Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-09-25 / 39. szám
1996. szeptember 25. Háttér Lapról lapra Tárgyilagos értékelés helyett dacos vagdalkozás a hazai magyar politizálásban Cifra nyomorúságunk Politikai vezérkarunk jobbára csak reagál Prikler László felvétele A külvilág találgat II. János Pál hónap eleji magyarországi látogatása óta szaporodnak az egyre romló egészségi állapotát taglaló nyilatkozatok és kommentárok, az alábbiakban ezekből válogattunk. A külvilág számára csak a találgatás marad, s a lehetséges okokat és a várható fejleményeket igyekezett számba venni a CORRIERE DELLA SERA annak fényében, hogy Joaquim Navarro Valis pápai szóvivő magyarországi tartózkodása során elmondta: a katolikus egyházfő az elmúlt hónapokban ismeretlen eredetű bélfertőzésben szenvedett, s nem zárható ki újabb fertőzések lehetősége. Kizárta, hogy a pápa szervezetében daganatos elváltozás lenne, illetve, hogyParkin- son-kórban szenvedne, viszont az idegpályák olyan zavaráról beszélt, ami hasonló az említett kórhoz. A betegség szakértői vélemény szerint nem érinti az agybéli képességeket, de a balkéz erős remegését és a mozgáskoordinálás, illetve a beszédkészség gyengülését okozza. A merénylettel kezdődött A torinói LA STAMPA a szakorvosok véleményére támaszkodva arra a következtetésre jut, hogy a pápa ellen 1981- ben elkövetett merénylet után végrehajtott súlyos műtét nyomán a katolikus egyházfő immunrendszere legyengült, s ezt az állapotot nehezítették a későbbi műtéti beavatkozások. A pápát nem egy ismeretlen baktérium fertőzte meg, hanem olyanok, amelyeket egy egészséges immunrendszer sikeresen semlegesít. A kilétét felfedni nem kívánó vatikáni prelátus egyenesen a pápa királyságának közeledő végéről beszélt a LA RE- PUBBLICÁNAK és az EL PA- ISNAK adott inteijújában. ,A szentatya fáradt és öreg, ebben nincs semmi abnormális. Ezt azonban már rég nem hiszi el nekünk senki. Azok, akik kapcsolatban vannak az orvosokkal, meg vannak győződve arról, hogy daganata van, amelyet nagyon kényes, intenzív terápiával kezelnek. Nem tudhatom, mit rejtegetnek, csak azt tudom, hogy minden nyilvános fellépése előtt szüksége van arra, hogy gyógyszerekkel tartsák lábon”, nyilatkozta. A prelátus úgy tudja, hogy a pápa az orvosok tanácsa ellenére sem hajlandó lemondani utazásait. Soóky László (Az írás első részét lapunk előző számában közöltük) Első látásra úgy tűnt, hogy a koalíciós szerződés csupán az MPP számára volt megalázó, a valóságban viszont a teljes szlovákiai magyarságra átvetítve negatív hatást gyakorolt. Ennek elsőrendű okozója az, hogy a koalíció létrejöttével s a gyakorlati lépések során az MKDM és az MPP is elveszítette önálló arculatát, összemosódott az Együttélés PM-mal, s egyszer önkéntes, máskor kényszerű lojalitással viseltetik az Együttélés vezérkarának akaratával, megnyilvánulásaival. Az előzőből adódik, hogy a de jure három jogi személyből álló koalíció tevékenységét de facto egyetlen akarat irányítja. Ez a kizárólagos akarat vitte csődbe a szlovákiai magyar politikai létet, s ez a kompromisszumra képtelen akarat vezeti most a pusztulásba a szlovákiai magyar gazdaságot, iskolaügyet, kulturális intézményeket és ön- kormányzatokat is. Ebben a kizárólagosságon alakuló politikai tevékenységben az Együttélés PM vezérkara abszolút partnere a szlovák politikai hatalomnak, s akarva, akaradanul Remélem, a szlovákiai magyar csúcsvezetés elemzi------------------------------r-f--az eddigi tevékenységét. a koalíció másik két tagja is tűrője, egyszersmind lojális kiszolgálója ebben a játékban. Távol álljon tőlem, hogy bárkit is politikai, emberi hitvallása és elvei feladására biztassak. Ugyanakkor, ha ez a politikai és emberi hitvallás, elv bizonyíthatóan a szlovákiai magyarság meghasonulásához és asszimi- lálódásához vezet, akkor ez a hitvallás és ez az elv kártékony, hamis és félrevezető. Ugyanúgy, ahogy az utóbbi néhány év politizálása, amely esetleges, negatív irányú és megtévesztő a szlovákiai magyarságra kivetítve. Ha viszont nem esetleges, hanem tudatos, akkor a szlovákiai magyar pártok és mozgalmak önös érdekből, vagy döly- fös önhittségből akaradanul is kiszolgálják a szlovák hatalom törekvéseit. Magánemberként remélem, hogy ez nincs így. Magánemberként azt is remélem, hogy a szlovákiai magyar csúcs- vezetés belátható időn belül alaposan elemzi eddigi tevékenységét, aminek végeredménye aligha lehet más, mint az, hogy tévedett, hogy naiv volt, hogy Szlovákia magyar lakosságára nézve károsan politizált, hogy a szlovák politikai vezérkarral nyilván nem egyeztetve, áttételesen mégis együttműködve végveszélybe sodorta a szlovákiai magyarságot. A szlovákiai magyar politizálás legfőbb negatívumai az elemzésképtelenség, a történelmi helyzet felmérésének hiánya, valamint az, hogy képtelen előrelátni a politikai ellenfél elkövetkező lépéseit, s nem veszi figyelembe a szlovák lakosságnak az államalapítással és az önállósulással járó természetes emocionális zavarait, kitöréseit. A mi politikai vezérkarunk jobbára csak reagál dolgokra, eseményekre, provokációkra, egészen sajátos látszathelyzetet kreál, ugyanazokat a politikai módszereket alkalmazva, mint a szlovák politikai elit. Csakhogy jelentős hátránnyal indul a csatába, mivel soraiban alig akad Moszkvában kiképzett ütőképes ember, s a marxista esti egyetem nem hiszem, hogy kellő diplomáciai, politikai és taktikai felkészülést adott annak, aki azt elvégezte. Egy pillanatig sem vonom kétségbe politikusaink legitimitását, hiszen az én szavazatom is az övék, de olykor kétségeim támadnak egy-egy megnyilvánulásukat illetően: vajon mindenben és mindenütt ők képvi- selik-e kellő erkölcsi, szakmai Egy valóságos rendszerváltás után mindig diktatúra következik. és szellemi szinten a szlovákiai magyarság ügyét? Hasznos-e az állandó ellenségkép-keresés, a rendszeres konfliktusteremtés akkor, amikor a szlovákiai magyarok jelentős hányada már rezignált, létbizonytalanságban él. Lehet-e, szabad- e autonómia-mézesmadzagot huzigálni egy olyan területen, ahol immáron teljes a magyar gazdasági csőd, ahol a legnagyobb a munkanélküliség, ahol elöregednek a falvak, ahol nem születnek gyerekek, ahol a volt népnemzeti magyar gazdasági vezetők és közeli munkatársaik már rég a DSZM tagjai, ahol nem működnek vagy zömében csak papíron léteznek a magyar koalíció pártjának és mozgalmainak az alapsejtjei, ahol a nemrég istenített személyiségek megjelenésekor a magyar emberek kikapcsolják a televíziót? Úgy vélem, a szlovákiai magyar politikai csúcs az elmúlt időszakban rengeteg súlyos hibát vétett, nem tanult belőle, mindig mást tett felelőssé, önmagát soha. Ha valaki politikus, netán politológus, annak már a kezdetkor tudnia kellett, hogy egy kreált, vagy valóságos rendszerváltás után mindig diktatúra következik, mint ahogy azt is, hogy a diktatúra mindenkori áldozata a nemzeti kisebbség. Erre kellett volna alaposan felkészülni. Ezt kivédendő lenne szükség a józan politizálásra, felkészült szlovákiai magyar politikusokra, akik minden esetben ezen a földön tudnak maradni. A pápa 1993 telén elesett egy audiencián. A begipszelt kezű szentatya épp a kórházból távozóban látható AP felvétele Közeleg egy királyság vége Huszonöt évvel ezelőtt kezdte meg tevékenységét a Greenpeace-mozgalom - a természet és a béke védelmezője Multinacionális cégeket, államfőket is térdre kényszerít Kimustrált halászhajó futott ki 1971 szeptemberében a kanadai Vancouver kikötőjéből, zöld vitorláján a Greenpeace (Zöld béke) felirattal. Bill Darnell, a fiatal kanadai szociális munkás a zöld és a béke fogalmát összekapcsolva talált ki nevet a természetvédők és a békeharcosok csoportjának. A hajó legénysége az alaszkai partoknál fekvő Amchitka szigetére tartott, hogy az ott tervezett amerikai atomkísérletek ellen tiltakozzon. A tengeribeteg, civakodó és csalódott csoport félúton visszafordult, hazatérve azonban hősként ünnepelték és bőségesen elhalmozták őket adományokkal. Ebből az akcióból fejlődött ki a világ bizonyára legbefolyásosabb környezetvédelmi szervezete, amely harsány kampányaival napjainkban konszerneket és államfőket képes térdre kényszeríteni. Az „állammal és a piaccal szembeni harmadik erő” - egy német lap így nevezte - azonban ma kénytelen a hőskorszak gumicsónakos aktivistáinak éles bírálatát eltűrni. Thilo Bode, az amszterdami világközpont, a Greenpeace International jól vasalt öltönyt viselő, német nemzetiségű elnöke a legjobb bizonyíték a pionírok szemében arra, hogy a zöld mozgalom szürke óriássá vált: bürokratikus, nehézkes és alkalmazkodó. Lesújtó véleménnyel van az első számú vezetőről Patrick Watson, aki már 1975-ben rajta volt az első Greenpeace-hajón, amely a bálnavadászok ellen futott ki a tengerre: „Nincsenek víziói, nem lelkesedik egy-egy ügy iránt, ő csak többet akar keresni jövőre, mint az idén.” Az olyanok, mint Watson, megvetően legyintettek, amikor a Greenpeace a múlt hónapban bemutatta energiatakarékos autóját. A hajdani „szivárványharcosok” számára abszurd egy olyan környezetvédő szervezet, amely autókat fejleszt ki. Bode azonban meg van győződve arról, hogy a Green- peace-nek nemcsak ellenzékes- kednie kell. Azt vallja, hogy reAz állammal és a piaccal szembenálló harmadik, egyre befolyásosabb erő. alista alternatívákat kellene nyújtania. A volt bankmenedzser szerint a jó szervezés és a szilárd pénzügyi alap a sikeres munka előfeltétele. Való igaz, hogy 1991 óta először tavaly nőtt az öko-multi tagdíjakból és adományokból származó bevétele. A Brent Spar olajfúrótorony tengerbe süllyesztésének és a dél-csendes-óceáni francia atomrobbantások elleni látványos kampányaiknak köszönhetően 11 százalékkal nagyobb, 225 mülió márkás bevételre tett szert. A pénz egyötöde német forrásokból származik. Egyetlen más állam sem ad annyit, mint Németország. Idén a Greenpeace ritkábban szerepelt az újságok címlapján, mivel hiányoztak az olyan nagyhatalmú ellenfelek, mint a Shell olajtársaság vagy Jacques Chirac francia elnök. A Góliát ellen küzdő Dávid szerepében aratja a Greenpeace még mindig a legnagyobb tetszést. Ezt tapasztalhatta a francia kormány is, amely 1985-ben meg- lékeltette ügynökeivel a Rain- bow Warrior (Szivárványharcos) nevű Greenpeace-hajót. A fél világ a környzetvédőkkel vállalt szolidaritást, soha nem látott mértékben szöktek fel az adományok és a tagdíjak. A hajó elsüllyesztését megbocsáthatatlan hibának nevezte halála után közzétett interjújában Francois Mitterrand francia államfő is. (Panoráma)
