Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-09-25 / 39. szám

Nagyvilág 1996. szeptember 25. Furcsa szertartások és hagyományok: a holtak egészségére esznek, isznak Halottak napja Mexikóban Halotti oltár egy mexikói otthonban. A holtak egészségére. Archív-felvétel Prágai levél Mexikóban a halottak napja nem a szomorú emlékezés, a könnyek, hanem a nagy lako­mák ideje. A cikk újságíró szerzője egy azték eredetű kis­város halottak napi szokásait mutatja be, amelyek még honfi­társai számára is turisztikai ér- dekességűek. Mexikóban még senki sem gon­dolt arra, hogy a halál elkerül­hetetlen következménye lenne az étvágy teljes elvesztése. Ha a közép-amerikai országban ér­vényes definíciót akarnánk ad­ni, akkor azt mondhatnánk, hogy halott az, aki csak egy, nem pedig 365 nap eszik egy év­ben. A halottak napjának és éjszaká­jának pogány mexikói ünnepe méltó társa a húsvétnak és a ka­rácsonynak, és persze az ameri­kai Hallowe’ennek. November 1-jén, 2-án Mexikóban megbé­nul az élet, mindenki a te­metőkben tolong: az élők óriási pikniket tartanak a halottakkal. A lakásokban, a hivatalokban, az üzletekben, de még a nyomo­rult kis vityillókban is minde­nütt elkülönítenek egy kis sar­kot a halottaknak emelt oltár­nak, a nekik szánt ajándékok­nak, hiszen mindenkinek van legalább egy halottja. Az elhunyt legismertebb csalá­di, munkahelyi, szakszervezeti stb. fényképeit vö­rös, kék, sárga, lila vagy zöld papírte- rítőkre helyezik. Ha lehet, melléjük tesz­nek egy kis darabot kedvenc ételükből, egy-egy tárgyat, ami valaha volt szokásos időtöltésükre vagy gyengéjükre utal. E tárgyak között talál­hatunk például tér­képet, borosüveget, óvszert vagy cigarettát. És persze megvannak a szertar­tásnak a hagyományos kellékei is: a jellegzetes virágok, így pél­dául a sárga zempausucstil, amely itt ugyanúgy a halottak virága, mint Európában a kri­zantém, a „cazo de mole” nevű csokoládészósszal leöntött pap­rika, a sütőtök „tacha módra”, ami egy desszertféleség, a ha­lottak cukrozott kenyere jelleg­zetes narancsvirág illatával, s hogy a lélek előtt is tisztelegje­nek, odatesznek még néhány füstölőt és gyertyát is. A legszínesebb és legeredetibb halottak napi szertartás az in­dián eredetű „Nagy Kaszás” kultusza, amelyet a Mexikóvá­ros melletti Mixquic nevű kis faluban tartanak. Az ősidőkben a szobrászok halálfe­jekkel és csontvá­zakkal díszítették a sírokat, s máig meg­csodálhatjuk azokat a hajdanában teli fa­zekakat, amelyeket a gyászolók az el­hunytak maradvá­nyai közé tettek. Manapság cukor­ból, csokoládéból és amazon- tavirágból vannak a halálfejek. A látogatókat pedig disznóhús­ból főzött „camitassal” és „po- goléval”, sült báránnyal, füs­tölt marhával és tyúkhúsból vagy pulykából készült „mole”- val teli lábasok fogadják. A no­vemberi hideg éjszakákon a legjobb lélekmelegítő egy forró ital: gyümölcspuncs alkohollal vagy anélkül, a kukoricaliszt alapú „atole”, csokoládéval, amazontavirággal, kókuszdió­val, eperrel vagy dióval. Aztán az éjszaka előrehaladtával, s ahogy a tömeg egyre sűrűbbé, a hangulat pedig egyre forrób­bá válik, ananászból, kurucsa- dióból, kaktuszfügéből, tequi- lából, szőlőből vagy avokádó­ból készült fagylaltokkal és szorbetfélékkel hűtik le a kedé­lyeket. A mixquiciek „házhoz szállít­ják” halottaiknak az élelmet. A sírkövekre helyezik az élelmet, a gyümölcsöket, a virágokat és a gyertyát. A sírok egyszerű és modern anyagból készülnek: cementből, fajansz csempéből vagy éppen eloxált alumíniumból, hogy étkezőasztal­nak is megfeleljen egy nagy családnak a két világot össze­kötő szeretetlako- mák idején. A sírkövekre té­rítőként a katolikus egyházi szertartáso­kat szimbolizáló formákat - keresz­tet, kelyhet - raknak ki virágszirmokból. A hosszú előkészületek után, az est be­álltával, amikor meggyújtják a gyertyákat, különös ragyogás tölti be a temetőt, amely egy lángoló térséggé alakul át. A halottaiknál üldögélő helybeli­ek mellett vakukat villogtató, izgatott mexikói turisták tűnnek fel. Másnap reggel, amikor a hideg szél eloltja a gyertyákat és fel­ébreszti azt a néhány részeget, aki elszunyókált egy sírkövön, a lábasok már üresek, pedig az avatatlan szem sehol sem lát­hatta, hogy az elhunytak hoz­zátartozói nekiláttak volna fa­latozni.- Asszonyom, ki ette meg a va­csorát? - kérdezem az egyik sírnál.- Hogyhogy ki? Hát a halottak. És ekkor szembesül a látogató a nap má­sodik csodájával: ezek a mozdulatla­nul üldögélő embe­rek eltüntettek több tonna marha- és disznóhúst, tyúkot és pulykát, csokolá­dét, amazontavirá- got és kukoricát, hektoliterszám vedelték a sört, a rumot, a puncsot és a bólét anélkül, hogy az elhunytak tiszteletére rendezett fényűző ünnepségen maguk is az ünne­peltek sorába léptek volna. (HVG) A prágai vár Cséfalvay Ildikó __________ A Guinnessi-Rekordok Köny­vébe is bekerült, mint a világ legnagyobb állandó fejedel­mi, majd elnöki székhelye. Ezért nem csoda, hogy még Bili Clinton optimista tekinte­tét is elhomályosította egy pü- lanatra az irigy­ség, amikor 1994-ben meglá­togatta Václav Havel elnöki székhelyét- állí­tották akkoriban egyes újságírók. A prágai vár Eu­rópa leglátoga­tottabb várai kö- zé tartozik, me­lyet évente kb. 1 millióan látogatnak meg. A vár területén találhatunk pos­tát, információs központot, pénzváltót és tucatnyi üzle­tet, főleg az Arany utcácska közelében. A vár egyik legna­gyobb büszkesége a Szent Vi- tus-székesegyház után a 30 hektárnyi zöldövezet, külö­nösen a Királyi kert, a Paradi­csomkert, a Sánckert stb. Ma­napság 30 kertész gondosko­dik erről a nem csekély terü­letről, míg korábban 70-en voltak, s 500 m2-nyi területen még zöldséget is termeszte­nek az elnöki konyha részére. Aki még nem látta a prágai várat, annak talán érdemes lenne megvárnia az 1997-es évet, amikor is nem minden­napi élményben lesz része a vár látogatójának; belecsöp­penhet II. Rudolf császár ko­rába (1575-1611), kinek uralkodása alatt Prága a művészetek s a tudományok birodalmi központja volt, eu­rópai hírű kulturális centrum. Rudolfot az uralkodásánál jobban érdekelte az asztroló­gia és az alkímia, az aranycsi- nálás „tudománya”, s a külön­féle misztikus varázslat. Euró­pa minden tájáról hívott a várba művészeket, tudóso­kat, de kézműves­mestereket is. Vi- lághírűek voltak különféle művé­szeti gyűjtemé­nyei, pl. festmé­nyekből, órákból. A nagy méretű, „II. Rudolf és Prá­ga” elnevezésű kulturális akció megvalósítói az Elnöki Hivatal, a Prágai Vár Igazgatósága és a Kulturális Minisztérium, vala­mint több kulturális intéz­mény. A 40 millió koronás költségvetéshez legnagyobb mértékben a Csehszlovák Ke­reskedelmi Bank járul hozzá. A várban és az egész Óváros­ban feléled II. Rudolf korának szelleme, láthatunk majd ko­rabeli öltözetű kézműves­mestereket, ünnepi menete­ket, vásárokat, 16. századi kosztümöket, különféle szem­fényvesztőket stb. Az akció idejére visszakerül a prágai várba II. Rudolf hatalmas képgyűjteménye is. Az óvárosi Kőharangos házban például az alkímia történetét bemuta­tó, nagyszabású kiállításra ke­rül majd sor .Több épület és szobor rekonstruálása is meg­valósul. Egy szó, mint száz, Prága az 1997-es évben az új­kori Európa egyes számú kul­turális centruma lesz. Kölyökfelügyelet - oroszlán módra Archív felvétel A pogány mexikói ünnep a húsvét és a karácsony társa. Cukorból, csokoládé­ból és ama- zontavirág- ból vannak a halálfejek. nem kevesebb, mint 250 ezer dollárjába kerül az amerikai szövetségi kormánynak. Tud­niillik a Békehadtest belee­gyezett, hogy negyedmilliós kártérítést fizet a viennai Szexuális zaklatás negyedmillió dollárért A jelenetet akár a Michael Do- uglas és Demi Moore fősze­replésével készült siker­filmből, a Disclosure-ből is kopírozhatták volna: a főnök - történetesen nő - hozzási­mul férfi beosztottjához, ked­vesen simogatja, majd becéző szavak kíséretében megra­gadja és erőszakkal megcsó­kolja. Az alkalmazott ellenáll, mert nem akar viszonyt a főnökével, és egyébként is családja van. Az elutasítás azonban előmenetelébe ke­rül... A történet azonban igaz, és Vasárnapi pletykák (Virginia állam) illetőségű Raymond Milikinnek, aki ta­valy keresetet nyújtott be a fővárosi szövetségi bíróságon szexuális zaklatás és molesz- tálás miatt. Beadványa sze­rint közvetlen főnöke, Debo- rah Holt Kirk, a Békehadtest főfelügyelője többször is csá­bító szándékkal közeledett hozzá, szexuális ajánlatokkal árasztotta el, ölébe ült és kilá­tásba helyezte, hogy megteszi helyettesének, ha viszonyra lép vele. Az 55 éves férfi azonban visszautasította, mi­re a főfelügyelő bosszúból másnak adta a kecsegtető ál­lást. A felperes ügyvédje kö­zölte, hogy a „megállapodás eloszlatja azt a férfiakról kia­lakult képet, amely szerint minden alkalmat megragad­nak a nemi kalandokra, és fé­nyesen bizonyítja, hogy a nők is képesek a szexuális molesz- tálásra”. Raymond Milikin pe­dig kijelentette: örül, hogy végre befejeződött a kelle­metlen história. Jelezte, hogy családjával együtt elköltözik az ország másik végébe, Mon- tanába. Stella más, mint a többi? A Chanel-ház új arca a huszonöt éves Stella Ten­nant. Amikor meg jelent a kifutón, a szakértők a sikk jelké­pét látták benne. „Tennant átvezeti Chanelt a következő évszázadba” - jósolta Lagerfeld, aki az angol ma­nökent szerződtette a Chanel imázs képviselőjének, ez a lány, aki Claudia Schif- fér hétéves uralma után elfoglalja a helyét? Bak fishoz illő karcsúság, sápadt arc, lassú moz gás, van benne vala­mi különleges, nemcsak azért, mert az orrában ékszert hord. A divatvilágban szüntelenül kere­sik az új szépsége­ket. Stella a brit arisztokrácia vi­rágszála, anyai nagyapja Devon­shire hercege, Skó­ciában hatalmas bir­tokon nőtt fel, szob- rászatot tanult. Három évvel ezelőtt barátai rá­beszélték: ve­gyen részt egy modellversenyen, ahol elsöprő si­kert aratott. Az olasz Vogue cím­lapjára került a hűvös angol Miss. A divatvilág szakértői Stella Tennantban a „modem Grace Kellyt” látják.

Next

/
Thumbnails
Contents