Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-09-04 / 36. szám

1996. szeptember 4. Sport Radványi Miki 450 ezer márkába került a nagyszombatiaknak Aki ma Szlovákiában a legdrágább labdarúgó El Sonbaty a legnehezebb testépítő Óriás a pódiumon Szabó Zoltán ________________ Ra dványi Miki két évvel ezelőtt a DAC csapatától a Bundesliga II-ben szereplő FC Saarbrüc- kenhez szerződött. Tavaly nyá­ron a német klub anyagi okok miatt búcsút mondott a máso­dik vonalnak, s a csatár úgy dön­tött, visszatér Szlovákiába. A Tmava igazolta le, azonban a két egyesület nem tudott meg­egyezni a vételárban, aztán idén július közepén robbant a bomba: a FIFA felszólította a Tavaly a Saarbrücken 150 ezer márka lelépőt kért érte. nagyszombatiakat, hogy au­gusztus másodikéig fizessenek ki 450 000 márkát a Saarbrüc- kennek. Ezzel Radványi lett az ország legdrágább futballistája. Azonban az I. liga első két talál­kozóján csak a cserepadot kop­tatta, illetve a tartalékcsapat­ban rúgta a gólokat. Váratlanul ért, hogy ilyen sokba kerültél a Spartaknak? Az igazat megvallva nem, sőt nagyobb összegre számítottam, hiszen a Saarbrücken 450 000 márkáért vásárolt meg. Szerinted hol történt a hiba? Miután Németországba kerül­tem, a nagyszombatiak több íz­ben jelezték, hogy szerződtetni akarnak. Úgy tudom, a tavalyi szezon végén tárgyalt a két klub vezérkara, a Saarbrücken 150 ezer márka lelépőt kért, és eset­Radványi - mégsaarbrückeni mezben Archív felvétel leges külföldi szerződésem ese­tén a vételár 50 százalékára tar­tott volna igényt. Azonban a nagyszombatiaknak olyan in­formációik voltak, hogy 110 ezer márkáért is megszerezhet­nek. így nem egyeztek meg. Milyen szerepet Játszott az ügy­ben a menedzsered? Peter Telek, az egykori szlováki­ai sportújságíró elismert, FIFA­Névjegykártya Született: 1968. XI. 22-én Testméretei: 186cm/82 kg Eddigi egyesületei: Veze- kény (1983-ig), Galánta (1983-1985), DAC (1985-1994), Saarbrücken (1994-1995), Tmava (1995-től) Elsőligás mérkőzései: 111 (1996. augusztus 15-ig) I. ligás gólok: 40 (szintén augusztus 15-ig) Családi állapota: nős, neje Erzsébet Gyermekei: Dávid hét, Mik­lós öt és fél éves licenccel rendelkező szakem­ber. Megszervezett egy találkát, melyre egy német sportjogászt hozott magával, meghívta a DAC és a Spartak vezetőit. Azonban a nagyszombatiak nem jöttek el, ekkor menedzse­rem kijelentette: „Ez nagyon sokba fog kerülni a Spartak­nak!” Egyébként június végéig lejárt a megállapodás Peter Te­lekkel, itthon nincs szükségem menedzserre. De továbbra is jó viszonyban vagyunk. Egy éve is nagy hercehurca után kerültél a Spartakhoz. A Saarbrücken nem járult hozzá a távozásomhoz, de mivel kies­tek az amatőrök közé, én pedig profinak szerződtem, ezért a já­tékengedélyem a német szövet­ségnél volt. A szlovákok kérésére a németek kiadták, azzal a felté­tellel, hogy a két klub megegye­zik az anyagiak tekintetében. Először több mint egymillió márkát követelt korábbi egye­sületed. Mivel 1994 nyarán a Szlovák Labdarúgó Szövetség egyik ma­gasrangú vezetője hivatalosan írásba adta, hogy válogatott fut­ballista vagyok, felszökött az áram. Most ugyanaz az illető fa­xot küldött Zürichbe, hogy soha nem szerepeltem a nemzeti ti­zenegyben. Ezért húsz százalé­kot levontak, később még a szö­vetségnek sikerült lealkudnia a vételárból. így jött ki az említett összeg. Mikor tudtad meg, hogy mennyit követelnek érted? Július közepén, az egyik edzés előtt Pecze Károly edző közölte, tudom-e, hogy én vagyok Szlo­vákia legdrágább labdarúgója. Először csak ámultam... Miként reagáltak a társak, a ve­zetők és a szurkolók? Valamennyien tudják, hogy én semmiről sem tehetek. Egyelőre a drukkerek sem hecceinek kü­A menedzserem megszervezett egy találkát, de a Spartak vezetői távol maradtak. lönösebben, az egyik előkészü­leti találkozó előtt voltak bekia­bálások. Aztán rúgtam három gólt, és csend lett. Eljött a ligarajt és az első két meccsen csak a kispadon kap­tál helyet. Nem értem, miért mellőznek. Megmondtam az edzőnek, ját­szani akarok, ha nem itt, akkor máshol. Pecze Károly erről hal­lani sem akar; azt mondja, azért nem szerepeltet, hogy kiéhez­zem a labdára. Milyen érzés a legdrágább fut­ballistának lenni? Kicsit fura. De számomra már nem újszerű dolog, mert a Sa- arbrückenben is én voltam az, akit a legtöbb pénzért vásárol­tak... J. Mészáros Károly Közeleg az idei Mr. Olimpia, a profi testépítők évente ismétlődő, legrangosabb viadala. Tavaly ezen a versenyen Nasser El Sonbaty a harmadik lett, s az idén sem akarná alább adni. Mikor júniusban Pozsonyban járt, kitárulkozott az újságírók­nak, így ebben a hónapban távolból ugyan, de régi is­merősként figyelhetjük majd szereplését a Kaliforni­ában élő óriásnak. Minthogy ez lesz az egyet­len idei versenye. Bemutatókra viszont bőven eljár. Nálunk is láthattuk hatalmas alkatát (ő valamennyi profi közül a legnehezebb a maga 145 kilójával, ugyanakkor 182 centi magas), mackóra emlékeztető mozdulatai, feszülő izomzata őrjöngés­be hajszolta a pozsonyi Istropolis nézőit. „Gyakran havonta négyszer is fellépek, mert rövid a profi testépítő pályafutá­sa, s nem árt, ha addig keres az ember, amíg lehet. Minél jobban közeledik a Mr. Ólimpia időpontja, annál több meghívás érkezik. Mindenki látni akarna...” Nasser hat nyelvet beszél. Sokáig Németországban élt, egyiptomi apa és jugoszláv anya gyerekeként. Hét és fél évet egyetemen töltött. Négy szemeszteren át közgazdaságot tanult, majd átrándult a számára vonzóbb történelem-polito- lógia-filozófia szakra, amit végül Augsburgban el is végzett. Érdeklik a társadalmi kérdések, s nem kizárt, hogy egyszer újságíróként folytatja. Németországban viszont sehogysem tudott meg­barátkozni az emberek mentalitásával, ugyanakkor sportága rangon aluli kezelése is arra késztette, hogy a tengerentúlon telepedjen le. Azóta felfelé ível testépítői pályafutása. Október derekán lesz harmincegy éves. Valamikor futballozott, tizenhét esztendősen kez­dett komolyan foglalkozni izomzata fejlesztésével, alakításával. Kilencvenben került a profik táborába. Eleinte nem nagyon ment neki. Egyszer kijelentette, ha kilencvennégyben nem jut a Csillagok Éjszaká­ja viadal legjobb négy helyezettje közé, ami termé­szetszerűen a Mr. Olimpiára való nevezést jelenti, akkor abbahagyja a testépí­Súlyemelőpózban tést. „Nem érdekelt az egy helyben topogás, a középmezőnyben való szereplés. Amúgy is szeretek első lenni.” Nos, kijött a lépése. Második lett New Yorkban, majd kilencvenötben már a Mr. Olimpia dobogó­sai közé került. „Mindenki nyerni akar ebben a hihetetlenül kiéle­zett presztízscsatában. Csaldiát az óhaj és a képes­ség között hatalmas a különbség. A címvédő Dorian Yatesnek mindenki­nél kidolgozottabb hátizom- zata van. És még egy óriási helyzeti előnye, hogy ő már négyszer győzött, ami ebben a sportágban rengeteget jelent a ponto­zók szemében. A többi vetélytársam jó előre újra Yatest tartja a nyertesnek. Szerintem legyőzhető. Hisz ő is csak emberi lény! Versenysúlyomat három-négy kilóval növeltem, ám végső soron az lesz a legfontosabb, kinek milyen alakú és minőségű lesz az izomzata.” Kuriózum kosár Martint mégis elítélték Olimpia előtti visszapillantó sorozatunkban a Véra Cáslavskával készült interjú­ban a Cseh Olimpiai Bizottság elnökasszonya még abban bí­zott, hogy fia, Martin Odlozil vétlen az ellene indított vád­ban. A sumperki bíróság azóta ítéletet hirdetett: a 21 éves joghallgatót bűnösnek találta halált okozó testi sértés bűntettében, és négyévi bör­tönbüntetésre ítélte. Martin ugyanis még kilencvenhárom nyarán egy morvaországi diszkóban nézeteltérésbe keveredett édesapjával, Josef Odlozil egy­kori olimpiai érmes cseh futó­val. Egyik ütése nyomán az apa olyan szerencsétlenül esett a padlóra, hogy néhány nappal később belehalt sérüléseibe. Az ítélet még nem jogerős. Maratoni távnyira a munkahelyétől Josia Thugwane a Dél-afrikai Köztársaság első színes bőrű olimpiai bajnoka. Az atlantai ötkarikás játékok maratoni futószámának aranyérmese az idén nemcsak az olimpiák történetében e szám legszoro­sabb versenyét nyerte, hanem még márciusban egy rablótá­madást is átélt. Fegyveresek akarták arra kényszeríteni, hogy adja át nekik kocsija kulcsát. Ő azonban ellenállt, és a dulakodásban több sérü­lést is szenvedett. Hetekig lá­badozott. Ami szintén vele kapcsolatos furcsaság, hogy hajszálpontosan maratoni tá­volságra lakik a munkahe­lyétől, egy szállodától, ahova biztonsági őrként jár dolgozni. A maratonfutó mosolyogva megjegyezte: van autója, így a munkába nem futva teszi meg az utat. A szimatoló szerkesztő Mint utólag kiderült: a német Spiegel című folyóirat egyik szerkesztője biztonsági emberként alkalmaztatta ma­gát az atlantai olimpián. Először az volt a feladata, hogy ellenőrizze azt a szállo­dát, melyben az Amerikai Olimpiai Bizottság tagjai laktak. Egy nappal később az újságírót biztonsági őrré léptették elő: ezzel lehetősé­get nyert arra, hogy napi jelen­téseket adjon le olyan bizton­sági zónákról, mint az olimpiai stadion, az olimpi­ai falu vagy a szálloda. Kizáratja az ökölvívást? Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság 76 éves spanyol elnöke % m Samaranch mégsem vonul vissza, 1997- ben is jelölteti magát a NOB első emberé­nek tisztére Archív felvétel korábbi döntésével ellentétben mégsem vonul vissza, és 1997-ben is jelölteti magát a NOB első emberének tiszté­re. Ha ez bekövetkezik, való­színűleg meg is választják majd, és akkor ő állna a nemzetközi olimpiai mozgalom élén a legto­vább. Tervei közt szere­pel, hogy megpróbálja elvinni a 2004-es nyári játékokat a Dél-afrikai Köztársaságba, azaz az egyetlen olyan földrész­re, amely még nem ren­dezett olimpiát. Az El Mundo című lap értesü­lései szerint Samaranch megpróbálja kizáratni az ökölvívást az ötkari­kás számok közül.

Next

/
Thumbnails
Contents