Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-09-18 / 38. szám
Modern élet 1996. szeptember 18. Aki képes kezelni a stresszt, életmentő tudásra tett szert A leghatásosabb módszer a testi-lelki lazítás Sokszor a szülők az előidézői annak, hogy a családi és testvéri együttélésben átmeneti zavar áll be A testvéri féltékenységről Viselkedjünk mindig „villámhárítóként” Issekutz Erzsébet Stressz. Az egyik leggyakrabban emlegetett jelenség manapság. Ha a férj fáradtan jön haza, ha a gyereknek gombóc van a torkában iskolai nehézségei miatt, ha a feleség összeveszett a boltossal, valamennyien úgy érzik: túlságosan stresszben élnek. És ez való igaz. Egész életünkben nem teszünk egyebet, mint valahogy megpróbáljuk kivédeni és feldolgozni a ránk ható nyomásokat, azaz a legkevesebbet szenvedni a stressztől. S ha valaki képes vállvonogatva és könnyedén venni az akadályokat, arra azt mondjuk: életművész. Holott lehet, hogy csak megtanulta leépíteni a stresszhatásokat, megtanult lazítani. Amióta Selye János felfedezte a stresszt, az utóbbi idők biológiai, pszichológiai és életmódkutatásainak jelentős része irányul erre a jelenségre. Az, hogy a létért folyó küzdelemben a folyamatos alkalmazkodás kifáraszt, kimerít vagy épp ellenkezőleg, újabb erőket szabadít fel, nem huszadik századi felfedezés. Ám, hogy a stressz hormonális eredetű élettani képesség, mely a külső és belső ártalmak elleni védekezést biztosítja, az csak Selye professzor kutatásai nyomán vált ismertté. „A katona, aki sebet kapott a harcban, a katonafiáért aggódó anya, a játékos, aki a lóverseny futamára mered, sőt a ló és a zsoké is - mind a stressz állapotában vannak... A családanya, amikor kicsinyei lépteit vigyázza, a gyermek, aki leforrázza magát - s főként azok a bőrsejtek, amelyekre a forró kávé löttyent -, mind-mind stresszhatásban vannak” - magyarázza megnyerő egyerűséggel könyvében Selye János. Azonban nem mindegy, hogy a játékos, a ló vagy a zsoké szerepét töltjük be éppen. Ugyanis a stressz állapotába, attól függően, hogy milyen mértékben hat ránk, a mellékvese kerül ingerelt állapotba, a nyirokszervek zsugorodhatnak, a gyomor és a bélrendszer fekélye alakulhat ki, a testsúly radikálisan csökkenhet vagy nőhet, a szervezet vegyi háztartása fölborulhat, idegrendszerünk stabilitása megváltozhat, gyulladás léphet föl szervezetünkben - és még rengeteg biológiai változás figyelmeztethet arra, hogy stresszben élünk. Mégis van igazság... már ami azt illeti, hogy a stressz lehet jótékony hatással is. Az élettani aktivitásban nagy szerepe van a sikerorientáltságnak. Márpedig a siker eléréséhez is stresszhelyzet kell, amelyet szerencsés esetben jól oldhat meg az ember. Valamennyien arra törekszünk, minél nagyobb harmóniában, azaz egyensúlyban legyen lelki-testi működésünk. Aki képes kezelni a stresszt, az olyan életmentő tudásra tett szert, aminek birtokában szabályozni tudja szervezete válaszreakcióit. A jó válasz persze nem mindig akaratunk ellenőrzése alatt születik meg bennünk. Stressz ér például akkor is, amikor nagyon megijedünk és hirtelen adrenalin árasztja el egész szervezetünket, és az is stressz, ha iszonyú testi erőfeszítés után elsőként futunk be a célba. Ha a stressz kóros mértékű elváltozást okoz szervezetünkben, az szükségképpen valamilyen testi vagy lelki betegséget okoz. Minthogy a „kórokozót” - legyen az bacilus vagy a főnök rossz kedve - nem lehet kiküszöbölni, nem marad más megoldás épségünk védelmében, mint „megtanítani” a szervezetet arra, hogy bánni tudjon a „támadóval”. A stressz nem betegség. Együtt kell élni vele és tudni kell kezelni. Ám ha már stressz okozta testi-lelki zavarokat kell legyőznünk, az esetben a modern pszichológia szerint a leghatásosabb gyógymód a relaxá- ció. A relaxáció összefoglaló neve azoknak a lazító és gyógyító eljárásoknak, amelyek a lélek áthangolása révén hatnak. (Persze a lélek meghatározás helyett tudományos körökben a pszichotó- nus kifejezés használatos, de a magunk módján mi ezt már csak úgy mondjuk, hogy „beteg a lelkünk”.) Bármilyen módszerrel, technikával lazít valaki, hogy az áhított belső nyugalomhoz jusson, a szuggesztió valamilyen formájával operál. Már a sámánoknál, a hinduista, taoista, buddhista, iszlám és keresztény kultuszokban is felfedezhetünk olyan rítusokat, amelyek hipnózis segítségével próbálják a belső összhangot megteremteni a résztvevőkben. Az autogén tréning, amelyet 1920-ban Schultz professzor alkalmazott először, az ön- szuggesztió segítségével éri el, hogy az ember ura legyen testének: az első lépcsőfok az izom- rendszer teljes és tudatos ella- zítása, ezt követi a speciális légzéstechnikával megszerzett nyugalom, végül az érrendszer ellazítása az úgynevezett meleg élmény segítségével. Sokféle relaxálási módszer ismeretes. Vannak, akik a célzott szervtréningre, mások az aktív hipnózisra vagy az agykont- rollra esküsznek. Relaxációra mindnyájan rászorulunk. S ha ezt felismertük, „fogyasszunk”, de „csak tiszta forrásból”. A szülők többsége igen nehezen viseli, ha gyerekei veszekednek vagy verekednek. Sokan nevelési kudarcként élik meg a testvéri csetepatékat, holott nagyon sokszor egyszerűen a helyzet adott, akkor is, ha a testvérek között kicsi, akkor is, ha nagyobb a korkülönbség. Igen gyakran a kis korkülönbség azt eredményezi, hogy a testvérek állandóan rivalizálnak egymással, úgy élnek egymás mellett, mint „a kutya és a macska”. Persze, az ellenséges viszonyoknak igen gyakran az is alapja lehet, hogy valamelyik gyereket a szülők - látszólag- előnyben részesítik. Gyakori az is, hogy a gyerekek jelentéktelennek tűnő dolgok miatti vitában a szülők szeretetéért „vívnak” meg, hogy a testvérek féltékenyek egymásra, egymás tárgyaira- A veszekedések egy része származhat abból is, hogy az idősebb testvér a fiatalabbra akarja áthárítani a feladatokat, hogy gyakran a szülők a lánygyerek, a kisebb, a nagyobb javára döntenek vitás kérdésekben, vagy egyik testvért gyakrabban dicsérik, míg a másikat- vagy harmadikat - gyakrabban elmarasztalják. Sokszor tehát a szülők is hozzájárulnak ahhoz, hogy a családi és testvéri együttélésben átmeneti zavar, vagy hosszadalmas válsághelyzet áll be. A testvérek egymáshoz való viszonya igen gyakran nagyon megromlik a kiskamaszkorban, hiszen a fokozott önállóságra törekvésben a testvér is akadályozhatja a kiskamaszt. Jellemző, hogy a legtöbb lány ebben az életkorban jobban szeretne dédelgetni való kistestvért a nagyobb fiútestvére helyett, a fiúk a fiatalabb testvért tehernek tekintik, aki állandóan „akadályozza” őket. A szülők többsége ott követi el a hibát, hogy „igazságtevőként” beavatkozik a testvérvitákba. A legajánlatosabb ilyenkor - legfeljebb - „villámhárítóként” viselkedni. Pszichológusok azt tanácsolják, hogy - még a vita elmérgesedése előtt - tereljük el az agresszív, a másik játékát, dolgait szétrongálni akaró vagy hisz- tiző gyerek figyelmét, de semmiképp ne osszunk igazságot, büntetést, és ne zsaroljuk érzelmileg a gyereket vagy ne ítéljük meg a jellemét és ne szégyenlősük úgy meg, hogy belemerevedjen a „gonosz”, a „ron- tópál”, a „bűnbak” vagy az „összeférhetetlen testvér” szerepkörébe. T. P. I. Ha a stressz kóros mértékű elváltozást okoz szervezetünkben, az szükségképpen valamilyen testi vagy lelki betegséget okoz A stressz nem betegség. Együtt kell élni vele és tudni kell kezelni. Az idősebb testvér a fiatalabbra akarja áthárítani a feladatokat. Mozaik Miért veszekedünk? Még a legharmonikusabb kapcsolatban is előfordul, hogy időnként összezörrennek a partnerek. Ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy valami nincs rendben. Valójában miért veszekednek a párok? An- ne March angol pszichológus meghatározta a veszekedés 10 leggyakoribb okát, és a megelőzés módját: 1. Pénz. A fő ok nem maga a pénz, hanem a hatalmi harc. Aki maga dönt a pénzről, jelzi a partnernek, hogy neki van döntő szava. Nagyon fontos, hogy a párok megtanuljanak együtt gazdálkodni. 2. Féltékenység. A leggyakoribb ok a kisebbségi komplexus és a partner elvesztésétől való félelem. A féltékeny partnernek arra kellene törekednie, hogy nagyobb önbizalmat nyerjen, a másik félnek pedig kerülnie kellene a félreérthető helyzeteket. 3. Gyerekek. Az egyik fél úgy érzi, megrövidítették, vagy az anya azt hiszi, hogy a gyerek- nevelés csak az ő feladata. 4. Szexualitás. Semmi sem se- besíti meg az embert jobban, mint a partner bírálata. Ebben az esetben nagyon fontos a tapintat. 5. Gyengédség. A nő sokat akar belőle, a férfi nem nyilvánítja ki. Ez egy örök probléma. Aid igényli a gyengédséget, kezdeményezőnek kell lennie. 6. Dünnyögés. Valaminek az elérésére szolgáló helytelen módszer. A világos beszéd jobb. 7. Rendetlenség. Ezt ide teszi, azt oda teszi. Ebben csak a tolerancia segít. 8. Szabad idő. Mindkét félnek azt kellene tennie, amit legjobban szeret. Ezért kell időnként egymástól külön is szórakozni. 9. Család. A túl gyakori családi látogatások az idegeire mennek az embernek. Ennek ellenére sohase mérgesítse partnere családját. 10. Karrier. Egyik vagy másik fél akar fent lenni. A közösen eltöltött idő egyre kevesebb. Ilyenkor kell a türelem. Szükség esetén a barátnővel vagy a baráttal is elmehet színházba. A veszekedés semmit sem old meg. -rián A szőlő - fogyaszt A szőlő sokféle vitamint, ásványi anyagot tartalmaz, még zsírt és aminosavakat is. Az elhasznált energiát gyorsan pótolja a benne levő gyümölcscukor. Napi egy kiló szőlő 5-6 adagra elosztva - két-három napon át - kitisztítja a szervezetet, és kilóinkból is leadunk néhányat. De vigyázat! A szőlődiéta (mert egyoldalú), ne tartson tovább két-három napnál. A szőlőt beiktathatjuk fogyókúrás étrendünkbe (napi fél kilót), mert kalóriatartalma alacsony, 10 deka csak 73 kalóriát tartalmaz. Tabletta helyett paprikát! Európába a paprika fűszerként érkezett. A18. és a 19. században a bolgár termesztők jóvoltából kapta meg zöldség jellegét. A paprika a C-vitamin egyik leggazdagabb vitaminforrása. Ezenkívül rendkívül sok karotint, rutint, B1-, B2-vitamint, kalciumot, foszfort, vasat, klorofillt és likopént tartalmaz. Ez a zöldségfajta elősegíti az emésztőnedvek kiválasztását és növeli az étvágyat. Ha nehezen emészthető, le kell hámozni. Ajánlatos apróra vágni vagy jól megrágni. A C-vitamin az egyik antioxidáns, amely védi a sejteket a környezeti hatások, mint pl. a füst, sugárzás, és a stressz ellen. A csípős paprikából készült pakolás enyhíti a reumatikus fájdalmakat és gyógyítja az ideggyulladást.
