Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-07-03 / 27. szám
1996. július 3. Háttér Tények Gázerőművet Mohi helyett A szlovákiai környezetvédők azon a véleményen vannak, hogy három gőz-gáz rendszerű erőmű ki tudná termelni azt a villamosenergia-mennyi- séget, amelyet befejezése után a Mohi Atomerőmű termel. Sőt a hővel sűrűn lakott városokat lehetne fűteni. A három gőz-gáz üzemű erőmű lényegesen olcsóbb és környezetkímélőbb, mint Mohi, hiszen csupán első két blokkjának üzembe helyezéséhez további 27 milliárd korona kell. Pozsonyban már kísérletként épül egy ilyen gázüzemű erőmű, beruházási költsége 3,2 milliárd korona. A zöldek szerint akkor is olcsóbb lenne a gáz-gőz rendszerű erőművek építése és üzemeltetése, ha a gáz ára a jelenlegi ár százszorosára emelkedne, amit azonban a legborúlátóbb prognózisok sem feltételeznek. 1 kWó ára (kisfogyasztóknak), háztartások éves átlagfogyasztása (márkában) (márkában) Ausztria 0.18 3900 Svájc 0,15 4800 Csehország 0,04 nincs adat Franciaország 0,18 4200 Nagy-Britannia 0,14 nincs adat Izrael 0.10 5300 Olaszország 0.24 2200 Luxemburg 013 5300 Lengyelország 0,06 1800 Románia 0,02 950 Szlovákia 0,03 2300 Áremelések a láthatáron: a villany után a gázért is többet fogunk fizetni Egyelőre elnapolva, de: ami késik, nem múlik A Szlovák Villamossági Művek monopolhelyzeténél fogva igazán nem szorul rá egy ilyen költséges reklámra. Cinizmusnak tűnik tehát, hogy ezt teszi épp akkor, amikor áremelést javasol. Az energetikusok azzal magyarázzák egy hónapig tartó reklámkampányát, hogy „láthatóvá akarja tenni az áram szolgáltatóit a fogyasztók számára". Az energetikusok körében az a hír járja, hogy a Szlovák Villamossági Művek vezérkara utasításba kapta felsőbb helyekről, hogy mely médiumokban kell és lehet hirdetnie A plakátot azonban „elcsúfították” a Greenpeace aktivistái, akik szerint nem lenne szükség Mohi befejezésére. Somogyi Tibor felvétele Gágyor Alíz ________________ Még az i dén felemelik a villamos energia árát. A villamossági művek eredetileg július elseji hatályt javasolt, ám a kormány két héttel ezelőtt azzal adta vissza az áremelési javaslatot a pénzügyi tárcának, hogy részletezni kell e lépés várható szociális következményeit, illetve az áremelés hatását a létminimum alakulására. A kormány egyelőre csak elnapolta a népszerűtlen intézkedést. Mégpedig azért kényszerült erre, mert időközben válságos helyzet alakult ki a kormánykoalícióban, s nem akarta még inkább nehezíteni amúgy sem könnyű helyzetét. De így is szinte biztos, hogy Még az idén megdrágul minden elfogyasztott kilowatt. még az idén sor kerül a villamos energia árának emelésére. A pénzügyminisztériumból származó hírek szerint a kormány e hetekben ismét napirendre tűzi a villamosságiak áremelési indítványát. Eszerint a kisfogyasztók, vagyis a háztartások átlagosan 10 százalékkal, a vállalkozók és a nagyfogyasztók 5 százalékkal fizetnének többet az elfogyasztott áramért. A gázosok sem rejtik véka alá, hogy hamarosan ők is árakat módosítanak, elképzeléseik már szintén a pénzügyi tárca előtt vannak. S bár az utóbbiak tervei pontosan még nem ismeretesek, a verebek szintén tízszázalékos áremelésről csiripelnek. Ha pedig a két energiahordozó drágul, az - mérget vehet rá az olvasó - a mindennapi fogyasztási cikkeket is megdrágítja. De téljünk vissza a villamosságiak elképzeléséhez, akik szívük szerint még nagyobb mértékű árdrágítást hajtanának végre. Ez egyértelműen leszűrhető a Szlovák Villamossági Művek vezetőinek korábbi kijelentéseiből, miszerint 14 százalékos áremelést tartottak volna szükségesnek az idén, jövőre pedig ugyanilyen mértékűt. Ezt azzal indokolták, hogy az energiahordozók ára az utóbbi években nagymértékben megugrott, ám a villamos energia ára 1991 óta nem változott. Tehát nem követte sem a világpiaci árakat, sem az infláció mértékét, sem a devalvációt, sem pedig azt, hogy a villamos energiát mind nagyobb ráfordítások árán tudják előállítani. Merthogy drágult az erőművekben eltüzelt szén (a feketeszén 1990-tól 391, a barnaszén 631,8 százalékkal), a radioaktív fűtőelemek ára szintén megugrott, de ugyanakkor sürgős felújításra szorulna a vajá- ni és a nováki erőmű, s a mohi atomerőmű befejezése és üzembe helyezése is sok pénzbe kerül - csak az első két blokk további 27 milliárd koronát igényel. De nehezítik a villamosságiak életét a nem fizetők is, akiknek tartozása immár 1,5-2 milliárd koronára rúg. Gyakran hozzák fel a villamosságiak indokként azt is, hogy a környező országokban is lényegesen drágább a villanyáram, s az árakat rugalmasabban alakítják. Érveik között szerepel az is, hogy az Európai Fejlesztési és Beruházási Bank 1994-ben 35 százalékos áremelést ajánlott, pontosabban a mohi erőmű meghitelezésének feltételeként ezt követelte Szlovákiától, ám a villany ára akkor mégsem változott. A villamosságiak egyébként már 1991-től szorgalmazták, hogy fokozatosan kerüljön sor a villany árának liberalizálására. Úgy, hogy a nagykereskedelmi ár növekedési indexének mutatója 1992 és 1996 között 1,3 legyen, a kiskereskedelmi ár növekedési mutatója pedig 3,1. Javaslatuk akkor nem talált meghallgatásra. Ezért indítványozták most a 10 százalékos áremelést a kisfogyasztók s 5 százalékosat a nagyfogyasztók számára. A monopolhelyzetben lévő állami energetikai vállalat vezetői s a szlovák gazdasági vezetés az A kormány egyelőre csak elnapolta a népszerűtlen intézkedést. önellátás híve. Az energia importját nem tartják okos ötletnek. Érvként említik, hogy a környező országokban is megnövekedett az áramfogyasztás, a behozatal pedig lényegesen drágább az itthon kitermeltnél. Nézetük szerint importálni mindössze éves szükségletünk 10 százalékát szabad, ellenkező esetben az árváltozások sebezhetővé tennék a szlovák gazdaságot. Egy szó mint száz: hamarosan, de mindenképpen még az idén megdrágul minden elfogyasztott kilowattóra. Csak az a furcsa, hogy az áremelésre tett bejelentésre épp azokban a napokban került sor, amikor a monopolhelyzetben lévő, tehát költséges reklámra igazán nem szoruló villamosságiak nagyszabású és - a bilboardok, a tévé és rádió reklámtarifáiból ítélve - méregdrága reklámkampányba kezdtek. A villamosságiak is tisztában vannak azzal, hogy az a legolcsóbb energia, amelyet nem kell megtermelni, ennek ellenére meglehetősen kevés figyelmet szentelnek az energia-megtakarítási programoknak. Az árak emelésétől várják - főleg a nagy- fogyasztók részéről - a nagyobb takarékosságot. S szerintük a villany árának emelése nem indokolja, hogy a gyártók ezt termékeik árába vetítsék. A villamosságiak számításai szerint a gyártók nagyobb takarékossággal, ésszerűbb termeléssel, például az olcsóbb éjszakai áram felhasználásával házon belül megtakaríthatják-megtakarít- hatnák mindazt, amivel drágább lesz a villamos energia. Tartok azonban attól, hogy a hazai gyártók többsége az egyszerűbb megoldást választja. Dán példa: takarékos égők, amelyekkel 20 százalékkal csökkent csúcsidőben a villamosenergia-fogyasztás Szlovákiai furcsaság: drága a keveset fogyasztó villanykörte A dán villamossági művek minden háztartásnak két-három energiatakarékos villanyégőt ajándékozott, s ennek köszönhetően 20 százalékkal csökkent csúcsidőben a villamosenergiafogyasztás. Hasonló mértékű megtakarítást értek el a cseh villamosságiak is, akik egy tizenhat emeletes prágai központi fűtéses lakóházban hasonló kísérletet hajtottak végre. A napi átlagfogyasztás a kísérlet előtt 94,8 kWó volt, a kísérlet után 88,6 kWó, ami 6,6 százalékos megtakarítást jelent. A Szlovák Energetikai Vállalkozók Céhje (Cech podnika- tel’ov v energetike Slovenska) a közelmúltban azzal a javaslattal állt elő, hogy a csúcsidőben megtakarított villany árából fedezzék a minden háztartás számára ajándékként szétosztandó két energiatakarékos égőt. Sok víznek kell még lefolynia a Dunán, amíg ödetük megvalósításra kerül. Tény viszont, hogy a külföldről behozott takarékos és garantáltan hosszú életű égők a szaküzletekben 600 korona körüli áron kaphatók. Hírek szerint van már hazai kétszáz koronánál olcsóbb takarékos villanykörte. Külföldi alapanyagokból készül, s olcsóbbságát az alacsonyabb szlovákiai munkaerő árának köszönheti. Szlovákia energetikai gondjait egy csapásra megoldaná, ha valamennyi energiafaló villanyégőt a Nyugaton régóta elterjedt, kevés áramot fogyasztó villanykörtére cserélnének fel. Ezt nyilatkozta mintegy két évvel ezelőtt egy Pozsonyban járt amerikai környezetvédő szervezet képviselője. Kijelentését sokan túlzónak találták, de egy szlovák gazdasági szaklapban közölt cikk is lényegében megerősítette az általa mondottakat. Eszerint a hagyományos égők a felhasznált energia alig 5 százalékát alakítják át fénnyé, a többi nemkívánatos hőenergiává alakul, s emiatt a 10-15 koronás égő élettartama legfeljebb 1000 óra. Ellenben a 400-600 koronába kerülő takarékos égők fogyasztása ötször kisebb, élettartamuk pedig nyolcszor hosszabb. A cikk szerzője arra keresi a választ, hogy nálunk miért nem terjedt el mégsem az utóbbiak használata. Arra a következtetésre jut, hogy az emberek nem ismerik az előnyeit, másrészt pedig elriasztja őket a magas ár. A grafikon szemléletesen mutatja, hogy már 5000 órás üzelemés után a két világítótest vásárlására és üzemeltetésére fordított kiadások kiegyenlítődnek, a takarékos égőt használó személy költségei pedig ezután meredeken csökkennek. 8000 órás üzemelés után az energiatakarékos égőre fordított összkiadások 256 koronával lesznek kisebbek, mint a hagyományos égő esetében. Mibe kerül a villanyégő? Élettartam (órában)