Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-11-20 / 47. szám
2 1996. november 20. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Lakhatatlan, mégis álom Kövesdi Károly ___________ Mi vel szinte minden mindennel összefügg, a szlovákiai lakásínséget sem lehet elválasztani az országot sújtó többi problémától és a kormány érzéketlenségétől, amivel az ország lakosaira tekint. Mindazonáltal a közelmúltban nyilvánosságra került pozsonyi „lakásoszto- gatási” botrány nem mondható szlovákiai specialitásnak. Francia vezető politikus is belebukott már hasonló tranzakcióba, igaz, ott ingyenlakásról volt szó, míg a Nemzeti Vagyonalap „csak” tizenöt éves kamatmentes hitel fejében adott fényűző lakásokat magasrangú hivatalnokoknak. A hazai felhördülést az motiválja, hogy az egyszerű halandó nemhogy lakáshoz nem jut, de hitelre is csekély a reménye, kamatmentesről pedig nem is álmodhat. A legnagyobb baj, hogy a bérből élő polgár jövedelme oly messze van egy lakásvásárlás lehetőségétől, mint Makó Jeruzsálemtől. A szlovák építőipar inkább külföldön jeleskedik, míg idehaza fiatal családok ezrei várják reménytelenül, hogy egyszer beköltözhessenek egy lakótelepi bérházba. A kormány szép terveket sző, a deklarációk szintjén minden grandiózus és megnyugtató, legalábbis egyesek számára. A jövő évre tervezett harmincmilliós költségvetési deficit tervezetének ismeretében aligha gondolhatja bárki is komolyan, hogy a szlovák kormány szívügyének tekinti a lakásépítést. Ha arra gondolunk, hogy a közigazgatási „reform” mintegy négy és fél milliárd koronát visz el az államkasszából, mindenki számára világos, hogy a szlovák kormány sokkal fontosabb lépésnek tartotta például Komáromnak Nyitra fennhatóságához való csatolását, mint azt, hogy a polgáraival törődjék, munkahelyeket teremtsen, lakást építsen, enyhítsen a szociális feszültségen. De ilyen „filozófiát” hiába is kérnénk számon a fiatal Szlovák Köztársaság jelenlegi kormányán. Vendégkommentár Haza, otthon, lakás? Gálán Géza _______________ Ne künk? Mióta?... Szívem szorul, rezeg a lábam, „lelkem sikoltva megriad” (J.A.) ha szembesülök létünk legfájdalmasabb sebével, amit T. Á. diagnosztizált: azért születünk a világra, hogy valahol otthon legyünk benne. Mi másért kerekedett volna hát fel Árpád is?! Létünk értelmét kereste, az otthont. Azóta építjük, rakosgatjuk, húzzuk házunk-hazánk falait. És azóta szinte egyfolytában döntögetik, rongálják, züllesztik. Lebontják, szétválasztják, kiűznek, kilakoltatnak belőle. Kis batyuinkkal rohangálunk, ponyvás teherautókon didergőnk, „acsar- gó habokon” tovatűnünk... Trianonban szétdarabolnak, szögesdrótokat húznak közénk, van, aki a hálószobában szunnyad, van, akinek egy hideg kamrában korog a gyomra. Ütött-kopott bútorainkat próbáljuk lakályosabbá tenni, ám amint kinyitjuk az ablakot, hogy egy kis levegőt szívjunk, hányin- gerszagú üvöltözés áramlik be: autóbuszköltségre gyűjtenek nekünk, csakhogy tűnjünk már innen valahová! Miközben ijesztően elszaporodnak és elszemtelenednek a patkányok, felfalják csekélyke tartalékainkat, ráadásul hivalkodóan csámcsognak hozzá. Riadtan állítjuk kopjafáinkat, emlékműveinket, ám végső elpusztíttatá- sunk előtt elrendelik, miután büntetés címén elrabolták utolsó garasainkat is, hogy saját kezűleg tüntessük el őket. Hát, így édesgetik óhajtott lojalitásunkat. Óh, Istenem! Lehet ITT lakásom, otthonom, hazám? Mert biztonságos létem most csupán ez az „59 sor” - ám itt is csak vendég vagyok. Jöjj el Európa, engedd felépíteni házamat, adjál biztonságos hazát, teremtsél barátságos otthont, hogy nyugodhassak ITT békében! Ámen. A szerző színész, rendező, vállalkozó Főszerkesztő: Szilvássy József (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316,52-38-317) Hang-Kép, Modem élet, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: Szénási György Riport: S. Forgon Szilvia (52-38-315) Kultúra: Szabó G. László(52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Kópé: Tallósi Béla, Nagyvilág: Ordódy Vilmos (52-38-314) Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Ptievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343; Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Híriapszol- gálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapteijesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlaée, KoSická 1,813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Poíta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASARNAP az Interneten megtalálható: http://www.istemet.sk/ujszo A fiatal családok helyzete kilátástalan Lakni kéne, de hogyan? V. Krasznica Melitta A Nemzeti Vagyonalapban végzett képviselői vizsgálat nyilvánosságra hozatala után - miszerint az NV legalább 3-4 törvény szemrebbenés nélküli megsértésével 15 év lejáratú kamatmentes hiteleket nyújtott magas állami tisztségviselőknek az alap szolgálati luxuslakásainak megvásárlására - minden jóérzésű ember megbot- ránkozott. Azoknak, akik önálló hajlékról legfeljebb csak álmodhatnak, talán a bicska is kinyílt a zsebükben. Nem csoda, hiszen az egyszerű, bérből és fizetésből élő halandónak minimum negyed századig kellene spórolnia ahhoz, hogy a mai árak mellett valamelyik túlzsúfolt lakótelepen „nyúlketrecnyi” la---------------------------- kást tudjon vásá© Megfelelő rolni. Hitelfelvételt kevesen engedhetnek meg maguknak, hiszen a mai kamatok mellett a törlesztés lejártáig a dupláját fizeti vissza az illető a kölcsönzött összegnek. Nem is beszélve arról, hogy a hitelnyújtást a bankok szigorú feltételekhez kötik. Milyen lehetősége van hát például egy fiatal házaspárnak, hogy lakáshoz jusson? a lakás- helyzet. Q Nehéz lakáshoz jutni. Peter Kresánek, Pozsony főpolgármestere: Q Szlovákiában hiányzik a lakáspolitika és addig, amíg az állam nem változtat a jelenlegi hozzáállásán, a községek nem tudnak érdemben javítani a helyzeten. Miután 1993 elején az állam elutasítotMária Trefltová adminisztratív dolgozó: O Egy 18 éves fiatalember és egy 16 éves kész hölgy édesanyjaként reménytelennek látom a helyzetet. Ami a legelszo- morítóbb: még csak nem is körvonalazódik semmilyen lehetőség arra, hogy gyermekeinket bármilyen lakáshoz segítsük. Most még iskolába járnak, de elképzelni sem tudom, mi lesz, ha családot akarnak alapíta a megkezdett építkezések finanszírozását, Pozsonyban önerőből, a lakások eladásából befolyó összegekből fejeztük be az említett építkezéseket. A fiatal házasok részére meghatározott időre, általában 6 évre az ún. lakásintézeti program keretében nyújtunk fedelet. Ezalatt az idő alatt kellene végleges megoldást találniuk. Pillanatnyilag mintegy 100 ilyen lakást tudunk biztosítani. Természetesen sokkal többre volna szükség. Az államnak a lakáspolitikai célokra szánt összeget az építkezési kölcsönökre kellene összpontosítania és úgy ösztönöznie a kereskedelmi bankokat, hogy azok hajlandók legyenek nem 6, hanem 20 éves lejáratú hiteleket nyújtani a fiatal családok részére. tani. Kettőnk fizetése - a férjemé és az enyém - csupán az alapvető dolgok fedezésére elegendő. Emlékszem, mi még a 30 ezer koronás házassági kölcsönből berendeztük a lakást, ma ennyiért egy tisztességes ülőgarnitúrát sem tudnánk venni. Ha majd el akarnak költözni itthonról a gyerekek, maguknak kell megoldást találniuk. Talán egy külföldi állással, vagy nem is tudom hogyan... Inkább üljenek a kocsmában, mint hogy politikába keveredjenek.. Helena Woleková, volt népjóléti miniszter: A Elengedhetetlennek tartanám, hogy egy fiatalember előbb jusson lakáshoz, mint ahogy családot alapít. Ez csak akkor válhat valóra, ha működni fog a lakáspiac, egyértelműek lesznek a tulajdonviszonyok, kiküszöböljük a protekció minden formáját, mindenekelőtt a közéleti személyiségekkel szemben. A működő lakáspiac alatt azt értem, hogy most veszek lakást, olyat, amilyet akarok és nem valamikor 20 év múlva. Azt gondolom, hogy az államnak és a településeknek támogatniuk kellene a lakásfelújításokat, főleg vidéken. Több város, község újjáélesztése azonban szorosan összeKarol Gul'a autókereskedő A (26 éves, nős, ezidáig gyermektelen): Nem látok reális lehetőséget arra, hogy a fiatal házasok önerőből lakáshoz jussanak. Ha valaki új lakást szeretne, mert azért itt-ott ma is épülnek lakások, még az építkezés megkezdése előtt, a szerződés aláírásakor le kell tennie a lakás árának a 30 száfügg a vállalkozások fellendülésével és munkalehetőségek teremtésével az adott településén. Ezért a lakáskérdés megoldása csak a gazdaság fellendülésével és a lakosság életszínvonalának növelésével együtt lehetséges. zalékát. A munkálatok megkezdésekor a következő 30 százalékot és a durva munkálatok befejeztével ugyancsak 30 százalékot. Ez azt jelenti, hogy szinte már kifizettem az egész összeget, ami akár egy-két millióra is rúghat, és még mindig nem költözhetek. Az ingatlan- közvetítő irodáknál sem jobb a helyzet. Kevés lakást kínálnak, elősorban szövetkezetieket, amelyekre még bankkölcsön sem vehető fel. A különböző újságokban is kínálnak lakásokat, de egy háromszobás lakásért hétszázezer-egymillió koronát is elkérnek. A fizetésből képtelenség ennyit összespórolni. Pozsonyban reménytelen a helyzet, vidéken talán valamivel olcsóbbak a lakások, de ha valakit ide köt a munkája, nem vállalhatja, hogy itthagyja a fővárost. Marad tehát az albérlet, amely szintén méregdrága. Olvasói levél Közérdekű bejelentés (szlovákiai helyzetkép) Pozsony (Bratislava) fölött vil- lámlik, mennydörgések vadul vívnak. Az évek óta tornyosuló zord fellegek rendszeresen mérhetetlen mennyiségű vizet zúdítanak vidékünkre. A szűnni nem akaró természeti csapás rettegésben tartja a Duna (Du- naj) mellett élő polgártársainkat. Ürömben öröm, hogy a bőséges csapadék következtében elsivatagosodástól nem kell tartanunk. Vezető politikusainknak köszönhetően pedig hazánk földrajzi fekvése nagyon kedvező, így az egyre terjedő marhavész, fertőző száj- és körömfájás, sajtó- és szólásszabadság sem jelent különösebb veszélyt. Most pedig vízállásjelentés: A ‘89-es kilométernél gátszakadás. Következményeit sikerült idejében korrigálni. A dolgok azóta kisebb-nagyobb változásokkal a régi mederben folynak. A ‘93-as kilométernél létesített mesterséges tározó jelentősen felduzzasztottá a nemzeti öntudatot és felborzolta a kedélyeket. Az oktatásügyi minisztériumnál árad, másodfokú árvízvédelmi készültség van életben. Szakembereink nagy erőkkel munkálkodnak egy megfelelő ALTERNATÍVA kidolgozásán. A parlamentnél árad, hajóvonták találkozása tilos. (A vécében történő, nem államnyelven való fütyörészést is beleértve.) Az SZNF téren időnként felgyülemlő uszadék nem okoz különösebb fennakadást. A felsőbb szervek kérik a lakosságot, legyen türelemmel és őrizze meg a hidegvérét. Továbbá számítanak a tisztelt állampolgárok teljes, feltétlen támogatására és odaadására. Minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy biztosítsák a mindennapi közellenségképet, valamint olyan szabad fórumokat, ahol pár deci borókanektár és ingyengulyás társaságában mindenki kedvére kipanaszkodhatja magát. Közérdekű bejelentésünket egy szólással zárjuk: „habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a pénz az úr!” Bankó Zsolt, Dunaszerdahely Böngésző... Szorgalmasan fejtegetem a Vasárnap BÖNGÉSZŐ című rovatának kérdéseit és a megfejtést rendszeresen küldöm.a szerkesztőség címére. Itt azonban némi kétségeim vannak. A Vasárnap legutóbbi száma október 30-án jelent meg. Környékünk sok falujába a lap csak 31-én jutott el. Á rovatban viszont az áll, hogy „A nyertes nevét az Új Szó október 30-i számában közöljük.” Kérdem, hogy fizikailag ez hogyan lehetséges? Vagy az a helyzet, hogy az előző szám nyerteséről van szó, vagy valami félreértés van a dologban. Kérjük ennek korrigálását. Szíves elnézésüket kérem, s maradok tovább is tisztelettel hű olvasójuk: Major Ferenc Nábrezná ul. 20/8 940 72 Érsekújvár
