Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-06-02 / 22. szám
1996 .június 2. Kópé Kínai mese A nap Réges-régen élt két fiútestvér, egy idősebb és egy fiatalabb. Az idősebb fukar és pénzsóvár volt: alig várta, hogy megkaparinthassa az egész apai örökséget. Amikor apjuk meghalt, elhatározta, hogy cselhez folyamodik. Egyszer egyik este így szólt a testvéréhez:- Öcsém, itt az ideje, hogy elosszuk az apai örökséget. Holnap korán reggel keljünk fel, és menjünk ki szántani. Amelyikünk többet szánt fel, azé lesz az örökség. Csak egy kikötésem van: Reggel egyikünk sem ehet semmit. A fiatalabb testvér mindig engedelmeskedett a bátyjának, most is ráállt az alkura. Reggel az idősebb testvér idejekorán felkelt, reggelit készíttetett a feleségével, jól teletömte a bendőjét, aztán felköltötte az öccsét.- Látod, én már fel is keltem. Gyerünk szántam! Kimentek a mezőre, és szántani kezdtek. Az idősebb testvér gyorsan haladt, és éhesen dolgozó öccse nem tudta utolérni őt. így aztán az egész vagyon az idősebbnek jutott, és az becsének nem maradt semmi. A fiatalabb testvér kénytelen volt a hegyek közé menni. Letelepedett egy barlangban, fát vágott, és eladta, hogy nagy nehezen megkeresse magának a mindennapi kenyérre valót. Egyszer, amint az erdőbe ment tüzelőfáért, megpillantott az egyik fa tetején egy szarkafészket. Éppen botot ragadott, hogy leverje a fészket, amikor a fészekből egy szarka repült ki, és így rimánkodott neki:- Ne rombold szét a fészkemet! Meghálálom Szabó Ottó illusztrációja a jótetted, elvezetlek a Nap hegyére kincsekért. A fiatalabb testvér nem hitt neki.- Milyen kincsekért?- Gyere csak ide minél korábban - mondta a szarka -, még napkelte előtt. Hozz magaddal egy kis zacskót, s akkor majd meglátod, milyen kincseket lelhetsz ott. Másnap hajnalban a fiatalabb testvér elindult egy kis zacskóval a szarka nyomában a Nap hegyére. Mikor felértek a legmagasabb hegycsúcsra, a fiatalabb testvér nem akart a szemének hinni: . arany, igazgyöngy és különféle drágakövek hevertek előtte garmadával. Megtöltötte zacskóját a kincsekkel, köszönetét mondott a szarkának, és hazatért. Hamarosan elhagyta barlangját, egy szép házat épített magának, és gondtalanul élte világát. Az idősebb testvér tudomást szerzett öccse gazdagságáról, és elöntötte a sárga irigység. Fogott egy botot, felszaladt a hegyre, hogy leverje a szarkafészket. A szarka ismét kirepült a fészekből, és megígérte az idősebb testvérnek is, hogy elvezeti a Nap hegyére.- Csak arra figyelj - oktatta őt a szarka -, hogy egy kis zacskót hozzál magaddal, de ne nagyobbat, mint amekkorába egymérésnyi rizs elfér. De az idősebb testvér azt gondolta magában, hogy ilyen zacskó túl kicsi lesz neki. Hazament, és megparancsolta a feleségének, hogy varrjon neki a legnagyobb lepedőből egy zsákot. Másnap pirkadatkor az idősebb testvér elindult a szarka nyomában a Nap hegyére. Amikor megpillantotta a hatalmas arany-, igazgyöngy és drágakő hegyeket, az égvilágon mindenről elfeledkezett, és mohón nekifogott, hogy megtömje a zsákját. De a zsák túl nagy volt, és a mohó bátty olyan sokáig töltögette, hogy az égboltozaton már feltűntek a Nap első sugarai.- Meneküljünk - kiáltotta a szarka -, mielőtt a Nap felkel, mert szénné perzsel téged! Az idősebb testvér a nagy mohóságban nem hallgatott rá - minél több kincset akart összekotorni. Hiába sietett el a szarka, egyre csak tömte a drágaköveket a zsákjába. Mikor a Nap meglátta, hogy a hegyen egy kapzsi ember garázdálkodik, halálra perzselte a telhetetlent. G. Lányi Márta fordítása Weöres Sándor A kutya-tár Harap-utca három alatt megnyílott a kutya-tár, síppal-dobbal megnyitotta Kutyafülü Aladár. Kutya-tár! Kutya-tár! Kutyafülü Aladár! Húsz forintért tarka kutya, tízért fehér kutya jár, törzs-vevőknek öt forintért kapható a kutya már. Kutya-tár! Kutya-tár! Kutyafülü Aladár! Rácz Noémi illusztrációja Villebald Majom dúl-fúl a majom elmaradt ajutalom ketrecében ázik-fázik banán nélkül nem tornázik M. Motycík rajza Hétjámborok szigete Erősen járták a határt Dercsika község őrzői, mindig figyelték, vigyázták a törököt, s ha közeledett, jelt adtak a falunak. Akkor a falu népe fogta, ami féltője volt, és futott, lélekszakadva futott a Hétjámborok szigetére. Ételt-italt mindig vittek magukkal, a szigeten megvárták, amíg a török elment, aztán visszaköltöztek a faluba. Nem tetszett, sehogy sem tetszett ez a töröknek! Hiszen azért jött, hogy rabokat vigyen magával, s mindig üres kézzel távozott. No, megállj, magyar! A ravasz törökök kiáltókat állítottak a sziget partjára, azok meg nagy hangon és magyar nyelven azt kiáltozták: Gyertek elő, jámborok, Nem leszen már bántástok! Ahogy ezt a magyarok meghallották, egymás után indultak vissza a faluba. Hittek a magyar szónak, hogyne hittek volna. No, ha előjöttek, meg is bánták, a lesben álló törökök elfogták és rabszíjra fűzték őket. Dercsikai népmonda nyomán Gondolkodom, tehát... Horgászszerencse Meglehetősen szennyezett folyóban halászik a kisfiú, ahol a csorbult tejesköcsögtől a lyukas bakancsig mindenféle oda nem való ócskaság, vicik- vacak megtalálható. Várakozott is hosszan a fiúcska, mert ilyen szennyezett folyóban a halak sem úszkálnak örömmel, s nem igazán kapnak a csalira. De most épp kapása van a kis horgásznak. Alámerült a dugó, s a kisfiú húzza, húzza kifelé a horgot. De nem biztos, hogy szerencséje van. Állapítsd meg, mit fogott! Bakancsot? Csészét? Vagy ahogy szeretné, halat? Nos? Készítette: Miroslav Motycík Megfejtés A május 12-ei számunkban közölt feladat megfejtése: a cukrászfiú 33 kalácsot rakott a tálcára. Nyertesek: Dobsony Nikolett, Párkány; Bednárik Tibor, Bátorkeszi; Bolgár Judit és Veronika, Ipolyság; Konkoly József, Gömörhorka; Kássa Krisztina, Nagytárkány. Kenguruk - kutyaszorítóban A dingó mintegy 30 ezer éve - tehát jóval a fehér telepesek előtt - tette lábát az ausztrál száraz- , földre, s máig vi tatott kérdés, hogy a saját lábán vagy a polinéz hajós népek közvetítésével jutott-e ' el a déli kontinensre. Ausztráliában a dingó előtt nem élt falkavadásza- tot folytató, s kiváló intelligenciával, fejlett érzékszervekkel megáldott ragadozó. Az erszényes farkas, az erszényes medvék és a náluk kisebb termetű erszényes ragadozók nemigen juthattak zsákmányhoz a dingó mellett, sőt alkalomadtán maguk is a dingók zsákmányává válhattak. Ugyancsak nagy nyomás alá kerültek a dingó felbukkanása után a növényevő erszényedéi sek, legalábbis azok, [ amelyeket életmódjuk a talajhoz kötött és nem voltak elég erősek ahhoz, hogy akár csak ideig-óráig megvédjék magukat. Kétségtelen, hogy a dingók nagy pusztítást vittek végbe a kenguruk népességében. Rácz Noémi rajza
