Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1996-04-28 / 17. szám

l/asárrap 1996 április 28 RIPORT - ÉVFORDULÓ Sz irénázó mentőautó. Tolóágyat gurító mentősök lépései. Ajtócsapó- dás. Futólépésben beöltöző orvosok és ápolónők. Tőmondatokban ki- adott utasítások. Intubálás, infúzió, defibrilátoros szívélesztés. lódásokat, a kórlap része egy kérdőív is, amelyben feltüntetik a beteg megszólítását illető kérését.- Sőt, az is benne szerepel, hogy szlová­kul, vagy magyarul értekezzünk vele. Miért hívnánk valakit több héten keresztül Mol­nárnénak, vagy Molnár Annának, ha neki kedvesebb a Panni néni megszólítás. Az ap­róságnak tűnő figyelmességek elősegítik a többnyire riadt beteg kedélyállapotának ja­vulását is, nem igaz? A nővér feladata a be­teg hozzátartozóinak felkutatása is. Peregnek a képsorok, s óhatatlanul az jut eszünkbe: hát igen, ez csak Amerikában le­hetséges, noha a valós helyzet egészen más. Az életmentés épp így néz ki bármelyik fővárosi klinikán vagy akár a dunaszerdahe- lyi kórház belgyógyászati részlegének inten­zív osztályán is.- Természetesen mi is nézzük a Vészhely­zet c. amerikai sorozatot, s nyomban össze­hasonlítjuk a használt műszereket, gyógy­szereket illetve a gyógyászati eljárások al­kalmazását. Ha a mentősök mondjuk infarktu­sos beteget hoznak, ugyanolyan ellátásban részesítjük, mint bárhol a világon - ismertet­ték a helyzetet az osztály ápolónői, s hogy képünk legyen róla, miről is beszélnek, büszkén (be)mutatták a korszerű műszere­ket. Hodossy Magda főnővér ugyan kissé visszafogottabban fogalmazott mint Oriskó Erzsébet és Bartalos Magda nővérek, de tu­lajdonképpen sok mindenben igazat adott tapasztalt társnőinek.- Szlovákiában csak nálunk található a NASA űrkutatási laboratóriumában kifej­lesztett szívműködést illetve az összes élet­funkciót mérő és folyamatosan értékelő központi számítógép, melyhez öt megfi­gyelő készülék tartozik. Igaz, az öt millió koronás műszer csak egy éve - a városi hi­vatal anyagi hozzájárulásának köszönhetően - segíti az osztályon dolgozók munkáját - jegyezte meg. A heveny belgyógyászati esetek kezelésé­re szakosodott intenzív osztály 1979-ben kezdett működni. Azóta persze kétszer cse­rélték le az életmentéshez nélkülözhetetlen, de az évek során elhasználódott műszereket, s ma úgy érzik, az osztály felszereltsége megfelelő a színvonalas betegellátáshoz.- A Spacelabs számítógépes megfigyelési, betegőrző rendszer megkönnyíti az orvosok és az ápolónők munkáját - magyarázta Ba- culák Veronika belgyógyász-főorvos. - A műszer ellenőrzi a szívritmust, a vérnyomást és a vér oxigéntelítettségét. A korszerű, hor­dozható EKG készülék nemcsak a hagyomá­nyos célokra használható fel, hanem segítsé­gével a légzésfunkciók is mérhetők. Az len­ne az ideális, betegnek-orvosnak egyaránt, ha minden körzeti orvosnak lehetne egy ilyen adatértékelést is végző műszere, noha tudom, hogy szinte nem akad egyetlen kollé­ga sem, aki megengedhetné magának ezt az őrült nagy kiadást. koronás defibrilátort nemcsak a közismert áramütéses szívélesztésnél használják. Al­kalmazzák átmeneti ritmusszabályozóként de bizonyos szívzavarok kezelésénél is. Előnye, hogy mindazt, amire az orvos fel­használta, regisztrálja és kiírja. A hat ágy egyikén fekvő Varga Kálmán szívesen beleegyezik abba, hogy az orvosnő közreműködésével bemutathassa a szívrit­must ellenőrző berendezést. A sarokban lévő ágyat függöny különíti el a többitől.- Az éjjel asztmás rohammal egy idős né­nit szállítottak az osztályunkra. Inhalátort használ, arcmaszkjába előmelegített levegőt engedünk. Eltart egy ideig, míg a légzése helyreáll - magyarázta. Beszéltek arról, hogy az intenzív betegel­látáson kívül folyamatosan vezetniük kell a kórlapot. S hogy kikerüljék az esetleges súr­- Mi lenne, ha a kór­házban nem lenne ilyen osztály?- Sajnos, a heveny belgyógyászati beteg­ségek következtében sokan halnának meg. Tavaly 1059 beteg ke­rült ki tőlünk más kór­házi részlegre - vála­szolták gondolkodás nélkül. Nem tagadták viszont, hogy szüksé­gük volna egy további lélegeztető készülékre. A járás lakosait ugyan­is helyben szeretnék ellátni. Egyelőre nem lehet, a tartós lélegez- püspöki kórházba kell A kómás beteg etetése is minőségileg ja­vult, enterális pumpa segítségével táplálják. Ledugják a szondát (hat hétig nem kell ki­venni), a folyékony ételt cseppenkét egyene­sen a gyomrába adagolják. A „koszt” sokkal több nyomelemet, ásványi sót és vitamint tartalmaz, mint a hagyományos infúzió. Be­mutatták a vákuumos vérvételt szolgáló egy- szerhasználatos fecskendőt és a hozzátartozó kémcsöveket, sőt a könnyebb értehőség kedvéért a főorvosnő bemutatta működését: megszúratta magát.- Most jutott eszünkbe! Mégis van némi különbség a sorozatban és az itt láthatók kö­zött - nevettek össze az ápolónők. - Nekünk nincsenek egyszerhasználatos köpenyeink, sapkáink és arcmaszkjaink, s a beteg emelé­sénél sem számolunk háromig. Azért nem, mert amíg a filmben a tolóágyról hatan eme­lik át a beteget a rendesre, mi ketten egyre emeljük. Számolás nélkül. Az osztály kardiológusai a nyolcszázezer Az életó'rző műszer biztonságot jelent (Prikler László felvételei) PÊTERFI SZONYA MAGYAR TUDÓSOK a smm MIKOLA SÁNDOR születésének 125. évfordulójára A külföld hosszú időn keresztül értet­lenséggel vegyes csodálattal figyelte a magyar tudósok szinte páratlan mér­tékű kirajzását a világba: századunk harmincas-negyvenes éveiben szinte nincs oly területe a tudománynak, amelyben ne alkottak volna maradan­dót e kis nemzet fiai. Elég csak a ma­tematikára, a fizikára és a technika legkülönfélébb ágaira gondolni. Azon viszont kevesen gondolkoztak el, hogy e nem mindennapi jelenség mögött a kétségtelenül nagytehetségű érintette­ken kívül nagy szerepet játszhattak az őket felkészítő tanárok. Közelebbről megvizsgálva a kérdést kiderül: a szá­zadforduló Budapestje bővelkedett a jobbnál-jobb pedagógusokban, akik időt, energiát nem kímélve fáradoztak a nemzet felemelkedésén. Nemcsak a diákokat oktatták, de tankönyvírással, ismeretterjesztéssel és az oktatás re­formjának sürgetésével és előkészíté­sével is szolgálták a művelődés ügyét. Közülük is a legjelentősebb a százhu­szonöt éve, 1871. április 16-án szüle­tett Mikola Sándor. Bár neve nem cseng ma ismerősen a fülünkben, de ha tudjuk, hogy Stein Aurélt, Wigner Jenőt és Neumann Já­nost oktatta, akik egy életen át hálával emlékeztek rá, más fénybe kerül mun­kássága. A budapesti Tudományegyetemen a legendás Eötvös Loránd és König Gyula tanítványa. Fizika-matematika szakos oklevelének megszerzése után a fizika magyar fejedelmének gyakor­noka lesz. Hamarosan, 1897-ben ál­lásajánlatot kap a Fasori Evangélikus Gimnáziumtól. Ekkor még aligha gondolja, ogy harmincnyolc évi szol­gálat után innen megy majd nyugdíj­ba. el­sok kö/c ál, 1n' v i k. aki felis­meri a kísérletezés szerepét a fizika- oktatásban. Az általa kiépített labora­tóriumba a műszerek, oktatóeszközök egy részét saját magának kell elkészí­tenie. Közben hangtani kísérleteket végez, majd hamarosan a kor legérde­kesebb felderítetlen kérdésével, a die­lektrikumokkal kezd foglalkozni. A köznyelvben általában csak szige­telőként számontartott anyagok rend­kívül fontos szerepet játszanak a kia­lakulófélben levő rádió- majd televí­zió technikában. Mikola tevékenysé­gének jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy szakdolgozatait a kor legjelentősebb kiadványa, az Annáién dér Physik közli, amelyben Albert Einstein minden jelentős felfedezése is megjelent. Ezirányú tevékenységé­ért a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választja, később felveszi rendes tagjainak sorába. Első pedagógiai célú könyvét A physikai alapfogalmakat 1911-ben jelenteti meg, majd három évvel később Rátz Lászlóval ír közösen egy tankönyvet a függvényelméletről. A Németországban a század elején megindult tudományos pezsgés hatá­sára Rátz Lászlóval és Beke Manóval együtt kezdeményezi a matematika- oktatás reformját. Sajnos a miniszté­riumi bürokraták szűklátókörűségén és szellemi sötétségén a tervük meg­bukott, viszont ő ettől függetlenül bevezette saját tanítványai okítására a magasabb fokú matematika oktatását. Hogy milyen eredménnyel, az ma már mindenki számára nyilvánvaló. Jellemző módon negyed évszázaddal később szinte változtatás nélkül veze­tik be az általa javasolt reformot az oktatásba. Pedagógiai munkásságának elismeréséül meghívták a Tudomá­nyegyetem óraadó tanárának, ahol fi­zikamódszertant adott elő tanárjelöl­tek számára. Így végül is közvetett módon meghatározó személyisége lett az általa elindított megújhodási folya­matnak. Kitűnő szervezőkézségének kö­szönhetően 1928-tól nyugdíjba vonu­lásáig az akkor már világhírű Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatói te­endőit is ellátta. A legismertebb tudományos isme­retterjesztők egyikét tisztelhetjük a személyében. Rendszeresen jelentek meg írásai a Természettudományi Közlönyben, a Középiskolai Matema­tikai Lapokban és az Uránia című fo­lyóiratban, amelyet egy ideig ő maga szerkesztett. Sokat tett a fizika és a matematika népszerűsítéséért. Eötvös Loránd tevékenységének megismer­tetéséért. A tudományszervezésből is alaposan kivette a részét a Physikai Társulat titkáraként. Az utókor méltón megörökítette a nevét: az I. és II. osztályos középisko­lások országos fizikaversenyét róla nevezték el. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat a tiszteletére Mikola-díjat alapított, amellyel évente a kísérletező oktatásban legjobb eredményt felmuta­tó tanárokat jutalmazzák. Abban a re­ményben, hogy akad méltó utóda, aki­nek keze alól a huszonegyedik század Stein Auréljei, Wigner Jenői és Neu­mann Jánosai kerülnek ki. OZOGÁNY ERNŐ

Next

/
Thumbnails
Contents