Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1996-05-26 / 21. szám

HÁNYSZOR ÉLŰNK? Egyszer, ez az, ami bi­zonyos. Ám az emberi vágyak egyik leg- erősebbike a túlélés, a létezés végtelen sorá­nak óhaja. Valljuk be, nincs keserűbb a végső és visszavonha­tatlan elmúlás tudatá­nál. Még akkor is, ha az emberi méltóság, a józan ész diktálta tudat el tudja fogadni a kilé­pés tényét, a halált. Ám az emberi civi­lizáció már az ősidőktől fogva bízik az isteni kegyelem­ben, az újraszületés áldásos kegyében. A nyugati civilizáció örökélet-hite gyöke­resen különbözik a keleti kultúrák hitvi­lágától. Mi a karma? .....egyszerűen ok és ok ozat." - írja dr. Bruce Goldberg, a je­les baltimorei hipno- terapeuta. Minden, amit jelenlegi s vala­mennyi előző élete­inkben megtettünk, vagy nem tettünk meg, bizonyos hatá­sokat fog eredmé­nyezni jelenlegi éle­tünkben csakúgy, mint a várható jö­vendő életeinkben. Ha van igazság, ak­kor a karma törvényei a tökéletes igazság megtestesülései. Ám ez nem zárja ki azt, hogy a lélek mindig abszolút szabad aka­rattal van megáldva. A karmának nem célja a bosszú, vagy a kegyes ajándék. In­kább a tudat-alatti szüntelen megtisztulá- si folyamatának sora. A karma ciklusokból áll. Az újra és újra születő életek láncola­ta, amelyek arra va­lók, hogy megtisztul­junk (a lélek tisztul­jon meg) előző létezé­seink során szerzett negatívumainktól. A karmikus ciklus sor lényege és célja a tö­kéletes megtisztulás. Ez akkor következhet be, ha az összes szer­zett Rosszat a Jó sem­legesíti. A tudatalatti elnyeri a tökéletes tisztaságot és a lélek­nek nincs szüksége már újabb leckére, to­vábbi tisztulásra. A karma a különfé­le keleti kultúrákban változatos formákban mutatkozik meg. A hinduk például a lel­ket atmának nevezik. Miután bejárta földi útjait, a Világszel­lemmel történő azo­nosulása után meg­szabadul az újjászüle­téstől. „Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára - írja Krisna a Bhagavand-Gita- ban - úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen tes­teket, hogy újakat fo­gadjon el helyükbe. ” A tibeti buddhiz­mus szerint a lélek a halál után időzhet el­múlt életek földi kör­nyezetében, megláto­gathatja a múltjából ismert helyeket, sőt, saját élettelen fizikai testét is szemlélheti, mielőtt belép a szel­lemvilágba. A buddhizmus és a hinduizmus tana kö­zött az az alapvető fogalmi különbség, hogy míg az előbbi hisz az állandó és azonosítható lélek egységében, addig az utóbbi a szellemi for­ma állandó változását hirdeti. Az egyiptomi ősi kultúra szerint a rein­karnáció mechaniz­musa nem más, mint maga a transzmigrá­ció. Ennek lényege, hogy a megtisztulási folyamat során az ember akár állatként, sőt növényként szü­lethet vissza, akár évezredek során is, egészen addig, amíg meg nem tisztul. Ez­után újra emberi ala­kot nyerhet. Az ógörög miszti­kus felfogás szerint Platón a Törvények X. könyvében így ír: „Tudjad, hogyha rosszabbá válasz, ak­kor a rosszabb tel­kekhez kerülsz, vagy ha jobbá, akkor a jobbakhoz, és minden egyes következő élet­ben vagy halálban azt fogod tenni vagy el­szenvedni, amit a ha­sonlók elszenvedhet­nek a hasonlók keze­itől. ” Alexandriai Philon (i.e. 20. i.u. 54) De Somniis című munká­jában állítja: „A lég tele van lelkekkel; azok, akik a Földhöz közelebb vannak, le­ereszkednek, hogy halandó testekhez kapcsolódva más tes­tekbe térjenek vissza, mivel arra vágynak, hogy azokban élje­nek. ” Érdekes az ókori zsidók hitvilágának az a momentuma, mely szerint Mózes Ábel­nek, Ádám fiának a reinkarnációja volt. A Messiás pedig Ádám rekinkarnációja, aki egyszer már Dávid­ként járt a Földön. A kanadai Montre­alban, 1918. október 31-én született az a dr. lan Stevenson ku­tatóorvos, aki szinte teljes tudományos munkásságát a rein­karnáció kutatásának szentelte. Van egy vi­lágszerte ismert könyve, amely olyan, gyermekekkel folyta­tott beszélgetések fel­jegyzéseit tartalmaz­za, amelyek a rein­karnáció lehetséges létezésére utalnak. Kötetének címe: A reinkarnáció húsz emlékezetes esete. Közülük az egyik legfeltűnőbb egy öté­ves libanoni fiú, Imád Elawar története. 1964-ben történt az eset egy Kornayal nevű faluban. A gye­rek egyszer csak azt kezdte hangoztatni, hogy előző életében Ibrahim Bouhanzy volt a neve és hu­szonöt évesen, 1944. szeptember 8-án tu­berkulózis következ­tében hagyta itt a föl­di világot. Bizonyít­ható, hogy a kisfiú semmiféle informáci­ót nem kaphatott erről a távol élő csa­ládról. Felsorolta ki­lenc testvérének a ne­vét és külsejüket is pontosan leírta. Öt- venhét állítása közül ötvenegy hitelesnek bizonyult. Négyéves korában egy alkalom­mal odafutott egy vadidegen emberhez. Előző életében a szomszédja volt, állí­totta. Ez is igaznak bizonyult. Az előző életkuta­tások egyik ismert te­rülete a regressziós hipnózis, amelynek tárgykörével soroza­tunk következő része foglalkozik. -Kpj.­A Cseh Biztosító-Szlovákia Rt. a Cseh Biztosító Rt. anyavállalat tapasztalataira épít, mely Közép-Európa legjelentősebb pénzintézeteinek egyike. Szolgáltatásainak választéka gazdag, univerzális és mindenki számára - a gyermekektől a vállalkozókig - hozzáférhető. Kiterjedt tanácsadó szolgáltatást nyújt az analízis, kockázatfelmérés és kármegelőzés terén. Nemcsak mindenre, hanem mindenkire is gondol. Komáromi új képviseletünkre munkatársakat és külső ügynököket keresünk az életbiztosítási szerződések megkötésére. Ha felkeltette érdeklődését a Cseh Biztosító-Szlovákia Rt. munkaajánlata, jelentkezzen a személyzeti osztályon Boljesiková asszonynál a 07/366 235-ös telefonszámon. Amennyiben a külső munkatársi viszony érdekli, keresse Petrusová asszonyt a kereskedelmi osztályon a 07/366 202-es telefonszámon. EGY ÉLETRE SZÓLÓ BIZTONSÁG ÉRDEKESSÉG,HIRDETÉS ________________________________________ 1996. május 26. l/flSámap

Next

/
Thumbnails
Contents