint 130 ezerre nőtt az exportált gépkocsijaik száma. A gyár abban reménykedik, hogy a gazdaság stabil marad, és akkor a hazai piac felvevőképességére vonatkozó előrejelzéseiket 15,3 millióról 15,5 millióra növelhetik. A Chrysler egyébként 1,5 százalékkal növelte részesedését az észak-amerikai autópiacon, mégpedig 16,7 százalékra. Befektetés Közép-Kelet-Európában ■ Lengyelország [ Magyarország [ Csehország [ Románia [ 1026 832 737 385 Bulgária [**, j-f *s [ 286 Szlovákia 253 Szlovénia [vTJ 120 Észtország Q 68 Litvánia [] 39 Albánia [] 34 Lettország 15 (millió ECU) A grafikon az Európai Befektetési Bank hiteleit ábrázolja. A bank feladata a reformországok segítése. 1990 - 1996 között 4,7 milliárd ECU áltt a rendelkezésére. Ebből eddig 3,8 milliárdot fektetett be. Forrás: TASR A tőkének nem lehet parancsolni, legfeljebb elcsábítani lehet Elefánt a porcelánboltban Crans Montana Svájcban van és fogalom. Aki figyeli a világpolitika és a világgazdaság történéseit, az tudja, hogy itt jön össze évente a világpolitika és a világgazdaság krémje és akár egész országok sorsát meghatározó döntések születhetnek. „Szlovákia üdvözli a külföldi tőkét, de nem a spekulációt”, áll a Crans Montana-i sajtóközpont egyik újságjának címoldalán, s talán még örülhetnénk is annak, hogy a külföldi lap jóvoltából a figyelem középpontjába kerültünk azzal, hogy Katarína Tóthová miniszterelnök-helyettes beszédéből idéztek a vezéroldalra. Csak az elolvasása után csodálkozhatott el egy-két pénzember azon, hogy milyen is lehet az a tőke, amellyel nem spekulálnak. Hogyan szerezhetnek akkor profitot belőle. Ha meg nem szerezhetnek a tőkéből profitot, akkor minek vigyék egyáltalán oda? Szóval mindenképpen furcsa az egész - gondolhatta bárki, aki csak valamit is konyít a pénzhez. Mert lehet, hogy idehaza ez a mondat jelenthet valamit, amit hosszabb-rövidebb magyaráz- gatás után pozitív tartalommal lehet megtölteni, de semmiképpen nem illett egy világgazdasági fórumra, ahová a több mint ötszáz résztvevő éppen azért jött el, hogy a lehető legnagyobb teret nyissa a tőkének és hogy azokból az országokból, ahol van, oda csábítsák át, ahol nincs. S itt a csábításon van a hangsúly, amely csábítás nem egy konkrét célra, s nem egy-két évre szólt. Itt országok akarták, éppen mások tőkéje által, megalapozni saját jövő évezredüket. Hiszen mi egyéb, mint a spekuláció késztetné arra a békés és biztonságos nyugati világban a tőkést, hogy a bizonytalan kö- zép-kelet-európai, vagy a még bizonytalanabb közép-ázsiai országokba vigye a pénzét, márpedig éppen ezt teszi, s teszi azért, mert odacsábították. Az egyik svájci üzletember szerint a közép-ázsiai országok, Kazahsztán, Kirgízia vagy Üzbegisztán megnyitották kapuikat a tőkés befektetők előtt és az arany, a fémek, az olaj, a földgáz és más nyersanyagok gazdag lelőhelyeivel, amelyekből az öreg kontinensen már nagyon kevés van, vonzzák a pénzt. Arrafelé most könnyen Atomerőműre azért akad tőke külföldönóo és gyorsan lehet meggazdagodni, főleg ha a külföldi vállalkozók öt évig még adószabadságot is élveznek, mint ahogyan ezt a kirgiz elnök bejelentette, akit lelkesen meg is tapsoltak ezért. S mivel az információs robbanás lecsökkentette a távolságokat, ma már az európai, vagy ameriCsak a profitra való spekuláció készteti a tőkét arra, hogy Közép-Ázsiában vagy Kelet- Európában keressen befektetést. kai befektetőknek nem tűnik olyan távolinak ez a vidék. Persze az elmúlt év sikeres mak- roökonómiai eredményeiről beszélni lehet és ezek elismerést is válthatnak ki. Egy gazdaság stabilitása nagyra értékelt az üzletemberek között. Akkora lelkesedést azonban mégsem váltott ki, amekkorát a szlovák kormány képviselői szerettek volna. A plénum előtt elhangzott miniszterelnök-helyettesi beszéd másnapján, a részletes szlovákiai tájékoztatón, csak mintegy húszán voltak jelen, s közülük is vagy tízen a szlovákiai delegációhoz tartoztak. Nem lehetséges, hogy azért, mert Katarína Tóthová beszéde ugyan le volt fordítva angol nyelvre és sokszorosítva szét is osztották, de a kormányfő helyettese szlovák nyelven mondta el? Vagy talán inkább azért, mert a fellépése után mindjárt elutazott haza, hiszen itthon éppen a kormánykoalíció válságát kellett megoldani? „Önöknél válság van ?” - kérdezhették kollégái, s elgondolkodhattak azon, hogy vajon mit is mondott az előbb a sietősen távozó hölgy a Szlovák Köztársaság stabilitásáról. A nagy szlovákiai cégek közül pedig a Transgazon kívül talán egy sem volt jelen, legalábbis nem volt észrevehető. A cseh delegációt vezető Iván Kocárnik pénzügyminiszter nem tartott nagy beszédet (ennek mestere Klaus miniszterelnök), de a bejáratnál óriási billboardokon legalább öt csehországi nagy- vállalat kellette magát és a válsággal küzdő Tatra Koprivnice reklámot vásárolt a tájékoztató füzetben és kiállította legújabb Méry Gábor illusztrációs felvétele luxusautó-modelljét is, a Tatra 700-ast. A szlovák privatizációs miniszter minderre csak vállrándítással reagálhatott: „Talán tanulnak belőle a jövőre nézve a mi vállalataink is.” Véget ért az az idő, amikor Crans Montanába az egyes országok politikai csúcsvezetői jártak reprezentálni. Ezekre már csak az információs füzet régi képei utalnak. Ma ebben a gyönyörű alpesi városkában üzleteket kötnek, kereskedelmet szerveznek, gazdaságot csinálnak minden év tavaszán. Nyugodt körülmények között, a téli és nyári turistaidény mezsgyéjén. Ilyenkor még a golfpályák is szabadok, s a megjelent szakemberek éltek is a lehetőségekkel. Az már nem szivárgott ki, hogy az elütött labda útját követve, s kedélyesen beszélgetve, mekkora üzleteket kötöttek. De az biztos, hogy az ilyen séták során kötött ismeretségek éveken át tartósak és gyümölcsözőek. Erre gondolva talán nem ártana két sportcsarnoki tömeggyűlés között golfleckéket is venni. A pénz világában az ilyesmi ajánlólevélnek számít. (A Profit nyomán) A legjövedelmezőbb sorsjátékokból csak az államnak lesz haszna Felülről ellenőrzött szerencse A nyári szünet előtti utolsó ülésszakán módosította a szlovák parlament a szerencsejátékokról szóló törvényt. A kormány indoklása szerint ezt az indokolta, hogy eddig túlságosan is bő határok szabták meg az ilyen tevékenység adóztatását, s a másik oldalon meg kellett erősíteni a közmunkák és más közérdekű beruházások támogatására szolgáló alapot. Egyszerűbben kimondva az állam még többet kíván profitálni a sorsjegyek és egyéb szerencsejátékok hasznából. A módosított törvény alapján ennek egyik módja az lesz, hogy az állam döntő szóhoz jut minden kaszinóként működő vállalkozásban. Ezekben ugyanis kötelező állami részesedést vezetnek be, mégpedig 51 százalékos aránnyal. Ezen többségi üzletrészek megvásárlására a pénzügyminisztérium 70 millió koronát utal ki, saját költségvetési hatáskörén belül. A további pénzforrást a közérdekű befektetések kasszájába az jelenti majd, hogy az eddigitől eltérő módon határozzák meg a szerencsejátékok adóalapját. Eddig ugyanis a bevételből a költségeket számították le az adóalap meghatározásánál, ezentúl viszont a játékra beszedett pénz és a kiadott nyeremények különbsége képezi majd ezt az alapot. Az új törvényből természetesen nem maradnak ki az ilyen tevékenység engedélyezését befolyásoló új szabályok sem. Ezek módosulnak mind az állami sorsjátékok, mind a szerencsejáték-automaták működtetése esetén. Érdekes módon az ellenzék szinte észrevédenül hagyta megszavazni ezt a törvénytervezetet, noha nem volt teljes az egyetértés. Talán azért volt ilyen gyenge az ellenállás, mert a (vélt vagy valós) koalíciós válság terelte el a figyelmet. Talán azért, mert olyan ütemű a törvényalkotás és olyan kevés idejük van a képviselőknek szakmailag véleményezni a törvényeket, hogy sok esetben időhátrányba kerülnek és ez is az oka a sok utólagos módosítgatásnak. Mindenesetre egy fontos dologra mintha nem figyeltek volna fel a padsorokban. Nem is arra, ahogyan megváltoznak majd a játékkaszinók működtetésének szabályai, hanem amire a pénzt szánják. Nem teljesen világos ugyanis a közérdekű beruházások és befektetések meghatározása. Ha ez az alap felduzzad - márpedig éppen ezt szolgálja a törvénymódosítás akkor a kormány kénye- kedve szerint költhet pénzt közérdekűnek mondott célokra. Márpedig a közérdekűséget mindig az uralkodó politika határozza meg. Kerülhet innen pénz majd tutajépítésre, tábortüzekre, vagy gigantikus kettős keresztekre is. szén kÁRpÓTlÁS - pRÍVATÍZÁCÍÓ BBS INVEST RT. által üzemeltetett (fi ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT. SZLOVÁKIAI ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODÁJA- felvilágosítással- szaktanácsadással- a magyarországi privatizációs kínálat bemutatásával- és szakkiadványokkal áll minden érdeklődő rendelkezésére. I N F O R MÁ C I Ó BBS Invest a.s. Letná 22, 945 01 Komámo Tel.: 0819/40009, 2789 VK-588
