Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-12-18 / Szilveszter
A tengerek hatalmas élőlényei, a nagyhalak intelligensek, gyöngédek. Ráadásul énekelni is tudnak. A földgolyó e leghatalmasabb emlősei a mai napig számos titkot rejtenek; sok olyan tulajdonságuk van, melyeket még nem, vagy alig-alig ismerünk... A mondák és regék, amelyek a régmúlt idők hajósaitól származnak, arról vallanak, hogy a tengerek sejtelmes énekét a sziréneknek tulajdonították. Valamennyi tengeri vándor legendája arról beszél, hogy a hajós; lett légyen az kapitány, vagy egy tengeri kalózbanda vezére, ha meghallotta a szirének titokzatos énekét, szinte bizonyosra vehette, hogy vitorlása rövidesen a tengerfenék örök rabja lesz. A mai tengeri biológusoknak - úgy látszik - előbb-utóbb sikerül megfejteni ezt a rejtélyt is: az éneklő szirének titkát. Igaz, hogy az eredmény, ahová kutatásaik során jutottak, semmivel sem meglepőbb és titokzatosabb, mint a tengerészek évszázados legendája. A tengeri szirének hangjának tulajdonosai ugyanis minden valószínűség szerint a bálnák lesznek. Ezek a hatalmas emlősök ugyanis olyan hangokat bocsátanak ki magukból a légutaikban cirkáló levegő segítségével, mint a dobok, vagy a mély horkolás hangjai. Ha ezek a hangeffektusok szó szerint nem is énekként hatnak az emberi fül számára, mégis valamiféle melódiaként tűnnek fel, a ritmikus tónusok periodikus ismétlődései következtében. A kutatók arra is rájöttek, hogy valamennyi bálnaegyed sajátos, csak rá jellemző melódiát „énekel”. Olykor az is előfordul, hogy egyazon területen tanyázó cetek azonos dallamsort adnak elő, míg a régi, már meglévő „kompozíciókat” időnként új szólamokkal egészítik ki. A zoológusok azt még nem fejtették meg teljes egészében, vajon milyen praktikus funkciója lehet ezeknek a tengeri koncerteknek. Senki sem tudja biztosan, hogy a hím egye- dek szerelmi énekéről van-e szó, netán valamilyen általános kommunikációs jelrendszer tanúi vagyunk, amikor e htalmas emlősök koncertjét halljuk. Egyébként a tengeri óriásemlősök viselkedésének sok más megnyilvánulását is homály fedi. E nagyhalak viselkedését, amelyeknek száma egyre - és riasztó rohamossággal - csökken, nagyon nehéz figyelemmel kísérni. Már csak azért is, mert viszonylag alacsony példányszámuk mellett a világóceánok gigantikus kiterjedésű vizeiben élnek. A Kaliforniai Egyetem halbiológusai most újfajta megfigyelési metódusok kidolgozásán fáradoznak annak érdekében, hogy még behatóbban tanulmányozhassák a tengeri óriásemlősök viselkedését természetes körülmények között. Négy tengeri rozmárt képeznek ki a nagyhalak megfigyelésére. Kiképzésük után videokamerákat szerelnek a hátukra, s ezek segítségével figyelik majd meg a bálnák viselkedését vadászat, játék, szerelmi aktusuk és harci játékaik közepette. A biológusok eddig a nagyméretű tengeri emlősöknek legalább nyolcvan fajtáját ismerik. Őseik úgy hatvanmillió évvel ezelőtt a szárazföld helyett inkább a vízi életet választották. Mára a legnagyobb úszóteljesítményű emlősökké alakultak át. Mind a mai napig előfordul, hogy új fajra bukkannak. 1991-ben például Peru partjainál is felfedeztek egy ilyen, eddig ismeretlen fajt (Mesoplodon peruvianus), amelynek hossza megközelíti a négy métert. A bálnák meglepően eszes lények. Egyik vadászati módszerük például az a fogás, amikor valamilyen halraj alatt körözve levegőbuborékok tömegét bocsátják ki a tüdejükből, ezzel mintegy hálóba zárják a zsákmányukat, hogy azután egy hatalmas nyeléssel eltüntessék őket a gyomruk mélyén. Ezek az úszó emlősök olykor mint a tenger szülésznői is közreműködnek. Megfigyelték például, hogy amikor a kék bálna megszüli kicsinyét, valamelyik „nagynéni” azonnal a felszínre segíti az újszülöttet, hogy friss levegőhöz jusson. Számos csodálatos megfigyelés alapján ezek a hatalmas emlősök kivívták a kutatók csodálatát. Hatalmas méretű agyuk például kilenc (!) kilót nyom. (Az emberi agy súlya legfeljebb az 1,5 kg-ot éri el. Igaz, hogy a testsúlyuk viszonylatában a bálna agya aránylag jóval kisebb, mint az emberé.) A bálnák szuperintelligens viselkedése nagyon nehezen egyeztethető gyakori orientációs melléfogásaikkal. Számtalan példa van arra nézve, hogy a bálnák puszta tévedésből olyan sekély vizekre, parti zátonyokra tévedtek, hogy belepusztultak. Ez a tájékozódási hiányosság a kutatók számára mind a mai napig megmagyarázhatatlan. Egy olyan elmélet is létezik, amely szerint ezekért a végzetes ballépésekért a nematóda néven ismert férgek a felelősek, amelyek gyakran megtámadják a bálnák hallószervét. Ennek következtében tévesen dolgozzák fel a hangjelzéseket. A cetek olykor előforduló „ön- gyilkosságának” másik oka lehet a tenger homokjáról visszaverődő ultrahangok téves érzékelése. Olyan feltételezés is van, amely szerint a föld magnetikus pólusváltozásai okoznák a tévedéseket. Egy bizonyos: a minket körülvevő természet - bármennyire igyekszik az ember megfejteni titkait - számos meglepő dolgot tartogat még számunkra. Ezek egyike a cetek viselkedése is. KISS PÉNTEK JÓZSEF A delfinekről ugyancsak köztudott, hogy rendkívül intelligens, amellett barátságos állatok. Kevésbé köztudott viszont, hogy a hatvanas években az USA hadseregében hadászati célokra is felhasználták őket. Tenger alatti aknák hatástalanítására is kiképzett delfineket vetettek be Vietnamban és az Öböl-háború során is. (Foto:archív) ñi éneklőhűlök Ursula Andressnak már csaknem a zsebében volt a 350 ezer dolláros csekk. Aztán mégis úgy döntött, hogy nem fogadja el a pénzt, illetve a Playboy „tisztességtelen ajánlatát”. A magazin aktfotókat akart készíteni az 58 éves színésznőről, aki hajlott is volna e munkára, ha 16 éves fia nem lázad fel. „Ha ezt megteszed, soha többé nem mutatkozom az iskolában, sőt megszököm hazulról” - jelentette ki Dimitri. A fenyegetés, úgy tűnik, hatásos volt... Az ötvenévesek esztendeje az 1996-os év, legalábbis ami az amerikai művészvilágot illeti - derül ki a The New York Times közelmúltban megjelent összeállításából. Az „immár fél évszázadot hátukon cipelő” sztárok közt van például Liza Minnelli, Candice Bergen, Cher, Priscilla Presley, Sylvester Stallone, Tommy Lee Jones, Susan Sharandon és Sally Field . Három 50 éves sztár együtt a „First Wives Club” című film New York-i forgatásán. Goldie Hown (balról), Bette Midler és Diane Keaton nagyszerűen szórakoztak, míg az „ablakpucolás” jelenethez nem értek: a felhőkarcoló mentén felfelé húzták és húzták a járószéket a három sztárral. Megijedtek, s dublőzt kértek. LIZ TAYLOR: A filmsztárok magánéletének figyelői új szenzációra számíthatnak. Elizabeth Taylor többé nem megy féijhez. „Nem, istenemre nem!” „Soha, soha nem fogok újból férjhez menni!” - jelentette ki a filmszínésznő az USA Weekend című folyóirat munkatársának. A 63 éves Liz Taylor a közelmúltban jelentette be, hogy elválik legutóbbi férjétől, Larry Fortenskytől. Közölte a folyóirat riporterével, hogy ő érzi magát hibásnak a négy és fél éves házasság felbomlásáért. „A velem való együttélés túl sok volt Larry- nak” - mondotta. „Nagyon keveset voltunk együtt, minthogy csípőmet három ízben operálni kellett. Nem hibáztatom semmiképpen, csupán sajnálom, hogy elhagyott". A filmsztár ezt a tanácsot adta a leendő menyasszonyoknak: „Gondoljátok meg kétszer”. Hz és Larry, amikor még minden szép és jó volt. A sztártenor Placido Domingo egzotikus ínyencséggel kezdi első' évadját a washingtoni opera művészeti igazgatójaként: tervei közt szerepel Antonio Carlos Gomes brazil zeneszerző „II Guarany” című operájának felújítása. Ezt maga a művész közölte újságírókkal. Elmondta továbbá, hogy a főszerepet ő maga énekli. Az operát, amelynek cselekménye az Amazonas menti dzsungelben játszódik, a neves német filmrendező, Werner Herzog állítja színpadra. Az opera felújítását november 9-re tervezi a washingtoni dalszínház. Placido Domingo mellett fellép még Veronica Villarroel chilei szopránénekesnő és Carlos Alvarez spanyol bariton. Külföldi híranyagokból ÉRDEKESSÉG 1996. március 24. l/BSúmap
