Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-10-23 / 43. szám

Modern élet 1996. október 23. 5 Az utóbbi időben megnövekedett az új tbc-fertőzöttek száma Ankét Még mindig helybénjárás a gyógyításban Szlovákiai adatok Szlovákiában 1988-ban százezer lakosra 31,5,1990-ben 27,4, de 1994-ben már 33,1 új beteget jegyeztek. A szomszédos orszá­gokban ez az arány magasabb volt, Lengyelországban százezer lakosból 43,7. Magyarországon 40,8, Portugáliában 55,2-en be­tegedtek meg. Bár tavaly nálunk kevesebb tbc-s beteget szűrtek ki, nem tudni, hogy végleges csökkenésről van-e szó. A legtöbb új beteg hagyományosan a kelet-szlovákiai régióban található (száz­ezer lakosra 37,5), Közép-Szlovákiában 32,6, Nyugat-Szlovákiá­ban 30,9, a fővárosban pedig 22,5. A statisztikákból nem olvas­ható ki azok száma, akik valami úton ugyan kapcsolatba kerültek a fertőzéssel, de nem fejlődött ki náluk a tüdőgümőkór, vagyis a tüdővész. A TBC előfordulása a 0-14 évesek körében (százezer gyermeket véve alapul) (új betegek) 1955 163,6 1960 70 1970 17,3 1980 9,2 1985 4,5 1990 1,8 (péterfl) Az utóbbi több mint negyven év­ben felnőtt egy generáció, amely csak Dumas és Thomas Mann regényeiből ismerhette a tüdőbetegséget. 1990 óta az egész világon szaporodnak a mai kaméliás hölgyek és Hans Castorpok - újra járvány- szerűen terjed a tbc. Valamikor jellegzetesen ma­gyar betegség volt, morbus hungaricus- nak nevezték. Azért is válhatott népbe­tegséggé, mert a negyvenes évek vé­géig nem volt ellen­szere. Ezt a fertőző beteg­séget ősidők óta is­merték. Biztos ada­tunk az egyiptomiak óta van róla. Múmi­ák csontozatának egyes részein ma is kimutathatók elvál­tozások, amelyek mai ismerete­ink szerint tbc-re utalnak. A kó­rokozó neve Mycobacterium Tunberculosis. Ez egy lassan szaporodó, de nehezen befolyá­solható baktérium, amely hóna­pokig lappanghat az emberi szervezetben. A szervezet im­munrendszerét képező sejteket támadja meg, sejtszerkezete mi­att - hőre, savra, besugárzásra - igen ellenálló. A kórokozókat Róbert Koch fe­dezte fel 1882-ben. Hatékony gyógyszerek azonban csak a negyvenes évek végétől, az öt­venes évek elejétől állnak ren­delkezésre, illetve létrejött a tüdőgondozás rendszere. Ezért fontos a betegség korai felisme­rése és kezelése, a család, a kör­nyezet szűrése. A fertőzés terjedését időben meg kell akadályozni. Ez a kór nagy mérték­ben összefügg a szociális viszonyok­kal. Az életkörül­mények (a táplált­ság, a jó levegő, a napfény, a hajszolt- ság, a dohányzás és az alkoholfogyasz­tás) befolyásolják az ember ellenálló képességét. Az utóbbi években je­lentősen nőtt a hajléktalanok, a szociálisan rossz körülmények között élők száma. Szembe kell néznünk a kábítószerélvezettel, a tüdőszűrési fegyelem lazulá­sával is. A betegség újbóli meg­jelenése a rezisztens, azaz a gyógyszereknek ellenálló kóro­kozókkal is összefügg. A tüne­tek sokáig lappanganak. Figyel­meztető lehet a láz, a főleg éj­szakai izzadás, köhögés, a hát­fájás, a fáradékonyság, az ét­vágytalanság és a fogyás. A kö­pet véres is lehet. Ha valaki többet és más hang­nemben köhög, mint korábban, feltéüenül tanácsos orvoshoz fordulnia. Az aggódók meg­nyugtatására: a tüdőszűrés nem okoz komoly sugárterhelést. A tbc gyógyítható betegség. Anti- biotikus hatású tuberkulózis el­leni gyógyszerek megfelelő kombinációjával, huzamosabb ideig tartó kezeléssel orvosolha­tó a baj. Műtétre - a beteg terü­let eltávolítására - ritkán van szükség. A rendelkezésre álló mintegy 10-12 féle gyógyszer közül 3-4 félét kell együtt szed­nie a betegnek. Ezeket nagy mennyiségben, hónapokon át nagyon pontosan kell szedni. A gyógyszereknek májkárosító mellékhatásuk van, ezért a gyógyszerszedés idején tilos al­koholt fogyasztani. Amíg bővült az asztmaellenes vagy a’gyulladáscsökkentő sze­rek választéka, addig az elmúlt 15-20 évben egyáltalán nem ke­rült piacra új, hatékony antitu- berkulotikum. Ugyanakkor el kell mondani, hogy a diagnosz­tikában - a kórokozók kimuta­tásában - hatalmasat léptünk előre. A korai felismerésnek óri­ási jelentősége van. Az egészsé­ges ember szervezete megbirkó­zik a kórral. Fontos tehát az el­lenálló képességünk karbantar­tása. Ha a cseppfertőzés ellen nem is tudunk védekezni, azért nem árt a higiénés rendszabá­lyokat betartanunk. Panaszok esetén forduljunk orvoshoz. Tények: * A megelőzés egyik leghatáso­sabb eszköze a BCG-oltás. Neve a Bacillus Calmette-Guérin név kezdőbetűiből áll. * Gyöngített hatású, betegséget nem okozó, de az immunitást fo­kozó baktérium, hatására a szer­vezet védőanyagokat termel. * Az emberiség egyharmada, majdnem kétmilliárd ember fertőzött. * Évente 8-10 millió új megbete­gedést regisztrálnak világszer­te. * Évente 3 millió haláleset függ össze a tbc-vel - zömmel a sze­gény, illetve a harmadik világ országaiban. * Leginkább veszélyeztetettek a 35-60 év közötti férfiak. Cs. L. Az a legjobb, ha az első figyelmeztető jel észlelésekor orvoshoz fordu­lunk. Nem kell félni, a tüdőszűrés nem okoz komoly sugárterhelést. Elsősorban csepp­fertőzéssel terjed, tüsszentés­sel, köhö­géssel, krá- kogással. Étkezési szokásaink 1996-ban A Vasárnap 41. számában közöltük annak az ankétnak a kérdéseit, amellyel olvasóink étkezési szokásait szeretnénk feltérképezni. Aki még nem válaszolt a kérdésekre, most megteheti. íme a kérdések: 1. Mennyi ideje vezet önálló háztartást? 2. Hány személy számára vezeti a háztartást? 3. Ebből mennyi a felnőttek szá­ma? Mennyi a gyerekek száma? 4. Milyen korúak a gyerekek? 5. Mielőtt nekilátott volna saját háztartásának megszervezésé­hez, voltak már ez irá­nyú tapasztalatai? 6. Ha voltak ilyen ta­pasztalatai, írja le rö­viden, hogy mit csi­nált. 7. Mikor tanult meg főzni és milyen körül­mények között? 8. Mi az, amit szülei háztartásában jónak talált és átmentett sa­ját családja étkezési szokásai közé? 9. Mi az, ami szülei ét­kezési szokásaiban nem tetszett és miért? 10. Sikerült saját háztartásában kiküszöbölni ezeket a negatívu­mokat? Hogyan? 11. Egyedül dönt családja étke­zési szokásainak alakításában, vagy valamelyik családtaggal közösen? Ki az? 12. Támogatják „konyhafilozó­fiáját” a családtagok? 13. Ha nem támogatják, mit mondanak, miért nem? Ön sze­rint igaz, amit mondanak? 14. Szoktak reggelizni? 15. Ha igen, írja le, miből áll egy tipikus hétköznapi, s egy tipikus hétvégi reggelijük. 16. Előre megtervezi az étren­det? Mennyi időre? 17. Sorolja fel azt az öt élelmi­szert, amelyből a legtöbbet vá­sárolja. 18. Miből áll önöknél egyjelleg- zetes hétköznapi és vasárnapi ebéd? 19. Az Ön által elkészített ételek megfelelnek elképzeléseinek, vagy a körülmények hatására mást kell készítenie? 20. Melyek ezek a körülmé­nyek? 21. Mit szoktak vacsorázni? 22. Sorolja fel saját és család­tagjai kedvenc ételeit. 23. Váljék egészségére, mond­juk a jóízűen elfogyasztott étel után. Véleménye szerint miből áll az a reggeli, ebéd és vacsora, amely az ember egészségére válik? 24. Mikor készített utoljára valami újat, különlegeset, és mi volt az? 25. Honnan jött az ötlet? Elárulná, ho­gyan csinálta? 26. Kora: 27. Neme: 28. Lakhelye: 29. Ha szeretne még hozzáfűzni valamit a témá­hoz, kérem, írja le most ide. Tisztelt olvasók, minden játék­nak van tétje. Itt a legkézen­fekvőbb - a megismerés. Hiszen az eredmények nyomán készült értékelést majd Önök is elolvas­hatják. De hogy még jobban érezzék, mennyire szükséges az együttműködésük, a kérdések­re válaszolók között tízen gusz­tusos és finom recepteket tartal­mazó szakácskönyveket, vala­mint életmódformáló irodalmat nyerhetnek. Ne felejtsék hát el még ma kézbevenni a tollat! Vá­laszaikat a szerkesztőség címé­re várjuk. A borítékra írják rá: Étkezési szokásaink. Tízen gusztusos és finom recepteket tartalmazó szakács- könyvet nyerhetnek. Az életvitel szerepe a döntő Mitől öregszünk? Izomzatúnk ereje már 30 éves korunktól csökkenni kezd, 70 éves korunkra a kétharmada marad. Csontozatunk ásványok­ban elszegényedik. Agyunkban a neuronok „fogyó­eszközök”, és nem újulnak meg. (Habár tartalékok így is bősége­sen maradnak.) Sajnos azonban az öregedés be van kódolva gén­jeinkbe. A kutatók először is azt próbálják megérteni, hogy mi­lyen okok idézik elő az örege­dést. Elmélet sokféle létezik. Leginkább a genetikai örökség különbözőségével magyaráz­zák, hogy bizonyos családok le­származottai miért érnek meg jó­val magasabb kort, mint mások. Sokan immunrendszerünk me­chanizmusa gyengülésének ron­tó szerepét hangsúlyozzák. Szin­te valamennyi irányzat meg­egyezik abban, hogy az életvitel szerepe döntő életünk meg­hosszabbításában. Mozaik Fémallergia Sok „dekorra” vágyó nő életét megkeseríti, de egészen vá­ratlan helyekből is támadhat a fémallergia. Ki gondolná, hogy a mosóporallergiák egy része is fémérzékenységgel függ össze? Minthogy a mosó­port üstökben párolják, az edény fémszennyeződése ke­rülhet be hófehéren ártatlan tisztítószerünkbe. A tiltás ellenére Az autósok tízezrei ülnek vo­lán mögé gyógyszerek hatása alatt is, annak ellenére, hogy sok gyógyszerhez mellékelik a tiltó utasítást. Ezek az autóve­zetők veszélyeztetik a forga­lomban résztvevőket, hiszen koncentráló-képességük gyen­gébb, reakcióik lassúbbak. Barát vagy ellenség? A felmérések szerint egyre nő azon gyerekek száma, akik naponta több órát töltenek a tévé előtt. Természetesen itt nemcsak az idő a lényeges, hanem azok a műsorok is, amelyeket a gyerek néz. A szülőknek végre tudatosítani­uk kellene, hogy a gazdag kí­nálat nem minden műsora al­kalmas a gyereknézőknek. Fennáll a veszélye annak, hogy az örökké akciófilmeket néző gyerek egy napon termé­szetesjelenségként kezeli majd a brutalitást, erőszakot, s ezt idővel esetleg utánozni is fogja. Hogy bemelegedjünk Nyáron általában többet moz­gunk és sokan sportolnak is, ősszel azonban hajlamosak vagyunk ezt elhagyni. Ezért érdemes valamilyen rendsze­res szabadidős sportot válasz­tani vagy legalább tornázni otthon, hogy kondíciónkat megőrizhessük majd a hosszú téli hónapokban is. Bármilyen tevékenységet vég­zünk is, nagyon fontos a foko­zatosság, és ezen belül nem lehet eléggé hangsúlyozni a megfelelő bemelegítés szere­pét. Erre nemcsak a sporto­lóknak van szükségük. Beme­legítés hatására testünk hőmérséklete emelkedik, ja­vul a vérkeringés, az izmok vérellátása, fokozódik a vér oxigén- és energiaszállító ké­pessége. A megfelelő bemele­gítés után javul teljesítmé­nyünk, és kisebb a sérülések valószínűsége. Hogy mennyi ideig melegítsünk be, az függ az életkortól, edzettségtől, sporttevékenységtől. A helyes bemelegítésnek mindenképpen sokoldalú­nak kell lennie. Először, hogy fokozódjon a szív- és keringési rendszer működé­se, egész testet megmozgató gyakorlatokat végezzünk: fussunk, jár­junk. Ezután következhet­nek az olyan tornagyakorla­tok, amelyek az ízületekre terjed­nek ki. Végül csökkentett in­tenzitással olyan gyakorlato­kat végezzünk, amelyek az adott tevékenység mozgásele­mét tartalmazzák.

Next

/
Thumbnails
Contents