Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-08-28 / 35. szám
r Vasárnap Szlovákiai magyar családi magazin Komáromi képeslap Semmiféle külső segítségre nem számíthatunk Budapesten láttuk... A múlt hét elején csúcsosodtak ki Budapesten a millecentenáriumi ünnepségek. Ezt a mosolygós lányt Budán, a Citadellafelé haladva kapta lencsevégre a Vasárnap fotósa, amint egy ruimizlet előtt árulta portékáját. Még mondje valaki, hogy a szép ruhának nem kell cégér... Fotó: Prikler László Szlovákia minden nemzetközi politikai kötelezettséget vállalt... valyinál - így hangzott az év eleji gazdasági előrejelzés; a fölfelé kúszó árak révén mégis éppolyan természetesen szabadulunk meg keveskepen- zünktől, mint ahogy az esőkabátot akasztjuk le a fogasról. A munkanélküliek számának látványos csökkenése nem várható - figyelmeztetett a kormányzat; így aki tehette, még időben elindult svarcbán melózni Ausztriába vagy Németországba, úgy, ahogy zápor elől kapualjba húzódik az ember. Meg kell vizsgáim minden vezető beosztású szakembernek a szlovák hazához tanúsított viszonyát - harsogják a ‘94 őszén hatalomra tört pártok; és a szóban forgó előrejelzés hatására a soha nem politizáló, jó szakemberek is olyan forgojódásba kezdtek, mint amikor sikö's'já-r- dán lépdelnek télen a járókelők. Hiába a demokrácia és a parlamentáris kormányzás ígérete, a nacionalizmus, a sovinizmus, a kisebbségek elleni gyűlölet növekedni fog - jelezték e veszélyt idejében a történelmet jól ismerők; itt, a Tátra és a Duna között a társadalom európaizálódásának erejéből jobbára valóban csak a határok nyitva tartására futotta. Igaz, ennek is úgy örülünk, mint amikor egy rossz esernyőt sikerül kinyitni a zivatar kellős közepén. A működőképes piac- gazdaság kiépítése még várat magára - hangzik a hivatalos vélemény; s erre a lengyel, az orosz, az ukrán és a köznyelvben már csakjugoszlávnak mondott balkáni kupecek úgy belevetik magukat a szlovákiai feketepiac hullámaiba, mint a hőség elől menekülők a tavak, folyók zavaros vizébe. Ezért hát valóban úgy tűnik, hogy nincs más megoldás, mint tovább bővíteni az időjárás-előrejelzések sorsszerű híreit. Közölve nemcsak a várható esőt és légszennyezettséget, hanem azt is, aznap mekkora lesz az árdrágítás foka, a munkanélküliség, a nacionalizmus, a kisebbségek elleni gyűlölet, a politikai feszültség. És e „sorsszerű” jelenségek ellen ki-ki védje magát, ahogy erejéből, tehetségéből, szerencséjéből telik! Próféciám szerint nem a reuma lesz itt a legnagyobb baj... Kikezdik Szlovákia területi egységét? Iván Horsky, SME _________ A koalíciós képviselők legtermékenyebb publicistája, aki a Szlovákia jövőjét fenyegető nyugati veszélyeknek szinte már a megszállottja, nemrég egy lehetséges forgatókönyvet fabrikált Szlovákia, területi integritásának a veszélybe kerüléséről. Hofbauer úr élesen kikelt az ellen, hogy amerikai képviselők, a nemrégiben lezajlott magyar-magyar csúcstalálkozó zárónyilatkozatára reagálva (melyben az autonómia támogatásáról esik szó), az 1974-es helsinki értekezlet Zárónyilatkozatára hivatkoznak. A dokumentumban ugyanis, amely a háború utáni elrendezést szentesítette és máig az európai biztonsági rendszer alapját képezi, az áll, hogy az európai határok megváltoztatására csak békés úton, tehát két ország közti kölcsönös megegyezéssel kerülhet sor. Mint ismeretes, Németország egyesülése után, a csehszlovák föderáció, a Szovjetunió vagy Jugoszlávia szétesését követően a létrejött utódállamok külső határainak érvényességét hivatalosan senki sem kérdőjelezte meg. Ráadásul Szlovákia minden nemzetközi politikai kötelezettséget magára vállalt, beleértve a Zárónyilatkozatban foglaltakat is. S ez szemmel láthatóan nem tetszik Hofbauer úrnak, illetve ezt nem akarja megérteni. Egy amerikai kongresszusi Akonfrontációs időszak elhúzódása könnyen bumeránggá válhat. képviselő nyilatkozatából arra következtetni, hogy Washington esetleg támogatná a szlovák-magyar államhatár lehetséges megváltoztatását, elég erős dolog. Hogy hogyan jutott erre a következtetésre Hofbauer képviselő úr, azt a főnöke előtt kellene tisztáznia, akinek ezzel az okfejtésével valószínűleg nem szerzett jó jegyeket a külpolitikában. Ilyen módszerekkel ugyanis a nyilatkozatok szerint oly hőn szeretett állam biztonságát nem lehet biztosítani. Szlovákia, mint egy nagyon érzékeny régióban fekvő kis ország, ugyanis nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy politikai vákuumba kerül. Arról nem is szólva, hogy az ilyen és ehhez hasonló mesék szöges ellentétben állnak a kormány programnyilatkozatával, amelyet maga a képviselő úr is oly nagy vehemenciával megszavazott. A békés úton történő határmódosítás rémének sokkal inkább arra kellene ösztönöznie a szlovák politikát, s vele együtt Hofbauer urat is, hogy effektív és megbízható partnereket keressen. De ugyanakkor arra is, hogy ne xenofóbiákat termeljenek, hanem reális és kiegyensúlyozott, kölcsönösen előnyös kapcsolatokat keressenek a - talán olykor kényelmetlen - szomszéddal. Ennek pedig sok alternatívája nincsen»^ A konfrontációs időszakelnu- zódása ugyanis könnyen bumeránggá válhat, és éppen olyan helyzetet teremthet, amely fölött Hofbauer úr, a DSZM képviselője lamentál. ok a politmeteorológia tárgya __ körébe sorolandó: nemcsak az "óíőmfitoyMjátpkban j árunk bokáigT^men^iyakig ütenku - lelki kútmérgezők szennyében is. Mert ahogy nem tudjuk meggátolni, hogy a futóművek és a gyárkémények okádják a mérgező gázokat, ugyanúgy a politikai meleg-, vagy hidegfrontok betöréseit sem tudjuk megakadályozni a Kárpát-medencében. Sorscsapásszerűen tör ránk mindez; s már azzal is elégedettek lehetünk, ha reggelente közlik velünk, aznap mire számítsunk. Mert úgy tűnik: itt, Európa közép-keleti felén a népek, nemzetek, országok erejéből másra, mint előrejelzésre nem futja. Az infláció az idén sem lesz magasabb a taPolitmeteorológia Iámnál is megbízhatóbban figyelmeztetnének a közelgő zu- héra; hanem mert azt várom, hogy egy szép napon kedves, megnyugtató hangon már az előszobafogason függő gázálarcot szintén a figyelmünkbe ajánlják majd, esetleg a megnedvesített zsebkendőt... Mondom mindezt két dolog okán. Az egyik: a légszennyezettségre utaló adatok szolgáltató jellegű közlése szerintem nem egyéb, mint hallgatólagos tudomásulvétele annak, hogy képtelenek vagyunk gátat szabni a környezetszennyezés egyre növekvő áradatának. A másik Amióta a nemcsak az tudha- meg reggelente, milyen idő várható, hanem arról is értesülni lehet, hogy a valaha szebb napokat és tisztább levegőt látott szülőföldünk egyes pontjain mekkora lesz a szén-dioxid, a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid koncentrációja, növekvő érdeklődéssel figyelem az időjósok egyre bővülő szolgáltatásait. No, nem azért, mintha bármi-féle esélyem lenne kevesebbet szippantani a mérgező gázokból, vagy a reumás válMiklósi Péter
