Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-28 / 4. szám
Vasárnap 1996. január 28. RIPORT Ha tárbontó humorról, két korsó között REHABILITÁLJUK PATHÓ PÁLLT! Másodszor is megkísérli a prágai és tátrai sörtúrákon edződött-szer- veződött Pató Pál Párt, hogy a magyarországi politikai élet jegyzett - és ezáltal államilag támogatható - szereplője legyen. E második kísérletükben visszakanyarodtak gyökereikhez, a Pató Pál Asztaltársasághoz. Ezt Bera István és Schreiber László hét éve csiholta össze a csehszlovákiai kirándulások törzsutazásaiból, akik amíg nem „nívósí- tották” a sör árát - nem is találkoztak Magyarországon. Mint köztudott, elsőre a Legfelsőbb Bíróság demoralizáló, destruktív jellegűnek minősítette a legalizálási kérelmüket, és Pató Pál Asztaltársaságként is az ünnepi asztal betevő sörében lehetnek biztosabbak, mint a jogi sikerükben. Hisz amíg Állam Bácsi absztinens, kétséges, hajlandó lesz-é elfogadni valós társadalmi igényként a bor és a sör békés egymás mellett élésének hirdetését - ahogy az a PPA alkotmányában szerepel. Vagy Szodoma és Gomorra királyainak rehabilitálását, a „régi dicsőségünkről” való álmodozást?...- A múlt rendszerben Pathó Pálit beikszelték, mint az egyértelmű rosszat. Szinonimája volt a magyar lélek negatív tulajdonságainak, mint amilyen a szalmaláng, a sült galambra várás, a turáni átok. Más kérdés, hogy Karácsony Sándor író négyes csoportosításából a pejoratív magyarázat maradt meg. Hogy a turáni átkot a toleranciáért hozta fel, az már nem - magyarázta az őrsvezető. - Mi Pathót akarjuk árnyaltabbá tenni, mert a nemességnek is volt jó oldala.- Hogyan került a középpontba?- Használjon többes számot! Alapító társam, Schreiber László meg van róla győződve, Pathó Páll a Partiumban élt. Szatmártól pár kilométerre található Patóháza, tehát e kis falu ura lehetett névadónk. Magam viszont inkább a Petőfi Irodalmi Múzeumnak és a Párkányi járásban található Szőgyén község Patójának hiszek, aki 1793-ban született Muzslán. A Csehszlovákia című útikönyvben figyeltünk fel rá, hogy itt van a sírja. 1990 óta évente többször is átruccantunk Szőgyénbe. Telefonszám: Budapesti levélcím: 1887-413 1037 Budapest III. Viharhegyi út 17. m F <' 0 ¡s 1 BÍRÓSÁG Fővárosi Bíróság 61649 Markó út 27 cik#2tíTi: 1993 -10- 2 9 MELLÉKLET: ..........KÖZTÜK: ... FÖLAJSTP.OMS;-: '%M: ÜTŐ IHATOK.. .................................... Tárgy: kérelem. A Pató Pál Párt vezetősége azzal a kéréssel fordul Önökhöz, hogy a csatolt mellékletek alapján politikai szervezetünket választási pártként bejegyezni szíveskedjenek. Budapest, 1993. október 28. ........ Be ra István Politikai Iroda tagja, őrsvezető Schreiber László Politikai Iroda tagja, tréfamester Mellékletek: 4 számozott oldal Alapszabály, 4 számozott oldal melléklet (a PPP Alkotmánya) közős borítóban, 4 oldalas Eszmerendszer című füzetke borítóban, /iH. db belépési nyilatkozat. jegyzőkönyv, jelenléti ív, ..vr... pldbüntetlenségi nyilatkozat. Bera István pártelnök-őrsvezető- amúgy energetikus és vállalkozó- óbudai családi háza alagsorában levő irodájában fogadott. Megfordult a fejemben, bizton sárga nedűvel töltött korsó is kerül majd elénk, de egy árva pohár sem akadt az irodában. Vendéglátóm - képletesen szólva - a számítógépe memóriáját verte csapra; egymás után nyomtatva belőle Pathó Páll kutatásaik anyagát és filozófusi bölcseleteket.- A rehabilitálás azt feltételezi, hogy az illető szorgos, jó halandó volt. Az alkotmányukban viszont a lustaság jogának tűzzel-vassal való kiharcolása is szerepel.- Mi visszatérést hirdetünk Jalta valódi szelleméhez. Nincs itt semmi ellentmondás! Csehov Jaltában írta naplójába: „Igazi boldogság elképzelhetetlen semmittevés nélkül.” Ez a dolog egyik része. Pathó Pálira visszatérve csak egy legendát találtunk, amely szerint még a fizetéséért is lusta volt elmenni, a hajdúját küldte érte. Gyorsan hozzáteszem, az alszolgabírói béréről volt szó, ilyen hivatalt pedig mégsem kaphatott akkoriban a legmi- hasznább bocskoros nemes. Tudjuk, 50 éves korában vette nőül Wargha Örzsébethez, aki ura 62 éves korában bekövetkezett haláláig öt gyereket szült neki. A 48-as események idején a vármegye egyik nemzetőr parancsnoka volt. A Bach-korszakban a passzív rezisztenciát választotta, mint sokan mások. A sírfelirata is sokatmondó: Itt nyugszik Istenben boldogult Pathó Páll Úr. A léhűtő apáknak talán mégsem faragtatnak olyan szép emléket, mint amilyent ő kapott.- A családkutatás nem politika, aminek művelésére pártot szokás szervezni.- Mi amolyan udvari bolond módjára akartunk politizálni, de helyettünk végül a bíróság kezdett el politizálni. A párttörvény miniszteri indoklása szerint csak formai okokkal utasíthatták volna el a bejegyzési kérelmünket, ehelyett tartalmilag ítélték meg. Nem tudom, talán attól félnek, amit mi bolond módjára kimondunk, az veszélyes lehet? Mert humorba ágyazva ki lehet azt is tálalni, ami a mai ellenzéknek sem érdeke. Az orosz példát idézve: Zsiri- novszkijnak jó a jelcini rendszer, mert ha ő győz, ugyanúgy diktál. Mi gratulálunk az orosz sörpárt 0,62 %-os eredményéhez. Amíg ők léteznek, Oroszországban nincs diktatúra. Az egy más kérdés, hogy a 0,62 %-nak megfelelő szavazattal Magyarországon megnyernénk a választást, nemde?..- Ha majd 1998- ban mandátumhoz jutnak, csak a söröspult mellé mfgsem állhatnak.- Középen leszünk. Ötvözzük a népi mozgalmat, Erdei Ferenc Kertma- gyarország gondolatát az abszolút modernnel. Jó pár kérdésre nem tudunk válaszolni. Két dologban azért kilustálkodtuk a közös nevezőt. Ilyen a pacifizmusunk: őseink véres kardját rozsda marja, ki sem lehet húzni a tokjából. Egy magyar író ama mondatát - hogy a derűvédelem is szabadságharc - pedig megoldottuk, hogy a mai időkben a derű megteremtése forradalom, amelynek exportja ellen nem lehet kifogása a demokráciánkat annyira védelmezni óhajtó uraknak. Miért lenne baj, ha mosolyogva megyünk át a határon? gyarországra. Az pedig nem beszélgetés, csak monológ, ha mi Horn Gyulát szidjuk, a szlovák polgár meg Meciart. Mi odaát, Prágában, a Tátrában és Szőgyénben is szót tudtunk érteni idegenekkel, a humor erejével. Akkor viszont ennek „nagyban” is mennie kell! Még akkor is, amikor a nyelvtör- vény-vita miatt most ősszel, Szőgyénben keserűbb volt a sör. Akarom mondani, Svodínban, mert a szlovák határőr magyarul biztatta csoportunkat: Svodínt keressük, ne Szőgyént...- Ahogy látom, Pathó Páll emléktáblája előtt kapták lencsevégre. Egy mondat a Demokratikus Chartához A tolerancia évében, szinte pontosan 140 évvel Pató Pál halála után, az ebédidőben posztmodem módon felfüggesztett vértelen forradalom (azidőtájt még nem korlátozták törvénnyel az ebédszünetet) évfordulójának előestéjén amely forradalom a mi tekintetes urunknak is kedves volt, mert Szemere Bertalan felhívására az elsők között vállalta fel muzslai nemesemberként és a párkányi járás alszolgabírájaként a nemzetőrparancsnokság nehéz hivatalát - (a bukás után a passzív rezisztencia évei morzsolták fel maradék erejét, 1855. április 28-án hunyt el Magyarszőgyénben, ahol ma is ápolják emlékét), átnyújtjuk pártunk születésének, kálváriájának és keresztrefeszítésének rövid történetét dokumentumokban, hogy a Charta meghirdetett nemes elveiről és demokratikus eltökéltségéről tanúbizonyságot tehessen, és névadónk születésének bicentenáriumi évében alakított partunk fölé kinyithassa azt a bizonyos ernyőt. Pató Pál Párt 51-es Bizottság- Jó, jó, de például Ján Slota aligha fog felnevetni, ha meglátja az alkotmányukhoz csatolt vázlatot az „öt géniusz” hatóteréről.- Szerintem Széchenyi István gróf a Nyugat géniuszát hozta Ma- Igen, nemzeti ünnepünkön, a vers születésének napján, november 7-én lepleztük le az emléktáblát Pathó Páll egykori házán, amelyben két vastag fal és két ajtó maradt eredetiben. Akkor Márai Sándor naplóját idéztem, amit a 48-as forradalom centenáriumakor írt: „Igaza volt Petőfinek?... Nem, inkább Aranynak, Tompának volt igaza? Ők tudták, hitték, hogy egy nemzet csak akkor cselekszik történelmien, ha megmarad. Petőfi azt hitte, a nemzet akkor marad meg, ha cselekszik.” Nos, az idő most dönt - lassan - ebben a pör- ben. Pathó Páll emléktáblájánál, Szőgyénben V. Paizs Gábor Balról: Bera István, neje: Sziládi Xénia, a Csipkerózsika Nőegylet elnöknője és Földvári György, aki a PPP köztársaságielnök-jelöltje volt
