Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-06-02 / 22. szám
2 1996 .június 2. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Olvasóinknak tünket ötvözve arra törekeSzellemjárás helyett ígéretek... A szólásszabadságért... Vlado Gloss felvétele Budapesti levél A könyvhétről SZILVASSY JÓZSEF ________ Ak i megáll, lemarad, tartja a bölcs mondás, amely rohanó és szüntelenül változó világunkban különösen helyénvaló. A lapszerkesztés, az újságírás is csak akkor lehet korszerű és színvonalas, ha lépést tart mindezzel, vagyis színes tükre, sokrétű kifejezője és egyfajta lelkiismerete kis és nagy emberi közösségeknek, a mindennapok örömeiben, bánataiban, küzdelmeiben pedig megbízható társa az olvasónak. Hétről hétre örömmel tölt el bennünket, hogy hétvégi családi magazinunk a növekvő konkurencia, és a csökkenő anyagi lehetőségek dacára tartja 85 ezres példányszámát. Jól tudjuk és szem előtt tartjuk azt a szakmai, erkölcsi kötelességünket, hogy az olvasók bizalmára minden héten rá kell szolgánunk. Ezeket a természetes igényeket tudatosítva kezdtünk hozzá német partnereinkkel a Vasárnap tartalmi-grafikai meg-újításához. Az ő európai rangú szakmai tudásukat és saját helyismereNe féljünk a farkastól Barak LÁSZLÓ ___________ Ar ról, hogy Szlovákia milyen ország, milyen haza, nem sok újat lehet mondani. A politikusi tettek, közéleti történések kendőzetlenül dokumentálják, hogy Európa, sőt Kö- zép-Európa hátsó udvarában van. Pedig volt rá esély, hogy ne ott legyen. Az értelmiségi bénaság, s ennek következményeként a folklórpolitikusi hatalomátvétel juttatta ebbe a helyzetbe. Itt és most ebben a hazában minden lehetséges. Az emberrablástól a tyúktol-v- ajlásig minden megtehető s eltussolható, hiszen ahol a hatalom csúcsain mindennapi dolog a törvényszegés, ott „a víznek álja” is zavaros. A kisebbségi sorsban élők törvényszerűen hatványozottan élik meg az állam, a hatalom gátlástalanságát. Mindazt-ez hangsúlyozandó -, amit minden egyes állampolgár nemre, dünk, hogy lapunk az eddiginél szebb és tartalmasabb legyen. Segítse olvasóinkat abban, hogy jobban eligazodjanak mai világunk és szűkebb pátriánk gyakran szövevényes dolgaiban, s hogy mindezekről önálló véleményt alakíthassanak ki. Sajátos eszközeinkkel igyekszünk még inkább erősíteni és gazdagítani olvasóink nemzeti és európai azonosságtudatát. Ugyanakkor a szórakoztatásról, a hétvégi pihenés elősegítéséről sem kívánunk megfeledkezni. Szeretnénk ugyanis az eddigihez képest hatékonyabb szerepet vállalni minél több hazai magyar család, ezáltal pedig olvasóink negyedmilliós családjának a tájékozódásában és hasznos időtöltésében. Szeretnénk remélni, hogy a magazin szebb arculata, tetszetősebb grafikai elrendezése is hozzájárul az olvasók elégedettségéhez. Mi csak az önök segítségével lehetünk eredményesek, hiszen munkánk célja, értelme tisztelt olvasóink további bizalma és elégedettsége. fajra, hitre, nemzetiségre való hovatartozástól függetlenül húsbavágóan érez. Ebben a helyzetben nem különösebben effektív cselekedet holmi államnyelvtörvényen búslakodni, autonómia-tervezetek megvalósíthatóságában gondolkodni, a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó törvénytervezetek kedvező fogadtatásával kecsegtetni önmagunkat. Mert ahol a közéleti értékrendet az intézményesített politikai sunyiság, a nemzeti paranoia és a „dögöljön meg a szomszéd kecskéje” ideológiája manipulálja, ott csak önmagunk, a kisebbség, nemzeti közösség apátiája fokozható a kudarcokkal... Mi hát a teendő? A veszélyhelyzetben lévő ember egészséges létösztönében való hit erősítése. Nem más, mint a civil kurázsi gyakorlása. Ami azt jelenti, hogy ideiglenesnek kezeljük mindazt, ami megmaradásunkat, polgári és nemzeti identitásunkat veszé-lyezteti. Hogy nem félünk a farkastól. A Magyar Koalíció által kidolgozott, a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvénytervezet elkészült, s politikusaink várják a szlovák ellenzéki pártok véleményeit, hogy közösen nyújthassák be a parlamentben megtárgyalásra. Egyelőre nem tudni, hogyan tud a MK által kidolgozott tervezettel egyetérteni a szlovák ellenzék. Előreláthatóan nagy csata várható. A kulisszák mögül annyi kiszivárgott, hogy maga Slobodník, a külügyi bizottság elnöke is támogatna egy törvény- tervezetet, ami érthető is, hiszen Brüsszelben tőle kérik számon az Grendel Lajos, író Nyilvánvalóan szükség van erre a törvényre. Enélkül ugyanis nehezen lehetne megmagyarázni, hogy a nyelvtörvény nem diszkriminálja a nemzeti kisebbségek nyelvének hivatali használatát. Aki á-t mondott, bé-t is kell mondania, különben kiderül, hogy a király meztelen. Szlovákia lakosságának több mint tíz százaléka nem szlovák anyanyelvű. Viszont mi, nem szlovák anyanyelvű és Nem hadizsákmányban kapta Csehszlovákia a magyar kisebbséget, így az „örökséget” sem kezelheti úgy Szlovákia, mintha kegyet gyakorolna vele. Nem lehet az emberi jogokat úgy biztosítani, hogy az önállósult Szlovákia alapvető emberi jogától, a nyelvhasználattól fosztja meg a hatszázezres magyarságot. A szlovák nyelv törvénybe iktatása semmissé tette a kétnyelvűségnek azt a gyakorlatát, melyet a to- talista rendszer is kénytelen volt elismerni. Kisstílű hazugságok azok, hogy harmincegy (vagy hány?) törvény biztosítja a kisebbségi, köztük a nyelv- használati jogokat. Dél-Szlo- vákia városaiban egynyelvűén A „Teljesíthetetlen végakarat” cikkhez A Vasárnap 1996. május 5-i számában nemtetszéssel olvastam Péterfi Szonya Teljesíthetetlen végakarat című, ellentmondásokkal is tarkított írását, amelyben a bodaki Kovács Erzsébet anyósának eltemetésével kapcsolatos problémákat fejtegeti. Természetesen csak Kovácsék vélt, meg nem alapozott álláspontjának és előíté- nek bizonygatásával. Olyan emberről mond megalapozatlan véleményt, aki azt nem érdemelte ki. Mint a vajakai egyázközség egyik tenniakaró tagja, nagy várakozással gyűjtögettem össze falunk keresztény hívő lakosságának véleményét a ígéretek teljesítését. Kérdés, hogyan viszonyul mindehhez az SzNP, a DSZM „kemény magja”, és a különféle lobbik mekkora erőbedobással igyekeznek megtorpedózni törvény a megszületését. Miután a szlovák-magyar alaptörvény okmányait kicserélték, s a két ország jószomszédi viszonyát deklaráló egyezmény életbe lépett, joggal várhatja el a szlovákiai magyarság, hogy a jószomszédi viszony első konkrét lépéseként megszületik Szlovákiában a kisebbségi nyelvtörvény, amely kihúzza a „nyelvtörvény” méregfogát. (kövi) nem szlovák nemzetiségű szlovákiai lakosok, a Szlovák Köztársaság állampolgárai vagyunk. Nem vándoroltunk ide be, itt születtünk, itt születtek az őseink. Nem vagyunk vendégmunkások sem. Másrészt érteni vélem a kormánykoalíció egyes politikusainak ódzkodását ettől a törvénytől, hiszen ez a törvény tulajdonképpen kollektív jogokat ismerne el. Márpedig attól a kifejezéstől, hogy kollektív jogok, egyesek úgy félnek, mint ördög a tömjénfüsttől. Tehát nem vagyok túlságosan optimista. Ha a kormányzat rászánja is magát valamilyen törvénytervezet kidolgozására, attól tartok, azt a nacionalista indulatok újabb felszítása követi majd a kormányhoz közel álló tömegtájékoztató eszközökben. Vagyis újabb cirkuszoknak nézünk elébe. Fonod Zoltán, irodalomkritikus, egyetemi tanár pöffeszkednek a hivatalok, a „mindenhatónak” hitt hatalom szégyenére. Hosszú távon nincs reménye a túlélésre annak a politikai gyakorlatnak, amely nem szolgálni akar, hanem leigázni. megjelent cikket illetően. Azo- két, akik valóban aktívan bekapcsolódnak hitközségünk életébe, tesznek is a kereszténység érvényesülésének érdekében, de azokét is, akik csak passzív keresztényként élnek falunkban. Az írás negatív visszhangra talált mindannyiunknál. Értékelésünk szerint káros hatással van az amúgyis számtalan nehézséggel küzdő, az ország lakóitól a felvízcsatornával mesterségesen elszakított Kis Csallóköz lakóinak összetartására. A cikk írója olyan emberről mond elmarasztaló véleményt és állítja őt negatív fénybe, akit csak mások elbeszéléséből ismer, de az olvasó nem ismerheti meg azoknak a véleményeknek a valós indítékát. Brogyanyi Judit ___________ Persze , tudom: ma Magyarországon az embereket nem a könyv érdekli elsősorban, hanem az élelmiszer vagy a gyógyszer ára. Engem május végén mégiscsak ünnepi hangulat kerít hatalmába, amikor a Vörösmarty téren meglátom az ünnepi könyvhét sátrait. S nem vagyok egyedül, mert ugyan sok költő, író, s más efféle bolond él e tájon (egyre inkább igaza lesz Csokonainak, az is bolond, ki poétává lesz Magyar- országon), de annyi azért mégsem, hogy a Vörösmarty-szobor körüli teret megtöltsék. Igen, az emberek érdeklődnek, ha egyre kevésbé vásárolnak is. De azért mégis többet vásárolnak, mint máskor. Supka Géza, a tudós-hírlapíró, mellesleg 1918- ban az első magyar követ Prágában, nemhiába szervezte meg először vagy hat és fél évtizeddel ezelőtt a könyv ünnepét. Fölismerte a tömegpszichológia egyik fontos elemét: nem elég az áru önértéke, reklám nélkül nem fogják megvásárolni. Az idén 250 cím közül 120 került fel az Ünnepi Könyvhét listájára, elsősorban a mai magyar irodalom, s mindenekelőtt az ígéretes pályakezdők alkotásai. Azok a könyvek, amelyeknek még fokozottabban van szükségük a reklámra, valami kis előnyre. Mert kicsiny az előny: a vásárlási lehetőségek Mindezek alapján úgy érzem, joggal megkérdezhető, hol voltak azok, akik a cikk megjelenésének érdekében oly sokat tettek akkor, amikor községünknek hosszú évekig nem volt papja, amikor csak esetleg szombatonként volt a három község számára szentmise biztosítva, vagy amikor összefogott községeink keresztény hívő lakossága és saját erejéből külsőleg teljesen felújította templomunkat? Akkor bizony igazán lett volna miről írni. Ügy érzem plébániánk ajtaja minden őszinte szándék és jóakarat előtt nyitva áll. Ez erősíti összefogásunkat, amellyel talán könnyebben tudunk eleget tenni mindennapjaink kihívásainak. Farkas Vince, Vajka olyan mértékben estek vissza, hogy neves és nagy kiadók jó kiadványai is legföljebb ezer példányban kelnek el. Ha egy verseskötetet 1-2 hét alatt ötve- nen megvesznek, már kielégítő eredményt jelent, de ha rákerül a könyvheti listára, akár száz példány is elkélhet belőle. S nem érdemes mosolyognunk, hogy ennyire alább adtuk igényeinket. A Magyar Tudományos Akadémia frissen megválasztott elnöke, Glatz Ferenc nemzeti szégyennek nevezi, hogy az egyik legnagyobb és legtekintélyesebb kiadó, az Akadémiai, tönkrement, el kellett adni a hollandoknak. Az idén nemcsak pénzügyi meglepetések érhetik a határokon túlról érkezett könyvbarátot. A korábbi jó hagyományoktól eltérve nem egy, hanem két lista van: egyik a magyarországi, másik a Magyarországon kívül megjelent kiadványok jegyzéke. Szokatlan e gesztus, hiszen abban a hitben ringattuk magunkat, hogy a szlovákiai Kalligram, vagy a bukaresti Kri- terion egyenrangú a pesti kiadókkal. Meglehet, hogy a két lista készítése új üzleti fogás, amellyel a nem magyarországi szerzőkre akarják felhívni a figyelmet a rendezők. Nem biztos. S ez a megkülönböztetés némi keserűséget lop az ünnepi hangulatba, amely amúgy sem lehet zavartalan, ha pénztárcánk tartalmára gondolunk. Kedves olvasóink! Mint minden lap, a Vasárnap családi magazin is tiszteletben tartja és érdeklődéssel várja az olvasói észrevételeket, véleményeket, amelyek a lap tartalmára vonatkoznak. Ez a szellemi közlekedőedény, „postaláda” minden vélemény számára nyitott, s ha vannak korlátái, azok csak a terjedelmet érintőek. „A hír szent, a vélemény szabad” szellemében igyekszünk teret adni minden olvasói véleménynek, kérésnek, észrevételnek. Várjuk tehát leveleiket, amelyek, reméljük, hozzájárulnak szerkesztői munkánk színvonalának javításához. A szerkesztőség Főszerkesztő: Szilvássy József (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316,52-38-317) Hang-Kép: Kovács Ilona (52-38-315) Politika-Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Riport: S. Forgon Szilvia (52-38-315) Kultúra: Szabó G. László(52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly 52-38-314) Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX49.; Telefax: 52-38-343; Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlace, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1995. június 16-án. Engedély- szám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52-38-321). Index: 480 201. Vendégkommentár Olvasói levél
