Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-12-18 / Szilveszter

\GYAR KÉPZŐMŰVÉSZEK KIÁÜJfÁSA eltérő irányzatokat, műfajokat, techniká­kat, sík és térbeli műformákat, más-más sarjadással érlelődő vizuális poétikákat és ars poétikákat. S még egy jelentésében felfedezhetjük és büszkén vállalhatjuk a kibékülés, kibékí- tés, összebékítés momentumát ezen a tárla­ton. A kifelé ható békeközvetítésben. Ku- biéka Kucsera Klára nem véletlenül emlé­keztetett a kiállítást megnyitó beszédében, hogy mi ebben a hazában kétfelé adunk. Csak sajnos azt is hozzá kellett tennie, hogy aki kétfelé ad, egyfelől sem kap. De ez már a képzőművészeket körülvevő való­ság másik arca. Az oda nem figyelés, me­cénások, támogatás nélküli világunk ko­mor ábrázata. ílzok, ha azt mondom - soha nem fogunk jdni felzárkózni Európa nyugati feléhez. )e csak a másfajta létélmény miatt nem. ilmény nélkül pedig a pusztán formai át- étel egy más kultúra külsőségekben meg- yilvánuló majmolása lehet(ne) csupán, .élektelen másolata annak, amit a nyugati rányzatok a miénktől jócskán eltérő min- ennapi valóságból emelnek és építenek be művészetbe. Ez természetesen fordítva is rvényes. Létélményünket itt és mi, a ma- unk nyelvén tudjuk művé fogalmazni, ezen az alpon fogan sajátos, szlová- iai magyar vizuális nyelvünk. Áme­nen immár (ha jól használjuk) a nyu- at-európai vizuá- is nyelvekkel is olytathatunk di- lógust. Tolmács élkül. S ez nem evés! Hiszen nyelvében él emcsak a nemzet, hanem képzőmű vész-társada- om is. És immár élhet lert azokról a magányos takról, amelyekre az el- lúlt évtizedek kultúrpo- itikája, ideológiaközpon- á zsűrizése túrta, zaklatta zét, idegenítette sokszor gymás ellen is a estőket, szobrászokat, rafikusokat, vissza lehe­lt hódítani és téríteni az dősebb generációt, s ssze lehetett békíteni a arakán és karakteres iatal nemzedékkel, mmár a második árlat bizonyítja, ogy társasággá zmosodva, egy- égben lehetett regmutatkozni. íjra élve a fen­ébb már használt ifejezéssel, össze ehetett békíteni Löffler Béla: Bombatámadás Ilyen kedvezőtlen körülmények között (el)várhatunk-e többet, mint hogy művé­szeink a minőség és a békesség jegyében, közös nyelven megszólalva, egymással kommunikálva mutassák fel saját szuverén világukat. Mintegy tanújelét adva annak, hogy minél egységesebb, annál színesebb (lehet) kisebbségi művészetünk palettája. Nem is kell egyéb funkciót, valamilyen előre megadott, meghatározott téma körül­járására irányuló szándékot keresni ebben a tárlatban. Fogadjuk el elég indíttatásnak (természetesen nem az egyéni indíttatásra gondolok!) az együttes jelentkezés le­hetőségét. A tényt, hogy festőink, szobrá­szaink, gragfikusaink itt lehetnek és van­nak immár együtt. Huszonegy művész. Huszonegy arcú világ - képi, gondolati tartalommá, művé fogalmazva. Huszonegy arcú valóság. Konkrét ikonográfiával és absztrakt lát­vánnyal. Kérdéssel és keményen csengő ítélettel. Képben és versben. Hajnali egyensúlyban elvonatkoztatott alulnézetekkel (Balázs István). Adózó tisz­telettel az elődök itánt (Szilva József). Meg­bolydult cirkusszal és pittoreszk szerződés­sel, amely Istennel vagy az ör­döggel köttetik éppen vala­hol (Duncsák Attila). Sirató természetközelítéssel (Barta Gyula). Egy ré­gi világ szecessziós ci­cababáival a panopti­kumból (Kopócs Ti­bor). Lendületes, pará­zson izzó álomvilággal {Fodor Katalin). Ruszti­kus megdolgozással új­raélesztett fákkal {Lip- csey György). Beolvasz­tott fegyverekkel (Gáspár Péter). Rónai Péter képi költői kérdésével: Szabad-e sírnunk a Kárpátok alatt? Ott, ahol vesszőfutás ke­serű sorsunk. (Sajnos, Németh Ilona Vesszőfu­tás című installációját helyszűke miatt nem lehetett elhelyezni a pozsonyi kiállításon.) És van ugyanez hátulról. A palack­ból szabadult szellem csodalámpással megvi­lágított kísérteties világa. A játék és megjátszott életünk kulisszái. A pirandellói Ugyanaz hátulról Szkukálek Lajos képein. És van a jövő. De azt nem látjuk... TALLÓSI BÉLA Szilva József: Van Gogh portréja Kelemen Gertrud, a Magyar Intézet igazgatója és Kubicka Kucsera Klára művészettörténész a megnyitón Balázs István: Alulnézet Vlado Gloss felvételei * KÉPZŐMŰVÉSZET 1996. március 24. llBBÚnwp

Next

/
Thumbnails
Contents